Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
<3» Stombot, 1970. február 7. «*» ■B ESZAK-MAGVARORSZÁG 3 Tíz százalékkal emelkedett a jövedelem Zárszámadás Alsézsolcáit Országos tanácskozás után Fokozni ken a szarvasmarha-tenyésztést! Az új általános, iskola tornatermében gyülekeztek ösz- sze tegnap délelőtt az alsózsolcai Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai és alkalmazottai, hogy meghallgassák és megvitassák a vezetőség zár- számadási beszámolóját az 1969-es esztendő munkájáról, gazdálkodásáról és a gazdasági eredményekről. A tornatermet színes szalagokkal, lampionokkal és zöld növényekkel díszítették fel, hogy ünnepélyes legyen a zárszámadás és ünneplőbe öltöztek az emberek is. A szövetkezet 2200 kataszt- L'ális holdon gazdálkodik, s ebből 1548 hold a közös szán- ló. A dolgozó tagok száma 110 és ötvenötén vannak az alkalmazottak. Tudják is az emberek — vezetők és tagok egyaránt —, hogy házasodni kellene valamerre, koncentrálni az erőket, ösz- szefogni a szomszédokkal, hiszen ma már kicsi az olyan gazdaság, amilyen az nlsó- zsolcai. A zárszámadási beszámolót Tóth Lajos elnök ismertette. 1969-ben 18 424 000 forint volt a tsz bruttó termelési értéke, négy százalékkal több az előző évinél. A közös vagyon több mint egymillió forint értékkel gyarapodott, s jelenleg 14 714 000 forint. Ebből tehermentes tiszta vagyon 9 157 000 forint. A bruttó jövedelem 10 százalékkal emelkedett az elmúlt esztendőben, s ennek alapján a közös gazdaság 10 százalék nyereségrészesedést fizetett tagjainak a zánszámadó közgyűlés után. Ismét jól alakult a tagok jövedelme. 1968-ban még átlagosan 21 648 forintot keresett egy tsz-tag a közösben, . ezzel szemben 1969-ben mái* 24 760 forintot. Ez a jövedelem sokkal magasabb az országos átlagnál is. A tsz- ben 19ti9-ben az egy napra jutó kereset 91 forint volt. Építkeztek, vásároltak, gyarapodtak az elmúlt évben. Tovább építették a 300 férőhelyes, korszerű tehenészetet, s ezt a munkát 1970-ben is folytatják. A tervek szerint be is fejezik. Az állam hétmillió forint támogatást biztosított ehhez az építkezéshez, és a tsz célja, hogy megfelelően viszonozza is ezt a segítséget. A háztáji tehén- állomány ugyanis Alsózsol- cán is állandóan csökken, s ezt a csökkenést a nagyüzemi állomány mennyiségi és minőségi fejlesztésével kell, s lehet ellensúlyozni. 1969-ben kicserélte a tsz elavult gépeit is: csupán a növénytermesztés részére 850 000 forint értékű új gépet vásároltak. Az alsózsolcai Üj Élet Termelőszövetkezetben évek óta élénk és eredményes a munkaverseny. A szocialista brigádok 1969-ben is eredményes, jó munkát végeztek. A pártszervezet vezetősége és a tsz vezetősége azonban azt is megállapította, hogy a szocialista brigádok jobban felhasználhatnák a kollektíva erejét az emberek formálásában, nevelésében. Beszélt az elnök az 1970. évi feladatokról is, és kérte az embereket, hogy szocialista munkaversenyben igyekezzenek teljesíteni ezeket a feladatokat. — 1970-ben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25., és Lenin elvtárs születésének századik évfordulóját — mondta az elnök. — És előreláthatóan 1970 végén lesz pártunk tizedik kongresszusa is. Arra kérem szövetkezetünk tagjait és alkalmazottait, hogy e nagy események tiszteletére szervezzünk olyan rmrnkaversenyt, amelyben a'z emberek nagy többsége, legalább 90 százaléka részt vesz. A közgyűlés a vezetőség zárszámadási beszámolóját megvitatta és jóváhagyta. Ezutáp 26 nő és férfi kapta meg a Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó oklevelet és kitüntetést. Mint minden esztendőben, idén is országos jelentőségű esemény volt a termelőszövetkezeti szakemberek, állami gazdasági vezetők részvételével megrendezett tanácskozás a szarvasmarha- tonyésztés eredményeiről, gondjairól és további feladatairól. Fii élelmezési eifcli a hús A szarvasmarha-tenyésztés jelenleg a mezőgazdaság bruttó termelési értélvének 12 százalékát adja. A tenyésztés fejlesztése annál is inkább fontos, mert hazánkban az élelmiszerfogyasztás nemcsak a népesség, hanem a reáljövedelmek növekedésénél is gyorsabban nő. a szarvasmarha-tenyésztés két fő terméke a tej és a hús pedig a lakosság ellátásánál nélkülözhetetlen. Az évi 1,1 milliárd liternyi tej 98 százalékát belföldön hozzák forgalomba, az egy főre jutó tej- és tejtermék fogyasztás 140 liter. A kollektíva és a tervezés Tapasztalatok az építőiparban új mozaik ü;zem A Miskolci Üveggyárban eddig kézi, kanalas öntéssel készítették a mozaiklapokot, amelyek az egész országban ismertek. Elsőként a budapesti körszállót díszítette, de találkozhatunk ezzel a termékkel a földalatti állomásokon, valamint az orosházi impozáns szolgáltatóház falain. Üjabb tervek szerint a Miskolci Házgyár paneljei is mozaikkockával lennének borítva. A régi módszerrel 40 ezer négyzetméter anyag készült. A megnövekedett igények tették szükségessé a folyamatos gépi hengerlést, ennek eredményeként 150—160 ezer négyzetméter készíthető. Az üveggyár saját dolgozói építették, szerelték ezt az új üzemrészt, s ezzel több millió forintot takarítottak meg. Ez év április elsejétől a minőség javítása mellett, olcsóbban adják vevőiknek a mozaikot AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA további szélesítésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a dolgozók mind aktívabban kapcsolódjanak be a vállalatok jövőjét meghatározó tervek, elképzelések kialakításába is. A vállalatok évi terveinek elkészítése természetesen a felelős gazdasági vezetők feladata, de egyetlen vezető sem nélkülözheti a közösség észrevételeit, javaslatait. Sőt. a terveknek az a része, amelyik a bérpolitikával, a szociális és kulturális ellátás fejlesztésével foglalkozik, nem is épülhet másra, mint a dolgozókat képviselő szakszervezeti szervek javaslataira. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt két esztendő alatt, a vállalati szakszervezeti szervek már szerezhettek némi tervezési tapasztalatot, de a legtöbb vállalatnál még nem alakultak ki a tervezésben való részvétel legjobb, legcélszerűbb módszerei, A közelmúltban az Építők Szak- szervezetének Borsod megyei Bizottsága megvizsgálta: hogyan segítik az alapszervezetek és a vállalati szakszervezeti bizottságok az 1970-re szóló gazdasági tervek elkészítését. A vizsgálat tapasztalatai szerint a megye építőipari vállalatainál általában szorosabb lett a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők együttműködése. A legtöbb vállalatnál fokozottan törekedtek a műszaki konferenciák és termelési tanácskozások tapasztalatainak értékelésére, a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak hasznosítására, örvendetes, hogy a szakszervezeti szervek a doHwzók élet- és munka- körülményeinek javításán kívül egyre több javaslattal segítik a túlórák csökkentését a munkafegyelem erősítését is. Nem ritkák a műszála fejlesztéssel kapcsolatos javaslatok sem. Nehezebben halad azonban az 1970-re szóló gazdasági tervek megvitatása, „véleményezése”. Néhány vállalatnál és gyáregységnél — például az Északmagyarországi Kőbánya Vállalatnál és az Alsózsolcai Betonelem- gyámál a terveket már a műhelybizottságok is megvitatták, s hozzáláttak a műszaki intézkedési tervek előkészítéséhez is. A legtöbb építő- és építőanyagipari vállalat szakszervezeti bizottsága azonban még nem is ismeri — néha a gazdasági vezetők hibájából — az idei terveket. Több szakszervezeti bizottság „adós” még a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását Szolgáló javaslatokkal is. AZ ÉPtTÜK SZAKSZERVEZETÉNEK megyei vezető testületé felhívta a figyelmet a legsürgősebb tennivalókra. A dolgozókat képviselő szakszervezeti szerveknek élniük kell jogaikkal, meg kell vitatniuk a vállalati terveket, el kell mondaniuk a kollektíva észrevételeit és javaslatait. A közösen kialakított és elfogadott terveket azután valamennyi dolgozóval ismertetni kell. Hiszen az üzemi demokrácia nemcsak a tervezésben való részvétel jogát jelenti. A szakszervezet feladata, hogy bevonja a dolgozókat a tervek megvalósításába, hogy szocialista munkaversenyre, a közös célokért végzett jobb munkára mozgósítsa a szocialista brigádokat, a műhelyek és üzemek kollektíváját. Ff T. Izgalmas pillanat. Próbacsapolás az új kemencénél. Ezt a nemzetközi összehasonlításban nagyon szerénynek számító fogyasztási szintet sokan élelmezési sajátosságokkal igyekeznek magyarázni, érvelésüket azonban nem szabad elfogadni. Arra kell törekedni — állapították meg a tanácskozás részvevői —, hogy a tehénállomány fejlesztésével és a termelési mutatók javításával zökkenő mentesebb és kiegyensúlyozottabb legyen as eilátás. Kicsi a választék Az. egy főre jutó — 56 kilós — húsfogyasztást tekintve. hazánk az európai országok rangsorában előkelő helyet foglal el. A magyar konyha sajátosságánál fogva azonban egy főre évente csak 9—10 kiló marhahús jut, a nagyobb hányadot a sertéshús és — részben — a baromfi teszi ki. A fogyasztási struktúra minden bizonnyal megváltozna és nőne a marhahús aránya, ha a háziasszonyok az üzletekben többféle és jó minőségű marhahúsból válogathatnának és ha ez az értékes, tápláló húsféle változatosabb feldolgozásban kerülne a fogyasztókhoz. Ezért az ipari kapacitás állandó növelése mellett arra is szükség van, hogy a mező- gazdasági üzemek az eddiginél bátrabban és újabb módszerekkel értékesítsék termékeiket. A mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezet —* mint közismert — erőteljesen növeli szarvasmarha-állományát Éppen legutóbbi közgyűlésükön jelentették be, hogy a Ganz-MÄVAG-gal kötött szerződésük értelmében hús- és húsáru értékesítő pavilont nyitnak Budapesten, mégpedig a Ganz-MÁVAG- osok jobb ellátására. Felmerül a kérdés, miért nem lehet ezt megcsinálni Miskolcon és Diósgyőrben is? Szó van arról, hogy a tsz-t patronáló DIGÉP közelében is nyitnak hasonló elárusító helyet, ami minden bizonnyal hozzájárul a munkáslakta körzet ellátásához. Ám nemcsak a mezőkövesdiek, hanem a megye más tsz-ei is foglalkoznak hasonló gondolattal. Ezek gyakorlati kivitelezését ma még számos bürokratikus tényező' akadályozza, mindenekelőtt az, hogy az illetékes tanácsi szervekkel nehezen tudnak dűlőre jutni a helyiség megszerzésében. Kedvező intézkedések A jobb ellátás megteremtésére például az is újabb lehetőségeket nyújtana, ha a tsz-ek a húsiparral közös vállalkozásként kisebb, elsősorban a helyi lakosság ellátását szolgáló feldolgozó üzemeket építenének. Mint ismeretes, a január 1-én életbe lépett új árintézkedések és a háztáji gazdaságok eddiginél hatásosabb támogatása összességében azt eredményezi, hogy at ágazat jövedelme évente mintegy 1,2 milliárd forinttal nőhet. Remény van tehát arra, hogy a szarvasmarha és ezen belül a tehénállomány — ha kisebb mértékben is —. de az idén növekszik. (O. M.) Üléseseit a MesSkovesdi járási Tanács ¥. B, Négy órán at tanácskozott tegnap, február 6-án a Mezőkövesdi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen dr. Bucskó Mihály vb-elnök előterjesztése alapján értékelték az 1969-ben végzett tanácsi munkát, majd megvitatták a tanácsi tevékenység 1970. évi elveit. Ezek lényege: erősítik és szélesítik a szocialista demokráciát, hogy az államhatalmi munka minden v vonatkozásában megfeleljen a mai követelményeknek és az új irányítási rendszer rtak. mechanizmusaUlolsö simítások a hiilőkcmcncén. Foto: Szabados György Elkészült a Mezőkövesdi járási Tanács Végrehajtó Bizottságának 1969. évi zárszámadása is. Erről Kispál Pál pénzügyi osztályvezető és Lakatos György, a lervcso- port vezetője készített jelentést. Egyben megvitatta a vb- ülés az 1970 évi költségvetést is. A különböző fejlesztési alapokat meghatározták és jóváhagyták. Tari Pál, a NEB járási elnöke szintén az 1969. évi munkáról számolt be ;; vleülésnek. majd ismertette .. NEB 1970. évi tervét. Negyedik napirendként, „Indítványok" címszó alatt három szövetkezeti alapszabályt vitatott meg a vb-ü!és. Az ei- sőt, a Mezőkövesdi Ruházat; Ktsz alapszabályát esvhan- gúan jóváhagyták Megvitatták a mezőkövesdi körzeti ÁFÉSZ és a mezőke- resztesi körzeti ÁFÉSZ nlap szabályait is. Ezeket a vfc elutasította, mert mindkét alapszabály sértette a vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket. A vb-ülés utasította a két ÁFÉSZ-t. hogy olyan alapszabályokat készítsenek, amelyek maradéktalanul megfelelnek a szocialista törvényességnek.
