Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
ÉSZAK- MAGYARORSZÄG 4. Siombcrt, 1970. móré. 2\ A (elsőfokú oktatási intézmények művészeti fesztiváljára a film. szekcióban 33 alkotás érkezett be. Március 19-én és 20-án mutattak be a kisfilmeket. Előzsürizést nem tartottak — valamennyi beérkezett alkotást levetítették a fesztivál közönségének. Tartalmában és kivitelében rendkívül sokszínű anyagot láthattunk a művészeti fesztiválra beküldött filmek körött. Szép számmal voltak olyanok, amelyek a filmezésben tett első lépésekről tanúskodtak, de jó néhány kivitelében, technikai megoldásában magas szintű alkotással is találkozhattunk. Eltekintve azoktól a filmektől, amelyek megoldása eleve kizárja a magasabb értékelés lehetőségét, azért elmondhatjuk: á másodízben megrendezett művészeti fesztivál filmszekciójában is történt előrelépés. Ezt bizonyítja az is, hogy a benevezett alkotások •— zömükben — az élet valóban meglevő, ható problémáiéval foglalkoznak. Egy bizonyos: egyetemi és főiskolai ifjúságunk figyelme és érdeklődési köre rendkívül sokszínű, változatos, tanúsítják maguk a filmek, amelyekben szociografikus alkotások csakúgy szerepelnek, mint egy-egy jellemző életstílus bemutatása. Konkrét és áttételes formában hitvallások ezek az alkotások — s igen csekély kivételtől eltekintve, pozitív választ adnak az élet nagy kérdéseire. A szinte egyetlen kivétel csak az elsőként vetített „Az élet értelme” című film, melynek egyébként dekoratív befejező képsora némiképp illogikáÜa- nul, a halál pillanatát villantja fel. Fiatalemberektől — véleményünk szerint — mindenképpen távol kell, hogy álljon az ennyire peszimista szemléletmód, hiszen épp hitelességét kérdőjelezi meg. E film kivételével azonban — ha felemás módon is —, de többségük elkerüli az ilyen végzetes fogalmazásmódot Továbbra is áll azonban az alkotásokra az, hogy hiányzik az „egységes” nézőpont — amit jelen esetben úgy értünk: a fiatalos, dinamikus állásfoglalás. Ez azonban — a fotópályázatra beküldött alkotások értékelésénél már utaltunk rá —, szinte a fesztivál egészére jellemző. Mindössze egyetlen olyan filmet láttunk — Kint vagyunk a vízből —, amely az egyetemi életformával, az egyetemi élet hétköznapjainak és ünnepnapjainak fonákságaival, eseményeivel foglalkozik. Pé- terffy András és György László, az ELTE hallgatói készítették, s bizonyították vele: derűsen, fiatalosan is el lehet mondani „komoly”, olykor kegyetlenül éles dolgokat. <# Amennyire hiányoljuk a fiatalos látásmódot, olyanynylra örvendetes viszont az a tény, hogy a filmkészítő fiatalok határozottan érdeklődnek a ma életének problémái után. A Dejtárori jártunk — Ducsay Gábor és Móri Péter alkotása — éppen azért jelentett élményt, mert egy elzárt falu hétköznapi életének rendkívül elgondolkoztató momentumait vették bonckés alá. A képi megfogalmazás is gyakran egészítette ki sikeresen a tartalmi mondanivalót Nem ismerjük még a zsűri véleményét — ma, március 21-én értékelik a filmeket — s közel sem vagyunk abban biztosak, hogy az általunk említett filmek közül kerülnek ki a győztesek. Inkább csak néhány gondolatot szerettünk volna elmondani. S akkor, ha a technikai felkészültséghez, a tiszta jószándékhoz még fiatalos lendület is párosul, egészen biztos, hogy a jövőben még jobb alkotásokkal lepnek meg bennünket az egyetemi és főiskolai amatőrfilmesek. Reméljük, lesz merszük mind jobban vallani az élet nagy kérdéseiről, a maguk nyelvén. Csutorás Annamária Az ötödik dalos nemzedék — Anyai ükapám, Valvi Nagy Andtás 113 évvel ezelőtt ott volt a mezőkeresztesi kórus, illetve, ahogy akkor nevezték: a dalárda alapító tagjai között. Azóta megszakítatlan a családi sor a kórusban. Nagy Bertalan nagyapámtól már magam hallottam, hogy az első világháborút követő nehéz években, amikor nem tudtak hol összegyűlni, a saját háza tágas tol daléképületét használták „próbateremnek” a dalosok. A másik ágról édesapám 50 évig volt tagja az énekkarnak, de már vagy három évtizedet én is ott énekeltem mellette. Tőle tudom, hogy engem tulajdonképpen már a, bölcsőben beiktatott a kórus, amikor a keresztelőmön énekkel köszöntött. Az ötödik énekes nemzedék szószólójaként emlékezik Gomba Kálmán, az Aranykalász Tsz brigádvezetője. De hozzá hasonlóan még jó néhány kórustag lépett az egyenesági ősök örökébe. Közöttük a tsz-elnök, Kiss Bertai- lan és bátyja, károly is Az éneklés: hagyomam A keresztesiek tehát nem az ismeretlenségből tűntek; tel most a „Röpülj, pavaf népdalversenyben. A szövetkezet irodájában egy vitrinben sűrűn sorakoznak az eddigi szerepléseken nyert serlegek, plakettek. A falakon díszoklevelek, köztük a „Kiváló együttes” cím adománylevele. De sokkal korábbi időkre emlékeztet egy szerény serleg „Földműves dalosnap, 1932, Mezőkövesd” felirata. A rákövetkező évből való az első nemzetközi siker bizonyítéka: egy bécsi hangversenyen kapott díszes ezüst kupa. Mint az ország legjobb parasztkórusát, küldték ki akkor vendégszereplésre a keresztesi férfikart S talán a serlegnél is értékesebb dokumentum az a korabeli fénykép, amely a kórus tagjait örökítette meg. Hűségesen őrzik emléktárgyaikat, s az ősök szellemi hagyatékát. Máig nagy szeretettel beszélnek Nótás Nagy Dezső tanító úrról, aki évtizedekig irányította próbáikat — míg az agyvérzés meg nem bénította a kezét De most. öregen, rokkantán is érezteti: nem szakadt el a kórustól, ö maga rengeteg ■summásdalt gyűjtött munkás éveiben, s most ezekből több értékes, eddig nem publikált változatot juttatott el a Televíziónak, kedves tanítványai érdekében. Jó kezekKét fontos kiadvány „A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése”, valamint „A nők politikai, gazdasági és szociális helyzete” címmel két fontos kiadványt jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó, az MSZMP Központi Bizottsága február 18— 19-1 ülésének anyagából. Az előbbiben olvashatjuk — többek között — Aczél Györgynek, a KB titkárának előadói beszédét. Kádár Jánosnak, a KB első titkárának felszólalását és a KB állásfoglalását j az ifjúságpolitikai kérdésekről; az utóbbi Pullai Árpádnak, a KB titkárának I előadói beszédét, valamint a KB állásfoglalását és határozatát tartalmazza. P.Bak János kiállítása Miskolcon A KÉPCSARNOK Vállalat miskolci Szőnyi-termé- ben tegnap, március 20-án nyitották meg P. Bak János festőművész kiállítását Első ízben jelentkezett a művész kiállítással városunkban, de már korábban is néhány ízben megfordult itt Az elmúlt három év terméséből válogatta össze a kiállítás anyagát. A képek Dió- és kórislából készültek Szállítják a III. kerületi Tanács bútorait Egy hónapokig tartó, igen érdekes munka befejezéséhez közelednek a miskolci Avas Bútorgyárban. A gyár Miskolci éjszaka A műsorszámot már bejelentették. Homályba borult a terem, csak egy fényszóró sugározta halványkék fényét az asztalok közötti üres területre. Minden szem a bejárat felé fordult. A zene ritmusváltása figyelmet parancsolt. S ekkor könnyed, lassú tánclépésekkel megjelent a fénykörben egy karcsú, fekete hajú lány. A ritmus fokozódott. Aki már látott streap-tease-t, meglepődött. Talán csalódott is! Hiszen a produkciónak csupán a körítése volt a vetkőzés. Akrobatikus elemekkel átszőtt szolótánc volt ez, olyan, ami után joggal tapsoltak azok is, akik magasabbra emelik szórakozásuk mércéjét A cigánytánc, ami a műsor második részében váltott ki újabb tapsot csak erősítette ezt a megállapítást. Mire minderre ráeszmélt az ember, már vége is volt, már a következő számot konferálták. Történt mindez egy miskolci estén, amikor a Poló- niában megkezdődött a műsor. A presszóban estéről estére telt ház volt, sokan csodálták meg az előbbi pro- dikciót bemutató fiatal táncművésznőt, s hallgatták meg a vele egy műsorban fellépő, a népdalaival, operettegyvelegével kitűnő hangulatot teremtő Palotás Erzsit, valamint Czirok Lászlót, aki modern táncdalokat énekelt. Ha valaki ezen a hétköznapi estén szerét ejthette, s elmehetett volna ezzel egy- időben a város más helyeire is, furcsa következtetésekre juthatott volna! Mert jó lett volna, ha másutt is talál olyasmit, amiért érdemes egy estére beülni egy szórakozóhelyre. S elegendő csak any- nyit mondani, hogy egyre nagyvárosiasodó szűkebb pátriánk többet érdemelne. Igaz, vannak jó zenekaraink! Kell olyan hely is, ahol csupán beszélget az ember. De ma már ennél több kell. Például egy színvonalas, jó bár is. Nemrégiben látott napvilágot az a kis hír, hogy a Katowice étteremben nem a népi zene, hanem az úgynevezett show-műsor válthatna ki nagyobb érdeklődést. A fentebb egyetlen kis példaként említett produkció innen indult el! A város egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz idegenforgalmának növelésére, egyre rangosabb nemzetközi és országos eseményeknek acf otthont. Ez a törekvés nagyon jó. De, jó lenne több műsoros szórakozóhellyel. a külföldit is kielégítő látványossággal szolgálni a hasznos szándékot. dolgozóinak egy része december óta a III. kerületi új, kétemeletes tanácsháza berendezésén dolgozott. A korszerű és változatos stílbútorokból álló garnitúra volt a gyár életében az első ilyen jellegű megrendelés. A dió- és kőrisfából készült berendezéseket változatos színű kárpittal látták el. A félmillió forint értékű munka befejezése után a gyár összes dolgozója bekapcsolódik az Avas és a Milánó szobabútorok gyártásába. Ezután a napi 10—12 helyett 15—18 darabot készítenek a közkedvelt garnitúrákból. elsősorban frisses egükkel, hallatlan színdinamikájukkal hatnak. Aki csak egy kissé is ismerős a dunántúli népművészetben, az örömmel fedezi fel a népművészeti alkotások gazdag színvilágát P. Bak János képein. Nagy életszeretet és életigenlés sugárzik a képekről, melyeknek ihletője a Dunántúl, annak tája, emberei. A Krumpliszedők megfogja a nézőt a táj és az emberi cselekvés harmóniájával. S ez jellemző többi képeire is: az ember és környezete mindig szoros egységet alkot, abból nő ki, s azzal azonosul. A Gyümölcsvivő lány szinte felkiáltójelként feimaga- suló alakja is gyermekkori emléket idéz, s egyben a harmonikus cselekvés szép kifejezése is. A zene, s ezen belül elsősorban a hegedű — szépsége is erőteljesen ihleti a festők Elég csak a Duó-ra gondolnunk, de sorolhatnánk tovább az Akt hegedűvel és a Hegedűs lány című képeket is. A táj, a munka, a zene mellett — s ez szinte egyenesen következik a festő „hitvallásából”, az emberi test szépsége fogja meg leginkább. P. Bak János realista festő. a szó mai érteimében. Megkomponálja alkotásait, de az áttételeket, a logikai szűrőket mértéktartóan alkalmazza. KIÁLLÍTÁSÁT bizonyára szívesen fogadja majd az értő miskolci közönség, hiszen mindaz, amit fest, amit közölni akar számunkra, benne él az emberek gondolat- és érzésvilógában. cs. ÍL, be adta át a vezeny'lőpálcát Engi István karnagy 10. éve foglalkozik odaadó szakérte lemmel a kórussal. Eredmé nyeiről az azóta elért növek vő sikerek vallanak Kapcsolatban mai zeneszerzőkkel S közvetlen a kapcsolatuk több mai zeneszerzőnkkel Balázs Árpád nekik írta „Hálom kurta nóta” című népdalfeldolgozását, Karai József „Betyármulatás” címmel borsodi gyűjtésből .készített számukra kórusművet. Hite les megszólaltató! a keresztesiek Bartók. Kodály, Bárdos kórusműveinek is. Most. a televízió révén, az eddigi legnagyobb hatású, valóban országos népdalversenyen milliók ismerték meg ezt a nagyon karakteres népi kórust. Telten zengő hangjuk emlékezetes visszhangot keltett. Különösen a szűkebb pátriában, itt Borsodban volt jól mérhető ez a visszhang. — Mindannyian arra kérjük, írja meg, hogy szívből köszönjük mindenkinek a nagyon jóleső támogatást A kisiskolás gyerekeknek, az ismeretlen felnőtt barátainknak, s a gondos népdalgyűjtőknek egyaránt Összegező tanulságul ide kívánkozik, hogy az Aranykalász Tsz nemcsak névleges fenntartója a kórusnak. A televízióból ismert kamarakórusban, a már említetteken kívül ott énekel Tóth Albert főagronómus. Leflér Lajos főmérnök az építőbrigádból, Bari Imre, Molnár Bertalan a gépjavító műhelyből, aztán Vályi Nagy Lajos, Fekete Zoltán, Kolozsi Károly, Be- recz Bertalan. Szabó Papa Kálmán. Önzetlenség és összhang önzetlenségükre vall, hogy mindannyian minduntalan a többiekre is hivatkoznak, arra, hogy ők azt a másik harminc énekest is képviselik., akik a kiírás megkötései miatt most nem állhatták a kamerák elé, de akikkel együtt teljes az együttesük. Berccz József Vi intézkedés Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a téli munkaszünetre küldött dolgozóknak fizethető díjazásról. Az új intézkedés nemcsak az állami építő- és építőanyagipari vállalatokra, hanem a vegyesipari kisipari szövetkezetek építőipari részlegeire is vonatkozik, kimondja, hogyha a termelőmunkával foglalkoztatott fizikai dolgozót téli munkaszünetre küldik, akkor a részesedési alap terhére fagyszüneti díjat fizethetnek a dolgozónak. A vállalatoknak a kollektív szerződésben, a szövetkezeteknek pedig a munkaügyi ' szabályzatban kell megható- ' rozniuk a fagyszüneti díj feltételeit, mértékét és kifizetésének módját 99 ŐSZIBARACK ß korai, közepes, kései érésű, 10 fajtában, íü Fí-os egységáron. ALMA-, MEGGYOLTVÁNYOK NAGY VÁLASZTÉKBAN miskolci faiskolai lerakatunkban MISKOLC, SZENDREI TJ. 9. (Béke téri piac mellett.) korlátlan mennyiségben kaphatok. Nyitva: reggel 7—17 óráig. Közületcknck, termelőszövetkezeteknek nagy tételben faiskolánkban; sajószentpéteri niűút mellett. * ÍO-es sz. kilométerkőnél. Miskolci Kertészeti Vállalat Egységes nézőpont nélkül Fiatalok az életről a filmmel
