Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

Csütörtök,, 1970. morc. T9. E5ZAK- MAGYARORSZÁG 3 A terv megvalósulását segílijk Sok szó esik mostanában az építőipar nehéz helyzeté­ről. s az építők előtt álló ha­talmas feladatokról. Ismere­tes, hogy — akárcsak az or­szág legtöbb területén — Borsod megyében is kevés az építőipar kapacitása, a vál­lalatok számos megrendelést kénytelenek visszautasítani, de a már elvállalt munkák határidőre való teljesítése is gyakran akadályokba ütkö­zik. Megyénk építőiparának 1970-ben elsősorban a kapacitások növelésére, a minőség javítására és a határidő pontos betar­tására kell összpontosíta­nia erőit. A. tervféíadatok valőraváltá- sában kiemelkedő szerep jut a jubileumi szocialista mun- kaversenynek. Az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének Borsod megyei bizottsága tegnapi ülésén ér­tékelte a félszabadulási ju­bileumi munkaverseny jelen­legi helyzetét. Mint a megyei vezető testület megállapítot­ta, a legtöbb vállalat idejé­ben elkészítette a mun- kavcrseny-szabá’yzatot, megfogalmazta a ver­senyfeladatokat és a legjobb eredményt elért kollektívák anyagi, erkölcsi elismerésének módozatait. A munitaverseny gazdái elsősorban a vállalati szak- szervezeti szervek. A szak- szervezeti bizottságok és az alapszervezetek összefogják és irányítják a Idsebb kollektí­vák felajánlásait. Az elsőd­leges cél szinte mindenütt a termelés növelése, a határ­idők betartása, illetve csök­kentése és a minőség javítá­sa. Érdemes kiemelni, hogy például a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat verseny-célkitűzései kö­zött 2717 lakás átadása és 48 más létesítmény határidőre való befejezé­se szerepel. \ A BÁÉV kollektívája többek között vállalta, hogy a vá­ros egyik reprezentatív léte­sítményét. az új sportcsarno­kot szeptember 15-re. a mis­kolci Centrum Áruházát pe­dig július 20-ra átadja. Az Északmagyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat kol­lektívájának félajánlásai kö­zül figyelmet éred emel. hogy a sörgyár építkezésénél az év végéig 10 százalékos túl­teljesítést vállaltak, a Lenin Kohászati Művek buga csi­szoló üzemét december 20-a helyett már az év folyamán folyamatosan szerelésre ad­ják át, a kialakítandó diósgyőri városközpont alapozásá­nál pedig 10 helyett 13—13 ház alapjait készítik el. Nem kevésbé jelentősek az ópí tőanyagi pari vállalatok felajánlásai sem. Az Észak­magyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat az idén 4,5 millióval több kis méretű téglát kíván termelni, mint 19tí9-ben. Az Északmagyar­országi Kőbánya Vállalat kollektívája pedig felajánlot­ta, hogy 1970. évi tervét de­cember 15-re teljesíti és a hátralevő időben — terven felül 28 ezer tonna zúzott követ termel. A minőség javításával kap­csolatos vállalások közül a Saj őszen tpéteri Üveggyár se­lejtes ökkentési vállalása ér­demel figyelmet. Igen jelen­tős a hólTóházi porcelángyár vállalása is,: az engedélyezett 5 száza­lékos selejtszintet 1—2 százalékkal kívánják csökkenteni. A jubileumi szocialista munkaversenyben tett válla­lások — ha nem is oldják meg teljesen — csökkentik az építőipar nehézségeit, a dolgozó kollektívák önként vállalt nagyobb munkafe­gyelme, több és jobb mun­kája feltétlenül hozzájárul a megye 1970. évi tervének si­keres teljesítéséhez. F. T. Gazdasági koordináció a mezőkövesdi járásban Már az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági reform bevezetését megelőző határozata is a város- és te­lepülésfejlesztésben, s a kom­munális ellátásban jelölte meg a tanácsok alapvető fel*, adatát. E feladat végrehajtá­sának legjobb módszere az erőteljes gazdasági össze­hangoló munka, a tanácsi koordináció. A mezőkövesdi egyike azoknak a járásoknak, ahol éveikkel ezelőtt elkez­dődött ez a munka. A tele­pülések alacsony ellátottsága, az állami juttatások korláto­zott volta szinte kikényszerí­tette a koordinációt Új lehetőségek A kooperáció létjogosult­ságát eredmények egész sora igazolja. Sikerült egyesíte­niük az anyagi és szellemi erőket, s jól kihasználták az építőkanacitást. A tanácsok telkeket adtak, hitelt biztosí­tottak, kivitelezőt szereztek. Ily módon épült a közelmúlt­ban vegyesbolt Négyesen, eszpresszó Tardon. bisztró Sálvban. élelmiszerbolt Me- zőna gvrrri h á 1 yon. Több köz­ségben eddig más célt szol­gáló épületet adott át a ta­nács üzlethelyiségnek. Bükk- ábrúnvban íev létesülhetett hús- és zöldségbolt, Cseréo- váralíán a tűzoltószertár volt épületében húsbolt. Mezőke­resztesen egy felszabadult tanácsi lakást alakítottak út üzlethelyiséggé. Szolgáltatások, vízmüvek Szentistvánban már műkö­dik a 700 ezer forintot érő szolgáltatóház, melyben a fodrász ktsz, a cipész ktsz, s a takarékszövetkezet kapott helyei. Építéséhez a _ tanács adományozott telket, és saját fejlesztési alapjából hitelezte a költségeket. 180 ezer forin­tos beruházással propán- bután gázcseretelepet is épít­tetett, a tanács Szentdstván- ban, 1969-ben. Ezekben a he­tekben a Mezőkövesdi közsé­gi Tanács tesz erőfeszítése­ket egy .szolgáltatóház építé­se érdekében: Tárgyalnak a szövetkezetekkel, az állami gazdasággal, a gyógyszertári központtal, s remélhetőleg ez év második felében megkez­dődik a kivitelezés. A Megyei Gyógyszertári Központtal már három éves az együttműködésük, ßorsod- ivánkán a régi tanácsházat adták át ingyen: 1968 óta dolgozik a laboratóriummal és szolgálati Szobával is ren­delkező, négy községet ellá­tó korszerű gyógyszertár. Már felépült a szentistváni is; értéke a szolgálati lakás­sal együtt 1 millió 100 ezer forint. A tanács területet, s 300 ezer forintot adott, a helyi tsz negyedmillióval se­gített. Épül a mezőkeresztesi gyógyszertár is. Ha elkészül, 1 millió 400 ezer forintot ér: 1970. augusztus 20-án adják át a lakosságnak. A kooperáció fontos terü­lete a törpevízmű-énítés. A járás Tisza menti négy köz­ségének (Tiszavalk, Négyes, Borsodivánka és Egerlövő) vízműve a járási és a megyei tanács pénzügyi segítségével és szervező munkája nvomán épült. A kis tiszavalki tsz példát mutat: 250 ezer fo­rinttal segíti a vízműépítést. A hi drogló buszok már mind a négy községbe megérkez­tek, a kutak is elkészültek; a következő lépés a gerincve­zetékek kiépítése lesz. Üzemtelepítés Elsőrendű fontosságú fel­adat a falvakban a helyi munkalehetőség megteremté­se. A kövesdi járásban fő­ként a bedolgozói rendszert fejlesztik. Bogácson és Bükkábrányiján a budapesti Női Fehérneműkészítő Ktsz- nek biztosított a tanács épü­letet. Bükkábrányiján egy­millió forintos beruházással a budapesti Termoplasztikai Ktsz-szel közösen műanyag- feldolgozó üzemet is épít a tanács. Mezőkeresztesen a budapesti Ruhaipari Ksz lé­tesített 200 fős üzemet, a me­gyei tanács 450 ezer, s a já­rási tanács 300 ezer forintos támogatásával. Napirenden van egv 600 fős üzemház fel­építése Mezőkövesden az ex­portra is termelő szabó ktsz számára: a helyi tanács ké< és félmilliós segítségével. # 1970 januárjában a Mező­kövesdi járási Tanács felhí­osszes és az vást intézett a járás tsz-éhez, ktsz-éhez ÁFÉSZ-ékhez, i a községi ta­nácsok fejlesztési alapjanak támogatására. A felhívás hangsúlyozza, hetgy a lakos­sági igények kielégítése az adott területen működő vala­mennyi gazdasági szerv közös feladata. A termelőszövetke­zetek egyik étöl -mási kától már megjött a válasz: konkrét ígéreteket tettek. Sajnos, az ÁFÉSZ-ek és a ktsz-etk még hallgatnak. Jó lenne, ha mi­nél előbb arról adhatnánk hírt, hogy a kövesdi járás­ban megindultak a befizeté­sek a tanácsi fejlesztési alap csekkszámlájára. T. U Az öreg. elavult bugasori nagymotor sorozatos üzemza­vara a durvahengerműben kényszerhelyzetbe hozta ta­valy nyáron az Ózdi Kohá­szati' Üzemeket A sok bajt okozó motor cseréjét és a bu­gasor korszerűsítését a terve­zettnél egy évvel hamarább, még a nyár végén el kellett végezni. A kényszerűségből született elhatározást bravú­ros szervezés, előkészítés kö­vette, s a nyár közepén már nyilvánvaló volt, hogy a ne­hézségeket sikerül legyűrni, és a szokatlanul nagy mun­kát határidőre elvégezni. Csakhogy hiábavaló a buga­sor'korszerűsítése, ha a hen­gerlésre kerülő öntecsekét előmelegítő mélykemencék kapacitása a régi marad. A méiykemencék átépítésének terveit idegen vállalat csi­nálta. s már a remény is el­veszett, hogy tavasznál hama­rabb elkészüljenek vele. Ad­dig pedig .az új sorozaton sem lehet fokozni a termelést. rSéoyeii együtt Már-már lemondtak róla, amikor az ÓKÜ energiaszol­gáltató gyárrészleg újítóbri­gádja előállt javaslatával. Nem voltak tervrajzok, csu­pán szóban Ismertették ötle­tüket, s másnapra ..leskiccel- ték” annak rajzát. A javas­latuk ogy új iker-mélykemen- ce építésére vonatkozott. Az úiítási javaslat néhány nap alatt az illetékes műszaki ve­zetők asztalára került, s any- nyira jónak, s főleg időszerű­nek találták, hogy azonnal le­mondták az idegen vállalat­nál a tervek készítését. A Jó­kor időzített javaslattal ter­mészetesen nagy volt a rizi­kó. hiszen ilyen kemencét még hazánkban sehol sem konstruáltak. Tervrajzok nél­kül kezdték meg a munkái. A kivitelezés megkezdésétől a befejezésig a műszaki ve­zetők és az újítók, szinte el sem mozdultak az épülő Ke­mencétől. Személyesen Irá­nyítottak a munkát. A bátor vállalkozás, s az ügyes kivi­telezés eredményeként a ke­mence novemberben már ki­fogástalanul működött. Ezt követően egymást érték a bu­gasoron a termelési rekordok, s év végére a durvahengermű túlteljesíthette tervét Az újí­tók megmentették a helyze­tet! Az újítóbrigád elnevezés tulajdonképpen hivatalosan sehol sem szerepel. Mégis így ismerik, s emlegetik az üzem­ben az energiaszolgáltató gyárrészleg újítóit. Eiben Ti­bor, az energiagazdálkodás osztályvezető-helyettese, Szi­Gépesített vagonürítés Az LKM és az ÓKÜ közös vállalkozása a Borsodi Ércelőké- szítöniü. A tele vagonokat emberi kéz érintése nélkül, az itt látható vagonbuktató segítségével ürítik ki. Foto: Szabados György. lárdi Sándor, a tüzeléstechni­kai osztály vezetőhelyettese. Kusnyár István, a tüzelés- technikai osztály vezetője és Bárdos István, a gázüzem vezetője lassan már két évti­zede újítanak együtt, ók a brigád állandó tagjai. — Az első nagyobb kísér­letünk az ötvenes évek ele­jén, kudarcha fulladt — mondja Eiben Tibor. — Az évtizedek alatt felgyülemlőit sok ezer topna szállóport akartuk megömleszteni, s a magas vas- és koksztartalmú anyagot visszajuttatni a ko­hókba. Porból milliókat sze­rettünk volna nyerni, de nem sikerült. A következő kísérlet viszont már sikerült Arany koszorú Azóta szinte nem volt olyan év, hogy a négy újító­nak ne lett volna egy, vagy több. nagy megtakarítást eredményező javaslata. A ja­vaslatoknál nevük mindig együtt szerepelt. Ha ,a munka úgy kívánta, természetesen más, szakembereket is bevon­tak. — Nálunk alapszabály, az újítói díjból az egyenlő ré­szesedés. Talán ennek köszön­hető, hogy húsz év alatt még sohasem volt nézeteltérés kö­zöttünk — magyarázza Szi- lárdi Sándor. — Volt egyszer egy ötödik társunk, áld az újítói díj §0 százalékára tar­tott igényt, mert ilyen arány­ban járult a munkához. Nem Vitattuk el tőle. de legköze­lebb kihagytuk a brigádból... Mind a négyen aranyko­szorús újítók. Elsőként Eiben Tibor kapta meg a kitünte­tést. Akkor ezzel még nem járt pénzjutalom. A követ­kező évben, a kitüntetés mellett kelten kaptak 800— 800 forintot. Ezt is elosztot­ták négyük között — igazsá­gosan. — Milyennek tartják aat újítók megbecsüléséi? — Az erkölcsi megbecsür léssel nincs baj, inkább a* anyagival. Újításaink általá­ban nagy horderejűek, a megtakarításnak mégis álta­lában csak a 2 százalékát fi­zetik ki, noha 10 százalékig van rá mód. De ennél sokkal elkeserítőbb a bürokratikus, lassú ügyintézés... Keserű szájízzel beszelnek róla, hogy két és fél évvel ez­előtt bevezették egyik újítá­sukat, de azóta még szerző­dést sem kötöttek velük. Ja­vaslatuk több milliót hozott a vállalatnak, de még a 2 százalékot sem akarják kifi­zetni. Először 4 ezer forintot akartak adni. Azután 12 ezer­rel akarták a szemüket ki­szűrni. Már régóta húzódik a döntés a bíróságon. Az ilyen hozzáállás elkedvetlení­ti az újítókat. Szerencsére többen vannak, s egymást ösztön zik. Évi kétmillió — Hogyan születik meg egy újítás? — Az ötlet aránylag köny- nyen jön. Felnevelni, kidol­gozni sokkal nehezebb... Jelenlegi újításukkal ma­gyarázzák. Ismeretes volt, hogy a finomhengermű ter­melésével nő a fajlagos ener­gia-felhasználás. Először en­nek okát kutatták, majd azon gondolkodtak, mit lehetne tenni? Űj gázelegyet, s égő­fejeket spekuláltak ki. Elő­zetes számítások szerint évi kétmillió forint energia-meg­takarítást eredményez. Tóth Istvía A növényvédelem fontos érdek A (Tudósítónktól) A növényi kártevők és kórokozók jelentős mennyi­ségi és minőségi kárt idéznek elő a mezőgazdasági terme­lésben. A mezőgazdasági nagyüzemek felismerték a nö­vényvédelem fontosságát, a hozam növelésében és a mi­nőség megóvásában, de a szórvány- és háztáji gyümöl­csösök ez irányú tevékenysé­ge nem kielégítő. A Sátoral­jaújhelyi járási Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya emiatt részletesen megvizsgálta a szórvány-gyü­mölcsösök növényvédelmét. Korábban az ÁFÉSZ-ek növényvédő brigádokat ala­kítottak, de az elmúlt évben csak a Ricsei ÁFÉSZ végzett a házikertekben vegyszeres növényvédelmi munkát A szövetkezetek növényvédő gépei nagyrészt elavultak, és az alkatrészhiány akadályoz­za működtetésüket A köl­csönzőhelyek háti gépei is rosszak. A községi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei felhívták a figyelmet a kártevők irtására, a figyelő­szolgálatot is megszervezték, de az ellenőrzést és a sza­bálysértési eljárások lefoly­tatását elmulasztották. A Sá­toraljaújhelyen levő AGRO- KER mintaboltban megfelelő a növényvédőszer választéka, de az A FÉSZ-boltokban sok kívánnivaló van ezen a terü­leten. és emellett hiányzik a növényvédőszerek reklámozá­sa. A növényvédelem végső so­ron a hozam és az árualap növelésében, a szabad piaci árak csökkenésében realizá­lódik, s ez mindannyiunk fontos érdeke. Takács Imre Nyugdíjasok Favári László, Wrbata An­tal, Tóth Lajos és Bende Jó­zsef már majdnem 15 éve, hogy nyugdíjba ment, A Le­nin Kohászati Művek egykori munkásait, akik martinász­ként és lakatosként dolgoz­tak a nagyüzemben, az LKM Il-es Igazgatóságának KISZ- csúcsvezetősége hívta meg a gyárba. Az öregék megnézték az újabb üzemeket, és természe­tesen bekukkantottak a ré­giekbe is. — Nagyon örülünk — mondták a hengerműben —■, hogy az automatika, a gépe­sítés majdnem teljesen kiszo­rította a kézierőt, a nagyobb fizikai munkát. Az új elektroacélmű, dur- vahengerdei blokksor, az új húzó-hőkezelő, a durvahen- gerde 3—4-es műszerháza és egy új kompresszorgépház megtekintése után örömmel szóltak a szervezés fejlődésé­rői s. A nyugdíjasoknak na­az LKM-ben gyón tetszett, a koncentrálás, az üzemek összevonása, egy­ségesítése. Délután a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubjában a Il-es igazgatóság fiataljaival találkoztak. Elmesélték éle­tüket, a kohászathoz fűződő emlékeiket. Még fényképeket is mutattak a régi gyárról. — Édesapám — sárgult kép került elő, háttérben faépü­letekkel — főportás volt. Eh is a gyárba kerültem — mondta Favári Laci bácsi —. szinte valamennyi üzemben dolgoztam. A kötetlen beszélgetésen elsősorban az egykori ifjúsá­gi mozgalom érdekelte a fia­talokat, bőven hangzottak hát a kérdések, de a négy nyug­díjas derekasan állta őket válasszal. A jól sikerüK ta­lálkozó végén virággal bú­csúztak el a nyugdíjasoktól a fiatalok. Elhatározták, hogy a jövőben is találkoznak, a beszélgetés folytatódik.. . . Az újífóbrigád

Next

/
Thumbnails
Contents