Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

Vasárnap, 1970. märe. 22. cm ÉS2AK-MAOYARORSZAG 3 Len in város (Folytatás az 1. oldalról) ró ránk: tisztában vagyunk vele, mit jelent abban a vá­rosban élni, munkálkod i, amely a nagy Lenin nevét viseli. Szeretném újra és új- ra hangsúlyozni, hogy azt a bizalmat, azt a megtisztelte­tést, amely a szocializmus­nak ezt a fiatal, nagy fej­lődésben levő városát érte, mi e névhez méltó munká­val. c névhez méltó maga­tartással és eredményekkel szeretnénk megszolgálni. Lakások, bölcsődék, óvodák — Talán mondanom sem kell, rendkívül nagy öröm­mel vettük tudomásul az Észak-Magyarországból, a rádióból, hogy városunk Le­nin nevét kapta — mondja Gulyás István, Tiszaszeder- kóny város Tanácsa vb-el- nökhelyettese. — Azt hi­szem, ma reggel a varos minden hivatalában, intéz­ményében, üzemében ez volt az első téma. A Tanácsköz­társaság évfordulója, a ta­vasz első napja, a város név­adó ünnepsége — úgy érez­zük — valahogy mindez ösz- szetartozik, szebb tavaszkez­dést elképzelni is nehéz. Igaz, a hivatalos névadó ün­nepség nem most van, de ta­lán mindenki megérti: ne­künk már ünnep ez az első nap is. — Milyen tervek, elkép­zelések várnak megvalósí­tásra a már nem Tiszaszc- derkényben, hanem Lcnin- városban? — Hogy csak a legfonto­sabbakat emlitscm, még eb­ben az évben megépítünk egy 12 tantermes, napközi otthonnal ellátott iskolát, egy százszemélyes óvodát a Tiszai Vegyikombinát segít­ségével, egy 40 személyes bölcsődét, a város központ­jának kialakításaképpen megkezdünk 278 lakás épí­tését, új üzletek épülnek, folytatjuk az előközművesí- tést — mindez talán kellő módon érzékelteti, ' hogy már az idén is sok mindent akarunk tenni a város fej­lesztéséért. — A későbbi tervek? — A későbbi tervekhez tudni kell, hogy a ma 11 ezer lakosú város körülbelül 40 ezres lélekszámúvá fejlődik. Megkezdjük majd az úgyne­vezett kettes szomszédsági egység kialakítását, nyolc­tízszintes lakásokkal. Meg­említem, hogy nálunk min­den lakás központi fűtésű, hideg-meleg vízzel, gázfűtés­sel ellátott. E lakások alatt, a földszinten is üzleteket akarunk kialakítani. Megépí­tünk egy tavat is, hogy szebb, kellemesebb legyen a város. Az új városnév kap­csán hadd említsem meg, hogy a város központjában szeretnénk egy Lenin-szob- rot felállítani. Egyáltalán: széppé, kellemessé, kedvessé akarjuk tenni ezt a várost, hogy akik itt élnek, ide lá­togatnak, jól érezzék magu­kat nálunk, az itt lakók ne kívánkozzanak sehová, a lá­togatók pedig kellemes él­ményekkel távozzanak. Pon­tos, részletes tervünk van a városfejlesztésre, és úgy vé­lem, ezek teljesítésével, va­lóra váltásával sikerül is elérnünk célkitűzéseinket. „Örülök, hogy ebben a városban élhetek... “ Dalnoki János Tiszaszc- derkény első bejelentett la­kója. 1956-ban jött erre a vi­dékre, a Tisza-parti tájra, amelyet kevés ember szere­tett meg úgy, zárt úgy szí­vébe, mint ő. De olyan ember is kevés van nemcsak a vá­rosban, hanem a környékén is, aki ne ismerné, ne tisz­telné Dalnoki Jánost, az im­már I.eninváros első nyug­díjasát. Hatvanadik születésnapján, nyugdíjba vonulásának esz­tendejében ritka, igazán nem mindennapi ajándékkal lep­te meg elsősorban önmagát: sikerrel letette az érrettségi vizsgát! Bizony, az a hatvanadik születésnap már elmúlt, de Dalnoki János fiatalos für­gesége, örök mozgékonysága rácáfol a hat évtizedre. Nincs egy percnyi nyugta ma sem. Dalnoki János olyan ember­nek született, akinek véré­ben van a tanulás utáni vágy, a közügyek iránt ér­zett felelősség. Tavaly fejez­te be tanulmányait a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyetemén, s most szakosí­tott oktatásban sajátítja el a filozófia nehéz tudományát. Ha pedig önként vállalt kö­telessége szólítja, magára öl­ti a munkásőr egyenruhát: szolgálatba lép. Szép éleiének örömeiben hat gyermeke és tizenkét unokája osztozik. Nevükben is fogalmazott, amikor teg­napi, gyors interjúnk során ezeket mondta az első nagy öröm, a nagy meglepetés hangulatában: — Akárki akármit mond, én bizony idős ember va­gyok. De teljesen megfiata- 1 adtam, amikor az Észak- Magyarországban reggel azt olvastam, hogy városunk a nagy Lenin nevét veszi fel. Eddig is úgy szerettem vá­rosunkat, mintha minden kö­ve, minden létesítménye csak az enyém volna. Mint ahogy az enyém is, s vala­mennyiünké, akik itt élünk, dolgozunk. Boldog és büsz­ke vagyok, hogy abban a városban élhetek, amely nagy eszményképem nevét veszi fel. Iskolaavatás és névadó Igazi tavaszi verőfényes napra ébredtek tegnap, már­cius 21-én a tiszaszederké- nyiek. Az ünnepi hangulatot fokozta, hogy felavatták a város legújabb oktatási léte­sítményét, a 22 millió forin­tos költséggel épült gimná­zium-szakközépiskolát. Kék-fehérbe öltözött diá­kok fogadták az ünnepség részvevőit. Gulyás István, a Tiszasze- derkényi városi Tanács vb­elnökhelyettese köszöntötte az iskolaavató és névadó ün­nepség részvevőit. Szólt az egyre gazdagodó városiról, s arról, hogy ez a középiskola — hatásáDan és jelentőségé­ben — nemcsak a tiszasze- derkényieké. Az ünnepségen részt vet­tek a város társadalmi éle­tének vezetői, ott volt Nagy Zoltán, a megyei pártbizott­ság propaganda és művelő­désügyi osztályának helyet­tes vezetője és Kováas Mik­lós, a Ti.szu.szed erkónyi vá­rosi-üzemi Pártbizottság első titkára. Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese történelmünk három nagy tavaszi évfordulóját mél­tatta. — Ebben a városban — mondotta — valóban kéz­zelfoghatóan mutatkozik meg az a hatalmas fejlődés, ame­lyet felszabadulásunk óta elértünk. Az új iskola, amely Kun Bélának, a magyar munkásmozgalom nagy alak­jának nevét veszi fel, kettős kötelezettséget vállal magá­ra. Kiművelt, szakképzett embereket kell ldbocsátania falai közül, olyanokat, akik méltóak lesznek névadójuk­hoz és a magyar munkás­osztályhoz. A tantestület és a diák­ság nevében Bodnár János, az iskola igazgatója vette át az új oktatási intézményt A mai nap emlékére ezentúl minden esztendőben március 21-én tartják meg az iskolai ifjúsági napot. Az ünnepség után rövid műsorra került sor. Az avató és névadó ünnepség tiszte­letére több kiállítást is ren­deztek. (összeállították: Lovas — Onodvárl — Priska Szabados) 25 év eredményeiből na— A háború előtt megyénkben nem volt vegyipar. Ma 3 űze ti: a Tiszai Vegyikombinát, a Borsodi Vegyikombinát és az Északmagyarországi Vegyiművek hirdetik az iparág­ban megyénk fejlődését. Képünkön: részlet a Tiszai Vegyikombinátból. < Foto: Sz. Gv Díszlinnepség Ózdon (Folytatás az 1. oldalról) kerül sor a Béke-telepi új művelődési ház ünnepélyes névadójára. A művelődési házat Kim Béláról nevezik eL Ezen gondolatok után üdvözölte a díszünnepség részvevőit, melynek elnöksé­gében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­pagandaosztályának helyet­tes vezetője, Dojcsák János, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke, Dudla József, a KISZ Bor­sod megyei Bizottságának titkára, dr. Koleszár István megyei rendőrfőkapitány, Veszélyben a határidő Borsodban is megkezdődött az útkárokkijavítása A KPM tavaly március 15-én megszüntette éjjel­nappali hóügycletét, idén vi­szont a minapi reggeli jelen­tés a rádióban még arról számolt be, hogy Vas megyé­ben megfeszített munkával, hómarókkal sikerült a hófú­vás okozta akadályokat elhá­rítani. A hóügyelet tehát — sajnos — még „él” ... Közben az útügyelet tér­képére egyre nagyobb szám­ban kerülnek fel a tél pusz­tításait feltüntető jelzések. Az érintett útszakaszokon a KRESZ- és a miniszteri uta­sítás alapján sebességkorlá­A Szerszántgépipari Művek Eszíergomi Gyáregysége évente közel 800 szerszámgépet exportál, mintegy 60 országba. Az optikai mérőrendszerrel és sokféle tartozékkal felszerelhető többféle műveletre alkalmas gépek, igen keresettek a nem­zetközi piacokon. Képünkön: külföldre indulnak a külön­böző szerszámgépek, tozást vezetnek be. A ben­nünket érintő 3-as számú fő­út Gyöngyös és Kápolna kö­zötti szakasza több helyen erősen megrongálódott, a 35- ös út N.vékládháza és Deb­recen között szenvedett nagy károkat, a 36-os pedig Tisza- szederkény és Tiszavasvár között. Az illetékesek felhív­ják a gépjárművezetők fi­gyelmét, hogy óvatosan, leg­feljebb 40 kilométeres se­bességgel közlekedjenek az érintett szakaszokon. A KPM Közúti Igazgató­sága már megtette a szüksé­ges előkészületeket a felfa­gyás és az olvadás okozta rongálódások helyreállításá­ra, sőt, a kisebb munkák­hoz, az úgynevezett kátyú­záshoz már hozzá is kezd­tek. Sajnos, a komolyabb, épílésjellcgü munkák a tel elhúzódása miatt egyhónapos késedelmet szenvednek. S miután a legsúlyosabb ká­rok mind kilométerhosszban, mind a helyreállítás költsé­geit számítva a többi között megyénk úthálózatát érték, igen jól szervezett munkára van szükség ahhoz, hogy a helyreállítást az előírt ha­táridőre május 31-ig elvé­gezzék. A munkába bevonják a Közúti Szállítási Tanácsot is, melynek segítségével első­sorban a javításhoz szüksé­ges anyagok szállításáról gondoskodnak. Nagy men.v- nyiségű követ és egyéb épí­tési anyagot kell az utakra kijuttatni, több helyen léte­sítenek körzeti fogadóállo­mást, ahonnan teherautóval viszik tovább az anyagot. Sok múlik a szállító vállala­tok gyors segítségén, szerve­zett, jó munkáján is, hogy a tél okozta károk közútjain­kon minél előbb eltűnjenek. Tajli Gyula, az Ózdi járási Pártbizottság első titkára, és ott voltak a gyár város, a já­rás vezetői, s a városban élő veteránok képviselői. Az Ózdi városi-üzemi Párt- bizottság első titkárának kö­szöntője után Grósz Károly elvtárs mondott ünnepi be­szédet. Felelevenítette a Ma­gyar Tanácsköztársaság fon­tosabb állomásait, harcait és a 133 nap jelentőségét, mely a történelemből kitörölhetet­lenül és felejthetetlenül bi­zonyította, milyen nagy tet­tekre képes a kommunista párt ;iltal vezetett munkás- osztály. A világ munkásai szolidárisak voltak a Magyar Tanácsköztársasággal, most pedig a világ munkásai, kommunistái együtt készül­nek Lenin születése 100. év­fordulójának megünneplésé­re, mert joggal mondhatjuk: Lenin halhatatlan volt Az ünnepség szónoka hangsú­lyozta pártunk egyik alapí­tójának, Kun Bélának sze­repét a Magyar Tanácsköz­társaságban. Kun Béla a Szovjetunióból visszatérve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének ta­pasztalatait hozta magávaL Az ózdi, a diósgyőri és a mis­kolci munkások körében az elsők között, elsőként jött létre a forradalmi szövetség, majd elsőként alakították meg a fegyveres alakulatot is. A világon először Ozdon neveztek el teret a kommu­nisták legnagyobb vezéré­ről, Leninről. Néhány nap múlva ünne­peltük felszabadulásunk 25. évfordulóját. A szabadságról ábrándoztak a Tanácsköztár­saság harcosai is. Felszaba­dulásunk negyedszázados ju­bileumán emlékezünk reá­juk, nem felejtjük el mun­kájuk. harcuk jelentőségét. Grósz Károly hangsúlyoz­ta : nagy jelentősége van an­nak, hogy a gyárvárosban olyan emberről neveznek el művelődési házat, aki együtt harcolt Leninnel. Ez azon­ban kötelezi a művelődési házat rá, hogy olyan műve­lődési programot biztosít­son, amelyet annak idején Kun Béla a következőképp fogalmazott meg: „Olyan magas színvonalra kell emel­ni, hogy azt a munkásosz­tály is megértse”. Az ünnepi beszédet köve­tően Vajda István elvtárs felolvasta Kun Béla özve­gyének táviratát, amelyben üdvözölte az ózdiakat, s eredményes munkát kívánt az elkövetkező időkre. A díszünnepség az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ művészeti csoport­jának színvonalas műsorával ért véget. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents