Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

&SfÄK-MAG¥ARÖSt$ZÄ© 2 Szerda, WJt). március 18, Hm nemzedék találkozott Kibővített ünnepi ülést tartott a napokban Szeren­csen a Kommunista Ifjúsági Szövetség járási bizottsága. Károm nemzedék fiai talál­koztak ez alkalommal a járá­si pártbizottság székházában. A KISZ-bizottság tagjain kí­vül ugyanis meghívták az ünnepségre a járásban élő 1919-es és 1945-ös veteráno­kat, valamint a KlSZ-alap- szervezetek titkárait és az út­törőcsapatok vezetőit is. A mozgalom legfiatalabb- jait az úttörők képviselték Ök voltak azok,- akik néhány szál tavaszi virággal és dal­lal köszöntötték az idős kom­munistákat. a párt több év­tizede munkálkodó harcosait. A jubileumi évfordulóra, az elmúlt negyedszázad esemé­nyeire és eredményeire em­lékezett beszédében Eles Gá­bor, a járási KISZ-bizottság titkára, majd az úttörők ad­ták át a jubileumi emlékjel­vényt, és kedves meglepetés­képpen egy-egy emlékfotót a régi párttagoknak. Az ülés hátralevő részében Havasi Béla, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára tartott előadást a KISZ-alapszervezetek és az úttörőcsapatok együttműkö­déséről, annak további lehe­tőségeiről, feladatairól. Az ünnepi ülés részvevői ezután a járási úttörőházban megtekintették a jubileumi emlékkiállítást. Ünnepi megemlékezés Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tart március 20-án délután 2 óra­kor a KPVDSZ Borsod me­gyei Bizottsága. Gelb Mik­lós, a KPVDSZ megyei tit­kára méltatja a felszabadu­lás történelmi jelentőségét, ismerteti az azóta elért ered­ményeinket. Köszönti azo­kat, akik már a felszabadu­lás előtt szakszervezeti ta­gok voltak, illetve 25 éve dolgoznak, mint szakszerve­zeti aktívák, s több dolgo­zónak kitüntetést nyújt át. Ötvenéves a mongol néphadsereg M a ünnepli fennállásának félévszázados évfordulóját a mongol néphadsereg. A mongol nép legendás hősének, Szuhe Bátornak vezetése alatt alakult hadsereg a vi­lág második népi hadserege volt, amely ténylegesen a nép fiaiból, az internacionalizmus jegyében született. Ez a népi fegyveres alakulat űzte el az egykori feudális urakat, s velük együtt a cári fehérgárdista csapatokat Mon­góliából, és nyitotta meg az utat az új szocialista állam meg­alakulása felé. Szuhe Bator hős katonái értékes segítséget nyújtottak a fiatal szovjet hatalomnak is az ellenforradalmi csoportok szétverésében, az első szovjet állam védelmezésé- ben. A mongol néphadsereg félévszázados fennállása alatt mo­dern hadsereggé vált, amely korszerű fegyverekkel, hadi- technikai eszközökkel rendelkezik, tisztjei és katonái pedig ideológiailag edzett, és a haditechnikában jártas harcosok.- A mongol néphadsereg személyi állományának és fegyverzeté­nek fejlődése a szocialista Mongólia által megtett haladás, a középkori állapotokból a szocialista társadalomba emelkedés eredménye. S zületésének 50 éves évfordulóján üdvözöljük a szocia­lista országok hadseregével fegyverbarátságban levő mongol néphadsereget, és sikereket kívánunk a szo­cialista rend és a béke védelméhez. Védnökséget vállalnak Üj szakaszába érkezett a Tisza II vízlépcső építése. A tervezők befejezték munká­jukat, s kedden az építésben érdekelt vállalatok, intézmé­nyek igazgatóinak és K1SZ- titkárainak tanácskozásán meghatározták az idei tenni­valókat. A vízlépcső és a négy Velencei-tónak megfelelő víztároló. mint ismeretes, 524 ezer hold öntözését teszi lehetővé az ország csapadék­ban legszegényebb vidékén. A tegnapi tanácskozáson többek között bejelentették, hogy a Borsod megyei KISZ- bizottság kezdeményezésére a megye építőanyagtermelő és szállító vállalatainak ifjúsági szervezetei a gyors anyagszál­lítás fölött vállalnak védnök­séget.. „Zöld utat a KlSZ-véd- nökségnek” feliratú, 40 vago- nos különvonatokkal küldik az építőanyagot az ország legnagyobb mezőgazdasági jellegű beruházásához. Neves kuíaló Ozdon Tegnap, 17-én délután fél 3-kor Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központban, majd este 6 órakor a Béke­telepi új művelődési házban találkozhattak az útleíráso­kat, vadászkalandokat ked­velők Molnár Gábor népsze­rű íróval, aki Brazília őser­deiben töltötte fiatal éveit. ; Az egykori kutató, kígyóvá- J dász és gyűjtő író—olvasó ta­lálkozón számolt be legked­vesebb brazíliai emlékeiről, izgalmas vadászkalandjairól, s ez alkalommal szóban is el­kalauzolta olvasóit az őser­dők sűrűjébe, az óriáskígyók földjére. Molnár Gábor — mint is­meretes — ellenszolgáltatás nélkül a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta ro­vargyűjteményeinek, állat- és kígyóbőreinek legnagyobb részét. Egyik gyűjtőútja vé­gén sajnálatos baleset, robba­nás következtében elvesztette látását, s hazatérni kénysze­rült. Özdi olvasóinak beszá­molt arról, hogy több éves írói munka után 19G4-ben valósult meg gyermekkori ál­ma, Mongóliába utazott, ahol családja szintén kutatásokat végzett, s ritka régészeti le­ietek birtokába jutott. El­mondotta többek között, hogy erről szóló könyve ez év őszén Iát napvilágot. A kedvelt írónak sok kér­désre kellett válaszolnia, me­lyeknek során kitárult a hallgatóság előtt a brazíliai őserdő. líafona-komszomolisíák látogatása Hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulóját a forradal­mi ifjúsági napok keretében ünnepük a Miskolc helyőr­séghez tartozó egységeknél a fiatal katonák. Az ünnepség- sorozatra Miskolcra érkezett két szovjet katona: Alek- szandr Balabka és Szergaj Karnov sorszakaszvezetők, komszomolisták. Részt vettek a forradalmi ifjúsági napok megnyitóünnepségén is. Látogatásuk során Balab­ka és Karnov szakaszveze- tők KISZ—Komszomol ta­lálkozón vettek részt Mis­kolcon, a Fegyveres Erők Klubjában. Diósgyőrben, az Ady -Endre Művelődési Ház­ban megnézték a helyőrség katonáinak kulturális bemu­tatóját .Tártak a Ceanylkban, az ifjúsági vezetőképző isko­lán és megismerkedtek Mis­kolc várossal. A találkozók alkalmával a két szovjet sza­kaszvezető sokat beszélt a katonai Komszomol-szerve- zetek életéről és munkájá­ról. Minden egységnél és al­egységnél megajándékozták öltét. Látogatásukról készült egy album is, amelyet ma­gukkal vittek. A két szov­jet szakaszvezetőt, a szovjet hadsereg Komszomol-delegá- ciójának tagjait ünnepélye­sen búcsúztatták el Buda­pesten. a Magyar Néphadse­reg Központi Klubjában. Tegnap, március 17-én visz- szatértek egységükhöz, amely ideiglenesen Magyarországon tartózkodik. VefinuteniiszUsi tiiíísluis Miskolcon A MTESZ miskolci szék- házának tanácstermében me­zőgazdasági szakemberek és vezetők tegnap délelőtt a ve­tőmagtermesztésről tanács­koztak.. A tanácskozást Fara­gó Károly, a megyei tanács osztályvezetője nyitotta meg. Elmondotta többek között, hogy Borsod megyében a mezőgazdasági üzemek 33— 40 ezer katasztráüs holdon termesztenek vetőmagvakat évente. Dr. Hadnagy Árpád, az Országos Vetőmagfelügye­lőség főosztályvezetője, a ta­nácskozás egyik meghívott előadója a 22. számú vető­magtörvény jelentőségéről és végrehajtásának eddigi ered­ményeiről tartott előadást. A vezetés emberi tényezői Mátrai- Józsefi a Számvite­li Főiskola docense a sátor­aljaújhelyi közgazdasági sza­badegyetemen tegnap A ve­zetés emberi tényezői cím­mel tartott előadást. A részvevők nagy figye­lemmel hallgatták azokat a • kísérleti eredményeket., ame­lyekről Mátrai József a nem­zetközi tapasztalatok alapján beszámolt. A következő sza­badegyetemi előadáson a ve­zetési döntési jogkör decent­ralizálásáról beszélnek a sá­toraljaújhelyi vállalatok ve­zetői. ffegy írók Leninről Emii Ludwig Lángész és jellem A KÖZPONTI B1ZOTT­■ .SÁGBAN élvezett befolyását felhasználva tizennyolc ja­■ nuárjában Trockij ellenében ezzel az indokolással kény­szeríti ki a németek erősza­kos breszt-litovszki békefelté­teleinek elfogadását; ,-A munkások, akik elvesztenek egy sztrájkot... nem, árul­ják el a szocializmust." (Le­nin Művei. 26. köt. 460—461. old.) Ebben az órában, ami­kor valamennyi munkatársa elutasítja a békét, Lenin ál­lamférfinak bizonyult: — A Hohenzollerekkel nem tud­tok békét kötni? — kérdezi az ülésen. — Ostobábbak vagytok a tyúknál, az nem tud átlépni a krétakörön, amikor csak avval érvelhet, hogy idegen kéz húzta a kört. Annyi bizonyos, hogy elő­ször valószínűleg Lenin mu­tatta meg pártjának azt az államférfiúi erényt, hogyan kell szüntelenül átvenni az ellenfél eszközeit, és ilyen módon legyőzni őt. Még az általa támadott gazdasági forma legutolsó barbár kifi­nomodását, a Taylor-mód- szert is átvételre javasolja, hogy így minden munkát a • lehető legkevesebb mozdu­latra rövidítsenek. „A szov- jetközlársaságnak, ha törik, ha szakad, át kell vennie mindent, ami értékeset a tu­domány és a technika ezen a területen elért... Hisztéri­kus rohamokra nincs szüksé­günk. Nekünk a proletariátus vas-zászláaljainak egyenletes menetelésére van szüksé­günk." (Lenin Művei. 27. köt. Szikra, 1952 254. és 273. old.) FRANCIA ÉS NÉMET monarchistákat fogad mű­szaki szolgálatba, mert szen­vedélye — környezetében le­vő ifjúkori barátjának gon­dolata — az, hogy villamosí­tani kell az orosz falut és várost. Egyetlen technikus felér tíz kommunistával — írta. így erőlködtek, próbálkoz­tak egy éven, vagy még hosz- szabb időn át, de a helyzet napról napra romlott. Lenin azonban már egy év múlva felismeri a dolog le­hetetlenségét, elszántan eltér az elmélettől, és elsőnek szó­lítja fel a községi hatóságo­kat, nehogy több üzemet ál­lamosítsanak, mint amennyit irányítani képesek. Ugyan­csak ö kívánja a munkások­tól először „a jövedelem egy­behangolását a nyereség tényleges végösszegévelÉs egy szép napon, meglepetés­szerűen és legtöbb kollégája rémületére beszédet mond, s bebizonyítja: minden idő előtt és túl gyorsan ment végbe, így nem maradhat a dolog, a gazdasági politikát át kell állítani, új rendsza­bályok szükségesek: ter­ményadót vetnek ki. és aki megfizeti, újból kereskedhet. A hadikommunizmust a há­ború kényszerítette ránk, most új utakat kell keres­nünk. Harmadszor is összecsap Trockijjal, aki a tiszta esz­mét akarja érvényre juttat­ni. S harmadszor is győz Le­nin, a kísérletező, aki állan­dóan új eszközöket próbál ki, s ebben semmiféle elmé­lettől nem hagyja magát aka­dályoztatni. E naiv rugalmasság fel- használásával a kormányzás sajátos technikáját alakította ki: talán a felelősség és a diktatúra egyezségének ne­vezhetnénk. Mindent magára alapozva, nincs türelme arra, hogy gépírónőnek diktáljon, s még kevésbé arra. hogy akár egy irodát is megszervezzen, sze­mélyesen. egy olyan ember nyíltságával lép valamelyik falu parasztjai elé. akj örök életében maga viselte a fele­lősséget. s bejelenti: rosszul csináltuk a dolgot, ezért ve­reséget szenvedtünk. így meg így akarjuk a hibát kijaví­tani. És ezek az emberek kellően értékelik az önbírá­latot. hisz minden orosz hit­vallónak született és annak nevelkedett. A munkás meg, aki régóta nem hisz már megváltó hősökben, az igaz­sághoz való ragaszkodás folytán teljesen úgy érzi, hogy bevonják sorsa intézé­sébe. s megtanul politikusán gondolkodni. Háromévi tevékenység után az utcán le akarta lőni őt egy nő. jómaga is fanati­kus. Egészséges szervezeté életben tartja Lenint, de a golyó ezt az egészséges épít­ményt ütötte át. S most halálos sebbel fek­szik egv éve a Kremlben, aligha áll talpra. Mert bará­tai szavai szerint ő, Lenin, aki egyet jelentett a mozgás­sal, harccal, bátorsággal, most fáradt. Tizenhét évétől negyvenhét éves koráig har­minc esztendőn át a nélkü­lözés, menekülés, üldöztetés, bújkálás és kifelé, meg befe­lé vívott harc jutott osztály­részéül. Aztán gyors győze­lem után háromévi ember- feletti munka következett, harca megszázszorozódott minden oldal felé, minden hatalom ellen, s most öt­venedik életévét túllépve go­lyót visel testében. A test már nem védekezik, kialvó­ban az élet lángja, az ágyon megviselten fekszik egy em­ber. Legenda szövődik halkan körülötte. bátorság és tiszta­ság, hit és integritás ezt a mérhetetlen életerejű embert olyan útra vezették és olyan úton tartották, amely adott időben és adott helyen való­színűleg tévút volt. De Euró­pa törekvő ifjúsága előtt új­ból példakép jelent meg; sa­ját szemével láthatja, hogy ma is, akárcsak egykor és mindig, milliókat rendezhet új sorokba a gondolat fűtöt­te akarat. Lenin új példáját, mutatta a merész, magányos és önzetlen pálvnfutásnak. Az életébe került. Nem ne­vet többé. A 22. sz. vetőmagtörvény szi­gorúbb az előzőeknél, de ha­tása kedvező a mezőgazda­sági termelésben. Borsod me­gyében is jelentős minőség- javulást eredményezett. Nagy figyelemmel, feszült érdeklődéssel kísérte a hall­gatóság dr. Barlhodeiszky András, az Országos Vető­magfelügyelőség tudományos és fejlesztési osztályvezetője előadását a vetőmagvizsgá­latról, és az 1969. évi új- zélandi kongresszusról, amelyen a vetőmagtermesz­tő és exportáló országok nemzetközi szövetségének képviselői tanácskoztak. A Vetőmagvizsgálók Európai Szövetsége 1908-ban alakult meg, majd 1924-ben világ­iszervezetté bővült, s jelenleg 54 ország a tagja, köztük hazánk is. Dr. Barthodeiszky András ezután 51 ezer kilométeres utazásáról tartott színes dia­vetítéssel illusztrált érdekes, tanulságos útibeszámolót. RFURJ Légvonalban mind­össze 70 kilométerre fékszik Erfurt óz NDK és az NSZKhatárától, mégis 20 év telt el, amíg a nyugatnémet kancel­lár vonata megteszi ezt a távolságot. A találko­zó feltehetően komoly lépés lesz az akadályok­kal teli úton. amely az európai realitások teljes elismeréséhez vezet. A két német államférfi kézfogása előrelátható­lag ez alkalommal nem pecsétel majd meg lát­ványos eredményeket, hiszen közismertek azok a nehézségek, amelyek­kel a tárgyalófeleknek számolniuk kell. Egy azonban már most biz­tos; ha a nyugatnémet fél kész a realitások elismerésére, akkor el­hárítható!: az európai béke és biztonság útjá­ba mesterségesen állí­tott egyéb akadályok is. Erfurt történelmi ha­gyományaihoz híven ké­szül a találkozóra. A csaknem 200 000 lakost számláló város történel­me a régmúlt időkre nyúlik vissza. A közép­korban, a Gera folyócs­ka egyik gázlójánál, ahol két fontos keres­kedelmi út, a Via Regia és a Nürnbergi út ke­resztezte egymást, jött létre a város magja, és ennek a helyzetnek kö­szönhette gyors fejlődé­sét. Neve is földrajzi fekvésével ván összefüg­gésben. A monda szerint egy Erpho nevű molnár- legény vezette át először a Gera folyón a keres­kedő karavánokat, Erphes-Furt-ból, Erpho ■V éims;"; «árasa gázlójából alakult ld aztán az idők folyamán Erfurt a város mai ne­ve. A gázló helyén ma egy fahíd áll, a város egyik legérdekesebb és egyben legértékesebb történelmi emléke. Erfurt már 750 körül püspöki székhely volt, 805-ben pedig írásban is elnyerte Nagy Károly- tói azt a jogot, hogy a Duna menti szlávokkal kereskedelmet folytas­son. Középkori jelentő­ségét tükrözik korabeli építészeti emlékei. Ezek közül is kiemelkedik a híres erfurti székesegy­ház. amelyet a KV. szá­zadban alakítottak újjá. A varos jelentősége az idők folyamán egyre nőtt és 1392-ben alapí­tott egyeteme fontos szerepet töltött be a né­met humanizmus kiala­kulásában, amelynek központjává vált. A XVI. század végére a középkori Erfurt gazda­sági virágzásának csú­csára ért. Húszezer la­kosa volt akkor, de a 30 éves háború, maid az ezt követő pestis és éhínség tönkretette u várost. Az ismételt fel­lendülés. Christian Reichhardt neves mező­gazdasági szakember nevéhez fűződik, aki a bel térj es kertkul tú ra meghonosításával újra talpraállította a várost. Ekkor vált Erfurt a virá­gok városává. A város mai hírét el­sősorban az évente meg­rendezett nemzetközi kertészeti kiállításnak, az IGA-nak köszönheti Virágai mellett ipari üzemei is híresek. Az: erfurti Optima írógép­gyár, a présüzem és a rádiógyár, termékei ha­zánkba is eljutottak és közkedveltségnek ör­vendenek — reméljük, hogy a város történel­mének kiemelkedő ese­ményei közé kerül majd az a találkozó, amelv- re március 19-én kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents