Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
Péntek. 1970. március 6. ESZAK-MAGYARQRSZÄG 3 Aiyaoi és szellemi liaszn I c ' ■ '< > " v i . > V •5S« tí> « is 1 r. ’ I £ J M u n ka verseny a dél-borsodi tsz-ekben Tuvalu a Délborsodi Termelőszövetkezetek Területi Sző- vétségé teremtett először anyagi alapot a szocialista munka- verseny legjobbjainak, az egyes fontos időszaki munkák kiemelkedő teljesítőinek meg jutalmazására. A szövetség a hozzá tartozó három járás — mezőkövesdi, mezőcsáti és miskolci — termelőszövetkezeteiben ezzel még inkább a munka- verseny szervező, irányító, értékelő és jutalmazó gazdájává vált. A | VERSEN!’ ANYAGI haszna számokkal általában könnyen kimutatható. A Délborsodi Tsz Szövetség területén — például — 1969- ben 150 munkabrigád versenyzett a szocialista és as élen járó cím elnyeréséért, de úgy, hogy összesen több, mint 11 millió forint értékű terméktöbblet terven felüli előállítására tettek vállalást. Az értékelés igazolta, hogy vállalásaik reálisak voltak, azokat teljesítették. De a területi szövetség vezetősége és a versenybizottság azt is megállapította, hogy a versenyző brigádok a tsz-ekben sokat tettek és tesznek a szociális- ta eszmék terjesztéséért, a szocialista gondolkozás és felfogás térhódításáért, a szocialista együttélés szabályainak érvényesítéséért elsősorban a munkában, de segítették a szocialista szemléletű és érzelmű egyéniség formálását: is. Ezek az eredmények azonban számokkal kifej ezhetétlenek. A tsz-szövetség vezetőit dicséri, hogy pontosan ismerik a szocialista munkaverseny óriási lehetőségeit, a benne rejlő anyagi és szellemi tartalékokat, azokat a társadalmi és politikai hajtóerőket, amelyeket más módszerekkel talán mozgásba se lehetne hozni. A versenybizottság és a vezetőség ezért értékelte mélyen és sokoldalúan a tag- szövetkezetek 1909. évi szo-n cialista munkaversenyét A szövetség vezetősége az eddigi tapasztalatok birtokában új módszerek — főleg ösztönzők — alkalmazására tett javaslatot. A vezetőség egyértelmű véleménye, hogy a szocialista murikaverseny eddig is jól szolgálta a termelés fejlesztését, a nagyüzemi agrotechnikai módszerek meghonosodását, nem utolsósorban: a tsz-ek általános gazdasági és politikai erősödését. KÜLÖNÖSEN NAGY jelentőségű volt és maradt a brigádok és a munkacsapatok versenye az egyes tsz- eken belül. Számszerűen •szép, de tartalmilag is értékes eredmény, hogy a Délborsodi TESZ tagszövetkezeteiben a brigádok és brigádtagok több mint 80 százaléka bizonyult méltónak egyszer, vagy többször a megtisztelő szocialista cím viselésére. Ezekre a tényekre és eredményekre alapozta n Délborsodi Tsz Szövetség az úgynevezett jubileumi munkaversenyt, amelyet hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére hirdetlek és szerveztek meg, de a verseny egyben méltó megemlékezés lesz Lenin sziile- lésének 100. évfordulójáról is. 1970-ben, a már elkezdett ■felszabadulási munkaverseny során, a Délborsodi TESZ vezetősége és versenybizottsága külön feladatként határozta meg a szocialista brigádmozgalom fejlesztését, számszerűen és tartalmilag is. A tartalmi fejlesztés egyik lényeges célja, hogy a növénytermesztési eredmények növelésével párhuzamosan gyorsabban fejlődjön a verseny és a szocialista, brigád- mozgalom az állattenyésztési ágazatokban. A Délbovsodi TESZ vezetősége és versenybizottsága érdekes, megszívlelendő következtetésekre jutott. Első- sorb.'in azt tapasztalták, hogy vannak még tsz-ek — és a megyében tucatszámra vannak’ —. ahol a vezetők gátolták és gátolják a verseny, kibontakozását, és az ilyen községekben a versenyző brigádok a társadalmi szervezetektől sem kapnak kellő erkölcsi, politikai —- s nem utolsósorban — anyagi támogatást. A tsz-vezetők negatív viselkedése, a tsz-veze- tőkhöz igazodó társadalmi szervezetek tartózkodása, vagy visszahúzódása nem egy helyen elgáncsolta a szocialista munkaverseny kibontakozását. Brigádok szűntek meg ilyen okok miatt, vagy ha meg is maradtak, képtelenek voltak elérni céljaikat — teljesíteni vállalásaikat és elnyerni a szocialista címet. A Délborsodi TESZ vezetősége az 1969. évi eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szocialista brigádokkal törődni kell, és a, törődés egyik legjobb. leghatékonyabb módszere az erkölcsi és az anya - gi elismerés. Ezért a szövetség vezetősége úgy határozott, hogy a jubileumi munkaverseny legjobb kollektíváit és egyéni teljesítőit — lehetőségeihez mérten — megjutalmazza. A Délborsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége összesen 50 ezer forint felhasználását tervezte be erre a célra. A gazdálkodásban legjobb eredményt elérő szövetkezeti kollektíva például 15 000 forint jutalmat kap a területi szövetségtől. De megjutalmazzák a legjobb kombájn- vezetőket, szalmabálázó- gépkezelőket, traktorosokat, tehenészeket, szarvasmarhagondozókat, sertésgondozókat és a speciális ágazatok, vagy munkakörök dolgozóit is. TERMÉSZETESEN a területi szövetség anyagi jutalmazási lehetőségei korlátozottak, csak kiegészíthetik az üzemen belüli jutalmazási formáltál és kereteket. Mert a verseny legjobbjainak jutalmazására a tsz hivatott, hiszen ott jelentkezik a munka eredménye, haszna, és szükséges is, hogy a tsz-ek megjutalmazzák az átlagosnál jobban dolgozó, versenyző, s főleg a kiemelkedő eredményeket elérő tagjaikat, alkalmazottaikat. Szemlrei József A hosszú tél elmúltával megélénkült a határ Hajdú megyében. Hozzáláttak a legsürgetőbb mezőgazdasági munkák elvégzéséhez, az őszi gabonák fejtrágyázásához. Tégláson, az Űj Élet Tsz tagjai több géppel, 150 hold őszi gabona műtrágyázását kezdték el. Képünkön az őszi búza fej trágyázása. Előtérben Hadházi Imre és Ma- jorik József. Összébb szorult irodák helyén mintabolt született Miskolcon, a Baross Gábor u. 13—15. szám alatt, a volt tüzérlaktanya utcai frontján az utolsó simításoknál tartanak a város legújabb kereskedelmi létesítményén. Március 9-én, hétfőn délután kerül sor az AGROKONZUM csemegebolt ünnepélyes átadására, s az új üzlet kedden hajnali 6 órakor már a nagyközönség számára is megnyílik. A Borsod megyei MEK-et dicséri ez a szép üzlet. A MÉK irodaházában összébb szorultak az irodák, hogy helyet adjanak a háziasszonyok bevásárlásait megkönnyítő létesítménynek. A csemegeáruk széles választóNépi ellenőrök hétköznapjai A népi ellenőrzési bizottságokhoz naponta érkeznek a panaszok, bejelentések. Minden egyes panasznak külön aktót nyitnak, ezután kezdődik meg a vizsgálat, s nem ritkán tucatnyira duzzad az iratcsomó, mire az utolsó lap is belekerül. De mi lesz az olyan panaszokkal, melyeknél nincs mód hivatalos aktanyitásra, ..panaszfelvételre”. Amikor a népi ellenőr esetleg az utcán, buszon, vagy éppen magánéletében találkozik a visszásságokkal. mégis dobolnak” Üjpál Elemér, az Ózdi városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke egy hónappal ezelőtt szabad pártnapot tartott a járás egyik legeldugottabb községében. Kissikátoron. A pártnap jól sikerült, s mivel a NEB elnökét sokan személyesen ismerték, felvetették azokat a problémákat. is, melyek a falubelieket már régóta 'foglalkoztatják. — Még mindig kiabál a kisbíró, s dobol, ha valamilyen fontos esemény van a faluban. Domaháza és Kissikátor községek egyesített tanácsa négy évvel ezelőtt hangoshíradó-felszerelése- ket vásárolt — erösítőberen- dezéseket és 18 ezer méter huzalt —, de hangszórókat azóta sem szereltek fel. Miért?... — Két. éve .négyezer járdalapot vásárolt a tanács Kissikátornak. A faluban azóta is a sarat tapossák, mert a tanács — bár az anyag megvan — azóta sem gondoskodott a járda lerakásáról. Miért?... Többen felháborodottan szóltak a reggeli buszközlekedés miatt. Gyakran előfordult, hogy Domaházáról az ózdi vasútállomásra közlekedő busz késve indult, s ezért már nem volt ideje az úttól alig ötszáz méterre levő Kissikátor községbe beA nagyközség gondjai (Tudósítónktól.) Mezőkövesd nagyközség. A mai kövesdi ember, mint annyi más helység lakója is, inkább csak a gondokat szereti észrevenni, és mast, a nagyközségi rang megléte után talán méginkább érzi bizonyos létesítmények, beruházások hiányát. Okvetlenül fontos a Délborsodi Regionális Vízmű megépítése, a társulás mielőbbi megszervezése, mert ez teremti meg, nemcsak Kövesdnék, hanem több, más községnek is a tiszta, jó ivóvizet. A társulás szervezése folyamatban van. Mezőkövesd úthálózatának állapota továbbra is gond. Szükség van az utak rekonstrukciójára, fokozottabb ütemű építésére. Jó hír: ehhez nemcsak az igény, hanem a pénz is megvan. A járási rendelőintézet tervdokumentációja elkészült és így remélhetőleg hamarosan megkezdődik az építése is. A lakásépítési program folytatódik. Ennek megfelelően az idén a községben 80 állami, szövetkezeti és KISZ-lakás felépítését tervezik. Igény van az új lakótelepen egy ABC-áruház létesítésére is. A község csinosítása, hangulatosabb küllemének megteremtése ugyancsak a tennivalók között szerepel. Parkokra. ligetekre, játszóterekre van szükség, amelyek kapcsán még csak kezdeti eredményekről szólhatunk. Remény azonban itt is van az élőbbre lépésre: a nagyközség tanácsa az idén 187 ezer forintot biztosított erre a célra. Makó József Mezőkövesd térni. Panaszkodtak, hogy egyik községben sincs sertés és szarvasmarha apaállat. Felhívták figyelmüket a háztáji állattenyésztés fokozására, de a feltételekről nem gondoskodtak. „... el ne sikkadjon!” A panaszokat a NEB elnöke felírta jegyzetfüzetébe. Nem tett ígéretet, csak szép csendesen feljegyezgette. Egyik bizalmatlanabb felszólaló meg is jegyezte: „Aztán el ne sikkadjon a kérésünk.. Nem volt bejelentés, nem volt hivatalos akta, a népi ellenőrök mégsem feledkeztek meg a kissikátoriak sérelmeiről. A szűk hónap alatt már az intézkedések is megtörténtek. Az AKÖV megvizsgálta a késői indulások okát, s kiderült, hogy a kocsi állapota nem megfelelő. A buszt nyomban lecserélték, s így a panaszt orvosolták. A járási állattenyésztési felügyelő is megtette a szükséges intézkedéseket. Elmaradt az összefogás Való igaz az is. hogy mindkét községben még a kisbírónak kell dobolni, noha a hangoshíradó-berendc- zések egy része már megvan. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a kultúrház építéséhez a községi tanácsnak 300 ezer forint hitelt kellett igénybe venni, melyet a múlt, év végéig törlesztettek. Nem juthatott tehát pénz a hangszórókra. A két község termelőszövetkezetei azonban a múlt év őszén felajánlották, hogy megveszik a hiányzó hangszórókat. Eddig még ígéretükből semmi sem lett. Sokkal furább az eset a Járdánál. Az anyag megvan, csupán az nincs, aki megcsinálja. Társadalmi munkában már régen elkészülhetett volna, de erre nem volt vállalkozó. Pedig maguknak csinálták volna a falubeliek. Tóth István kán kívül „újdonságok”, például élőre csomagolt gyümölcs, félkész és konyhakész ételek, zöldségfélék várják a két műszakban is dolgozó nőket. Szénszállítás gépkocsival Az idén megkezdik a Borsodi Szénbányák Mákvölgyi Bányaüzemében a> szénszállítás gépesítését A számítások szerint a kitermelt szén elszállítása a Központi Szénosztályozóra háromszor olcsóbb gépkocsival, mint vasúton. Ezért tehergépkocsik beszerzésével, illetve üzembe állításával még az idén megkezdik a szénszállítást az üzemből a szénosztályozóra. Ta vaszi előzetes Bár igencsak megcsúíöltH március elejét a morcos tél. nyakunkba rázva jócskán felgyűlt maradék hókészletét, csalhatatlan előjelek emlékeztetnek a tavaszra. A kisvárosi cukrászda ajtajára kibiggyesztették a táblát: Fagylalt mér kapható! Az óvatos ínyencek ugyan még csak bent az asztaloknál. a jó melegben kóstolgatják az idei első adagot, de két merész bakfis már az. utcára vonul a hetyke tölcsérekkel. Általános sikert aratnák. Kuncogva nyújtogatják nyelvüket^ mintha a tapintatlanul sokéiig maradt telet gúnyolnák. S nicsak, egyikük fitos orrán‘kihívóan ott díszük már az első tavaszi szeplő is. Verseny a hitelért A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek tavaly összesen 311 millió forint beruházási devizahitelt kaptak a Beruházási Banktól. A kamatokkal együtt legfeljebb három év alatt visszatérítendő devizahitelből az üzemek olyan világszínvonalon álló berendezéseket vásároltak, amelyekkel növelhetik a külföldi igényeknek megfelelő exportáruk termelését. A fizetési mérleget javító beruházási devizahitelekért benyújtott ajánlatok közül a Beruházási Bank öt állami gazdaság kérelmét fogadta el. Ezek között szerepel a HejÖ- menti Állami Gazdaság, amely 400 ezer dolláros devizahitelt vett fel a modern sertéstenyésztő és hizlalóberendezés importjára. A szakemberek arra számítanak, hogy az idén különösen az élelmiszeripari üzemek érdeklődése nő a beruházási devizahitelek iráni. Az igényekkel kapcsolatos ajánlatok már megérkeztek a bankhoz, amely „versenyezteti” a kérelmeket, s a legmegalapozottabbakat részesíti előnyben. Kommentár Megnőtt a tenyésztői kedv A kormányintézkedései; hatása — a szarvasmarha és a sertés felvásárlási árának emelése, a takarmányakciók — ma már kézzelfogható: a növendékállatok iránt me- gyeszerte nagy az érdeklődés. A szakemberek rendszeresen figyelemmel kísérik a szabadpiacot: ezekben a napokban az élő borjút és a növendékmarhát kilónként 28—35 forintért árusítják. Az árak tehát magasabbak a tavalyinál, mert az elmúlt évben ilyenkor 15—19 forintért lehetett vásárolni a borjút és a növendékmarha kilója sem került többe 17— 20 forintnál. Az idei borsos arak azzal magyarázhatók, hogy a háztáji gazdaságok — ugyanúgy, mint a nagyüzemek — maguk akarják felnevelni az állatokat, mert a hízók értékesítése kifizetődőbb a tenyésztők számára. Erre utal az is, hogy a februári piacokra kevesebb borjút és növendékmarhát hajtottuk fel. Drágább lett a süldő malac is. Amíg tavaly ilyentájt 40—50 forintot fizettek a malac kilójáért, idén csak 65 forintért, lehetett venni, sőt volt már olyan piac is, ahol kereken ezer forintot kértek egy tízkilós malacért. A süldőkért jelenleg kilónként 30 —35 forintot számítanak. A megélénkült tenyésztői kedvet jelzi az is, hogy továbbra is igen nagy az érdeklődés a kedvezményes kocakihelyezési akció iránt. Márpedig, ha több a sertés és a szarvasmarha, több a hús és a tejtermék is. A nagy jelentőségű intézkedések, amelyekkel a kormány a tenyésztést szorgalmazza, remélhetőleg már nemsokára az üzletek választékában és nem utolsósorban az olcsóbb fogyasztási árakban is meg- «witöt koznak. Megélénkült a határ