Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Szombat. 1970. műre. 21 ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 U tanácsok két évtizede a közösség szolgálatában n. A szocialista építés fejlettebb időszakában az államra egyre nagyobb feladatok hárulnak. Ez nem jelenti a demokratizmus háttérbe szorítását, sőt, a demokratizmus fejlesztése és erősítése az egyik legfontosabb feladat. Ebben rejlik a szocializmus fölénye. A szocialista demokratizmus fejlesztése és erősítése a szocializmus építésének minden szakaszában szükséges. A tanácsi munkában az eddig elért eredmények mellett még hiányosságok, negatív vonások is jelentkeznek. Az egyik, hogy az emberele beleszólása a közügyekbe néha csak látszólagos, s ezért bizonyos közömbösség is tapasztalható. Kevés az a terület, a.iol a tanácsnak, mint testületnek és államhatalmi szervnek érdemi döntési joga van. Aránylag kevés a lehetőség a tanácsi rendelet alkotására is. A vállalatok, üzemek és gazdálkodó egységek életébe is kevés beleszólási joga van a tanácsnak, s az is elsősorban igazgatási jellegű. állapítani, hogy működésük számos esetben formális. Ennek oka a bizottságok sokasága. Erdőbényón például a tanácson belül, a végrehajtó bizottsággal együtt 11 állandó jellegű bizottságot szerveztek. A községben levő más szerveknél is van még (i bizottság, s ezenkívül évenként legalább 10 alkalommal hoznak létre ideiglenes és operatív bizottságokat. Elvileg működtetni kell a tanácsciklus alatt a választási bizottságokat is, amelyeknek száma 40 a községben. Így összesen 67 bizottság van a községben. E téren tehát jelentős változtatásokra van szükség. Helyes lenne például, ha a jövőben az állandó bizottságok helyett a nagyobb horderejű dolgok intézésére, ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottságokra alapoznánk a demokratizmust. Az eddigi gyakorlat is azt bizonyítja, hogy az állandónak nevezett bizottságok akkor tevékenykednek tartalmasán, jól, amikor meghatározott feladatot kell elláttottak. Ezt mondhatjuk el az egységes községi közigazgatási szervekről is. A járási tanács szakigazgatási szerveinek hatósági tevékenysége, kulturáltsága, törvényessége állandóan emelkedik. A szocialista törvényesség biztosításával egyidejűleg érvényesíteni kell a szocialista humánum elveit is. A döntések mögött mindig látni kell az embert. Jogos az állampolgároknak az az igénye, hogy az igazgatásban dolgozók döntéseit az emberség hassa át. A hatósági munkának éppen ez az oldala jelentős az emberek nevelése szempontjából. Amilyen mértékű a törvényesség és a humánum egysége, úgy alakul a ta- i nács és az állampolgárok , kapcsolata. Dr. Vékony Ernő, a Szerencsi járási Tanács vb-elnöke (Folytatjuk) Összeült a zsűri Kié lesz a nívódíj ? Tegnap, március 20-án délelőtt ült össze a Miskolci városi Tanács építési és közlekedési osztályán a miskolci építészeti nívódíj odaítélését eldöntő zsűri. A bíráló bizottság elnöke Rózsa Kálmán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A zsűri tagjai: Drótos László, a városi pártbizottság osztályvezetője, Újházi Rudolf, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium építésze, Heckenast Péter, a Borsod megyei Tervező Vállalat főmérnöke, a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselője, dr. Preisich Gábor, a Magyár Urbanisztikai Társaság munkatársa, Mlkolás Tibor, az Építési Tudományos Egyesület építésze és Iglói Gyula, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető főmérnöke. Az idei városépítészeti nívódíjat április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján adják át a zsűri által kijelölt építészeknek. A Budapesti Kalapgyár Gizella úti telepén korszerű olasz és nyugatnémet gépekkel világszínvonalra emelték a nyúlszőr tomp és a divatos készáru gyártását. Az idén először, a férfikalapok mellett, női divatkalapok is készülnek az üzemben. Nyílt levél a Tárnok wtca 150 lakójának ügyében Ha megvalósul az. hogy minél több ügy eldöntése tartozik a választott szervek hatáskörébe, és nem a mennyiség, hanem a minőség fogja jellemezni a tanácsnak és bizottságainak munkáját, akkor erősödni fog a demokrácia is. A községi tanács a jövőben, mint önkormányzati szerv, kinevezési jogkört kap orvosok, pedagógusok kinevezésére. Megfelelő szabályozás mellett önálló gazdálkodó szervvé válik, területének valóban gazdája lesz. A végrehajtó bizottság, mint a tanács végrehajtó szerve eddig is jobban funkcionált, mert a legtöbb döntési jog a kezében volt. Az önkormányzati rendszer bevezetésével a végrehajtó bizottságra még nagyobb feladat fog hárulni. A tanács bizottságainak működéséről szólva meg kell niuk. Az igazgatási munkáról szólva tudni kell, hogy az államigazgatás valamennyi állami szerv céltudatos, alkotó, szervező tevékenysége. A tanácsok államigazgatási tevékenysége is része ennek a munkának. A hatósági munka jogszabály-alkalmazás, amely nagy részben kérelmek teljesítését, vagy megtagadását jelenti. A hatósági munka nevelő és tudatformáló hatású, s egyben politikai tevékenység is, a tömegkapcsolatokat befolyásolja. A szerencsi járásban évente mintegy 40 ezer hatósági ügy jelentkezik. Ezekben az ügyekben valamit kér, vagy vár az állampolgár a tanácstól. A járásban tehát évente szinte minden felnőtt ember egy-egy ügyével kapcsolatba kerül a hatósággal, a tanáccsal. A szerencsi járás szak- igazgatási szerveinél a hatósági funkció ellátásához szükséges feltételek biztosíKEDVES TÁRNOK UTCAI LAKOSOK! Engedjék meg, hogy a hozzánk küldött panaszukra nyíltan válaszoljak. Levelükben segítségünket kérték ahhoz, hogy Sajó- szentpétéren, a Tárnok utcában 150 család mielőbb fürdőszobás lakáshoz jusson. Leírták, hogy a bányászszakszervezet közbenjárására a megyei tanács, az Országos Tervhivatal szociális főosztályának segítségévéi — egy idős nyugdíjas lakótársuk hosszas és fáradságos utánjárása eredményeként — megszületett annak a lehetősége, hogy az eredetileg fürdőszoba nélkül tervezett lakásokat 2,2 millió forint állama költséggel korszerűsíthetik. Ezek után azt hitték, hogy most már minden rendben van. Keserűen tapasztalták, hogy a dolgok nem folynak rendben. A munkások szinte cél nélkül lődörögték egyik épületből a másikba, visszaélve az önök türelmével. A levelet azzal fejezik be, hogy szálljunk ki a helyszínre, és győződjünk meg róla, milyen helyzetet teremtett egy lakótelepen a minden megfontolás nélküli és kellően meg nem szervezett munka. Eleget tettünk ennék a kérésnek. AZ ÄTALAK1TAS tervdokumentációit — átérezve az önök helyzetét —, 1969 májusi kelettel társadalmi munkában a Borsodi Szénbányák tervező irodája készítette eL Mivél az éléktromos rész később áttervezésre szorult, a műleírás kelte július 14-et jelez. Ezután még sokáig húzódott az engedélyeztetés, amelyet a bányász-szakszervezet és a tervezőiroda bonyolított. A kivitelezésre alkalmas tervdokumentációt az ÉMÁSZ által is elfogadott elektromos tervvel együtt csak 1969 október közepén kapta meg a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat. Mindjárt közbe kell szúrnom, hogy ez a körülmény — már mint a villamos tervek témája —, nem befolyásolhatta a vállalatot a munkák kezdésében. Inkább az anyaghiány volt az, ami döntően közrejátszott abban, hogy a kivitelezést csak 1969 novemberében kezdhették meg. Sajnos még a bizottsági ülésünkön sem sikerült mci- tudnunk: mi volt az oka annak, hogy a vállalat az anyagi gény léseket csali augusztusban adta fél. önök ás tudják, hogy a különböző szerelvények beszerzése nem könnyű feladat, és ezt tapasztalta a vállalat is. Anyagigénylésük egy részét a szállítók élfogadták, de később akadályközléssel felmondták (például villanyboj- lerek.) Más részüket — mint például a fürdőkádakat — csak 1970. IV. negyedévre a kar tó k visszaigazolni. Hosz- szas utánjárássál sikerült novemberben 12 darab bojlert beszerezni, és ugyancsak novemberben egy tehergépkocsi 140-es fürdőkádat leszállíttatni. Ami ezután következett, az sajnos, nem vet jó fényt a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalatra A vakoláshoz, falazáshoz és a burkoláshoz az alapanyagok tárolását nem tudták kellőképpen megoldani. A munkahelyre kiszállított és közvetlenül bedolgozást nem nyert anyagok megfagytak, használhatatlanná váltak. ELGONDOLKOZTATÓ, hogyan lehetett ehhez a munkához mindössze 4 kőművessel, 1 villanyszerelővel, i vízvezeték-szerelővel és 6 segédmunkással hozzákezdeni. Az 1969. november 26-án 16 lakásban megkezdett munkák vizsgálatunk időpontjában még olyan helyzetet mutattak, hogy egyetlen család sem tudta a fürdőszobát használni. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy pár lakásban a fürdőszobát hidegvizes „állapotba” hozták. Sorolhatnánk pro és kontra azokat az érveket, ámeneket a NEB-ülésen a Bükkaljai Bányaüzem és a vállalatvezetés képviselői felhozlak. Egy dolog igaz. A Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalatnak, mivel sem a szükséges anyag, sem a kapacitás nem volt kellően biztosítva, nem lett volna szabad a 16 lakásban egyszerre kezdenie a munkát. Azóta az anyag biztosításában örvendetesen előrehaladtak. Hiány mindössze 4 cikknél mutatkozik, de ennek beszerzésére is van remény. A Bükkaljai Bányaüzem — amennyiben az anyagot biztosítani tudják, és természetesen a megfelelő bérezést is —, szívesen bocsátja rendelkezésre munkaidőn túl is szakmunkásait, hogy a nagyrészt bányászok lakta telepen a munkák meggyorsuljanak. A VÁROSGAZDÁLKODÁSI vállalat vezetőinek azonban él leél] gondolkodniuk azon: biztosítani tudják-e az átalakítások lebonyolítását ez évben, miután novembertől mind ez ideig csak 16 lakással végeztek. Mi azt javasoljuk: mérj éli fel a tennivalókat. Amennyiben a munkához nincs elég- erejük; ke- - lessenek kivitelezőt, vagy alvállalkozót. Mert igaz ugyan, hogy az e célra adott pénz nem vészhez él, de a lakók türelme annál inkább. A 150 család várja a gyors és hatékony intézkedést. Szovák Béla, a miskolci járási NEB elnöke Száz vagon export A Borsod megyei MÉK act idén mintegy 250 vagonnal kívánja növelni exportját Természetesen azokat a gyümölcsöket, zöldségféléket adják el külföldi vevőknek, amelyekből a helyi szükségletnél nagyobb mennyiség terem a megye gazdaságaiban. Más e&ztendőkben az év élsó hónapjaiban még alig akadt exportálni valója a MÉK- nek Az idén, március közepéig sikerült száz vagon fölös almát, burgonyát és fejes káposztát exportálniuk. Zöld út a gyalogosoknak Tizennyolc éve autóbaleset áldozata lett egy kisfiú, az egyik miskolci általános iskola előtt. Réti János, az iskola tanára — aki szemtanúja volt a tragikus esetnek — elhatározta, hogy néhány jól tanuló úttörőt, a közlekedési rendőrök segítségével megtanít a KRESZ alapszabályaira. A közlekedési úttörők a tanfolyam befejezése után karszalaeot koptak. A karszalag feljogosította őket arra, hogy a tanítás kezdete előtt és befejezése után leállíthassák az iskola előtti forgalmat: társaikat óvták a veszélytől, amely az úttesten való átkeléskor fenyegette őket. A módszer bevált, az iskola környékén egyetlen baleset sem történt többé. A közlekedési őrs tagjairól hamarosan városszerte beszéltek, sőt több városban is átvették tapasztalataikat. Ma már közlekedési századnak a parancsnoka Réti János, a miskolci 22. sz. iskola csapatvezetője. Tíz miskolci iskolából 60 és ugyanennyi vidéki iskolából 40 úttörő dolgozik a században. Fehér tányérsapkájukért, vállapjukért, vállszíjukért, karszalagjukért, jelzőtárcsájukért és hatalmukért sok úttörő irigyli őket. Tekintélyüket bizonyítja, hogy ma már mindegyik gépkocsivezető engedelmeskedik, ha magasra emelik a jelzőtárcsát. A közlekedési úttörők szabad utat nyitnak az iskolába és' onnan hazasiető gyerekeknek, emellett az idős emberek testi épségére is ügyelnek. KRESZ-tudásukat folyamatosan gyarapítják. Havonta rendeznek számukra továbbképző tanfolyamokat az úttörőházban, év végén pedig vizsgáznak az anyagból. A közlekedési rendőrök sok segítséget nyújtanak az őket segítő kispajtásoknak. l. gy. Fedezet nélkül A csekk a modern idők vívmánya. Azért találták ki, hogy a gazdag embernek ne kelljen folyvást gazdagságát készpénzben magával hordania. Pénze a bankban van, erről csekk-könyvet kap a banktól, amely — amíg a csekkek anyagi fedezete ki nem merül — készséggel fizeti ki a csekken kiállított, összegeket. Amióta van cselek — azóta van csekk fedezet nélkül is. Nemcsak a vagyonok birtokosai találékonyak, hanem azok is, akik e vagyonok megcsapolására rendezkedtek be, s ezt hol hivatásos rutinnal, hol amatőr zsenialitással, sikerrel művelik is. Nálunk a csekkel való ilyenfajta ügyeskedésre szerencsére nincs mód. A pénz útjai egyenesebbek, átláthatóbbak, mint a tőkés világban. De fedezetlen csekkek azért nálunk is akadnak. Bemegyek például az egyik Széchenyi utcai boltba. Gyermekcipők között válogatok. Az eladó a pult mögött úgy látszik rossz napot fogott ki, mert olyan ember- gyűlölő képpel rakja elém a kért méretből .rendelkezésre álló választékot, hogy szinte lelkifurdalásom támad amiatt, hogy létezem, s hogy egyáltalán — itt a boltban vagyok. Válaszol is, nem is arra, amit kérdezek, a dobozokat egyre kurtább mozdulattól teszi-rakja-vágja elébem a pultra; csak úgy csattan. Nem is válogatok sokat, érzem, nem tarthatom fel az eladót, nem élhetek vissza a türelmével. A blokkal a pénztárhoz megyek. Százasom van, azzal fizetek. — Aprója nincs? — formed rám a pénztáros sötéten. Regényekben ilyenkor az ember lopva a zsebébe nyúl, s kinyitja a bicskát, vagy a revolver biztosító zárját. Nincs azonban sem bicskám, sem revolverem. — Sajnos, nincs — mormogom halkan, bűntudattal —, nincs nálam ennyi apró. S lehúnyom a szemem. Jöjjön, aminek jönnie kell. Hol az a kés? Mert nála biztosan van. Ide hát, egyenest a szívembe! A pénztáros végigmér. Megvetés izzik a pillantásában. Életveszélyes tekintete van. Két ujjával fölcsippenti a százast, úgy, mintha otthon a konyhai törlőrongyot fogná. Beejti a kasszába. Aztán kiszámolja a vissza- járót. s úgy vágja elém, hogy a papír röpül, a fém gurul. A hogy kezemben a cipővel, s torkomban dobogó szívvel kifelé indulok. megakad a szemem a plakáton: Versenyezünk az ön mosolyáért! — hirdeti. Akaratlanul is elmosolyodom. Nevetni kell... düny- nyögném. de kapcsolok. Hogyisne! Hogy ez a nevetés legyen egy beváltandó csekk fedezete. ppl. Hatszázezer férfi ka lap
