Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

tSSZAK-MAGYARORSZÄG 4 sörnap, 1970, mdre. 15. Televízió 1970 Földes Ferenc Ifjúsági klub Az országos népművelési konferenciát előkészítő viták visszatérő témája a televízió. Hatása kétségtelen. Városok forgalma csendesedik el, ha egy-egy nagy sikerű sorozat közvetítésére kerül sor. De milyen célokat szolgál ez a rendkívüli vonzás? Vajon műveltebbé, érdeklődőbbé válik-e általa, vagy csak az olcsó örömöket keresi benne a né­ző? Sokan és sokféleképpen válaszolnak ezekre a kérdé­sekre. Itt ez alkalommal csak arról szeretnénk szólni, mit tervez a televízió az 1970-es évben a közművelődés érde­kében. Születése hatvanadik évfordulóján Viták és találkozók Egyik legfontosabb cel a tájékoztató műsorrendszer ja­vítása. Esténként mintegy 3 millió néző nézi a Tv-hír- adó első kiadását. A hazai és külföldi tudósítóhálózat bő­vítésével, a hírek, események kommentálásával, a napi hír­beszámoló gazdagítására tö­rekszünk. Az új, 30 perces híradó korábban jelentkezik, s így mód nyílik arra, hogy az úgynevezett főműsort már 20.00 órakor kezdjük. Űj helyre kerül és új feladat­kört igyekszik megoldani a TV jelenti című műsor is. A vasárnap este 19.00 és 20.00 óra között jelentkező műsor egy-egy hét esemé­nyeinek hátterére világít majd rá. Növeljük azoknak a mű­soroknak a számát, ahol az Illetékes vezetők válaszolnak a nézők felmerülő kérdései­re. A Fórum az év során 8—10 alkalommal várja ka­merái elé az egyes területek vezető munkatársait. Folytatjuk társadalmi éle­tünk legkülönbözőbb terüle­teinek elemző vizsgálatát. „A hétköznapok demokra­tizmusa” és a „Család és társadalom” című sorozato­kat újabbak követik. Napi­renden tartjuk a tanyákon élők gondjait, pedagógiai gyakorlatunk különböző prob­lémáit. továbbá azokat az erkölcsi, politikai kérdések vitáját, amelyekről napja­inkban sok szó esik. .Vléltó módon szeretnénk megemlékezni a nagy évfor­dulókról. Valóságos „Tör­ténelmi lecké”-nek szánjuk nemcsak az ifjúságnak az Urbán Ernő vezette soroza­tot, hanem a többi emlék­műsort is, ahol a kor doku­mentumait, az egykori küz­delmek szemtanúit szólaltat­juk meg. Képet akarunk adni arról, hogy gazdasá­gunk, tudományunk, művé­szetünk mivel gyarapodott az elmúlt negyedszázadban. Sokféle módon idézzük meg Lenin harcait és esz­méit a tévé képernyőjére. Eredeti dokumentumfilmek feldolgozásával bemutatjuk életútját. Az első fél év egyik kiemelkedő irodalmi esemé­nyének érezzük Gyurkó László tévéjátékát, amely a forradalom előtti pillanatok­ban ábrázolja Lenint. Méltó módon igyekszünk megemlékezni Bartók Béla halálának 25. évfordulójáról is. Ismeretterjesztő tevékeny­ségünk központjában a gaz­dasági reformot segítő köz­gazdasági ismeretek terjesz­tése áll. Üjra jelentkezik majd a képernyőn „Dt\ Agy”, hosszabb sorozatban, ismer­tetve legfontosabb gazdasági céljainkat, terveinket. Ismerve a közönség hagy földrajzi érdeklődését, több érdekes hazai és külföldi so­rozatot tűzünk műsorra. Folytattuk hazai tájaink, vá­rosaink bemutatását. Tízszer 30 perces műsor-sorozatban adunk úti ^'-■számolót arról a Budapesttől—Pamírig terjedő útról, amely során minde­nekelőtt a Vörös Hadsereg­ben egykor harcoló százezer magvar internacionalista emlékét kerestük. De adunk afrikai, indiai és egyéb úti­beszámolókat is. A 25 éves évfordulóhoz kapcsolódó történelmi mű­sorokon kívül bemutatjuk majd a „Századunk” leg- újab öt filmjét, amelyek az ellenforradalmi Magyar- ország korszakába nyújtanak betekintést. A régebbi havi két alka­lom helyett, havonta három­szor közvetítjük a „Deltát” éti elindítunk egy új, nép­szerű ismeretterjesztő mű­sort, az „Antennát”. A „Tu­dós Klub” ebben az évben érdékes társadalomtudomá­nyi témákat tárgyal. Gazdag programot kínál a művészi ismeretterjesztés is a nézők számára. Folytatjuk azt a sorozatot, amely leg­kiválóbb íróink számára te­szi lehetővé a milliós nagy­ságú író—olvasó találkozót. Színvonalas szórakoztatást és olvasásra serkentést várunk azoktól az értékes filmsoro­zatoktól, amelyek Balzac, Zola, Galsworthy egy-egy regényét dolgozzák fel. Lényegében új profilt kap a szombat éjszakai filmmű­sor azzal, hogy olyan mű­vek bemutatását biztosíthat­juk, mint egy-egy Fellini, vagy Bergman-sorozat. Az utóbbi időkben pozitív visszhangot váltott lei szak­körökben is mindaz, amit a komoly zene megkedvelteté- séért teszünk. Folytatjuk a nagy sikerű Bernstein-soro- zatot, bemutatjuk a 25 év magyar zeneművészetének legjobbjait, újabb portrék készülnek kiváló énekeseink­ről, táncosainkról, előadó­művészeinkről. Nem hagy­juk abba a magyar népdal népszerűsítéséért elkezdett munkát sem. Űj, népszerűnek ígérkező képzőművészeti sorozatokat is indítunk. Ezek közül ér­demes felhívni a figyelmet a KISZ-szel közösen szerve­zett képzőművészeti fejtörő­műsorra, s arra az ősszel in­duló sorozatra, amelyhez a tévé-előadást kiegészítő újon­nan megjelenő könyvsoro­zat is csatlakozik. Sokat várunk attól az új vetélkedőtől, amely a legkü­lönbözőbb fiatal tehetségek­nek (politikai ismeretektől az énekig)) nyújt majd lehe­tőséget tartalmas, izgalmas versenyekre. Szeretnénk az 1970-es év­ben befejezni azt a társa­dalmi akciót, amely televí­ziókészüléket juttat minden tanyai és falusi iskolába. De az akció befejezése után sem fogunk megfeledkezni a hátrányos helyzetből induló gyermekekről, illetve orszá­gunk elmaradottabb részei­nek kulturális gondjairól. Sok jel mutat arra, hogy ez a törekvésünk nagyon so­kaknak helyeslésével és tá­mogatásával találkozik. Ebben az évben indul út­jára a délutáni műsoridőben jelentkező nyugdíjasok mű­sora is. Számottevő társadal­mi rétegről van szó. Azt re­méljük, hamar megtaláljuk a kapcsolatot idősebb néző­inkkel s egy olyan réteg örömére dolgozhatunk, amely sokat tett az elmúlt 25 év­ben, s akiknek tanácsaira, segítségére ma is szükségünk* van. Természetesen a névelő és művelő műsorok mellett nem feledkezünk meg a kikap­csolódásról, a szórakozásról sem. Lesz tehát a műsorban táncdal és magyamóta, krimi és kabaré. Megszív­lelve a kritikákat arra tö­rekszünk, hogy itt is maga­sabbra állítsuk a mércét. Nem akarjuk tehát elkomo- lyítani a televízió műsorát és teljesen természetesnek, jo­gosnak ismerjük el a nézők igényét vidámságra, izga­lomra, romantikus kaland­sorozatokra stb. De szeret­nénk valamivel igényeseb­ben válogatni, és szeretnénk elérni azt is, hogy az úgyne­vezett komoly tájékoztató vagy művészeti műsoraink közérthel őségükkel, érdekes­ségükkel ugyancsak sok hí­vet szerezzenek. Sándor György Ma lenne hatvanéves Föl­des Ferenc, akiről a fiatalab­bak közül sokan annyit tud­nak csupán, hogy a háború előtti Magyarországon tanul­mányokat, cikkeket írt a vá­ros és a falu dolgozó népé­nek kulturális helyzetéről, életkörülményeiről, művelő­dési viszonyairól, s ezért azoic között tartják őt számon, akik a szocialista nevelés elő­futárai voltak hazánkban. A fasiszta embertelenség harminckét esztendős korá­ban valamelyik Ukrajnába hajszolt büntetőszázad fe- gyenctelepén oltotta ki éle­tét, annak az emlékezetesen szép megjelenésű, kisportolt, mutatós férfinak, aki ifjú éveiben megszerzett nagy tu­dásával, fáradhatatlan tettre- készségével, emberségével mindenkire nagy hatással volt. aki csak ismerte. Édes­apja a haladó gondolkodású értelmiségi, 1919-ben a for­radalom oldalára állt, s fia nevelését úgy irányította, hogy ő is a nép szolgálatá­nak szentelje életét, tudását. A párizsi Sorbonne-on és a bolognai egyetemen tanult, doktorátust szerzett, egy ideig Párizsban élt Amikor jó oka lett volna rá, hogy kint ma­radjon, nagyobb biztonság­ban éljen, mint itthon, ahol a fasizmus egyre vérszomja­sabban vetette rá magát min­den erkölcsi értékre, a de­mokrácia és a haladás vala­mennyi intézményére és szó­szólójára, hazajött, hogy éle­tét kockáztatva segítsen út­ját állni a végzetnek. A szov­jetellenes háború kitörésének évében jelent meg Budapes­ten „A munkásság és paraszt­Lakáskuiíűra A diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház vezetői elha­tározták, hogy megalakítják a Lakáskultúra baráti körét. A kör tagjainak a Lakáskul­túra című folyóirat szerkesz­tőségének támogatásával al­kalmanként találkozókat ren­deznének, ahol jó hírű szak­emberek megfelelő szemlélte­tő eszközök: filmek, modellek felhasználásával tartanak majd előadást. VM ti d o rs erí eg Ma, március 15-én délelőtt tartják a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnáziumban a Szép magyar beszéd vers­mondó és kiejtési verseny megyei döntőjét. Huszonkét fiatal jutott be a megyei dön­tőbe. Az ünnepélyes ered­ményhirdetésre Széphalmon kerül sor, a verseny névadó­jának, Kazinczynak az em­lékmauzóleumánál. Az idei verseny érdekessé­ge, hogy a megyei tanács és a rendező Kossuth Gimnázium is egy-egy vándorserleget ala­pított. A serleget az az iskola kapja meg, amelyik verseny­zője az első és a második he­lyen végez. A legjobb ver­senyzőket ezenkívül értékes könyvjutalomban és pénzju­talomban is részesítik. ság kulturális helyzete Ma­gyarországon” című kötete. Ezt követően tollal és élőszó­val, szervezőképességét latba vetve küzdött, a függetlenségi mozgalom,' a háborúellenes harc élvonalában. Tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak, egyike azoknak a kommunista veze­tőknek, akiknek a népfront­politika vérükké vált, értet­ték és fenntartás nélkül őszintén követték azt az el­vet, hogy Magyarországon a hitlerista-nyilas országvesz­téssel szemben, össze kell fog­ni minden becsületes haza­fias erőt. 1942-ben a március 15-i há­borúellenes függetlenségi tün­tetés után — melynek sike­re nagymértékben volt kö­szönhető az ő odaadó, fárad­hatatlan munkájának is —, elhurcolták, a biztos pusztu­lásba tasztították. Halálával egy olyan életút tört ketté, amely, ha folytatódik, általa népünk és hazánk sok érté­kes művel, maradandó csele­kedettel gazdagodott volna. V. F. Még néhány nap és a jövő leendő mérnökeinek birodal­mában, a Nehézipari Műszaki Egyetemen kezdetét veszi az egyetemi művészeti fesztivál eseménysorozata. A KISZ Központi Bizottsága másod­szor hirdette meg a felsőok­tatási intézmények művészeti seregszemléjét. Mint az első alkalommal, másodszorra is a film, fotó- és képzőművé­szeti ágazat megrendezésével bízták meg a miskolci egye­temet. Alig néhány esztendős meg csak az edelényi járási könyv­tárban működő ifjúsági klub, de programjaik olykor bizony érett gondolkodásról tesznek tanúbizonyságot. A legkülön­bözőbb témákat választják ki a foglalkozásokra: az iroda­lom, a népművészet és nap­jaink aktuális kultúrpolitikai témái egyaránt szerepelnek műsortervükben. Sőt szívesen és gyakran foglalkoznak poli­tikai és községfejlesztési té­mákkal is. Az elmúlt héten, március 13-án, pénteken este például községük, Edelény távlati fejlesztési terveiről beszélget­tek el Varga Ferenccel, a köz­ségi pártbizottság titkárával és Slezsák Imrével, a Haza­fias Népfront községi elnöké­vel. Az ilyen találkozókat és kötetlen beszélgetéseket a jö­vőben is folytatni kívánják. lálkoznak az. ország felsőok­tatási intézményeinek legjobb filmesei, fotósai és amatőr képzőművészei. Az első alka­lommal rendkívül jól sike­rült a fesztivál, az egyetemis­ták bizonyították, nemcsak választott hivatásuk „titkai” után érdeklődnek, de szíve­sen fordulnak a művészetek felé is. Akik akkoriban kint jártak az egyetemen, egészen biztosan nem bánták mu- azt az egy-két órát. amit a fiata­lok alkotásai között töltöttek. Az idei seregszemlén részt vevők alkotásai is élményt ígérnek: nemcsak azért, mert néhány, már országosan is jó nevű fiatal alkotásaival is találkozhatunk, hanem azért, mert a fiatalok érzésvilágá­nak, gondolkodásmódjának, alkotó-teremtő fantáziájának produktumaival mindig jól­eső érzés ismeretséget kötni. Három napon keresztül al­kotó-teremtő viták színhelye lesz a Nehézipari Műszaki Egyetem. Valamennyi kiállí­tott alkotás „megmérettetik” a nézők szemével is. Magu­ké a kiállításokat -ed?" áp­rilis 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők — reméljük nem­csak az egyetemi ifjúság, és az ott levő tanárok, hanem a megyeszékhely lakossága is. Mert ennek az egyetemen megrendezendő seregszemlé­nek hatósugara és jelentősé­ge túlnő az egyetemváros fa­lain. Nem rossz dolog bepil­lantást nyerni a jövő értel­miségének érdeklődési köré­Igy megismerkedhetnek a község vezetőivel és aktívan bekapcsolódhatnak Edelény jövőbeli életének alakításába is. Ebben a félévben három író vendéget is várnak a fia­talok. A költészet napján Ka­lász László és Gulyás Mihály. egy későbbi időpontban pedig Moldova György részvételével tartanak író-olvasó találko­zót. A baráti beszélgetéseken a meghívott írók munkáiról és a magyar irodalom nagy kérdéseiről szeretnének elbe­szélgetni. A klub vendége lesz egy napra Iiodosi Lajos népművész is. Érdemes még megemlíteni, hogy vitát nyitnak a modern­ség—álmodernség, a nemze­déki ellentétek és a hazasze­retet — internacionalizmus témái felett. be, tevékenységébe. A mis­kolci megnyitó egvébkénl egyben az országos fesztivál nyitása is. Hiszen a felsőok­tatási intézmények művészeti fesztiválját megrendezik az irodalmi színpadoknál, a né- pitánc-együtteseknél és a ze­neművelőknél is. A szegedi, egri és keszthelyi találkozók­ra később kerül sor. A mis­kolci seregszemlére több, mint 30 felsőoktatási intézmény hallgatói neveztek be, mint­egy kétszázan. Az egyetemi KlSZ-bizott- ság jól előkészítette a három­napos seregszemlét. Szeret­nék, ha ez egyben serkenu..cg hatna a lesztiválrendező egye­tem művészeti cso"ortiai- nak. klubjainak tevéken "só gére, életére is. S azt is sze­retnék elérni, hogy az eeve térni ifjúság képviselőinek bemutatkozását a város la­kossága is magáénak érezze Annyiszor mondjuk: kár: hegy Miskolc nem rendelke­zik humán egyetemmel. A Nehézipari Műszaki Egyete­men megrendezendő feszti­vál, uz itteni fiatalok teve kenvsége ha nem is pótolja e— humán egyetem jelentő­ségét, azért segít a „törlesz­tésben”. Csak oda fi­gyelni arra, amit ezek a fia­talok „szakmán kívül” csi­nálnak. És segíteni keli őket legalább annyival, he— ér­deklődünk tevékenységül: iránt. Csutorás Annamária Március 19-től 21-ig itt ta­U ARANYI FiiKKNC: Ha szél süvít, ha hó vág Akár beles báráuybekecs csontig ható hidegben: szerelmed biztonsága ügy takart magába engem. Nem értek hozzám vad szelek: felfogtad őket, testmeleg szegült haragjuk ellen. 3 visszadalolták a napot az égre a pacsirták, szelíden lengtek a szelek s ringattak, mint a hinták. Teher lett oltalmad, hiszen akkor már félig meztelen dölyföltem volna inkább. Látod, csak akkor hordalak, ha szél süvít, ha hó vág, mihelyt tavaszodik kicsit levetlek és a moly rág. Mégsem kívánod, hogy hava» legyen sorsom (bár gyakran az), te báránybélű jóság.

Next

/
Thumbnails
Contents