Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
Kedd. 1970. február 24, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Alperes a vállalat Kelí-e „keresztapa” az újításhoz? A JÄRÄSBtRÖSÄG ELÉ kerülő perek során több olyan utalás és hivatkozás hangzik el, amelyekben az újítók arra panaszkodnak, hogy egy újítást esek akkor vezetnek be, ha megfelelő „keresztapát” szereznek, akiket bevesznek társújítókénl. A polgári peres eljárásnak, amelynek feladata, hogy a munkaügyi vitát, más néven a dolgozó és az igazgató, vagy a dolgozó és a munkaügyi döntőbizottság határozata közt fennálló véleményeltérés .étíraeseoen döntsön, nem feladata, hogy az ilyen, úgynevezett szubjektív észlelések valósággyökereit felkutassa. Az újságírót azonban — azt feltételezve, hogy az olvasót is — több minden érdekelné. A perek anyagában szereplő iratok sok mindenre engednek következtetni. Következtessünk tehát! Az egyik vállalatnál három ember újítási javaslatot nyújt be. A technológiai eljárás hazánkban egyedülálló. Az újítási indítványt tehát honi viszonylatban valóban újnak nevezhetjük. Vállalati síkon folyik az ügy egy évig. Nehezen halad előre. Ekkor kijátsszák a nagy adut: kérik, hogy X. részére közreműködői díjat állapítsanak meg, mert X. a közelmúltban Y. országban járt, ahol látott egy hasonló megoldást, és az ott szerzett tapasztalatokat az újítók jelentősen figyelembe vették, sőt, hasznosították. Az újításhoz olyan segítséget nyújtott ezáltal, ami a sikerhez nélkülözhetetlen volt. Az újítás ezt követően „sínre került”. Most pedig újra hullámzik a kívülállóban a kérdések tömege. Először is, ha a magyar állam valakit, történetesen szakembert külföldre küld, bizonyos technológia tanulmányozása céljából, akkor azt várja-e tőle, hogy az ott szerzett tapasztalatait itthon újításként nyújtsa be? Nyilván nem ezt várja, s az említett X-nek is volt annyi, magához való esze, hogy nem ő kezdeményezte az újítást. AZ VESSE a cikkíróra az első követ, akiben ezek után nem születik meg az a gondolat, hogy X. nem szervezett maga köré három olyan műszaki embert, akiknek elmesélvén tapasztalatait, megengedte, hogy az ügyet újításként adják be. A hallgatólagos megegyezésen túl csak akkor lépett be tekintélyével ’j támogatva az ügyet, amikor. az láthatóan nehezen döcö- j gött. Megjátszotta a kereszt- : apa szerepét. ' Ez egyik újabban jelentke- • ző morális gondunk. ; A jelenlegi újítási rendelkezések nem zárják ki sajnos azt a lehetőséget sem, hogy valaki idegen nyelvű szakfolyóiratot tanulmányozva bizonyos dolgokat újításként adjon be. A rendelkezés kimondja, hogy megállapíthatóan egyéni elgondolásokkal kell bővíteni más tapasztalatokat, de hol van az a bíró. hol vah-az a szakértő is, aki a hatalmas mennyiségben áramló információs anyagot mind ismeri, s kiszűri mi az. Hordó már lesz... Az olajkályhával fűtők ígyik gondja, a fűtőanyag árolása megoldódik megyénkben. Nem kell kiskan- lákkal futkosni a „kutakhoz”, mert a Borsod megyei VIÉH Vállalat valamennyi ■elepét ellátta olcsó, fűtőolaj úrolására alkalmas, 200 liters hordókkal. Tárolóedény •ehát már kapható. Kitavaszodásra, vagy mondjuk legkésőbb nyár derekára ta'án már az olajkályha sem lesz hiány cikk. amit átvesz és mi az, amit saját kútfőből ad hozzá az újító? De maradjunk a keresztapa szerepénél. Második példánk egyik szállító vállalatunknál fordult • elő. Az újítók kérték, hogy kettőjükhöz vegyék be harmadiknak, társújítóként az egyik főintézőt. Ebben az esetben a fellépő „keresztapa” igénytelenségén csodálkozunk. Az újítást ugyanis csak nagyon nagy jóindulattal lehetett újításként elfogadni. A jóindulat megvolt a vállalatnál, megvolt a döntőbizottságnál, s megvolt a bíróságnál, amikor a vállalat számszerű kifogásaival szemben a döntőbizottság határozatát erősítette meg. Az újításokat — a kisebb jelentőségűeket is — támogatni kell, továbbra is abból az elvből kiindulva, hogy ragadjunk meg minden olyan lehetőséget, javaslatot, amely a népgazdaságnak hasznú: a szolgál. Ha kis mértékben is, de a népgazdaságnak ebből az újításból is haszna volt. Az más kérdés, hogy az arra illetékeseknek miért nem jutott eszükbe, hogy egy bizonyos, a forgalom szempontjából szükségtelenné vált sínt felszedjenek, és annak anyagát más helyen, hasznosan újra beépítsék? A „kis embernek” eszébe jutott, mert szúrta a szemét a pocsékolás. Ésszerű ötletének megvalósulásához azonban — úgy látszott az iratokból — szükségessé vált egy magasabb beosztású személy bevonása is. Miért nem tudunk olyan közfelfogást kialakítani a gazdasági életben, ahol kisebb és magasabb beosztású dolgozóknak egyaránt morális, erkölcsi feladata lenne minden kézenfekvő megtakarítási lehetőség feltárása, minden önköltségcsökkentést kínáló mód megragadása? Jelenleg azonban nem elég jogilag támogatni azokat az embereket, akik sokszor egyszerű, de a vezetőség közömbössége, nagyvonalúsága következtében elhanyagolt területeken ésszerűsítésekre tesznek javaslatot, más szóval újítanak. A bírói gyakorlat számos ügyirata a bizonyíték arra, hogyan kell ezeknek a dolgozóknak az érdekeit megvédeni a közben „felébredt” vállalatvezetősóggel szemben. A bírósági akták csupán a felszínt mutatják. Hogy valójában mi zajlik egy-egy újítás köi-ül. azt a bíróság, a döntőbizottság nem vizsgálja, mert nem is kötelessége. Éppen elég nehéz a meglehetősen tág téren mozgó jogszabályok alapján annak megállapítása is, hogy egyik-másik újítás munkaköri kötelessége volt-e az újítónak, vagy sem. ÁLL-E KERESZTAPA az újítások mögött? Ehhez amolyan hazugságvizsgáló készülékre volna szükség, amit esetleg a harmincadik századbéli köbükitől kérhetnénk. (Következik^ Egy szép műszaki feladat eltorzulása.) Adamovlcs Ilona KélóiMlni egy aatiusz Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárában már szériában készülnek az autóbuszok, a 20 ezer négyzetméteres alapterületű, 5 hajóból álló gyártócsarnok nemrég elkészült három hajójában. Február 2 6-án t ES Szalagszeréévi készítik az IK- zetet.-Gt> típusú autóbusz vázszerkeA mezőgazdasági könyvhónap eseményeként a szőlőtermesztésről esik majd szó egész napon át február 26- án a miskolci Ady Endre Művelődési Házban. Délelőtt 10 órakor Kiss Ervin, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa felel az érdeklődők szakmai kérdéseire. Délután fél 3 órakor a Kilián-északi csillag- vizsgáló épülete előtt találkoznak majd a mezőgazdasági szakkör tagjai és természetesen minden olyan ember, aki kíváncsi lesz egy közeli szőlőben sorra kerülő metszési bemutatóra. Este ugyancsak az Ady Endre Művelődési Házban tart előadást Kiss Ervin, a különböző szőlőfajtákról, azok termesztéséről. A SZÖVÁRUterve és prognózisa Rokonszenves célokat tűzött maga elé erre az évre a SZÖVÁRU Vállalat: nagyobb forgalom, szolid haszon, szolid árak, bővíteni a választékot — ha kell, nagyobb imMagasabb osztályba léphet a növényvédelem Csak hozzáértők dolgozhatnak a „mérgekkel1 Az elmúlt esztendőkben végre „rangot” kapott növényvédelem milliárdokat ment meg mezőgazdaságunk számára. A különböző vegyszerek, a növényvédelemben használt mérgek térhódítása tette szükségessé, hogy szigorú rendelet szabályozza: kik irányíthatják és kik végezhetik el a növényvédelmi munkákat. Közeledik március 1-e, amikor ez a rendelet hatályba lép, s a mezőVan választék.. Kazincbarcikán nemrég nyílt meg a korszerű modern új áruház. A kedvelt üzletben azóta is bő választék várja a vásárlókat. gazdasági üzemek kötelesek lesznek megfelelő, igazolt szakképzettséggel rendelkezőkre bízni ezt a fontos munkaterületet. Vajon sikerült-e biztosítani a feltételeket, hogy a megye termelőszövetkezetei es állami gazdaságai számára évente százmilliókat megmentő növényvédelem valóban magasabb osztályba léphessen? — A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a két elmúlt téli oktatási idényben mindent elkövetett, hogy elegendő növényvédelmi szakmunkást és betanított munkást képezzen a mezőgazda- sági üzemek számára — válaszolt kérdésünkre Nádlcr Miklós, a Megyei Növényvédelmi Állomás igazgatója. — A már rendelkezésre álló szakgárda mellé további 570, növényvédelmi betanított' munkást. szakmunkást és I méregkamra-kezelöt képez- ; tek ki Borsodban. Február j 23-án és 24-én például 110 : növényvédelmi betanított j munkás tesz vizsgát egy G j hetes tanfolyam anyagából.1 A „mérgekkel” történő munkák irányító szakember- gárdája már kevésbé biztosított. Megyénk gazdaságaiból csaknem százan tanulnak tovább, s szerzik meg hamarosan a növényvédelmi szakmérnöki, a felsőfokú szakmérnöki, vagy a szaK- technikusi képesítést. Sajnos, ennél több képzett, a növényvédelem irányítására alkalmas, a „mérgekhez” értő szakemberre lesz szükség az elkövetkező években, ezért ajánlatos lenne, ha a gazdaságok szorgalmaznák szak- j embereik továbbtanulását. i port útján is — és csökkenteni a hiánycikkek számát A hiánycikkek listája nem hosszú, de alkalmanként nagyon kellemetlen, ha nyáron nincs elég hűtőszekrény, télen nincs olaj kályha, általában szegényes a bútorválaszték, különösen a kisebb településeken. Hogyan igyekszik megelőzni a panaszokat a vállalat? Tóth Ferenc, az illetékes főosztály vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a SZÖVÁRU kellő előrelátással maximális erőfeszítéseket tesz már most az általa kiszolgált üzletek vásárlóinak egész évi, a tavalyinál jobb ellátásáért. — Nincs olyan mennyiség például bútorból, amit el ne tudnánk adni, ez volt a múlt évi tapasztalat — mondja a főosztályvezető. — A szövetkezeti kiskereskedelem ellátása a fő feladatunk és a növekvő igények növekvő követelményeket támasztanak velünk szemben is.' A hazai bútoripartól, például a pécsi, a komiói, és a kaposvári vállalatoktól 5000 lakószoba garnitúrát vásároltunk, tárgyalunk több kisipari szövetkezette] konyhabútorok beszerzéséről. Rendeltünk modern szefcrényso- rokat, ülőgarnitúrákat, heve- rőket, dohányzóasztalokat is több ezres nagyságrendben, de hát prognózisaink arról tanúskodnak, hogy ez mind kevés. . Részben a hiányt pótolja, részben a választékot bővíti az import. Hat országból hozatunk be bútort a HUNGAROCOOP és a KONSUMEX ' külkereskedelmi vállalatok segítségével, így például mintegy 50 000 lemezeit és kárpitozott széket kapunk az NDK-ból, Bulgáriából és Albániából. Háromezer lakószoba-garniuírüt vásároltunk Romániától és az NDK-tól és most folynak további tárgyalások jugoszláv és csehszlovák partnere kitel, újabb tételek vásárlásáról. — Lesz-e elég hűtőszekrény. mire eljön a nyár? — Hamarabb is. A Szovjetunióból és Lengyelországból például 14 000 darab hűtőszekrényt importálunk és számítunk a hazai iparra is, Az első szállítmányokat kora tavaszra várjuk. — Egyéb háztartási gépek? — Hosszú lenne a felsorolás, így csak néhány nagyobb importtételt említek. Csak az I. félévben 15 000 darab porszívót kapunk szovjet. NDK és román importból, az év folyamán 50 000 különféle típusú kávéfőzőt, 20 W0 darab kávédarálót hozunk forgalomba. Számítunk arra is, hogy a „gépesített”' borotválkozás mind jobban eberjed: az NDK-ból 15 000 darab kitűnő minőségű villanyborotvát hozatunk. Ebben az évben jelentős mennyiséget sikerült biztosítanunk a különféle népszerű járművekből is: máris rendelkezünk 20 000 darab szovjet férfi és női kerékpárral — mindkettő ára 1000 forinton alul — a fiatalok kedvencével, Komár és Riga mopeddel, amelyből 9000 darabot kaptunk. Tárgyalások folynak min* 1000 O'ávva típusú motorkerékpár szállítására is. — Említette, hogy ö>aj- kálvha is kapható a SZÖV- ÁRU-nál. — Egész évre 5000 darabot kapunk az ipartól. Mi konzekvensen ragaszkodunk a szállítási határidőkhöz és így remélhető, hogy ezek a népszerű fűtőberendezések időben az üzletekbe kerülhetnek. Rcnaulíok R A Romániában már korábban létrejött gépipari, illetve kohászati állandó munka- csoport ülésén részt vett a magyar delegáció is. A többi között megállapodtak, hogy 1971—75 között az eredetileg egyeztetett szinthez képest mintegy 30 százalékkal növelik a gépi berendezések kölcsönös szállítását. Románia kohászati berendezéseket. vegyipari gépeket, vasúti tehervagonokat exportál Magyarországra. Megegyeztek abban is. hogy 1972- ben Románia megkezdi a Renault licenc alapján gyártott személygépkocsik sz.állí- tását, 1975-ig hétezerötszáz személykocsi érkezik, mi pedig autóbuszokkal és különféle híradástechnikai termékekkel fizetünk.
