Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Szerda, 1970. március 25. ÉSZAK- MAG YARORSZÁG 5 Nagyszabású rekonstrukció Mongol és belga újságíróit as LKM-be (Tudósit ónktól) Tegnap, március 24-eu, kedden nem mindennapi ven­dégei voltak a Lenin Kohá­szati Műveknek. Eurázsia nyugati és keleti részéről, egy belga és egy mongol újság­író látogatta meg a nagy múltú vállalatot. A külföldi újságírókat a diósgyőri kohászok nevében Almássy József, a közgazda­sági főosztály vezetője fogad­ta. Információjában a gyár múltját, gazdasági jelentősé­gét, gyártmányprofilját, nem utolsósorban munkaverseny- mozgalmát ismertette. A belga néplap gazdaság- politikai tudósítóját és az ulánbátori szakszervezeti irodalmi lap tudósítóját — láthatóan — érdekelte gyá­runk múltja, jelene és jövő­je, a dolgozók sikeres küz­delme. A Lenin Kohászati Művek­ben történt látogatás után Lillafüredre látogattak el az újságírók, majd a Garadna völgyében megtekintették az őskohót. Gutman József A Vörös Csillag Traktor­gyár rekonstrukciója folya­mán korszerű üzemek és berendezések kerültek át­adásra. Próbaüzemelés alatt áll az „Aichelin” osztrák cég által szállított hőkezelő berendezés. A 3600 négyzetméter alapte­rületű vasraktárt, az üzem­csarnokot és a tanműhely épületét nemrég adták át rendeltetésének. Képünkön: a traktorgyár új vasraktá­ra. Az eddigi tárolás he­lyett a legkorszerűbb tá­rolási és anyagmozgatási technológiát vezették he. A népi rendőrség megalakulása Á hivatalos születésnap 15. A BORSOD MEGYEI Rendőrkapitányság tehát gya­korlatilag már megalakult, teljes erővel, céltudatosan munkálkodott. Tömegét a né­pi erőkből verbuválódott, az új rendet értő, szerető, ezért minden áldozatra kész embe­rek alkották, akik a rendkí­vül nagyméretű munkák, harcok közepette a politikai, a szakmai képzésre is tudtak időt szakítani, hogy minél eredményesebben tudjanak eleget tenni feladatuknak. Kialalcítötták a különböző osztályokat, szervezték, dif­ferenciálták a munkát, tehát élt, létezett a rendőrség. A népi rendőrség. Hivatalosan azonban még nem. De elérkezett hamarosan ennek is az ideje, az igazi születésnapé, a népi demok­ratikus rendőrség megalaku­lásáé. Ne feledjük: mind ez ideig a Borsod megyei rend­őrség is, mint minden más megyében, városban levő rendőrség, a helyi önkor­mányzati szervek fennhatósá­ga alá tartozott, mint ilyen fejtette ki tevékenységét A népi demokratikus rend­őrség létrejöttét az 1945 má­jusában kihirdetett, két, Icor- mányrendelet jelezte. Az 1690/1945. és az 1700/1945. k. sz. rendelet. Ezek a rendele­tek hivatalosan kimondták a régi csendőrség, rendőrség megszüntetését, és az egysé­ges. központi irányító szent, a Belügyminisztérium fenn­hatósága alá tartozó, demok­ratikus rendőrség létrehozá­sát. A rendeleteknek való ér­Újabh ösztönzés a háztáji állattartásra Megjelent a mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszter rendeleté a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztönzésé­iül. A kormány korábbi ren­deleté értelmében közösben végzett munkának számít a tsz-tagnak az a tevékenysé­ge, amellyel — a közös gaz­dasággal kötött megállapodás alapján — háztáji gazdasá­gában szarvasmarhát, vágy- sertést tart. A most megje­lent MEM-rendelet értelmé­ben a közgyűlés által megha­tározott körben és feltételek mellett a vezetőség köti meg a tagokkal a háztáji állattar­tásra szóló megállapodást. Ebben a tag arra vállal kö­telezettséget, hogy a hízott állatot, . az ál!atszaporilla­tot, vagy a szükségletét meg­haladó tejet a tsz-nek adja el, vagy a közös gazdaság útján értékesíti. A megálla­podás alapján a tsz havon­ként a tag javára írja a ren­deletben meghatározott szá­mú munkanapot. Az ilyen jogcímen jóváírt munkana­pok beleszámítanak a tag nyugdíjidejébe, az egyéb tár­sadalombiztosítási szolgálta­tásoknál (családi pótlék, anyasági segély) meghatáro­zott jogszerző időbe, továbbá a tsz-től járó fizetéses sza­badság és a szülési-betegségi segély elnyeréséhez szükséges munkateljesítménybe. Az ilyen munkát a háztáji föld kijelölésénél is figyelembe kell venni. Tavaszvár ás a Bükkben Nehezen érkezik a tavasz. A hegyek között meg hófoltok tar­kádnak, s csupán egyetlen tavaszi virág merészkedett elő, a sárga martilapu. Csak a megáradt, patakká duzzadt-íorrások jelzik a tavaszt. vényszerzés Miskolcon, Bor­sodban, és lényegében, a most Borsodhoz tartozó, akkor még önálló, más megyékben is ab­ból adódott, hogy a már meglevő, munkálkodó rend­őrséget a rendeletek szelle­mében újjászervezték. A RENDŐRSÉG vezetésé­nek és állományának újjá­szervezésére pályázatot írtak ki. Ennek lejártával a vár­megyei törvényhatósági rend­kívüli közgyűlés — a politi­kai pártok és a főispán egyet­értésével — elfogadásra ter­jesztette elő az alispán által javasolt személyieket. Czövek István, az eddigi főkapitány lemondott. A közgyűlés eljut­tatta javaslatát a Belügymi­nisztériumba, melynek értel­mében Fodor Jánost jelölik vármegyei főkapitánnyá. A Belügyminisztérium egyetér­tett. Kijelölték a járási kapi­tányokat és a politikai osztá­lyok vezetőit is. Innen számítható tehát hi­vatalosan a népi demokra­tikus rendőrség megalakulá­sa, léte. A későbbiek folyamán a rendőrség számos szervezeti változáson ment át. 1946 őszén például megszüntették a vármegyei kapitányságokat, feladatukat a megyeszékhely városi kapitányságai vették át Ebben az időben a városi kapitány a megye körzeti szemlélői funkcióját is ellát­ta. Változás állt be a politi­kai rendészet vonatkozásá­ban is. A járási politikai osz­tályokat megszüntették, az állományt a megyeszékhely- városi kapitányságára kon­centrálták. Ekkor változott az osztály neve államvédelmi osztályra. Később — 1949 februárja ban — a Belügyminisztérium az országot 9 kerületre osz­totta, a rendőrséget szerveze­tileg új alapokra helyezte. A IX. kerületbe Abaúj, Borsod, Heves, Zemplén vármegye tartozott, Miskolc székhely­ivel. Súlyos megpróbáltatásokon, harcokon is túljutott a rend­őrség. köztük az 1956-os el­lenforradalom eseményein, melynek történései számos publikáció révén is ismertek. HOSSZÚ ÚT VEZETETT még a mai, jól szervezett, technikailag is jól ellátott rendőrség kialakításáig, de mindennek ismertetése, fel­dolgozása nem célja e soro­zatnak. Adósak vagyunk vi­szont még az Abaúj-Toma. valamint a Zemplén megyei népi demokratikus rendőr­ség megalakulásának ismer­tetésével, az itteni események felidézésével. Ennek soroza­tunk további részeiben te­szünk eleget. Jól látják el kettős feladatukat az LKM munkásőrei Már többször hallattak magukról, példás helytállá­sukról a Lenin Kohászati Művek munkásőr századai. Ha kiképzésen vettek részt, őrségben álltak, vagy mun­kahelyükön teljesítették ter­melési kötelességüket, min­dig a gyár névadójához mél­tó magatartást tanúsítottak. Eredményeikről és a to­vábbi feladatokról volt szó a gyár párt-végrehajtóbizott­ságának legutóbbi ülésén, amikor a munkásőrség tevé­kenységéről szóló jelentést tűzték napirendre. A vitán részt vett Kállai László, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka. Angyal András, a Miskolc városi Oprendek Sándor zászlóalj parancsnoka, valamint a gyár munkásőr­ségének századparancsnokai. Az értékelő, egyben útmu­tató jelentés a többi között megállapítja, hogy 1969-ben tovább szilárdult az alegy­ségek politikai, erkölcsi és fegyelmi helyzete, növeke­dett a kiképzés színvonala, javult anyagi- és technikai ellátottságuk. A köztük meg­levő versenyben a 3. század került az első helyre. Több raj elérte a kiváló szintet, és elnyerte az ezzel járó zászlót, valamint oklevelet. Azt is megállapították — és a végrehajtó bizottság, valamint a jelenlevő felsőbb parancsnokok elismerésüket fejezték ki a gyár munkás­őreinek —, hogy példásan helytálltak a termelőmunká­ban, közülük 63-an szocia­lista brigádot vezetnek. 362- en pedig tagjai valamelyik szocialista brigádnak. A kettős feladat — e fon­tos társadalmi tevékenység — ellátásához nagyban hozzájá­rult az új munkásőr-lnkta- nya felépítése, amelyet az elmúlt évben adott át ré­szükre a gyár vezetősége. Útmutatóul éppen ezért ja­vasolta a végrehajtó bizott­ság. ülése: éljenek jobban az új otthon adta lehetőségek­kel. használják fel még iob- ban politikai képzésük, kol­lektív életük, a szolgálattal járó feladatok színvonalának növelésére. Közvetlenül részt vettem Magyarország felszabadításá­ban. Nagyon jól emlékszem az 1944—45-ös eseményekre, az első napokra és hónapokra, amikor a magyar nép a fa­siszták elűzése után, végre elkezdhette a békés életet. Mint ismeretes, Magyaror­szág 1945 januárjában meg­kötötte a fegyverszüneti egyezményt a Szovjetunióval és a szövetséges hatalmakkal. Hadat üzent a hitleri Német­országnak. A fegyverszünet végrehajtására és ellenőrzé­sére megalakult a Szövetsé­ges Ellenőrző Bizottság. El­nökéül Vorosilov marsallt nevezték ki. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság, annak szovjet tag­jai, nagy segítséget nyújtot­tak a magyar hatóságoknak, a békés élet beindításában. Nehéz volt az első tavasz A felszabadulás első nap­jaiban komoly gondot okozott j a nagyvárosok és az ipari vi- | dékek kenyér- és élelmiszer- : ellátása, A Szovjetuniónak magának is nehézségei vol­tak az élelemmel. Az ország európai részét úgyszólván, teljesen kirabolták a néme­tek. Am. a szovjet kormány mégis talált lehetőséget, s nagy mennyiségű gabonát, húst és cukrot szállított Ma­gyarországnak. A magyar parasztok na­gyon jól emlékeznek arra, hogy milyen nehéz volt szá­mukra a felszabadulás utáni első tavasz, A traktorok nagy része hasznavehetetlen volt. Nem volt üzemanyag. Nem voltak szerszámok, sem vetőmag. Ekkor, sok helyen, a falvak­ban állomásozó szovjet ka­tonák segítettek. Emlékszem, hogy a szovjet katonák a ma­gyar parasztokkal együtt szántottak és vetettek, javí­tották a traktorokat és a me­zőgazdasági gépeket. A tava­szi vetéshez a szovjet kor­mány több mint 10 000 tonna benzint adott. A szovjet had­sereg lóállományából mint­egy nyolcezer'Igásló dolgozott a magyar mezőgazdaságban. A lovakat később teljesen át­adták a magyaroknak. Számos katonai teherautó is segített a tavaszi munkában. Az egész idő alatt a szovjet hadsereg -járműállományából mintegy 500 teherautót, so­főrrel együtt adtak oda, hogy segítsen a magyar paraszt- gazdaságokban. Szükség volt a megrongáló­dott vasútvonalak helyreállí­tására is. Nehéz munka volt. A tiszai és a dunai hidak ro­mokban hevertek, a mozdo­nyok egynegyedét és a teher­vagonok nyolcvan százalékát nyugatra vitték a fasiszták. Mi, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tisztjei jól tudtuk, hogy a szovjet műszaki ala­kulatok segítsége nélkül a magyarok aligha birkóznak meg a vasúti forgalom gyors megindításának nehéz fel­adatával, és, kövétkezéskép- pen, az ipari termelés beindí­tásával. Szovjet műszaki csa­patok — együttműködve a magyar munkásokkal, mű­szakiakkal — tehát hidakat, állomásokat építettek, vago­nokat javítottak. A fővonala­kon hamarosan megindultak a tehervonatok. Aszovjet csapatok ' segítsége Ebben az időben a budapes­ti dunai hidak is romokban hevertek. Márpedig a Dunán­túl lakosságának élelmiszer- ellátását is meg kellett szer­vezni. A szovjet csapatok, szükségmegoldásként, kezdet­ben egy pontonhidat építet­tek, Ezután, ugyancsak szov­jet műszaki segítséggel, meg­épült a dunai Kossuth-híd. A híd a budapesti munkások és a szovjet katonák barátságát jelképezte, s ezért Barátság hídjának is nevezték. A magyar ipar normális munkájához vasérc, koksz, szén. gyapot és más nyers­anyag kellett. A háború még folyt, a frontnak fegyver kel­lett, tehát a Szovjetunióban is takarékoskodtak a nyers­anyaggal. A szovjet kormány azonban, o'z internacionaliz-i mus elveitől vezérelve, mégis szállított Magyarországnak vasércet, kokszot, gyapotot és nyersolajat, A magyar gyá­rak termelni kezdtek. Meg­jegyzem. hogy a magyar tex­tilipar abban az időben csak szovjet nyersanyagból dolgo­zott. Budapesten, a felszabadu­lás első napjaiban szovjet ke­nyeret osztogattak, az első traktorokat a mezőkön szov­jet benzin hajtotta, az első nyersanyagot a magyar gyá­rak és üzemek megindulásá­hoz, a Szovjetunióból szállí­tották. A Szovjetunió elsőként nyújtott önzetlen segítséget a magyar ipar helyreállításá­hoz. A szovjet hadsereg ka­tonái, a Szövetséges Ellenőr­ző Bizottság szovjet tisztjei, szovjet mérnökök aktívan se­gítettek a magyar népnek a gazdaság helyreállításában és a normális élet megindításé­ban Ezzel lehetővé tették a magyar kommunistáknak, a magyar népnek, hogy meg­kezdjék a szocializmus építé­sét. Örülünka magyar nép sikereinek 1970. április 4-én a magyar nép, felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepli. Negyedszázad viszonylag nem nagy idő, de ezalatt Ma­gyarország ipari állam lett, új iparágak létesültek. Tud­juk. hogy a magyar mezőgaz­daság most jól gépesített, fontos népgazdasági ág, amely a szocialista fejlődés útján halad. Fejlett a tudo­mány és a kultúra, emelke­dik a dolgozók életszínvona­la. gyors ütemben folyik a lakásépítkezés. Mint a felszabadulás köz­vetlen részvevője, és a felsza­badulás utáni első lépések szemtanúja, őszintén örülök a magyar nép sikereinek. Mi. szovjet emberek, tiszta szívből gratulálunk magyar barátainknak a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából és a szocialista építésben továb­bi alkotó sikereket kívánunk. AnaíoHj Kotiűratov, vezérőrnagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ma­gyarországi törzsének volt parancsnoka isiile, Inti szfwel

Next

/
Thumbnails
Contents