Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Péntek, 1970. morc. 27, ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Sok a panasz a cipók, csiz­mák minőségére. — A jogos panaszokat kö­telességünk orvosolni. A technológiai hibákat ki is tudjuk javítani. De tessék megnézni, milyen anyagból kell cipőt szabnunk — ve­tet a műhelyekbe, s a rak­tárba Iván László, a Sátor­aljaújhelyi járási Cipész Ktsz igazgatóságának elnöke ökrös Sándor üzemi párt- titkár társaságában. Mind­ketten régi cipészek, hozzá­értő szakemberek. — Marha- box felső bőrből kaptunk olyan originál köteget, amelyből egy fejet alig le­het kivágni, pedig a norma szerint 50 párat kellene ki­szabnunk belőle. A talpbőr­rel sem járunk jobban. A múltkor a megyei elosztóból 570 kiló olyan bőrt küldteli, amelynek 00 százalékát sze­métre kellett dobnunk. Métely v vakmetszés, cinizmus A bőrei osztás a Böre'Uátó Vállalat monopóliuma. A kis ktsz-ek a vállalat megyei el­osztójától kapják az anya­got. Borsod talán a legmos­tohább helyzetű az ellátás­ban. Így áll elő az az ellent­mondásos helyzet, hogy a kisipari szövetkezet — amelynek épp az adja létjo­gosultságát, hogy ké?i fel­dolgozással nagyobb minő­ségi igényeket kielégítő, spe­ciális cipőket készít, amely­ért arányosan többet is fizet a vevő — alig jut hozzá megfelelő alapanyaghoz. —• A bőrnek sok olyan rejtett hibája lehet, amely alkalmatlanná teszi igényes feldolgozásra — magyarázza és mutatja Iván László. — Ez itt például úgynevezett vakmetszés. A nyersbőrt a nyúzásnál bemetszették. A gyárban a hengerlés elrej­tette a hibát, de ha ebből a részből készítünk talpat, az első lépésele után szétnyíl­hat a metszésnél. Sok utóla­gos bosszúság oka a méte- lyes bőr is. Az élősdi szívó­férgek el vékonyították a bőr­szövetet, amely a mételyes helyen a kikészítés után ha­mar kilyukad. Cinikus és demagóg érv, amivel a hibákat szóvá tevő szakembereket elhallgattat­ják az elosztásnál: „népgaz­Kifutásra készen dasági érdek, hogy minden­féle anyagot felhasználjunk”. Az ilyen hazárd módon el­ért nagyobb anyagi haszon — másutt ráfizetésként üt vissza. Jó cipőt csak jó mi­nőségű bőrből lehet készíte­ni. Mód van a hibás bőr hasznosítására is — az ipar számos területén. Irányítsák ezekre a helyekre. Amikor a vevőben van a hiba Az újhelyi cipész szövet­kezetben több pár olyan visszaküldött cipőt mutattak, amelyeken látszott, hogy tel­jesen elstrapáltak, vagy ami még kirívóbb: a néhány hé­tig hordott cipő talpát erő­szakkal feszítette fel tulaj­donosa, mert hamar ráúnt, s divatosabbra támadt kedve. Az ilyen nyilvánvaló vissza­élés ellen sem tehet jelen­leg semmit a gyártó cég, mert „az üzletvezető által alaposított reklamációt sem a nagvkereskedelem, sem az előállító nem jogosult felül­vizsgálni, hanem azt kötele­sek elfogadni” — szögezi le a Kereskedelmi Minősítő Intézet hivatalos állásfogla­lása. Ügy tudjuk, a vitatható ér­telmezésre okot adó rendel­kezés „pontosításának” szük­ségességét — épp a vissza­élések lehetősége miatt — a Belkereskedelmi Minisztéri­um Illetékesei elismerték. Bérce® József A népi xendötség megalakulása Zemplén vármegye 17. ZEMPLÉN VARMEGYE székhelye, Sátoraljaújhely egy napon szabadult fel Mis- kolccal. Itt is nyomban meg­kezdték a közigazgatás szer­vezését, megalakultak a po­litikai pártok. A nemzeti bi­zottságoknak első dolguk volt a közbiztonságot védő szervek létrehozása. Zemplénben ezt a felada­tot részben polgárőrséggel, részben rendőrséggel próbál­ták megoldani. Rögtön te­gyük hozzá: az akkori vi­szonyokhoz képest — siker­rel. Sátoraljaújhelyen váro­si rendőrséget alakítottak. Sassy Emil vezetésével. Ér­dekes módon Sárospatakon is városi rendőrkapitánysá­got szerveztek, bár Patak ak­kor nem volt város. Ezen a kapitányságon politikai osz­tály is munkálkodott, Hol­länder Ernő fogalmazó irá­nyításával. A Sárospataki vá­rosi Rendőrkapitányságot ja­nuár 11-én alakították meg. Tarcalon még korábban, ja­nuár 1-én ugyancsak rendőr­séget szerveztek Tamás La­jos parancsnok és Tóth Fe­renc alparancsnok vezetésé­vel. » A rendőrség szervezése te­hát ebben a megyében már az első napokban megkezdő­dött, bár felszereltség, kép­zettség tekintetében alig-alig különbözött a polgárőrség­től. Előbbrelépés áprilisban történt, amikor megalakult a vármegyei kapitányság, Gaí- lai Ervin parancsnokságával. Megalakultak a járási kapi­tányságok is. pontosan meg­határozott létszámmal, fel­adatkörrel, természetesen még mindig a helyi önkor­mányzat fennhatósága alatt. Ezt a megyét abban az időben úgy emlegették, mint a csempészés, az üzérkedés fészkét. A feketepiacon, az üzérkedők kezében főleg a dohány, az olaj, a só, a cu­kor, a bor, a dollár és a kü­lönböző aranynemű volt a valuta. A határon szinte za­vartalan volt a csempészet. Nemcsak a különböző áru­cikkekkel, hanem emberek­kel is. A megyei kapitány ugyanis nem gondoskcilott a határszakasz védelméről, mi­vel nem kapott rá utasítást. A határrendőr-kapitányság, központi intézkedés nyomán, csak 1945 októberében ala­kult meg Barna Sándor rendőr százados vezetésével. A kapitányság Űjhelyen. a Kazinczy utca 73. szám alat­ti épületben tevékenykedett, de kirendeltséget létesítet­tek a MÁV-állomáson és a határ egyik hfdjánál. Őrsö­ket hoztak létre Zemplén- agárdon, Lácon, Nagyrozvá- gyon. Pácinban, Karoson, Felsőbereckin, Széphalmon, Vitányban és Pusztafalun. Felszerelés azonban nem volt, a toborzás is nehézke­sen haladt, így a csempé­szés továbbra ‘ is virágzott AZ INFLÁCIÓ, AZ ÜZÉR­KEDÉS rontotta a közhan­Reflektorfényben A Vöröskereszt Akaiiban My 1 ™ -- .< '' , ' < Vy> j Teljes készültségben várja a tavaszi, kifutást a siófoki téli kikötőben a MAHART balatoni flottillája. Amint elolvad a jég, kifutnak a motoros hajók, s megindul a rendszeres hajó­járat a magyar tengeren. Képünkön: egy kis ellenőrzés a pro­peller körül. A Magyar Vöröskereszt III. kongresszusán született állásfoglalás egyértelműen kimondja: a következő évek­ben elsősorban az elszigetelt területek, az apró, néhány száz lelkes települések lakói körében kell hatékony fel- világosító és szervező mun­kát végezniük a Vöröskereszt aktivistáinak. Megyénk legnagyobb járá­sa, az encsi méltán rászol­gálhat a reflektorfényre. Kedvezőtlen adottságokkal rendelkező, sok kisközséget magában foglaló terület Abaúj. Hogyan sikerül le- küzdenie a gátló tényezőiket a járás vöröskeresztcs szer­vezeteinek? — ezt vizsgálta Aruelfátásigondok a szerencsi járásban Ezúttal nem ellenőrző, ha­nem tájékozódó vizsgálatot tartott a szerencsi járás terü­letén a Népi Ellenőrzési Bi­zottság, Talián János elnök irányításával annak megálla­pítására, milyen a belső piac- egyensúlya, és milyen intéz­kedések történtek a jobb áru ellátás megteremtésére. A népi ellenőrök meggyőződtek arról, hogy a kereskedelmi osztály szakemberei és a köz­ségi boltok vezetői figyelem­mel kísérik a vásárlók igé­nyeit, és a kereskedelmi vál­lalatok ennek megfelelően kötik meg a szállítási szerző­déseket. Sajnos azonban, a termelő és a szállító vállalatok nem mindig szállítják a szerződés­ben rögzített árukat, s köte­lezettségeiknek nem mindig tesznek eleget sem a határ­idők megtartása, sem a vá­laszték tekintetében. Hiába rendelt meg például a Toka­ji Fogyasztási Szövetkezet kellő mennyiségű cementet tarcali telepe számára, 60 tonnányi, a hullámpalából pe­dig 1 vagonnyi anyag szállí­tása legutóbb is elmaradt. Hiányos volt a szállítás más, fontos építőanyagból is, a módiaknak például 20 ezer darab cseréppel, több ezernyi tufablokkal, csempével ma­radt adósa a vállalat. Monopolhelyzetben érzi magát a Bútorértékesítő Vál­lalat is, mert bár a lakószo­babútorok .szállításában ez év első negyedében mutatkozik ugyan némi javulás, az ellátás azonban korántsem kielégítő. A tokaji bútorüzlet például 3(5 garnitúra konyhabútort nem kapott meg, de jogosan panaszkodik a hiányos szál­lítások miatt Abaújszántó is. Különösen az olcsóbb fotelo­kat. étkezőasztalokat hiá­nyolják. amelyek iránt igen nagy kereslet mutatkozik. A ruházati szakmában fő­képp a választék okoz gon­dot. Különösen a konfekció-, kötött- és rövidáruknál ta­pasztalható ez. A mádi szö­vetkezeti bolt például leg­utóbb 25 tételből álló rende­lést adott fel. a nagykereske­delmi vállalat azonban csak 16-ot elégített ki. Hasonló a panasza a tokaji ruházati boltnak is; a nagykereskede­lem csak 60—70 százalékban teljesíti rendeléseit. 6» Aggasztóan növekszik a hiánycikkek listája. A ruhá­zati cikkek közül több ágy­neműanyagra, szintetikus tré­ningruhára, olcsóbb szőnye­gekre, flanellfélékre, kézi­munka-fonalakra, kötött- és habselyemárukra, olcsóbb férfinadrágokra lenne szük­ség. Az olcsóbb bútorokból az igényeknek csak egy kis százalékát tudják kielégíteni. Ugyanez mondható el az épí­tőanyagokról, a vasas szak­mában a zárakról, a lakatok­ról, a szegfélékről, az épület­vasalásokról, a fürdőkádak­ról, az olajkályhákról. A munkabizottság megálla­pítása szerint jelentősebb ár­emelkedéssel csak a ruházati és a bútor szakmában talál­koztak. Egyébként nem ta­pasztaltak olyan jelenséget, mintha a kiskereskedelem a szerencsi járásban tisztesség­felen haszonra törekednék. A törvényes árnövekedésből származó összegeket elsősor­ban árváltozásra, idényvégi kiárusításokra használjak fel. Hegyi József xneg legutóbbi tanácskozá­sán a Vöröskereszt Borsod megyei vezetősége. Friss erők a szervezetekben Örömmel állapította meg a jelentés, hogy az elmúlt év­ben növekedett a taglétszám, kétszázan kérték felvételü­ket, A friss erők hatása máris lemérhető, javult a szervezeti élet, eredménye­sebbek az egyes mozgalmak. Mégis arra a következtetésre jutott a megyei vezető tes­tület az encsi járásban mű­ködő Vöröskereszt alapszer­vezetek munkájának értéke­lésekor: a közeljövőben to­vább kell erősíteni a helyi szervezeteket. Ma a járás 80 alapszerve­zete mintegy 2800 tagot számlál. A lakosság létszá­mát figyelembe véve, a szer­vezettség elmarad a megyei átlagtól. Ez egyébként annak tudható be, hogy az iparral nem rendelkező, csupán me­zőgazdasági munkát adó te­rületen jóformán nincs meg­felelő utánpótlás, hiszen a fiatalok elvándorolnak mun­kát keresni. A színvonalasabb vezetési módszerek elsajátítására a közelmúltban hároiVmapos továbbképző tanfolyam volt a járásban. Ezenkívül egy- egy nagyobb akció előkészí­téséhez, szervezéséhez segít­séget nyújtanak a felkért patronálok. Kudarc után sikerek Az önkéntes véradó moz­galom tavaly a vártnál rosz- szabb eredményeket hozott a járásban. Éppen ezért idén a párt, valamint a tanács já­rási vezetői kiemelt figye­lemmel foglalkoztak e tár­sadalmi mozgalom jő meg-' szervezésével, támogatásával. Szívós előkészítő munka, s áldozatteli szervezői munka eredménye, hogy n tavalyi kudarc után idén már szin­te naponta szép sikerek szü­lettek a Szárazvölgyben, s a Cserehát községeiben is a véradó napok alkalmával. Ritka, s meglepő eredmény errefelé, hogy a legtöbb he­lyen a lakosság tizedrésze felajánlotta: vért ad. Amint azt a járási titkár, Sztankovics József említette szóbeli kiegészítőjében; ha továbbra is a mostanihoz lia- sonló társadalmi ügy lesz a mozgalom szervezése, igazán jó eredmények várhatók. Virágos községek Ma még csak három tele­pülés viseli a rangos Tiszta, virágos község címet. De a tavaly életbe lépett új szer­vezési és értékelési rendszer egyre több községet vonz a mozgalomba. Jártában-kelté- ben az ember meggyőződhet róla, hogy manapság már a legtöbb falu összképe meg­változott, esztétikusabbá vált És ehhez nagyban hoz­zájárul a tisztasági mozga­lom. Egész évben munkál­kodnak a községeik lakói a szép, virágos környezet meg­teremtéséért. Már nem kam­pányjellegű tevékenység ez az akció az encsi járásban sem. A Vöröskereszt járási szer­vezetének vezetői remélik, hogy idén ismét több ezer házra kerül fel a megtisztelő tábla, egyre több lakóház tulajdonosa kaposolöd-k be a tisztasági mozgalomba. A tsz-ekben nincsenek ön­álló alapszervezetek, hanem úgynevezett egészségügyi fe­lelősök látják el az összekö­tő szerepet. Érdemes megem­líteni — hiszen a jelentés is hangsúlyozta — a legtöbb közös gazdaságban elégedet­ten nyilatkoznak ezeknek az embereknek társadalmi mun­kájáról. (Gyárfás) gulatot, szaporodtak a lopá­sok is. Több rendőr, belefá­radva a megerőltető szolgá­latba — és mondhatjuk: fi­zetés nélküli szolgálatba —, egyik napról a másikra, szó nélkül hátat fordított, el­ment. A legjobbak azonban minden nehézség ellenére is maradtak, folytatták a har­cot. A lakosság, látva a rend­őrök erőfeszítését, fokozato­san melléjük állt. Segítették őket munkájukban, tettek ér­tük, ahogyan tudtak. Sáros­patakon például a nemzeti bizottság közzétett egy fel­hívást, melyet érdemes is­mertetni: „Nemcsak Sárospatak, ha­nem az egész járás ismeri a pataki rendőrséget, mely a felszabadulás utáni napok­ban a legerősebb oszlopa volt Patak rendjének, közbizton- ságának. önfeláldozó és kemény •munkájukért eddig a rend­őrség tagjai csupán csekély előleget kaptak havonta: 120 —160 és 300 pengőt. A köz­ség egymaga nem tud egye­lőre többet nyújtani nekik, mert nagy nehézségekbe üt­közik c köztisztviselők kifi­zetése is. A Nemzeti Bizottság ezúton fordul Sárospatak lakosságá­hoz. hogy az általa kiállított és a községi elöljáróság ál­tal hitelesített gyűjtőívekre, melyeket a Demokratikus If­júsági Szövetség tagjai fog­nak körülhordani, minden család legalább 3 pengőt, a tehetősebbek pedig ennék többszörösét szíveskedjenek adományként beírni. Egy, legfeljebb két gyűjtésről lesz szó, addig, amíg a pataki rendőrség szerves részévé nem válik az állami rendőr­ségnek.” , A májusi, két, központi rendelet után itt is megszü­letett a független, népi de­mokratikus államrendőrség. A vármegyei törvényhatósá­gi bizottság közgyűlésén Tar­ján Endrét jelölték főkapi­tánnyá és javaslatot tettek a járási kapitányságok, vala­mint a politikai osztályok vezetőinek személyére. A sá­toraljaújhelyi városi képvi­selőtestület közgyűlése ha­sonlóan intézkedett. A Belügyminisztérium a javaslat alapján kinevezte a vezetőket, és intézkedett az állomány, különösen az őr- személyzet fejlesztését ille­tően. MEGKEZDŐDÖTT A TO­BORZÁS, az újjászervezés­sel járó^ nagyarányú munka. A rendőrségre továbbra is nagy feladatok végrehajtása várt. újabb tennivalók soka­sága jelentkezett. 1947-ben a reakciós erők is aktivizálód­tak, különböző szabotázs­akciókat hajtottak végre. Sá­toraljaújhelyen és Patakon a malmot is felgyújtották. A rendőrség továbbra is nagy erőfeszítéseket tett a csem­pészés. az üzérkedés megfé­kezésére. Az állomány mind több tapasztalatot, szakmai tudást szerzett, erősödött a fegyelem, Budapestről fegy­vereket, egyenruhát is kap­tak — nehéz munkában, harcban, bár lassan, de itt is alakult, formálódott az igazi rendőrség. Baleset-elhárítás az építőiparban Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete az „Építőipari bal- eset-elhárító és egészségvédő óvó rendszabály" közzététe­léről. Ezeknek az előírások­nak alkalmazása az egész épí­tőipari ágazatban kötelező. A Táncsics Könyvkiadó gondo­zásában áprilisban jelenik meg az óvó rendszabály 359 oldalas kötete, amely össze­sen kilenc fejezetben tárgyal­ja az építőipari dolgozók egészségét és testi épségét védő előírásokat Hol szorít a cipő?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents