Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szerda, 1$70, március 4. Eltemették Hevesi Gyulái Felszetóilási Jyieüüi EmiÉéreir Sajtótájékoztató az útlevél-rendeletről A függetlenségért, a sza­badságért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben kifejtett tevé­kenység elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa emlékérmet adomá­nyoz azoknak, akiknek tevé­kenység elismeréséül a Ma- cializmus ügyét. Megyénk­ben 9128 kitüntetést adnak át márciusban, ünnepélyes j keretek között Az új emlékérem. Könyvtárigazgatók értekezlete Február 5-én, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a kazincbarcikai új városi könyvtárban értekezletet tart a II. Rákóczi Ferenc Könyv­tár a megye járási és városi könyvtárigazgatói részére. Napirenden szerepel a könyv­tári munka 1970. évi felada­ta, Kedden a Belügyminiszté­riumban sajtótájékoztatón ismertették az Elnöki Ta­nácsnak az útlevelekről most kiadott törvényerejű rende­letét, az ezzel kapcsolatos kormányrendeletet és a vég­rehajtásról szóló belügymi­niszteri szabályozást. Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes megnyitója után Benkei András belügyminiszter a törvényerejű rendeletet in­dokolva rámutatott: Az út­levél-rendszer elvi és jogi szabályozása összhangban van szocialista jogrendünk továbbfejlesztésével, s azzal a követelménnyel, hogy az állampolgárok széles töme­geit érintő kérdéseket tör­vényben, vagy törvényerejű jogszabályokban rendezzék. Napjainkban a külföldi uta­zás tömegessé vált, amit jól szemléltet, hogy az elmúlt tíz évben — különösen 1964 óta — évi átlagban csaknem 1 millió magyar állampolgár utazott külföldre. A nyuga­ti országokba látogatók szá­ma is egyenletesen növek­szik, s a múlt évben már meghaladta az összes kiuta­zók 15 százalékát. A külföld iránti nagy ér­deklődés — az ellenséges propaganda állításaival szemben — korántsem a nyugati „szabad világ” irán­ti nosztalgia bizonyítéka. A tapasztalatok szerint ugyanis a disszidálások aránya az összkiutazásoknak cse­kély százaléka volt Semmi okunk sincs tehát arra, hogy ne tárjuk szélesre a kapukat az idegenforgalom előtt. Ezt segítik elő a most kiadott jogszabályok is, ame­lyek nemzetközi kapcsola­taink növelésének szándékát tükrözik. A kiutazások ed­digi tömeges engedélyezése egyébként a hazai és a nem­zetközi közvéleményben egyaránt kedvező hatást vál­tott ki, s a mostani rendel­kezések értelmében is min­den magyar állampolgárnak változatlanul joga van ahhoz, hogy útlevelet kapjon és kül­földre utazzék, ha a jogsza­bályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Ilyen feltételeket egyebek között a szülő nélkül külföldre utazó kiskorú személy, vagy a ro­konlátogatásra, illetve gyógy­kezelés céljából kiutazóknál írnak elő a jogszabályok. A rendeletek természete­sen tartalmaznak néhány korlátozó intézkedést is. Pél­dául nem kaphat útlevelei az, aki ellen büntető eljárás van folyamatban, vagy az il­lető büntető ítélet hatálya alatt áll, rendőri felügyelet alá helyezték, illetve koráb­bi útja során a vám-, vagy a devizajogszabályokba üt­köző cselekményt követett el, továbbá ha szabálysér­tésért elzárással sújtották. Az útlevél-kérelmezők szá­mához képest’ az említett okokból elutasítottak aránya Igen alacsony. A múlt évben például a kérelmezőknek csupán 1,4 százaléka nem kapott útlevelet. Ugyanak­kor a jogszabály kimondja, hogy a kiutazást évente többször is lehet engedélyez­ni azokba az államokba, amelyekkel hazánknak az utazásokra vonatkozóan két­oldalú megállapodása van; a Az országgyűlés márciusi ülésszakárói a Kossuth rádió a déli krónikában tudósítá­sokkal, az esti krónikában más államokba történő lá­togatást általában kétéven­ként, a turistautat három- évenként engedélyezik. A belügyi szervek egyéb­ként az útlevél-kérelmeket az alábbi határidőn beiül in­tézik el: szolgálati útlevél, határátlépési igazolvány, to­vábbá szolgálati utazásra szóló magánútlevél, útlevél- lap és csoportos útlevél ese­tén 14 nap; látogatásra és turistaútra szóló egyéni és csoportos kérelem esetén 30 nap, útlevéllap, illetve ha­tárátlépési engedély esetén 14 nap. A konzuli, vagy ki­vándorló útlevél- és a haza­térési igazolvány elbírálási határideje 30 nap. Indokolt esetben . (szolgálati érdek, haláleset, súlyos betegség stb.) az útlevél-kérelmet so­ron kívül, illetve 48 órán be­lül elintézik. A kérelem el­utasítása ellen 15 napon be­lül lehet fellebbezni. Az utazások arányának szélesítéséről szólva a bel­ügyminiszter elmondta, hogy ez több tényezőtől függ; így a nemzetközi helyzettől, tár­sadalmi életünk, gazdasági viszonyaink további fejlődé­sétől, ide sorolhatók az uta­zásokra fordítható pénzügyi­devizális keretek, s maguk­nak az állampolgároknak az anyagi viszonyai. Végezetül kifejezte meggyőződését, hogy az útlevél-rendszerrel kapcsolatos szabályozás ked­vező hatást vált majd ki, s a dolgozók körében megértés­re talál. hangképekkel számol be. A televízió naponta 19 óra 25 perces kezdettel közöl beszá­molót az ülésszak eseményei­ről. Kedden széles körű, mély részvéttel helyezték örök nyu­galomra a Kerepesi temető­ben Hevesi Gyulát, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Magyar Tu­dományos Akadémia volt al- elnökét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Fehér Lajos búcsú­zott Hevesi Gyulától, a ma­A TÁRSADALMI élet fokozódó mozgása az utób­bi időben egyre aktívabban tereli a közvélemény figyel­mét jogi kérdésekre és jog­ügyi problémákra. Csak né­hány példát említünk: a szocialista állami élet to­vábbfejlesztése és tökéletesí­tése, a szocialista demokrá­cia kiszélesítése nem utolsó­sorban jogügyi probléma is. Erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt a bűnözés és a bűnüldözés alakulása, a tár­sadalmi és személyi tulajdon fokozottabb védelme. Gaz­dálkodásunk és gazdaságirá­nyításunk eddigi és további reformjai szintén egész sor jogi és jogügyi problémát vetnek fel. * Mindezt figyelembe véve, nem utolsósorban saját mun­kájuk hatékonyságának fo­kozására Borsod megye és Miskolc város jogi szerveze­teinek és jogügyi intézmé­nyeinek vezetői úgy határoz­tak, hogy országos tisztsége­ket betöltő jogászok meghí­vásával és közreműködésé­vel jogásznapot rendeznek Miskolcon, amelyre február 7-én, szombaton kerül sor. Ez az első eset, amikor Bor­sodban — egyben Miskolcon — jogásznap megrendezésé­re kerül sor. A fentebb már ismertetett tartalmi tényező­kön kívül a megye és a vá­ros jogászait az az elgondo­lás is vezérelte a jogásznap megrendezésében, hogy a nünk egy igen értékes ki­egészítést. amelyet ő Javasol, f> amelyet véleménye szerint el kellene fogadni, sőt, ki kellene bővíteni.” Számolt az emberi alkat összetettségével. Ismerte az emberek hibáit, de az ítélete nem jelentett elítélést. „Tart­sa szem előtt, hogy Rovio nagyszerű ember, de lusta. Sarkában kell lenni, és na­ponta kétszer kell emlékez­tetni feladatára. Máskülön­ben nem csinálja meg.” Szinte kukacosságig apró­lékos volt: a részleteket rendkívül fontosnak tartotta. Két héttel az Októberi For­radalom előtt volt türelme harmincoldalas tanulmányt írni a pártprogram felülvizs­gálásáról: mondatokon és fél mondatokon, sőt, jelzőkön vitatkozott oldalszámra. Mindig biztos akart lenni, hogy nem értik félre. In­kább minden apróságra ki­tért: „Írjanak még egy 16— 32 oldal terjedelmű kis bro­súrát Oroszország titkos dip­lomáciai szerződéseiről: rö­viden, pontosan, tényeket, té­nyeket. Ilven és ilyen szerző­dés, év, hó, nap, ilyen és ilyen tartalommal. A szerző­dések felsorolása, összefog­lalás. Minél rövidebben és minél több ténnyel. Vála­szoljanak, vállalják-e, és mi­kor küldik.” Az elvont fejtegetéseket nem szerelte, a konkrétumok érdekelték. Gyakran idézte ellenfeleit, hogy legyen konkrétum, amit megtámad­hat. Született glosszaíró volt: bulldogként harapott rá el­lenfele legkisebb hibájára, tévedésére. Szeretett röviden írni, egyetlen gondolatot a tolla hegyére tűzni, megfor­gatni, s ledöfni. Ilyenkor ele­mében volt, csattpgott a hu­mora, minden ütése flH. •Részletek Gyurkó László: Lenin, Október c. kötetéből. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969 1 gyár és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő harcosától, az első magyar proletárhatalom egykori nép­biztosától, a Központi Bizott­ság tagjától,« a kiváló tudós­tól és forradalmártól. A gyászbeszédek elhangzá­sa után Hevesi Gyulát a munkásmozgalmi pantheon- ban helyezték örök nyuga­lomra. különböző előadások és ta­nácskozások során szakmai tájékoztatást is kapjanak, egyben olyan témákat sze­retnének felvetni és megha­tározni, amelyek problema­tikusak és a jogásznap után is jó vitaalapot képezhetnek a jogügyi tevékenység haté­konyságának növeléséhez. A FEBRUAR 7-1 JOGÄSZ- NAP programja igen érde­kes és gazdag. Délelőtt 9 óra, kor a megye vezető jogászai­nak fogadásával kezdődik a program. Ezután, 10 órakor négy szekcióülés kezdődik. A büntetőjogi szekció ülésé­re a Megyei Bíróság épületé nek Kiss Lajos termében kerül sor, ahol dr. Lukács Tibor, a Fővárosi Bíróság el­nökhelyettese tart előadást Személyiségvizsgálat a bün­tető eljárásban címmel. Az államigazgatási jogi szekció ülésén, a városi tanács ta­nácstermében dr. Kovács Ti­bor., a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának he­lyettes vezetője' tart előadást A tanácsi szervezet tovább­fejlesztésének elvi és gya­korlati kérdései címmel. A polgári jogi szekció az Ügy­védi Kamara tanácstermé­ben (Miskolc, Dózsa György u. 11. sz!) ülésezik, ftt dr. Zoltán Ödön, a Legfelsőbb Bíróság bírája tart előadást Kártérítési jogunk időszerű kérdései címmel. A termelő­szövetkezeti jogi szekció ta­nácskozását a Megyei Bíró­ság épületének II. emeleti 99. számú termében rende­zik meg. Téma: Az egységes szövetkezeti törvény várható hatása a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekre. Elő­adó: dr. Szép György, az Igazságügy-minisztérium fő­osztályvezető-helyettese. Valamennyi előadás után vita, szakmai tanácskozás kezdődik és a borsodi jogá­szok is elmondják tapaszta­lataikat, elvi és elméleti vé­leményeiket. BORSOD MEGYE ÉS MISKOLC város első jogász- napját, annak munkáját és programját a Magyar Jogász Szövetség Borsod megyei szervezete, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága és a TIT jogi szakosztálya együttesen szervezik és bo­nyolítják le. (sz. J.) 1 A Borsodi Vegyikombinát j azonnali belépésre alkalmaz vízvezeték-szerein, fűtésszerelő', savsziget ebi. hőszigetelő, tetőfedő, aszfaltozó, rézműves, lakatos és vegyipar' szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. Bérezés megegyezés sze- ' rint. Törvényes munka- j idő heti 42, illetve 4-i ; óra. Alkalmaztatás ese- 1 tén munkásszállást bizto­sítunk. Érdeklődni lehel minden nap — szombat kivételével — a ' vállalat munkaerő-gaz­dálkodási osztályán, Ka­zincbarcikán. i Száz éré született Lenut A MUNKA* „Remélem, Uljanov úr, Oroszországban nem kell majd annyit dolgoznia, mint itt” — mondta genfi házi­gazdája, amikor elbúcsúzott tőle, s szerencsés utat kí­vánt. A derék svájcinak mi mást jelentett volna a fel- emelkedés, mint kényelme­sebb életet? „Azt hiszem, Kämmerer úr, Petrográdban még többet kell majd dolgoznom” — felelte Lenin. Pontosan három hónapot * töltött Petrográdon, mielőtt illegalitásba kellett, mennie. Ez alatt több mint kétszáz cikket, határozatot, tanul­mányt, kiáltványt írt. Több mint hatszáz nyomtatott* ol­dalt: naponta hét oldalt. S mintegy ötven beszédét is­merjük ebből az időszakból. Volt nap, amikor hét cik­ke jelent meg a Pravdában... * Amikor hazatért Oroszor­szágba, a határon kérdőívet .tellett kitöltenie. A „foglal­kozás” rovatba azt írta: új­ságíró. Sosem volt újságíró, a szó közkeletű értelmében. Az új­ságírónak kifejezési formája az írás; Leninnek tevékeny­ségi formája volt. Nem azért írt, hogy beszámoljon gondo­latairól, s nem is azért, hogy írásművet hozzon létre. Az író művei is befolyásolják a világ alakulását, de az írók elsődleges célja mégsem a világ átalakítása. Lenin po­litikus volt, akinek a felada­ta cselekedetre késztetni az embereket; más célt, mint a világ átalakítását, nem is­mert. A lenini szöveg olyan egy­szerű, hogy bárki megérti. Szinte ce-tiharágóan egyszerű. Pedagógus volt: mindig taní­tott Ha egy gondolatot fon­tosnak tartott, újra meg újra elismételte, cikkek egész so­rában, de egy-egy íráson be­lül is, hogy jól bevésődjék olvasói agyába. Az író mun­kaeszköze a szó. De Lenin olyanoknak írt, akiknek fo­galmuk sem volt, mi fán te­rem a filozófia, a közgazda­ságtan, a tudomány: vagyis az, amiről beszélt. Nem bí­zott pusztán a szavakban, az írásjeleket is segítségül hív­ta; a szövegben mindunta­lan kiemelt szavakat, vastag betűvel szedetett mondatré­szeket: csak hogy a lényeg el ne sikkadjon. Az egyik szót egyszer húzta alá, a másikat kétszer, a harma­dikat hullámos vonallal, nem takarékoskodott a felkiáltó­jelekkel sem: ott állt olvasói mellett, és segített nekik, ol­vasni. Űjra meg újra ki­szólt a szövegből: figyeljetek, ez fontos, ez még fontosabb, ez a legfontosabb. A stílus az ember, mond­ják. De a meghatározás nerrj egészen pontos. Lenin stílusa száraz és szikár; a formával nem törő­dik. Szóvirágok nincsenek benne, ha olykor képeket használ, kilógnak a szöveg­ből: nem illenek hozzá. Ér­zelgősségnek nyoma sincs az írásaiban, az egyes szám első személyt ritkán használja. Ez a személytelenség póztalan- ság is: a hatásvadászat tel­jesen Idegen tőle. Annál in­kább sajátja az indulat, a szenvedély, a. gúny. De leg­inkább a logika. Eddig minden egyezik.: a stílus az ember. Csakhogy rendkívül sok írása bőbeszé­dű. elnagyolt. Holott alap­természete volt az összpon­tosítás, a lényegre törés, a pontosság. A stílus nemcsak az em­ber, hanem az ember fel­adata is. Amit tegnap leírt, ma és holnap és holnapután újra el kellett mondania azoknak, akik még nem ol­vasták. S a pőre gondolato­kat, a logika csupasz csontvá­zát nehezen értik meg, akiknek nem kenyere a szel­lemi munka. Valóban a szá­jukba kellett rágni, hogy megértsék, újra meg újra el­ismételni a már elmondottat. Senki sem válthatja bűn- * tétlenül aprópénzre gondola­tait. S egy-egy gondolatból lehetetlen tucatnyi remek­művet kicsikarni. Az egyik írás óhatatlanul fáradtabb lesz, a másik elnagyoltabb, a harmadik felületesebb vagy szürkébb. íróknál is törvény- szerű, hogy aki nagyon sokat ír, az sok másodlagosát is ír. De tévedés azt hinni, ha Balzac nem száz regényt ír, hanem csak tízet, annak a tíznek minden mondata re­mekmű. Balzac azért irt száz regényt, mert százat kel­lett írnia: irtózatos energiá­ja nem hagyta nyugodni, s a remekműveket csak úgy tudta létrehozni, hogy közben sok másodlagosai Is írt. Lenin évente mintegy ezer oldalt írt. írásos életművé­ben rengeteg a másodlagos. De nincs olyan fontos gon­dolata, melyet legalább egy­szer ne tudott volna remek­művé fogalmazni. Ezekben az írásokban nincs üresjárat, felületesség, elnagyoltság: a logika csodálatos pontosság­gal rakja össze az érvek épí­tőköveit, a megfigyelések eredetisége, a következtetések merészsége, ez érvelés biz­tonsága lenyűgöző. Az írott mű itt azonos értékű írójá­val. Aid csak a gondolatmene­tét figyeli, joggal kérdezheti: mi az eredeti abban az em­berben, aki ilyen magától értetődő egyszerűséggel ma­gyaráz és bizonyít? Csakhogy Leninnél mindig maga a gondolat eredeti, s nem annyira a gondolat ki­fejezése. Ami ötven évvel a halála után magától értető­dő közhelynek látszik, a ma­ga korában olyan újdonság volt, hogy alig akadt, aki a gondolatait igazán követni tudta. Ezért, hogy annyi okos és értelmes kortársa nem ér­tette meg nagyságát: a gon­dolatot, ami valóban lenyű­gözhette volna őket, képtele­nek voltak elfogadni, a szi­porkázó szellemet pedig hiá­ba keresték benne. * Pusztító logikája volt: a legkisebb ellentmondást is felfedezte. Ha valahol repe­dést fedezett föl, ledöntötte az egész falat. A frázisok jobban bősz- szántották, mint a nyílt ha­zugság; dühödten vetette rá­juk magát. A hazugságot rendszerint csalt lefricskázta. Ha megtetszett neki egy kép, s úpv érezte, a lényeget fejezi ki, valósággal bele­szeretett. Egy katonától hal­lotta, hogy a háborút nem le­het úgy befejezni, hogy a szuronyokat a földbe döfik. Ezt számtalanszor elismétel­te. Ha olyan ellenféllel vitá­zott, akinek egy szavát sem hitte, oda sem figyelt az ér­veire. De ha nem, nagyon tárgyilagos volt. Tizenkilenc oldalt szentelt arra, hogy ízekre szedje Szokolnyikov javaslatát a pártprogram fe­lülvizsgálatáról. Aztán azt írta: „Szokolnyikov elvtárs tervezetének elmezését befe­jezve, külön >í kell emél­Február 7: Az első borsodi jogásznap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents