Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

ÍSZAK-MAGYARORSZAG 2 Csütörtök, 1970. marc. 5. M Köszonelnyilváoitás (Folytatás az 1. oldalról) vetkezett. A kormány válto­zatlan törekvése a reálbérek és a reáljövedelmek emelé­se. Ennek azonban az anya­gi fedezetét is meg kell te­remteni. A kereskedelmi forgalom gyors fejlődése is jelzi, élet- színvonalunk emelkedését. Mint Fock Jenő beszámoló­jából kitűnt, fél évtized alatt — a harmadik ötéves terv éveiben — 45—47 százalék­kal nő a kiskereskedelmi forgalom, s főleg a tartós fo­gyasztási cikkek, a jobb és korszerűbb termékek vásár­lása emelkedik dinamiku­san. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakorlatilag már minden második háztar­tás rendelkezik mosógéppel és televízióval, minden he- gyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval. Az életkörülmé­nyeket javította az . is, hogy jelentősen növekedett a la­kásépítés üteme: a tervben előirányzott 300 ezer lakás­sal szemben 317—318 ezer lakás épül fel a mostani öt­éves tervben. Az áruellátás problémáit taglalva a mii 'szterelnöki expozé bíráló megjegyzése­ket tett azzal kapcsolatban, hogy míg 1968-ban észreve­hetően javult, a múlt évben nem tartott mindenben lé­pést az igényekkel az áruel­látás. Kiemelt hangsúllyal szólt a kormány elnöke gazdasági életünk egyik legfontosabb eleméről, a termelékenység alakulásáról. Mint mondot­ta, az elmúlt négy eszten­dőben éves átlagban az elő­irányzott 4,5 százalék he­lyett csak 3 százalékkal emel­kedett az iparban a termelé­kenység. A vállalatoknak behatóbban ,rell foglalkoz­niuk a munkaszervezéssel, a normák karbantartásával, az anyagi érdekeltség fokozásá­val. a munkafegyelem meg­szilárdításával, s hatéko­nyabb munkát kell elvárniuk a dolgozóktól. Á kormányelnök expozéja energikusan bírálta azt az általános jelenséget, hogy a vállalatok nem használják ki megfelelően a bérek és a részesedési alap adta ösztön­zési lehetőségeket. Sok he­lyen előfordul, hogy azoknak a bérét emelik — függetle­nül munkájuk mennyiségé­től és minőségétől —, akik a vállalattól való kilépéssel fenyegetőznek. A vállalatok helytelen munkaerő-gazdál­kodásának következménye, hogy az utóbbi két évben romlott a munkafegyelem. Sok helyen attól félnek, hogy ha megbüntetik a fe­gyelmezetleneket, azok el­hagyják a vállalatot. Ez igen valószínű — tette hozzá Fock Jenő —, de bizonyos, hogy az általános munkafe­gyelem megjavulása több eredményt hoz, mint néhány ember hiánya. A kialakult helyzet alapján többen ja­vasolták. hogy változtassák meg a Munka Törvényköny­vét. A kormány azonban — jelentette ki Fock Jenő —, továbbra sem akarja admi­nisztratív intézkedésekkel az üzemhez kötni a dolgozókat. Azt viszont a közvélemény­nyel együtt elvárja, hogy az illetékesek éljenek az ér­vényben levő jogszabályok­kal, s határozottan járjanak al a fegyelmezetlenekkel szemben. A gazdaságirányítási re­form eddigi két évének ta­pasztalatairól szólva a kor­mány elnöke és a felszóla­lók többsége is hangsúlyoz­ta: a reform kibontakozása mélyreható, hosszabb folya­mat, így tehát a népgazda­ság egészét érintő változá­sok rövid idő alatt nem kö­vetkeznek be. Az első há­rom évet a reform beveze­tésére és megszilárdítására szántuk. Ebben az időszak­ban hatottak és még ma is hatnak azok a körülmények, amelyek a népgazdaság ko­rábban kialakult szerkezeté­ből és színvonalából, a gaz­dálkodás reform előtti rend­jéből adódnak. E tényezők szerepe és jelentősége azon­ban évről évre csökken. A reform bevezetésétől eltelt időszak eredményei azt iga­zolják, hogy az alapelvek helyesek. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer a népgazda­ság tervszerű irányításának, a tervgazdálkodásnak be­vált, hatásos eszköze. He­lyesnek bizonyult az áttérés a közgazdasági szabályozó­kat fokozottabban alkalma­zó tervszerű irányításra, a piaci tényezők aktívabb sze­repének kibontakoztatására, a vállalati önállóság fokozá­sára. Több téves nézet, meg nem értés tisztázásához ad segítséget a kormány elnö­kének megállapítása: a gya­korlatban módosult a nép- gazdasági tervek jellege és a tervszerűség értelmezése. Az új körülmények között a népgazdasági terv: a gazda­sági munka fő céljainak, el­veinek és a megvalósítást szolgáló gazdasági eszközök­nek, valamint a kapcsolódó központi intézkedéseknek összefüggő rendszere. A kormány elnöke ismer­tette beszédében a készülő negyedik ötéves terv irányel­PÉTER JÁNOS Péter János külügyminisz­ter a többi között elmondotta, hogy az elmúlt hónapokban számos kétoldalú tárgyalás bontakozott ki Európában és a világ más tájain is. Az európai béke és bizton­ság, valamint általában a világbéke szempontjából egy­aránt jelentősek azok a megbeszélések, amelyek egy­részt a Szovjetunió, a Len­gyel Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztár­saság, másrészt a Német Szövetségi Köztársaság fele­lős tényezői között kezdőd­tek el. Vietnamban azonban to­vább folytatódik az amerikai agresszió, egyre aggasztóbb a helyzet a Közel-Keleten. Nixon elnöknek — az Egye­sült Államok történetében soha nem látott méretű és saiát maga által „Nixon- doktrinának” nevezett — februári kongresszusi üzene­te azt mutatia, hogy az Egyesült Államok látja ugyan már a nemzetközi vi­szonyok. az erőviszonyok lé­nyeges változását, de ebből a legszükségesebb következ­tetéseket még mindig nem vonta le. A pozitív és a negatív irányba ható nemzetközi té­nyezőket egybevetve azt le­het mondanunk, hogy a le­hetőségek kedvezőek a vitás kérdések tárgyalásos rende­zésére, az agressziók felszá­molására, a tartós európai biztonság megteremtésére, s a termonukleáris háború ve­szélyei ellen a nemzetközi összefogás fokozására, de ezeket a lehetőségeket rend­kívül bonyolult nemzetközi feltételek között kell fel­használnunk. Rátérve az európai bizton­sági problémára, kijelentette: Kormányunk a rendelkezésé­re álló valamennyi lehetőség felhasználásával szorgalmaz­za az európai biztonsági ér­tekezlet mielőbbi összehívá­sát. Ügy véltük, hogy Ma­gyarország földrajzi helyze­te, a magyar nép alapvető nemzeti érdeke parancsolóan megköveteli a második vi­lágháború után kialakult, európai realitások végleges elismerését, az európai hely­zet megnyugtató rendezését. Hazánk Közép-Európának abban a térségében helyez­kedik el. ahol nemcsak or­szágok közötti határ, hanem a két különböző társadalmi rendszer határa is húzódik. Éppen ezért rendkívül érde­keltek vagyunk abban, hogy az európai feszültségek fel­oldódjanak. s a jelenlegi vi­szonylagos európai nyugal­mat valóságos biztonsági rendszerrel váltsuk*fel. Annak ellenére, hogy az európai biztonsági konferen­cia egybehívását már évek veit is. Mint bejelentette: az űj ötéves tervet az év köze­pén terjesztik az MSZMP KB elé, s előreláthatólag ok­tóberben—novemberben nyújtják be megvitatásra, jóváhagyásra, törvényalko­tásra az országgyűlésnek. A terv kialakuló fő elgondolá­sai eddigi gazdaságpoliti­kánk folytatását tűzik ki célul. A kormány elnökének be­számolója foglalkozott a köz­életünk éS társadalmi életünk demokratizmusának kibon­takoztatása érdekében ed­dig tett és tervezett intézke­désekkel is. Főleg az állam­igazgatás területén, elsősor­ban a tanácsok munkáját érintően születtek eddig in­tézkedések. A rendezésre vá­ró legfontosabb kérdések ki­dolgozása még folyamatban van. Ezek között említette Fock Jenő, mint leglényege­sebbet, alkotmányunk módo­sítását, az új tanácstörvény megalkotását és a választási rendszer továbbfejlesztését. A megalkotandó törvények, valamint az államigazgatás óta az európai szocialista országok kezdeményezték, számunkra ez nem presztízs- kérdés. Minden új kezdemé­nyezést, minden új javasla­tot örömmel üdvözlünk, akármilyen területről — kormányoktól, társadalmi szervezetektől, egyházaktól, Nyugatról—Keletről, az élet bármilyen területéről —jön­nek. Mi az európai biztonsági konferencia összehívását nem kötjük előfeltételekhez, sőt meggyőződésünk, hogy az sem helyes, ha mások ilyen előfeltételeket szabnak, vagy akarnának szabni. Az európai biztonság meg­szilárdításának azonban van előfeltétele. A konferenciá­nak nincsenek, de a bizton­ság megteremtésének van­nak. Igazi és teljes biztonság nincs Európában, amíg: 1. Teljes nemzetközi elis­merést nem nyernek Len­gyelország mai határai; 2. A két Németország té­nyét és létét mind de facto, mind de jure, minden euró­pai ország el nem Ismeri; 3. A Nyugat-Berlinre vo­natkozó nemzetközi megál­lapodásokat minden illetékes tiszteletben nem tartja; 4. A müncheni egyezményt minden érdekelt ország nem­csak törvénytelennek, ha­nem kezdettől fogva érvény­telennek nem nyilvánítja. Ezek nem az európai biz­tonsági konferenciának, ha­nem az európai biztonság ki­bontakozásának az előfeltéte­lei. egész területére kiterjedő in­tézkedéssorozat egész köz­életünkben a demokratizmus fejlődését, a bürokrácia csök­kentését, a munka egyszerű­sítését fogja eredményezni. Általános megelégedést és egyetértést keltett a kor­mány elnökének az a beje­lentése, hogy a jövő tervei­nek kidolgozásánál jobban fi­gyelembe veszik az ifjúság nevelésével és a nők politi­kai, gazdasági és szociális helyzetével kapcsolatos fel­adatokat. A kormány szük­ségesnek tartja a gyermekü­ket egyedül nevelő nők na­gyobb anyagi támogatását, a nőknek a közéletbe, a veze­tésbe való fokozottabb bevo­nását, s egy átfogó terv ki­dolgozását a nők helyzetének további javítására, társadal­mi megbecsülésük fokozásá­ra. A kormány nemzetközi te­vékenységéről, a Miniszterta­nács megbízásából Péter Já­nos adott számot a képvise­lőknek. Befejezésül Péter János a következőket mondotta: Tekintettel arra, hogy a viszonylagos enyhülés 'és a tárgyalások mai időszakát a termonukleáris háború és az imperialista támadások állandó veszélyei alatt éljük, mi bel- és külpolitikai téren ebben az összefüggésben a következőket látjuk felada­tunknak: Fontosnak tartjuk a Var­sói Szerződés hatékonyságá­nak fokozását, annak ellené­re, hogy javaslatokat tettünk az európai katonai szerveze­tek feloldására és új bizton­sági rendszer megteremtésé­re. Ennek megfelelően nép­hadseregünket fejlesztjük, korszerűsítjük, szervezetét modernizáljuk, a fegyverne­meket a mai haditechnikai viszonyoknak megfelelővé tesszük és haderőnket a kor­szerű követelményeknek megfelelően arányosítjuk. Kormányunk külpolitikája — mondotta végezetül — ar­ra irányul, hogy a nemzet­közi együttműködés fokozá­sával, a nemzetközi kölcsö­nös megértés mélyítésével minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk a szocialista Ma­gyarország számára — mon­dotta befejezésül a külügy­miniszter. Az országgyűlés ma, csü­törtökön délelőtt folytatja a kormánybeszámoló feletti vitát, amelyre,eddig 27 kép­viselő jelentkezett KöszarMätünket fejezzük ki az MSZMP Központi Bizott­ságának, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökségé­nek, a MTESZ vezetőségé­nek, az üzemeknek, intézmé­nyeknek, barátoknak, elvtár­saknak és munkatársaknak, akik Hevesi Gyula Kossuth­A küszöbön álló tagkönyv- csere problémáival foglalko­zik a Tvorba legújabb szá­mában Karel Karas, a CSKP KB politikai-szervezé­si osztályának helyettes ve­zetője. ' Megállapítja, hogy o fontos akció legjelen­tősebb politikai célja a párt egységének megszi­lárdítása, akcióegységé­nek fokozása és sorai­nak megtisztítása. E célkitűzés azonban meg­valósíthatatlan a párt mun- kásmagvának megerősítése nélkül. Ehhez olyan céltuda­tos politikai munkára van szükség, amely mentes „a tisztán szervezeti” adminiszt­ratív eljárástól. A munká­sokkal folytatandó beszélge­téseken rá kell mutatni: va­lóban ők alkotják a part magvát, és semmi mást nem kívánunk tőlük, mint hogy segítsenek a pártmunkában a pártnak, amely a munkás­osztály élcsapata és amely­nek szakadatlanul küzdenie kell a munkásmag megőrzé­séért. Az értelmiség tagjainak esetében alkalmazandó eljá­rásról szólva Karel Karas emlékeztet: egyre növekszik azoknák a száma, akik je­lenlegi magatartásukkal és konkrét munkájukkal hajlan­dók helyrehozni a korábbi hibáikat, s ez mór önmagá­ban véve is az elkötelezett­ség bizonyos folca. Legtöbb­ször nem „köpönyegforga­A Magyar Építőművészek Szövetsége észak-magyaror­szági csoportja szervezte meg a miskolci művészklub teg­nap esti programját. Csaba László, a szövetség főtitkára értékes és érdekes előadás­sal lepte meg a klub vendé­geit. Argentínai hivatalos útjának élményeit mondta el 300 szép, színes diapozi- tívval illusztrálva mondani­valóját. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége az elmúlt év ok­tóberében egy argentin fa­lucskában, Barilochéban tar­totta a X. közgyűlését és a X. kongresszusát. Magyar származású építész, a Fran­ciaországban élő Vágó Péter lett a nemzetközi szövetség tiszteletbeli elnöke. — Milyen az argentin épí­tészet? — kérdeztük a főtit­kártól. — Sajnos, csalódnom kel­lett. A gyönyörű táj több lehetőséget kínál, mint DNFF-akció A DNFF tüzérségi egysé­gei szerdára virradó éjjel hat amerikai állást vettek tűz alá. A jelzett időszak alatt Dél-Vietnam területén csu­pán szórványos jellegű szá­razföldi harcok folytak. A B—52-es amerikai stra­tégiai bombázók hat beve­tésben támadták Ben Hét környékét és a térségre több száz tonnányi bombát szór­tak. díjas akadémikus, az MSZMP KB tagja elhunyta alkalmá­ból részvétük kifejezésével és temetésén való részvéte­lükkel igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat. tásról” van szó, mint néme­lyek állítják. Az értelmiség többsége 1968 januárjáig a párttal haladt. Az irreális célok meghirde­tése, a korábbi pártvezetés elvtelen politikája, valamint az a körülmény, hogy az ' SZKP XX. kongresszusának útmutatásai ellenére nem vonták le időben a megfele­lő következtetéseket a hi­báit bó.l és tévedésekből, nyílt bírálatra ösztönözte az értel­miséget, de ennek az egész­séges bírálatnak a hullámán január után felszínre kerül­tek olyan személyek is, akik saját önös hatalmi érdekeik­nek és szocialislaellencs tö­rekvéseiknek kívántak ér­vényt szerezni. A kommunista értelmi­ség képviselőivel folyta­tandó beszélgetések al­kossák a becsületes, de megtévesztett, félreveze­tett emberek megnyeré­séért vívott harc részét. Olyan feltételeket kell ki­alakítanunk, hogy a becsü­letes emberek őszintén szá­mot vessenek hibáikkal, fel­ismerjék, milyen hamis já­tékot űztek velük „a nép­barátok”. Ha ezeket az el­veket szem .előtt tartjuk — állapítja, nveg . befejezésül Karel Karáé a tagkönyv?- csere hozzájárul értelmisé­günk számos problémájának megoldásához. amennyit az argentin kolle­gák felhasználnak. Sablonos­nak tartom, ami egy kicsit jellemző a nyugati városok bármelyikére. Korábban Brazíliában jártam. A rrói több szépet tudnék elmon­dani a művészklub tagjai­nak. — Mi lesz előadásának a mondanivalója? — Nem előadást akarok tartani, csali beszélgetni jöt­tem. A dél-amerikai állam építészetének hiányosságaira hívom fel a kollégák figyel­mét. Persze a diái? jobban érzékeltetik a mondanivalót. — Sokan látták már eze­ket a szép felvételeket? — Csak a szövetségben vetítettem. A ma esti az első vidéki élménybeszámolóm Argentínáról, örülök, hogy éppen Miskolcra hívlak. So­kat várok ennek a városnak az építészeitől, jó úton jár­nak. Helyesbítés Tegnapi, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem című cikkünkben értelemzavaró, nyomdai sorcsere történt. Az első mondat helyesen így hangzik: A függetlenségért, a szabadságért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben kifejtett tevékenység elismeréséül a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa emlékérmet adományoz azoknak, akik­nek tevékenysége előbbre vitte a szocializmus ügyét. Hz európai biztonsági konferencia összehívását szorgalmazzuk Hazánk külpolitikájáról és a nemzetközi helyzetről tájékoz­tatta a parlamentet Péter János külügyminiszter. Hevesi Gyuláné és családja Tagkönyvcse rér késsula A MESZ főtitkára a műveszklubhan Képek Argentínái I. gS­lannaMKawanm;« wento.^ tus umommtmmim

Next

/
Thumbnails
Contents