Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
Vasárnap, 1970. märe. 15. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Meddig jogos a védelem? Tudnivalók a Uiintetö 1 örvénykönyv25, §-áról Az Észak-Magyarország nemrégiben „Súlyosabb ítéleteket!” címmel foglalkozott a garázdaság bűntettével. Beszámoltunk róla, hogy a Miskolci városi Tanács ülése határozatot hozott bizonyos büntetőjogi szabályok módosítására vonatkozó javaslat előterjesztésére, a javaslatot felsőbb szervekhez juttatták, ahol kedvezően fogadták. Szó esett a jogos védelemről, közismertebben önvédelemről is. Erről a témáról most dr. Farkas Józseftől, a Miskolci Járásbíróság elnökétől kaptunk értékes cikket, melyet az alábbiakban közlünk. ■fi ' elemek megfékezése csak a jelenlevők határozott fellépésével lehetséges. A támadás befejezése után — mivel már nincs mit elhárítani — jogos védelemnek nincs helye. Az ezután kifejtett tettlegesség mór a korábbi sérelem megtorlása. Erre az állampolgárnak nincs joga, ez az igazságügyi szervek feladata. A Büntető Törvénykönyv 25. §-a kimondja: nem büntethető, aki a cselekményt jogos védelemben követte el. Aki jogos védelemben cselekszik. lényegében a társadalom védekezését valósítja meg bűncselekménnyel szemben, ami egyébként a bűnüldöző szervek feladata lenne. Ezért élvez büntetlenséget. Ennek azonban szabályai, feltételei vannak. E kedvezménnyel nem lehat visszaélni. A rendelkezést nem mindenki ismeri a maga teljességében. Előfordul, hogy becsületes állampolgárok a törvény nem tudása miatt sodródnak bűnbe. Szükséges hát, hogy egy kicsit bővebben foglalkozzunk ezzel a témával. Jogos védelemmel csak jogtalan támadást, vagy erre irányuló közvetlen fenyegetést lehet elhárítani. A támadásnak büntetőjogilag jogellenesnek és közvetlennek kell lennie. Például: egy idős asz- szonyra a nála jóval fiatalabb férfi késsel, majd csákánnyal igyekezett az ajtót rátörni. Az asszony, mielőtt támadója behatolt a lakásba, egy baltával fejbe sújtotta. A bíróság az asszonyt felmentette a vád alól. A kölcsönös támadás mindkét félre nézve jogtalan. Sokszor előfordul, hogy vitatkozó felek az utcára hívják egymást, és ott verekszenek. Rendszerint mindkettőjük cselekménye kívül esik a jogos védelem körén. Általában az sem hivatkozhat jogos védelemre, aki szándékosan kiprovokálja a másik fél támadását. Nemcsak a megtámadott A jogos védelem nemcsak a megtámadottat, hanem bármely jelenlevőt megilleti, ha. a jogtalan támadás a közérdek, valakinek a személye, vagy javai ellen irányul. A megtámadottak, a bajba jutottak védelme, részükre segítség nyújtása a szocialista humánumból fakadó erkölcsi kötelesség. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a durva, erőszakos magatartást tanúsító, garázda Fontos tudnivaló, hogy a támadás elhárításával nem lehet nagyobb sérelmet okozni, mint amire az irányult. Szóbeli támadást például nem lehet elhárítani fegyver használatával. Az arányosság kérdése viszont nem merülhet fel abban az esetben, ha a támadás a megtámadott élete ellen irányul. Erre rendszerint a támadáskor használt eszköz veszélyességéből (kés. balta, lőfegyver, dorong stb.), vagy a támadó kijelentéseiből lehet következtetni. Ilyen esetben, ha a támadás elhárítása során a támadó életét veszti, az azt elhárító jogos védelemben cselekszi. Ez azonban nagyfokú életismeretet, körültekintést követel a megtámadottól. Bizonyos esetekben, ha a megtámadott az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből, menthető felindulásból lépi túl, szabadulhat a felelősség alól, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető. Nehéz a felderítés Mindebből talán kitűnik; a jogos védelem alkalmazása a gyakorlatban rendkívüli nehézségekkel jár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jogos védelemről általában az erőszakos jellegű bűncselekményeknél lehet szó. Ezek a bűncselekmények pedig Igen fordulatosak, több mozzanatból tevődnek össze, gyakran sötétben játszódnak le. A jelenlevők megfigyelő- és emlékezőképessége — a jóhiszeműség ellenére is — igen eltérő. A vallomásukra hatást gyakorolnak indulati és más érzelmi tényezők: harag, szégyenérzet, szánalom. Igen gyakran a jelenlevők alkoholtól befolyásoltak. Némely esetben pedig a rosszhiszeműség, a hamis vallomás sem zárható ki. Olyan eset is előfordul, hogy nincsenek szemtanúk. Új jogszabály A bűnüldöző szerveknek ezért a konkrét esetek elbírálásánál gyakran nehéz a feladatuk. Rekonstruálni kell egy múltban megtörtént eseményt, az összes bizonyítékok gondos elemzésével, logikai úton, az ellentmondások feloldásával, okszerű következtetésekkel kell rögzíteni, mi történt. Tévedés lehetősége sincs kizárva. Néha különböző fokú bíróságok eltérő álláspontra jutnak abban a kérdésben, hogy az elkövető jogos védelemben cselekedett-e, vagy sem. Viszont az is igaz, lrogy az esetek zömében az eljáró hatóságok lelkiismeretes és megnyugtató döntéseket hoznak. Mégis felmerül a kérdés — nemcsak a szakemberek körében —, szolgálja-e a jelen jogi szabályozás a hatékony társadalmi fellépés követcl- ményét? Jogilag keresztiil- vihető-e tisztább, világosabb megfogalmazása a jogos védelem tartalmi elemeinek? Ennek szükségességét alátámasztani látszik az a tény, hogy bár az összbűnözés csökken, az erőszakos jellegű bűncselekmények elszaporodtak. A bűnözés itt stagnál, vagy kis mérvben csökken, esetenként emelkedik. Néha egy-egy durva bűncselekmény igen megrázóan hat a becsületesen élő és dolgozó emberekre, a közvéleményre. Az erőszakos bűn- cselekményeknél a megtámadottak szinte mindig élnek a védekezés valamilyen formájával, a jogos védelem tehát gyakran felmerülő kérdés. Megítélésem szerint a jogalkalmazás eseti, szubjektív hibáinak elkerülésére vezetne a társadalom védekezésének egyértelműbb törvényi megfogalmazása. Mindenki megnyugodhat azonban — ha törvényi módosításra nem is kerülne sor —, a bűnüldöző intézményeink nem engedik, hogy a társadalom védelmében helyesen és jogszerűen fellépő állampolgárnak bántódása essék. A jelen jogszabályt is meg lehet tölteni a szocialista társadalom értékítéletét helyesen visszatükröző, olyan tartalmon alapuló gyakorlattal, amely elejét veszi a garázda, huligán, bűnöző személyek támadásának. Dr. Farkas József, a Miskolci Járásbíróság elnöke SECT SCI -TkúTTSDSTá' ’5i’ '-’T’ ' • VJS72űELSKiaB8CE iíjészséavéw©S?1-'ii tanácsok: ú Fosstgenss.isgarak áldásai és veszélyei AZ ATOMBOMBA-ROBBANTÁSOKKAL és a sugárzó atomokkal, radioaktív izotópokkal kapcsolatban gyakran esik szó sugárveszélyről, sugárbetegségekről és sugárvédelemről. Gyakran emlegetik azokat a kutatókat, az orvostudomány, a biológia és a fizika úttörőit, akik a kezdeti időkben maguk is sugárbetegség áldozatai lettek. A legelső áldozatok még nem a ma már eléggé széles körben használatos radioaktív anyagoktól, hanem a röntgensugaraktól betegedtek még. Orvosok voltak, akik évekig foglalkoztak röntgene- zóssel — a védekezés módjait akkoriban még nem, vagy alig ismerték —, nem gyógyuló sebeket kaptak, vérképzés! zavaraik támadtak, gyógy Ihatalan betegek lettek. A korszerű röntgenberendezések', az óvó rendszabályok megtartása esetén mindenféle ártalomtól megvédik az orvost és asszisztensét is. Köpenyükön kis műanyagtokban röntgenfilmet hordanak. Ennek feketedését havonként ellenőrzik és kiszámítják, nem kaptak-e ártalmas, vagy legalábbis veszélyes mennyiségű sugarat? Az ártalmak idejekorán megelőzhetők: És a betegeket? Azokat nem kell óvni a röntgensugár ártalmaitól? A kérdésre csak akkor válaszolhatunk, ha pontosan ismerjük a határokat: a szükséges és hasznos, a még ártalmatlan, vagy a már ártalmas röntgensugár-mennyiségeket. Feltétlenül szükség van huzamosabban adagolt röntgen — vagy egyéb — sugarakra bizonyos betegségek gyógyításában : daganatok szétron- csolásában, továbbterjedésük megakadályozásában stb. Életmentő lehet egy röntgenvizsgálat is a rejtve fejlődő betegségek (tüdő-tbc, daganatok, fekélyek stb.) korai felismerésével. Nem lehet azonban szó róla, hogy unos- untalan átvilágíttassuk magunkat: „hátha van valami baj”. A röntgensugaraknak mérhető hatása van az élő szervezetre, a sejtekre, s nagyobb mennyiségük már maradandó kárt is okozhat Különösen érzékenyek a nyirokszövetek, a vérképző csontvelő, a nemi mirigyek és a vékonybél hámrétege. Érzékeny a bőr is és a kötőszövet, közepesen érzékenyek a csontok és a mirigyes szervek, legkevésbé kényes az izomzat és az idegek. Más a sugárzás hatása, ha csak valamely testrészlet, egy bizonyos körülhatárolt szervet érint, vagy az egész testre kiterjed. Az ártalom a sugárzás erősségétől és időtartamától is függ — és ez na- gyan fontos körülmény! RÖNTGENEZÉS ESETÉN a legnagyobb sugármennyiség átvilágítással éri a beteget Az átvilágításhoz képest jóval kevesebb sugár kell a röntgenfelvétel elkészítéséhez. A tüdőszűrő-vizsgálatoknál már nincs szükség sem átvilágításra, sem hagyományos röntgenfelvételre. Az úgynevezett ernyőfénykép-állomá- sokon, ahol nappali fény mellett kis filmkockákra egy-két pillanat alatt készül felvétel, szó sincs sugárártalomról. Az ernyőfényképhez használt sugár mennyisége csupán századannyi, mint pl. az átvilágításé. A szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy országszerte i JCék l&UJ^ — Neve? — Kovácsik bajos. — Foglalkozása? — Bűnöző. _ j!2 — Ez c tanult szakmám. A családban én vagyok III. Lajos. Csalás a profilom, de más — a szakmába vágó — munkát is vállalok. Apóm, II. Lajos a betörőszakma elismert, kiváló mestere volt. — És nem szégyelli magát? — De, egyszer. Házasságot szédelegtem. Éppen a családi fényképeket mutogattam a jelenbelimnek, tévedésből a kisfiam fényképét is megmutattam, és amikor megkérdezte, ki az, képzelje kiböktem, hogy a fiam. Akkor nagyon szégyelltem magam, — Most miért ül? — Mordiz juszt. — Mit csinált? — Bűnözőnek adtam ki magam. — Micsoda!?!... — Na. Állapítsa meg maga. Ülök a szokott eszpresszómban és egy nagyobb szabású üzleten töröm a fejem. — Telefonhoz hívnak. Kovácsik úr?, kérdezi a tag. Igen, honnan tudja? Mondták, hogy Önnek jó összeköttetései vannak. Hát vannak, bizonyos körökben vannak összeköttetéseim. — Nézze Kovácsik úr, én egy gyár főkönyvelője va- í gyök. Nem kertelek, el- \ mondom miről van szó, 1 aztán maga dönt: vállalja, ) vagy nem vállalja. Pénztár- ; hiányom van, átráztak, be- \ csaptak és ha jön egy re- < vízió, vége a becsületes ne- ( vemnek és hat neveletlen \ gyermekemnek. Én meg- ' csókolom a kezét, csak se- \ gítsen rajtam. — Mit tehe- } tek magáért, jóember? — j Ajánljon valakit, aki betör > a gyár főpénztárába és ki- j fosztja. Én, — azt hiszem < egyes berkekben úgy mond- í ják — falazni fogok az ille- \ tőnek, teljesen veszélytelen S ügy, félmillió a kasszából \ a maguké, Kovácsik úr és \ az én becsületes nevem { tisztán ragyog ezentúl is. 1 — Ráálltam, mert meg- S esett a szívem ezen a sze- < rencsétlen balekon. Minden \ simán ment, hazavittem a !> félmilliót, másnap este > zutty!, jönnek a kékfénye- < sek, na megállj, te csibész, < hol a másfél millió, hogy- í hogy másfél millió, ott csak > ez a fél volt, na megállj, te J csibész, a főkönyvelő úr í írásban bizonyította, hogy ) másfél volt, hamar lebuk- tói mi, a névtelen levél le- > leplezett mi, csibész...! ; — Hót látja, urcm. Jó > bűnöző holtig tanul. Csak > becsületes emberekkel ne > kössünk üzletet... !> Deák Gusztáv í Aránylag új szó, mert új fogalom is. Azelőtt nem volt, most bőven van, tehát a szocialista kereskedelem rosszabbul működik, mint azelőtt a tőkés? Ez nem igaz. Hát akkor most miért van? Egyszerű a válasz: sokkal gyorsabb ritmusú életünk hozza magával. Mi még felnőttünk egy-egy márkával: (Franck kávé, Schmoll paszta stb.), de manapság az egyik árut még meg sem Ismer- jük, máris az újat, a jobbat hirdetik. Méghozzá olyan gyorsan, hogy már akkor hallunk róla, amikor még csak gyártani kezdi az ipar. A vevő már keresi, bár még nincs. Hiánycikk. Megjelenik az első szállítmány. Már mii denki hallott róla. keresi. Azonnal elfogy, pedig még azt sem tudjuk, jobb-e a már ismerttől? Üjra hiánycikk. Akinek nem jutott, még élénkebben keresi, mert milyen jó lehet, ha már elfogyott. Üj érkezik. Markoljunk bele, és egy helyett, ötöt kérünk. Ojra hiánycikk lesz. Az ipar nem tud olyan mennyiséget gyártani, hogy az egész ország egyszerre kipróbálhassa. Ugyanakkor senki sem veszi a régi márkát, tehát a kereskedelem Is kiárusítja készleteit. A vevők egy részének nem tetszik az új minősége. Visszatérne a megszokotthoz, de addigra — éppen a kereslet hiánya miatt — az lett hiánycikk. Talán Így magyarázhatjuk meg a mérgelődöknek, miért hiánycikk, ha nem lehet kapni? Most például a Biopon mosószert. Szabó József FÜSZERT-lgazgató Lélektani pillanat A zsonglőr álma nagyon sok fölösleges röntgenvizsgálat történik. EZEKET A BETEGEK valósággal kikönyörgik, vagy kierőszakolják az orvosoktól. Nem gondolnak rá, hogy „jóból is megárt a sok”. A csecsemőket, kisgyermekeket különösen óvjuk az indokolatlan vizsgálatoktól. A sugarak nemcsak azt károsíthatják, aki fölös mennyiségben részesül belőlük — hanem még utódait is. Ebből a szempontból különösen a terheseket, főleg az első hónapokban kell óvni, nehogy leszármazottaik károsítottan jöjjenek a világra. A röntgenezés, átvilágítás, felvétel gyakran lehet szükséges, a szűrővizsgálatok elhanyagolása bűn lenne, s bizonyos szervek (például a pajzsmirígy) radioaktív izotópokkal vizsgálhatók legeredményesebben. Nélkülözhetetlen eszköz a gyógyító sugárzás is De azt, hogy mikor, miféle eljárásokra van szükség, hol az észszerű határ — azt bízzuk az orvosra, és ne akarjuk befolyásolni csak azért, mert mások tanácsolják, vagy úgynevezett „jobb kivizsgálást” szeretnének. PANDAVEC KARCSI ösz- szeráncolta dús szemöldökét és mintegy megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatást próbálta az agyamba vésni: — öregem, az embereknél ki kell várni a kellő lélektani pillanatot. Mert például hiába megyek én be reggel jókedvűen az osztályveze- tőmhöz, ha az előző este történetesen rajta kapta nejét a Pnpmdekli utcában egy maszek zöldségessel, mégis engem fog kirúgni, nem a kedves feleségét És ezen még csodálkozni sem lehet. Igazán nem lehet elvárni ilyen szituációban, hogy valaki rózsás hangulatban legyen. Vagy akár nézd meg ezt a pincért. Az istennek sem jönne ide az asztalhoz. És mit gondolsz, miért!? Mert tudatalattijában éppen a sanyarú gyermekkorára emlékezik, amikor nemhogy borravaló, de még zsíros kenyér sem volt az osztályrésze. De figyeld meg, ha majd bejön az öreg Szederjcsi és közli vele az e heti ügető csalhatatlan befutóit, egyszerre ki fog virulni, visszatér az életkedve és igyekszik még a gondolatodat is kitalálni ... ha majd akkor kéred tőle a feketét, garantálom pillanatok alatt megkapod, mert akkor érkezett el nála a kellő lélektani pillanat! Megfogadtam Pandavec Karcsi tanácsát és másnap felkerestem hivatalában Csigái Kázmért, a bumitálfelon- gyártás főelőadóját, hogy intézze el végre a hatáskörébe tartozó régen húzódó ügyemet. Szinte biztosra mentem. Tudtam, hogy Csigái alig egy hete kapott magas összegű pénzjutalmat hervadhatatlan munkásságáért, a közeljövőben pedig Párizsba küldik a bumitálfclon szakemberek nemzetközi tanácskozására, de előbb még átveszi az öröklakást és Wartburg személygépkocsit, melyet a lottó tárgynyeremény-sorsolásán ' nyert. Csigainak tehát minden sikerült az utóbbi időben. így nem lehet vitás, hogy a legalkalmasabb pillanatban toppanok be hozzá. Megdöbbenésem éppen ezért határtalan volt, amikor Csigái nem ájult el az örömtől látogatásom lenyűgöző perceiben, sőt a leggo- rombább hangon értésemre adta, hogy ő nem jótékony- sági intézmény, nem ér rá ilyen piszlicsári ügyekkel foglalkozni, de ha netán mégis összetéveszteném a Róbert bácsival, úgy szörnyű tévedés áldozata vagyok, és egyben megkér, hogy a jövőben messze kerüljem el a hivatalát, különben kézcsókját küldi a feleségemnek és reméli jól megvagyunk ... MÁSNAP TERMÉSZETESEN rögtön elpanaszoltam eredménytelen látogatásom történetét Pandavec Karcsinak — aki mint mindent —, Csieai viselkedését is rögtön megmagyarázta. — Persze öregem, azt elfelejtettem mondani neked, hogy akinek túl jól megy a sora. annál éppen olyan rossz lélektani pillanatban kopogtatsz, mint annál, akit igazságtalanság ért, vagy bánata van. Az ilyen emberek mind csak saját magukkal törődnek! — De hát Pandaveckám. az isten szerelmére, mondd meg végül, ki foglalkozik ezek szerint az ember dolgaival, ki intéz el valamit készségesen, jó szívvel!? — Hát ahhoz bizony el kell kapni a kellő lélektani pillanatot... — közölte Pandavec Karcsi meglehetős rideg és fölényes modorban, majd szó nélkül belehamu- zott a kávémba, zsebre tette az újságomat, rámhagyta a kifizetetlen cechjét és köszönés nélkül távozott, mert nyilván nála sem fogtam ki aznap a kellő lélektani pillanatot. Ágh Tihamér
