Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
6\ M ÄíZ Erfurt, a virágok városa (2. oldal) Azon a tavaszon (4. oldal) Fiúk az őrsön (5. oldal) Mit mond a paragrafus? (6. oldal) V11AO PSOliTAKm kjyesouctekf •nmmv A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 65. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1910. m&rchte 18. 4 szerencsi enkorqyár Fock Jenő hazaérkezett Moszkvákéi Tárgyalásunk fa célja ötéves tervünk eg/eztetése volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden találkozott Fock Jenővel, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével, aki baráti látogatáson tartózkodik Moszkvában. Fock Jenő és Leonyid Brezsnyev beszélgetést folytatott. amelyet a testvéri barátság. a szívélyesség, és valamennyi megvitatott kérdésben a nézetek azonossága jellemzett. Kedden hazautazott Moszkvából Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki baráti látogatást tett a szovjet fővárosban. Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének vezetésével kedden hazaérkezett Budapestre a magyar kormány küldöttség, amely a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására Moszkvában tárgyalásokat folytatott. A küldöttség tagja volt Tímár Mótiyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Bálint József, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának osztályvezetője, Karód: Gyula, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese és Gyenes András külügyminiszter-helyettes. Jelen volt a fogadtatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Fock Jenő a megérkezés után a látogatásáról nyilatkozatot adott az újságíróknak: — Tárgyalásunk fő célja ötéves tervünk egyeztetése volt a Szovjetunió ötéves tervével. Az egyeztetést már tavaly elkezdtük a szovjet elvtársakkal, s ebből a célból korábban több alkalommal találkoztam Koszigin elvtárs- sal. alkalmam volt vele több kérdést, megbeszélni. Mostani tárgyalásunkon legnagyobb súllyal részünkről a Szovjetunióból beszerezhető nyersanyagok szerepeltek, egyébként pedig a közöttünk szokásos, hagyományos kü’kereskedelmi együttműködési formákról is sző esett, így a magyar gépexportról, mező- gazdasági exportról, gyógyszerexportról. illetve az anyagok mellett a gépi berendezésekről és egyéb cikkekről, amiket, a Szovjetunióból beszerezhetünk. Tervegyeztető tárgyalásainkat most a magunk szintjén lezártuk. Nagy örömmel »tehetem hozzá, hogy eredményesen: számunkra igen fontos nyersanyagokból például többet kapunk, mint amennyit eddig szállított a Szovjetunió. — A tárgyalásokkal nagyon elégedettek vagyunk, megfelelő jó alapot biztosítanak készülő ötéves tervünkhöz. A tárgyalások a tervhivatalok és a szakminiszterek szintjén folytatódnak, és előreláthatólag júniusban kereskedelmi egyezményt kötünk öt évre. Kedden, elutazásom előtt fogadott Brezsnyev elvtárs is. A tárgyalás fő célja — mint említettem — gazdasági jellegű volt. emellett részben Koszigin elvtárssal. Brezsnyev elvtárssal pedig úgyszólván teljes egészében a bennünket kölcsönösen érintő politikai kérdésekről tárgyaltunk. Beruházás: hatékonyság, stabilitás Tanácskozás a megyei párt hi zott ságon Beruházási értekezletei tar tott az MSZMP Borsod megyei Bizottsága tegnap, március 17-én, kedden délelőtt, a megyei pártbizottság székhazában. A tanácskozáson megyei. városi és járási párt- és tanácsi vezetők, valamint a beruházásokban megrendelőként, lebonyolítóként és kivitelezőként. érdekelt vállalatok vezetői vitatták meg a beruházások helyzetét és a jövő tennivalóit. Dojcsdk. Jánosnak, a megvet ná’" bizottság titkárának bevezetője után dr. Bodnár « az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára tartott előadást a megyében folyó beruházások legfontosabb tapasztalatairól és a beruházásokkal kapcsolatos feladatokról. Előadásában rámutatott, hogy a megye fejlődésének legtöbb problémáin kapcsolóiban van a beruNiváié szisvelkezetek Az elmúlt, évben végzett eredményes munkásságáért az OKISZ vezetősége a Borsod megyei Fodrász Szövetkezetei az ország kiváló kisipari Bíró József az NSZK-ban Bíró József a frankfurti repülőtéren kijelentette: lehetségesnek tartja a magyar —nyugatnémet gazdasági kapcsolatok kibővítését. m tv- V * iá j... jutatta Kedden a MALÉV menetrendszerű gépével Frankfurtba érkezett Bíró József külkereskedelmi miniszter. Bíró József szerdán Bonnban megbeszélést folytat Schiller gazdaságügyi, Scheel külügy- és Érti ' földművelésügyi miniszterrel. A nyugatnémet lapok, rádió- és televízióállomások keddi híreikben kiemelték, hogy első ízben látogat a magyár kormány egy tagja hivatalosan az NSZK-ba. Több kommentár részletesen ismertette a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatokat. hangoztatva, hogy azok a politikai viszony rendezetlensége ellenére, jól fejlődnek. A Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata „Egy szívesen látott vendég” címmel számol be a magyar külkereskedelmi miniszter látoga- tóoteHl I Bíró József ayilatkozlk szövetkezete címmel tüntette ki. E kollektíva jelentős erőfeszítést végzett a szolgál látás kulturáltságáért, a hálózat fejlesztéséért, az üzemek korszerűsítéséért, az új egységek létrehozásáért. A Borsod megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetsége három kollektívát tüntetett ki a megye kiváló kisipari szövetkezete címmel. A Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet jó munkát végzett a lakásépítésben. Az előző évi hatvannal szemben, tavaiy kilencvenhatom lakást készített el. Aktívan közreműködik lakónegyed, illetve KISZ-lakótelep építésén, jelentős erőt fordít a műszaki fejlesztésre, a munka gépesítésére. A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet hosszú évek óta sokat, tesz az ózdi járás községeinek ellátásáért. A ho- zom-viszem szolgáltatásban, mosás-vegytlsztitás fejlesztésében ért el tavaly igen jó eredményeket. A Miskolci Kárpitos Szövetkezet több év óta következetesen jó eredménnyel törődik a műszaki fejlesztéssel, a munka gépesítésével. Tavaly ötmilliós értékkel több bútort készített. illetve javítást végzett, mint az előző évben, és kétezer annyit, mint 1967- ben. Külön érdeme e szövetkezetnek az árak csökkentésével kapcsolatos, és több vonatkozásban sikeres erőfesz)- ®f*e. hozásokkal, a további fejlődéshez tehát elengedhetetle nül fontos, hogy ezen a területen is előbbre lépjünk. Elmondotta a megyei pártbizottság első titkára, nogy „extenzív” fejlesztési lehetőségeink lényegében már a II. ötéves terv végére kimerüllek. a most befejeződő III. ötéves terv időszakában előtérbe került az „intenzív” fejlesztés. a beruházások halt konyságának fokozása. Szólt a megye gazdasági szerkaze- I tében végbemenő változásokról — többek között — az j . élelmiszeripar súlyának jö- j vőben) növekedéséről, a kom- j munális beruházások, a lakásépítés arányának növekedéséről is. Az előadó hangsúlyozta: c> kormány az 1910. évi terv egyik legfontosabb feladaténak tekinti a beruházási te vékenység stabilizálását. Ezzel kapcsolatban utalt a bem házási igények és a kielégi lésükre rendelkezésre álló építőipari kapacitások között feszültségre. Elemezte az építőipari arak alakulását, s a beruházások elhúzódásának okait, következményeit. Szól a beruházási döntések élőké szítésének fontosságáról. Rámutatott, hogy a vállalatoknak nem egy-kétéves, hanem hosszabb távlatokban kell gondolkozniuk, de ennek a követelménynek ma még — részben helytelen szemléletek miatt — nem mindig tesznek eleget. A megyei pártbizottság első titkára — mint előadása befejező részében hangsúlyozta — ezúttal elsősorban a problémákra hívta fel a figyelmet; éppen azért, hogy a különféle szervek és vállalatok ezek megoldására összpontosítsák erőiket. Dr. Bodnár Ferenc előadása után a tanácskozás részvevői három témacsoportban vitatták meg a beruházásokkal kapcsolatos tennivalókat. A vitában számos hasznos észrevétel és javaslat született. A beruházási értekezlet tapasztalatait a közeljövőben lapunkban részletesen isroor- tetjük. Az egyenlőség nem egyesilösdi j II ódosították az 1069— M 1070-re kötött Valias'* lati kollektív szerződéseket. És miután az igazgató aláírásával hitelesítette a mérleget, megkezdték az év végi nyereségrészesedés kifizetését. Új, helyileg szabályozott feltételek szerint, a dolgozók kategorizálása nélkül. Mit mutatnak az első tapasztalaink? Szükséges előrebocsátani. hogy nincs és nem lehel olyan pénzosztás, amellyel mindenki egyformán elégedett. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nyereségrészesedés mostani fizetésétől sokan a vezetők és a munkások közötti felosztási arány lényeges m cg vili toztat ását, a különbségek kiegyenlítését várták, akár még úgy is fogalmazhatunk: közvéleményünk nyugodtan, megértéssel fogadba a helyileg kialakított módszereket és arányokat. Már a kollektív7 szerződéseket módosító vitákban, szűk körű beszélgetéseken és szakszervezeti taggyűléseken legalábbis részben- sikerült megértetni, hogy a Kata gól-iák eltörlésével automatikusan egy fillérrel sem nőtt a nyereség. A jövőben pedig csak akkor növekedhet az egész kollektíva és valamennyi dolgozó jövedelme, ha nem csökkentik, hanem növelik a, munkában szerzett érdemek szerinti különbségeket a nyereségrészesedés felosztásánál. E helyes elv megértését, gyakorlatias elfogadtatását segítette, hogy szinte mindenütt növelték a törzsgár- da anyagi megbecsülését, a vállalatnál eltöltött évek után fizetik a nyereségrészesedést. A vezetők és a beosztottak közötti feszültség mérséklése szempontjából különösen fontos, hogy sikerül-e szakítani a kategorizálás hibás gyakorlatával. Vagyis, hogy következetesen, a végzett munka szerint és nem pedig mechanikusan, csupán a beosztások arányában legyenek különbséget a nyereségrészesedés elosztásánál. Sokfelé bátran növelik a jövedelmi különbségeket az azonos beosztású vezetők között. így a vezetők nem élveznek hivataluknál, beosztásuknál fogva anyagi előnyöket. A jól dolgozó vezetők meghatározott feladatok elvégzéséért és nem beosztásuknál fogva kapnak prémiumot, jutalmat, nagyobb év végi nyereség- részesedést. De megfelelő jutalom és nagyobb nyereségrészesedés illeti meg a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkásokat, beosztott alkalmazottakat Is. Ezzel szemben anyagilag kell sújtani a rosszul dolgozó vezetőket, akik az egész kollektívát csakúgy, mint beosztottaikat megkárosítják. Ahol viszont nem értik, hogy a szocializmus csupán a lehetőségekben, a munkában teremt egyenlőséget, és nem az anyagi javak elosztásában, ott rendszerint a felvilágosításon kívül a gyakorlattal is baj van. így például, ha tekintet nélkül a végzett munkára a beosztást fetisizálják, frázisként hangzik a munka szerinti elosztás, a szocialista bérezés. Mert ez is egycnlösdl — a vezetők között. Sajnos, nem ritka, hogy» a korábbi prémium- átalányl, amit idáig is a bérkö'tségek terhére fizetlek, minden vezető számára egyenlő arányban alap- béresíUk. Gyakran még az, irányító minisztériumok is e mechanikus gyakorlatot követtek. Mindez nem ösztönzi a vezetőket kiemelkedő munkára, kezdeményezőkészségre, kockázat- vállalásra. Inkább a középszerűséget erősíti. A dolgozók körében pedisr jee-y.) vált ki ellenszenvet, s nehezíti a szocialista bérezés elveinek megértését. H elyenként azzal kívánják a sértődöttségnek, a vitáknak elejét venni, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával többnyire szubjektív alapon osztják el a rendelkezésre álló összegeket. A dolgozókat közvetlenül érintő kérdések, a kollektív szerződés elkonspirálá- sa nem csupán törvénytelen, hanem felettébb káros gyakorlat Is. A titkolódzás az Intrika és a pletyka me legágya. A nyilvánosság, az érvek, ellenérvek nyílt Bsz- szecsapása. a vita, a meggyőzés nemcsak megvéd az ilyen hangulatkeltéssel szemben, s fórumot teremt a téves nézetek elleni küzdelemben. De egyúttal a vezetőt Is segíti az igazságos, s a tömegek számára érthető és elfogadható megoldások kialakításában.
