Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
j Vasárnap, 1970. február 22. ESZAK-MAGYARORSZÄG <> Egészségvédelmi tanácsok: A betegszoba írta: Dr. Sspndei Adám üetcgszobának “n‘^ nyebb, rövidebb ideig tartó megbetegedésről van szó — i’endszerint a hálószobát használjuk. Tartós betegségekben, ha lehetőségünk van a szobák közt válogatni, a legvilágosabb, legtágasabb szobát válasszuk, ha lehetséges, délnyugati, vagy délkeleti fekvésűt. A szobát naponta többször kell szellőztetnünk, minden esetben étkezés és székelés után, illetve mindannyiszor, valahányszor az időjárás és a külső hőmérséklet engedi. Szellőztetéskor mindig vessünk ügyet ró, hogy betegünk kellőképpen be legyen takarva. A verejtékező betegre sose nyissunk ajtót, ablakot. Kerüljük az állandó huzatot. A nyári hónapokban drótszita-szúnyog- hálót, de gézt is helyezhetünk az ablakra. A magatehetetlen beteget a szobában megbúvó egy-két légy is megkínozhatja. Általános rendszabálynak szokás tekinteni, hogy a betegszoba alapterii- letc legalább 10 négyzetméter, légtere pedig 35 köbméter legyen. A betegszoba padlója legyen mentes a könnyű porképződéstől és legyen köny- nyen takarítható. A padló portörlése enyhén nedves ruhával történjék. A falak legyenek simák és portalanok. A sok kép, cifra faliórák, függönyök lehetőleg kerülen- dők, mert porfogók. A napi egyszeri takarítás bőségesen elég, a takarítás túlzásba vitele a betegszobában, ártalmas. A betegszoba világítása legyen olyan, hogy se a nap, se mesterséges fényforrás ne essen közvetlenül a beteg szemébe. Éjszakai világítás céljaira legjobb a falon elhelyezett crnyős lámpa, melynek fényét egy ráhelyezett kendővel még tompíthatjuk. A lámpa zsinóron lógó kapcsolója essék lehetőleg a beteg kézügyébe. Súlyos betegnél, aki a lámpát maga nem tudja kezelni, egész éjjel éghet egy tompa fényű lámpa, mely az alvást nem gátolja, de lehetővé teszi, hogy a beteg és az ápoló egyaránt tájékozódjék. A betegszoba ablakán lehetőleg olyan függöny legyen, amely lehetővé teszi a nappali sötétítést is, mert a nehezen alvó beteg könnyebben alszik félhomályban. A le^ifleáiisabb “gj tegszobában az egyenletes meleget adó fűtőtestek, vagy a cserépkályha szolgáltatja. Egyiknél sem szabad megfeledkezni vizet elpárologtató edényekről, hogy a levegő kellő páratartalmáról gondoskodjunk. Kályhafűtés esetén ügyelni kell rá, hogy a fűtés lehetőleg egyenletes legyen, és ne okozzon füstöt vagy széngázt. A betegszoba optimális hőmérséklete 18— 20 C fok. Április S-%—19: rákellenes kiisdeleni hete Üzemi rákszűrés lesz iskolci Parnntfcnéban Miskolcon és Borsod megyében a rákellenes küzdelemmel foglalkozó orvosok 1969. őszén elhatározták, hogy ez év áprilisában megrendezik a rákellenes küzdelem hetét. Korunk egyik legnagyobb egészségügyi problémája a rosszindulatú daganatos megbetegedések és halálozások egyre emelkedő száma. Hazánkban minden ötödik-hatodik haláleset oka rákos megbetegedés. A betegség létrejöttének , oka egyelőre ismeretlen, bár az utóbbi évtizedekben megélénkültek az ez irányú kutatások. Néhány dolgot tisztáztak, amelyek egy-egy lépéssel előbbre vitték az emberiséget ebben a küzdelemben. Tudományosan is alátárhasztott tény. hogy a legtöbb rosszindulatú daganatos megbetegedést megelőzi egy olyan elváltozás, amely még nem rák, de rák fejlődhet lri belőle, ha nem gyógykezelik, Ezeket nevezzük rákmegelőző állapotnak. Mikor j>vó«yílliató? Másik bizonyított tény, hogy az időben felfedezett rák gyógyítható. Meg kell jegyezni, hogy nem minden szervünk daganata ismerhető fel időben, de az összes megbetegedések mintegy 70—75 százaléka igen. Sokkal több korai gyomorrák is felismerhető lenne, ha a lakosság tájékozottabb volna a gyomor- panaszok értékelésében, ha jobban felfigyelne a kisebb gyomorpanaszokra, s nem házi kuruzslóssal próbálná megszüntetni, hanem szakszerű orvosi kivizsgálásnak vetné alá magát. A rákszűrés kétévtizedes múltra tekint vissza. Hazánkban kiterjedt onkológiai há'ózat működik. Mindez az egészség"! gyi felvilágosító munkával együtt akkor ér va'nmit, ha a lakosság megérti a rákszűrő vizsgálatok jelentőségét. felvilágosító előadássorozat Egészségnevelő és ismeret- terjesztő céllal szervezzük meg Miskolc és Borsod egész területén április 12-e és 19-e között, a rákellenes küzdelem hetén a felvilágosító előadássorozatot. Ez a célja az ez évi, áprilisi egészségügyi világnapnak is, amelynek jelszava a rákellenes küzdelem. Az orvosok modem onkológiai szemléletének kialakítása céljából rendezik meg áprilisban a Magyar Onkológus Társaság kétnapos vándorgyűlését Miskolcon. Ezen a magyar rákellenes küzdelem legjobbjai is részt vesznek. előadásokat tartanak. Amikor a jövő munkáját szeretnénk így fellendíteni, próbáljuk felmérni az eddig végzett felvilágosító munka eredményeit is, ezért mindazoknak, akiknek február 9-e és 19-e között rákszűrési értesítést juttattunk el, és a vizsgálaton nem jelentek meg, most egy kérdőívet küldünk válaszborítékkal ellátva. Kérjük a címzetteket, hogy a kérdőívben szereplő kérdésekre őszintén, aláhúzással adják meg a választ, s az íveket postafordultával Küldjék vissza. A válaszok feldolgozásából következtetéseket szeretnénk levonni, mennyire jutott el a lakossághoz az. eddigi felvilágosító munka, és hogyan lépjünk tovább. Mii érnek az egészségnevelés módszerei? Ugyanilyen céllal, több napos felvilágosító munka után helyszíni rákszűrést tartunk még márciusban a Miskolci Pamutfonóban. Egyúttal szintén kérdőívekkel tájékozódunk, hogy • az ottani munkánk milyen meghallgatásra talált. Ebben az üzemben igen sok nő dolgozik. Jól működő Vöröskeresztszervezete van. A gyárvezetés és az üzemorvosi rendelés dolgozói egyaránt nagy segítségünkre voltak a múltban is. Itt már volt máskor is üzemi rákszűrés. Erre alapozzuk márciusi kiszállásunkat. Szeretnénk tájékozódni a lakosság, jelen esetben egy üzemi kollektíva esetében, hogy az egészségnevelés eddigi módszerei mit érnek, mit értek el. Ezért március 9-e és 11-e között rákkérdéssel foglalkozó felvilágosító előadásokat, vetítéseket szervezünk a gyárban, utána március 12-én és 13-án az üzembe „költözünk”, helyszíni rákszűrésre. Nagy reményekkel nézünk e napok elé, sokat várunk tőlük. A rákellenes küzdelem hete megrendezésétől pedig azt reméljük, hogy a lakosság velünk együtt értse, érezze a rosszindulatú daganatos betegségek elleni harc és védekezés jelentőségét, lehetőségeit Dr. Péter Zoltán onkológus, főorvos Dédapáink adomáiból Gyors segítség Betért egy atyafi a patikába, s midőn sor került rá, így adta elő kívánságát: — Volna valamijük fejfájás ellen? A gyógyszerész egy titokzatos dobozt vett elő, felnyitotta, s így szólt a vevőhöz: — Szagoljon bele gyorsan! Az meg is cselekedte, szaporán, mélyet szippantott a különös szagú dobozból, oly nagyot, hogy el is ájult tőle. — Használt? — hajolt fölé a - ••*—<!. amikor magához ' -fiú. egérutat nyer, utána kialt tehát: — Állj meg! Az futtában válaszol: — Álljon meg maga, magát u kutya se kergeti. Önzés Vásárolt egy szekérre való szép csöves tengerit egy furfangos, de önző gazda, a legnagyobb takarmányínség idején. Megpihent hazafelé útján az egyik csárdában, ott kérdezte tőle valaki. — Hol jutott hozzá, gazd- uram? Tanács Tolvajt liajkurász a csendőr, de a gyors lábú bűnöző — Jaj, én is vennék, ha megmondaná, hol lelt rá. A gazda nagylelkűen: — Tudja-e, hol van Nárity- tyom? — Hírét se hullottam. — No, ott balra fordul és még négy kilométer. Najjy elme Egy tudálékos dáma nagy lelkendezve beszél társaságban a Holdról. Vitába száll vele egy nem kevésbé tudálékos fiatalember: — Tőlem a Hold akar van, akár nincs, akár el js bújhat. A Nap a fontos. — Erre az asszonyság tőlénnyel : — Arra nem gondol, hogy a Hold éjjel világít, a Nap pedig olyankor, amikor úgyis világos van? EU esszéi ás Arról diskurálnak a megyei urak, hogy lohad a népben a lelkesedés, nem akarnak a király katonái lenni a fiatalok. — Milyen szép is volt — mondja az ügyész —, amikor az alispán csak ráírt a főszolgabírókra, katona kell komám, és már jött is a főszolgabíró: „Megérkeztem az önkéntesekkel,” Eire az alispán: „Derék ember vagy, hány önkéntest hoztál?” A főszolgabíró: „Hatvanhármat”. Csak úgy repked a dicséret: „Te aztán tudsz hatni a népre... és hol vannak a derék fiúk?” A válasz: „Kinn, a szekerekhez kötve”. (B.) Számok Mennyi jár vissza? A nőknek mindössze 48 százaléka számolja meg a pénztárnál visszakapott pénzt A férfiak gondosabbak: 58 százalékuk végzi el ezt a műveletet Víz... A földkerekség vizeinek csak 0,5 százaléka édes víz, 97,2 százaléka sós víz, a fennmaradó 2,3 százalék sarki jégmező. Cigaretta A svájciak évente 16,78 milliárd cigarettát szívnak, ami annyit jelent, hogy egy svájcira naponta 8 cigaretta jut Csa ládtervezés ■'ssírarw & 'é? + te \W Ma finom gombalevest főzök nektek ebédre... (Szünyogh László rajza) Az univerzális zseni MEGÁLLT a teremnyi szoba közepén és várt Megvárta, amíg a vezérigazgató föláll hatalmas íróasztala mellől és elébe jön. Akkor kedvesen mosolyogva biccentett: Csemegi Arnold. — Molnár — mondta a vezér, és gyors kézfogás után a garnitúra foteljére mutatott. — Foglaljon helyet, Csemegi elvtárs! Csemegi belesüppedt a fotelba, lábát keresztbe vetette, kiemelt egy reprezentációs cigarettát, rágyújtott és miután szabályos füstkarikákat ügyeskedett, megkérdezte: — Szabad ? — O, hogyne — bólintott a vezérigazgató, majd: — Miben állhatok rendelkezésére, Csemegi elvtárs? — Ellenkezőleg! Én szeretnék az ön rendelkezésére állni, vezérem — mosolygott nagy leereszkedéssel egy újabb füstkarikán keresztül Csemegi, s csak úgy mellékesen megjegyezte —, vágj' nem mondta Pisti? — Kicsoda? — Mármint a miniszterhelyettes elvtárs. — Nem, azaz... ő csak annyit mondott, hogy Csemegi elvtárs állásügyben kíván velem beszélni. — Állásügyben! — csóválta a fejét Csemegi. — Ez a Pisti, ez a Pisti, ennek már srác korában is ilyen humora volt. Ugyanis együtt rúgtuk a labdát a grundon. Hajh, hajh! — Mély szippantás, fél tucat füstkarika, sóhaj, mosoly, legyintés, majd: — De nem erről van szó! Tövig égett Csemegi cigarettája, mire lassanként kibökte, hogy miről van, azaz lenne szó. ö jelenleg is főosztályvezető a Közép Műveknél, de tekintve gazdag élettapasztalatát (fölsorolás), eddigi „sokrétű” tevékenységét (részletezés), valamint abszolút megbízhatóságát (hivatkozások), nagyobb feladatra vágyik. A vezérigazgató könnyekig meghatva hallgatta végig, aztán bevallotta, hogy az új gyáregységükben valóban még néhány vezető állás betöltésre vár. A kérdés csupán az, mihez ért Csemegi Arnold. — De elvtársam! — szólt Csemegi, hangi ában nem titkolt sértődöttséggel. — Én eddig még minden poszton megálltam a helyem. Különben szíveskedjék ief^'-málóci- ni Pistitől, azazhogy (elnéző heherészés) a miniszterhelyettes elvtárstól. A vezér azonban nem informálódott, hanem átadta Csemegi Arnoldnak az új gyáregység dokumentumait és megkérte, tegyen javaslatot a termelési főosztály megszervezésére. ALIG HUSZONNÉGY óra múlva Csemegi személyesen adta át tömör javaslatát a vezérigazgatónak. A vezér ismét hellyel kínálta Csemegit, és egy füst alatt (mármint egy reprezentációs cigaretta füstje alatt) átfutotta a tervezetet. — Ne haragudjon, elvtársam — szólalt meg aztán kissé bátortalanul —, de úgy látom, elkerülte szives figyelmét az, hogy az új gyáregységünkben automata gépsorok működnek, s így csupán hatvan-hatvankét dolgozóra van szükség. Ezért kicsit túlzottnak hat, hogy ön a termelési főosztályt százhuszonhét beosztottal gondolja megoldani. — Sajnos, vezérem — nevetett enyhe fölénnyel Csemegi — a termelési főosztály munkáját nem lehet automata gépsorral elvégezni, oda gondolkodó emberfők kellenek. Hehehe! — Igen, igen — bólogatott a vezér és belepülantot a tervezetbe —. de három mérnök. egy főmérnök, két közgazdász, három osztályvezető, nyolc főelőadó, tizenhat előadó, irattár hat személlyel, harminchat gépíró, s önnek külön egy, valamint titkár és személyi titkár, gépkocsi öt, személyi használatra kettő, három sofőrrel és ... — szaporán nyelt, nyeldesett a vezér, de hogy kiszáradt a nyelve, artikulátlanul fel- üvöltött — és ön mit csinálna? — Hogy én? — csodálkozott a naiv kérdésen Csemegi. — Kérem, én mint főosztályvezető. természetesen vezetem a főosztályt, aláírok, értekezleteket tartó’- értekezletekre járok, és fontos ügyletekben, mármint külföldi partnerekkel személyesen tárgvniok. Ha kell, ki is utazom hozzájuk. — Értem, értem — bólintott szemét lesütve a vezér. (— Természetesen ön beszél néhány nyelvet. — Oppardon! — rikkantott fel Csemegi. — Látja, vezérem, ezt el is feleltettem. Szabad? — Kikapta a vezér kezéből a javaslatát. — Három tolmács — mondta, és oda is írta. — így kereken egyesszázharminc lesz a termelési f.vvs-tálv létszáma. — S.őlXOS — szólalt meg sokára, hogy sikerült lélegzetet vennie, a vezér — úsy látom, a mi vá'lalr'-mk nv>g nem e!“g nagy az ön képessége számára. Sólyom László
