Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
'*!*Z 6SZAK-MAGYAR0RSZÄG 2 Péntek, 1970. február 27. ik Minisztertanács illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A munkaügyi miniszternek és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének együttes előterjesztése alapján megtárgyalta a gyermekgondozási segély bevezetésének eddigi tapasztalatait. A segélyt igénybevevők nagy száma és aránya mutatja, hogy ez a társadalmi gondoskodás népszerű a dolgozó nők körében. Az intézkedés felkeltette a nemzetközi közvélemény érdeklődését is. A bevezetés óta eltelt három év alatt 181 ezer nő; részesítettek gyermekgondozási segélyben, az erre kifizetett összeg 1 milliárd 400 millió forint volt. 1970-ben a segélyezették száma várhatóan tizenöt-húszezerrel emelkedik, a segély címén folyósított összeg mintegy 120—150 millió forinttal lesz több, mint tavaly. Az előterjesztés megállapítja: a segélyrend- szer lényegesen megkönnyíti a kisgyermekes dolgozó anyák helyzetét, enyhíti a bölcsődei elhelyezési gondokat. A segélynek — a demográfusok által is megerősített véleménye szerint — jelentős szerepe van abban, hogy a születések száma az utóbbi években nő. A kormány a gyermekgondozási segély rendszerének értékeléséről szóló jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyekről tárgyalt Bemutatkoztak a szőnyegszövők is y Kiállítások a fővárosban A Borsod—Miskolc Budapesten rendezvénysorozat kapcsán több kiállítás is nyílt február 24-én a fővárosi művelődési házban. A kiállítások megnyitóján Sályi István, az Elnöki Tanács tagja köszöntötte a megjelenteket. akik' között ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára, Moldovan Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára. Varga Gáborné, a megyei tanács és Tok Miklós, a városi tanács elnökheiye'tese. Megtekintették a kiállításokat a Fővárosi Tanács vezetői is. Többek között Borsod és Miskolc történetéről, az itteni grafikusok munkáiból, a díszítőművészeti szakkörök anyagából és a mezőcsáti kerámiákból kaphattak ízelítőt az érdeklődő fővárosiak. Bemutatkoztak a miskolci Kossuth Gimnázium szőnyegszövői is. Sárközi Andorné, a gimnázium igazgatónője örömmel számolt be a szép sikerről. A miskolci Kossuth Gimnáziumban 10 éve tanulják a szőnyegszövést a diákok. A budapesti kiállításra 27 szőnyeget vittek el. melyek egy része antik, más része pedig modern stílusban készült. Kekkonen hasautasoit Csütörtökön hazautazott a szovjet fővárosból Urho Kek- konen finn köztársasági elnök, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány nemhivatalos vendége volt Moszkvában. A látogatásról közleményt adtak ki. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívta Kekkonen elnököt, hogy 1970. májusában tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Kekkonen a meghívást köszönettel elfogadta. Leopárd végzett vele \ takaró alatt az ötvenéves Ercole Gcnílli holtteste hever. A szerencsétlen ember nem mindennapi módon vesztette életét: leopárd végzett vete egy római belvárosi lakásban. Az állat tulajdonosa — az áldozat barátja — rálőtt a támadó leopárdra, de már késő volt., • Borsod a fővárosban A 125 éves OKU b emntatkozása (Tudósítónktól) Tegnap délután Budapesten a Technika Házában az Ózdi Kohászati Üzemek szakemberei mutatták be az OMBKE előadótermét zsúfolásig megtöltő érdeklődőknek a májusban fennállásának 125. évfordulóját ünneplő vállalatukat. A vendégeket dr. Fürjes Emil, műszaki igazgató köszöntötte, majd rövid áttekintést adott a jubiláló gyár kialakulásáról, múltjáról. Többek között elmondotta, hogy 1944 és 1955 között, a háború előtti évekhez képest a termelés másfélszeresére nőtt Csak az utóbbi tíz évben több mint kétmilliárdot költöttek fejlesztésre. Ennek köszönhető, hogy a vállalat ma már a népgazdaság egyik erőssége, s a jövőben még inkább azzá lesz. Hiszen Óz- don holnap (azaz ma délelőtt — szerk.) írják alá azt a nagy jelentőségű szerződést, amelynek értelmében az Ózdi Kohászati Üzemek 1 milliárd 397 millió forintos fejlesztési kölcsönt kap a Beruházási Banktól, a több mint 2 milliárdos költséggel épülő űj rúd- és dróthengermű létesítésére. Ezzel az ózdi vállalat fejlődésének egy minden eddiginél jelentősebb szakaszába lép. A továbbiakban dr. Benyá Tibor műszaki fejlesztési főmérnök ismertette azokat az elképzeléseket, amelyek a vállalat jövőjét döntő módon meghatározzák az elkövetkező években. Miközben üzemenként vázolta fel a fejlődés útját, a jelenlevők megtudhatták. hogy a nagyolvasztó és a martin fejlesztése mellett, a közeljövőben változás következik be a félkésztermékek gyártásában is. Ezt 4 darab folyamatos öntőmű építésével éri él a vállalat. Az első a közeljövőben. a második 1977-ben, a további kettő pedig ezt követően készül el. A hengerelt készáru termelés fejlesztését az új rúd- és dróthengermű biztosítja. Mivel a fejlesztések miatt mintegy kétezer ember munkája feleslegessé válik, új, kohászati másod- és harmadtermékeket gyártó üzemeket is létesítenek a felszabaduló munkaerő foglalkoztatására. Sor kerül a tűzállóanyag- gyár rekonstrukciójára, s a karbantartási és kiegészítő tevékenységek fejlesztésére is. Előadása befejező részében a város életében bekövetkezett változásokat ismertette, s örömmel nyugtázta, hogy a vállalat fejlődésével együtt maga Ózd is a városiasodás további fokába lép. Az „ózdi délután” Póhl László termelési főmérnök előadásával folytatódott, aki az ÓKÜ termékeinek gyártmányösszetételéről. a gyártmányféleségek jellemzőiről és fejlesztéséről, majd a vállalat exporttermékeiről és üzleti kapcsolatairól számolt be a szépszámú hallgatóságnak. Az ózdiak budapesti bemutatkozása dr. Fürjes Emil műszaki igazgató zárszavával ért véget, aki az előadások hallgatóságát egy ugyancsak jól sikerült fogadásra invitálta meg. Ny. I. Mezőkövesd nagyközség (Folytatás az 1. oldalról.) állóság révén az eddiginél előnyösebben biztosítható a lakosság kommunális, szociális és hatósági szükséglétéinél: a városi színvonalat megközelítő kielégítése. Jobban biztosítható a helyi erőforrások koncentráltabb felhasználósa, a lakosság kezdeményezésének a kibontakoztatása és a helyi ügyek intézésébe való fokozottabb bevonása Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyközségi szervezet csak keret, lehetőség, a Mezőkövesd községben megindult nagyarányú fejlődés gyorsítására. A vezetőknek és a dolgozóknak kell azon munkálkodniuk, hogy, élni tudjanak a kapott lehetőséggel. Az ünnepi beszéd után dr. Varga Gábomé, a megyei tanács vb-elnökhelyettese adta át a tanácsnak a nagyközséggé nyilvánításról szóló megyei tanácsi határozatot. Ezt követően a jelenlevő vendégek gratuláltak a nagyközség vezetőinek. Rövid kultúrműsor után került sor a községi tanács előtt levő pariban az első alapító. Mátyás király mellszobrának leleplezésére ;s. Makó József A bolgár költészetről Közönségszervezőkkel beszélgettek Tegnap este az SZMT földszinti klubtermében bolgár irodalmi estet tartottak. Fiatalok, diákok jöttek el, hogy megismerkedjenek a bolgár költészet legszebb darabjaival. melyeket Bodor Tibor színművész tolmácsolt nekik. A művész nem sértődik talán meg, ha azt mondjuk — mert dicséretnek szánjuk — ez az irodalmi est felért egy rangos irodalomórával. Keresetlen egyszerűséggel, hallatlan szuggesztivitás- sal adta át hallgatóinak mindazt, amit e Duna-menti nép irodalmában szépnek, nagyszerűnek lehet nevezni. Ci- rilltől a mai költőkig adott ízelítőt a számunkra bizony eléggé ismeretlen bolgár kölTöbb történész foglalkozott Vlagyimir Iljics Lenin prágai utazásaival, azonban mindeddig maradtak e látogatásoknak felderítetlen mozzanatai. Sokáig csak két utazásáról tudtak Leninnek a történészek. Az 1901 tavaszán és az 1912 januárjában történt prágai látogatásokról. 1912 januárjában zajlott le a bolsevikok prágai konferenciája, amely döntő fordulatot hozott az orosz szocialisták tevékenységében; ez a konferencia fogadta el a marxizmust a bolsevik párt eszmei irányvonalául. A párt élére olyan fiatal forradalmárok kerültek, akik később valamennyien jelentős szerepet játszottak az 1917-es forradalmi esztendőben és a szovjet állam építésében. Lenin Prágában címmel jelent meg Miroslav Ivanov nagy feltűnést keltett könyve, amelyben elsőként próbálta bizonyítani, hogy a tészetből. Akik ott voltak és hallgatták a műsort, meggyőződhettek róla: nagyon sok a rokonvonás, az azonos bánat és azonos küzdelem a mi népünk történetével, s az azt tükröző magyar költészettel. Élmény volt a tegnapi -est. Kicsit „szemet nyitott” egy olyan nép költészetére, amely közelünkben él, s amelyről sokan csak annyit tudnak: a rózsák földje. És nyitánya volt ez az est a vasárnap délben nyíló kiállításnak is, amelyet a Rónai Sándor Művelődési Központ, a Bolgár Kultúra és a városi tanács művelődésügyi osztálya közösen rendez. tése az 1900-as év kezdetén ért véget. Külföldre utazott, s Lipcsében megállapodott az oroszországi szocialista mozgalom más vezetőivel a párt folyóiratának, az Iszkrá- nak a kiadásáról. Ebben a dologban járt először Vlagyimir Iljics Prágában, 1900 szeptemberében. Frantisek Modráceket, a Szociáldemokrata Párt nyomdászszervezetének tagját kereste meg Meyer álnéven, akit Antonin Nemec ajánlott Lenin figyelmébe. Modrácek megemlékezett erről a találkozásról: „1900 nyarán a Právo Lidu szerkesztősége egy orosz elvtársat küldött hozzám, aki — mint később kiderült — a Meyer álnevet használta. Ezzel az elvtárssal sok mindenről beszélgettünk, és úgy volt, hogy nálam tölti az éjszakát is. Én azonban Vrsovi- cén laktam, a Kollár és Neruda utca sarkán, lakásom vedig olyan kicsi volt, hogy Tegnap, február 26-án délután a Szakszervezetek megyei Tanácsának földszinti klubtermében a művelődésügy névtelen munkásai, a közönségszervezők találkoztak. Azok, akik az elmúlt évben kiemelkedő eredményeket értek el, j s munkájukkal nagyban segítették a színházi, a különböző kiállítási és egyéb művészeti rendezvények sikerét Kováts György, az SZMT kulturális bizottsága nevében köszöntötte azt a 31 közönségszervezőt, akik az elmúlt város szépségét és közölte' címét is: Franz Modrácek, Smecky 27. Prag. Miután Ivanov következtetése a három látogatásról bizonyítást nyert, úgy tűnt, hogy újat már nem lehet felfedezni, minden vonatkozás tisztázódott. S levél érkezett 1965-ben a prágai Lenin Múzeumba. A levél írója azt állította, hogy lG12-ben Prágában beszélt Leninnel, aki akkor a Gyatlov álnevet használta. Ez az álnév eddig ismeretlen volt a kutatók előtt. Milos Janda állapította meg, hogy Gyatlov 1912-ben főiskolni hallgató volt, s nála találkoztak a bolsevista eszmék hívei. Gyatlov neve szerepel Krupszkája címjegyzékében is. amely azok nevét tartalmazza, akikkel Krupszkája kapcsolatban állt, akik tehát Leninnek is ismerősei, barátai voltak. így állapították meg, hogy Lenin harmadik prágai. utazása során egy ideig Gyatlovnál tartózkoévben a tegeredmönyesrbbeft tevékenykedtek. Varga István, az SZMT kulturális bizottságának munkatársa értékelte az elmúlt év eredményeit, és vázolta az idei feladatokat — A művészeti nevelésben egyre nagyobb feladat hárul a szakszervezetekre — mondotta. — 1969-ben ^Versenyt indítottunk a közönségszer1 vezők között Különösen szép eredményeket értek el az LKM, a DIGÉP, a Borsodi Szénbányák, a Postaigazgatóság, az I. kerületi Tanács, a 3. számú AKÖV, a pamutfonó, az Élelmiszer és Vegyi Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a MÁV miskolci üzemeinek közönségszervezői. Vidéken az ózdi népmű vei As i intézet, a sa jóba bony s. művelődési ház, a rudabá- nyai és a tiszaszederkényi művelődési központok mutatták fel a legjobb eredményt. Nemcsak a színházi előadások látogatottságát segítették a közönségszervezők hozzájárultak ahhoz is, hogy a művelődési házak, a Miskolci Galéria látogatottságál is fokozzák. Munkájuk eredményeként a filmfesztiváli is nagyon sokan megtekintették. Elbeszélgettek arról is u közönségszervezőkkel, hogy a jövőben továbbra is számítanak rájuk a színházi előadások látogatottságának szervezése mellett a művelődési központok rendezvényeinél is. v A jó közönségszervező nem pusztán jegyárusító. Ez derült ki Varga István előadásából is: hiszen legtöbbjük elbeszélget az emberekkel arról is, amit láttak a színházban, a művelődési házakban. A Szakszervezetek megyei Tanácsa és a Miskolci Nemzeti Színház idén is meghirdeti a közönségszervezők Versenyét. Az elmúlt évi eredmények alapján 31 közönségszervezőt jutalmaztak meg és részesítettek dicséretben. KÉZILABDA VB Magyarország—izlann 19:9 <9:.*> fentieket megelőzően Lenin járt már 1900 őszén is a cseh fővárosban. A könyv bizonyítékai meggyőzőek, s azóta mások is hasonló következtetésre jutottak a látogatások számát és az első látogatás időpontját illetően. Lenin háromévi száműzemég egy szalmazsákot sem adhattam neki, ezért nem éjszakázott nálam.. Modrácekkel történt találkozása után Lenin az Oroszországba küldött leveleiben többször írt arról, hogy Prágában telepedett le. Leírta a dott. A három prágai utazás története újabb adalékkal bővült, s nyilván vannak még eddig fel nem derített tényei, mozzanatai Lenin csehországi, prágai kapcsolatainak. Cs. A. Száz éve szüléiéit Lenin Á három prágai látogatás
