Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
Vasárnap, 1970. fefar. 22. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 I Ir"r le ww le 3. As információról A vállalati belső önállóság megteremtésének fontos feltétele a megfelelő információs rendszer kiépítése. Már a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése előtt is nagyon sokat beszéltünk erről. A gond ott jelentkezik, hogy az információ még mindig lassít, nehézkes, s nem mindig a valós helyzetet, a ■piaci ítéletet tükrözi. Ankétünkön dr. Fürjes Emil, az Ózdi Kohászati tizein ek vezérigazgató-helyettese i elmondotta, hogy az értékesítésben az „ómechanizmus” befejezésével kedvező konjunkturális helyzetet találtak a piacon. De ez csak egy évig tartott, melyet kedvezőtlen változások követtek. Köztudott ugyanis, hogy a mechanizmus bevezetését megelőző években a termelő vállalatok biztonságra törekedtek a készletek növelésével. Mg azonban — éppen az információk fogyatékosságai miatt — még egy negyedévre előre is alig tudnak rendelést felmutatni. Átfogó információs rendszert Megbeszélésünkön általános helyesléssel találkozott a javaslat, hogy illetékes központi szervek! építsenek ki egy, az egész népgazdaság nagyvállalatait átfogó információs rendszert, amely a jelenleginél többet mondana a jövő igényeiről. Számos esetben tapasztaljuk, hogy az ellátásban bizonyos konfliktusok mutatkoznak. Az okok összetettek, sokfélék. De egy bizonyos: ha a kereskedelem igénye máról holnapra megváltozik, vagy új termék előállításának szükségességében jelentkezik, azt nagyon nehéz kielégíteni. Holott, ha a termelő vállalat az információs jelzések útján erről már korábban tudomást szerez, s felkészülten várja a rendelést gépekkel, anyaggal, technológiával, az igény kielégítése nem ütközik akadályba. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. Hiszen nagyon sok múlik azon, hogy a vállalatok mit csinálnak, hogyan élnek a kapott információval. összefoglalójában Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője utalt rá, hogy nagyon fontos az információk feldolgozása technikai szempontból is. Nagyon sok ilyen feladat megfogalmazható ezen túl a belső mechanizmus, az úgynevezett mikromechanizmus továbbfejlesztése céljából. Mégpedig azért, hogy növeljék a vállalaton belüli egységek önállóságát. Ceruzával ma már nem lehet irányítani A mechanizmus alapelve, egyben a belső mechanizmus alapja, hogy a döntési jogok oda kerüljenek, ahol a legjobb az informáltság. Ezért — mondotta dr. Énekes Sándor, uz LKM vezérigazgatója — olyan feltételeket kell biztosítani, hogy az önállóság birtokában az üzemvezetők helyes döntéseket hozhassanak. Az elektromos számítógépek ma már az üzemekből sem hiányozhatnak. Éppen ezért mi az LKM-ben tervbe vettük, hogy az egyik üzemben elhelyezünk egy számítógépet, amelyet az egész üzem vezérlésébe bekapcsolunk. Ceruzával ma már nem lehet irányítani, átgondolt, de gyors intézkedések meghozatala nélkül nem lehet eredményeket és jobb anyagkihozatalt biztosítani. Az információ feldolgozásának első lépcsője a közgazdasági elemzés. Jói képzett, tervezni tudó, előrelátó, közgazdászokra mindenütt nagy szükség van. Ahhoz azonban, hogy valaki az adott termelő egység összes problémáit világosan felismerő közgazdásszá váljék, nem elég az egyetemen szerzett ismeret. Az LKM-ben azt tapasztalják, hogy ha egy fiatal közgazdász kerül az üzembe, sokkal nehezebben ismeri ki területét, mint egy fiatal mérnök. A mérnökök hamarább közgazdászkodnak, következésképp olyan közgazdászokra van szükség, akik az üzemi életet is ismerik. Helyes volna — hangzott el a javaslat —, hogy mérnökökből képezzünk közgazdászokat, vagy a leendő közgazdáknak már az egyetemen tanítsunk egy kis ipart... Szakítani a hagyományokkal Az ügyviteli gépesítés fontosságát, a régi hagyományokkal való szakítást sürgette Kiss Béla, a December 4. Drótművek műszaki igazgató helyettese is. Hiszen ez meggyorsítaná, áttekinthetőbbé tenné az információt, amely ma vállalati szinten úgyszólván soha nincs naprakész állapotban, és csak a mérlegkészítés után lehet teljes képet kapni a gazdálkodásról. Nincs például megvalósítva a költség, a gyártmány normánként! bontása csoportos kalkulációban, ami pedig sok mindent takar. Kiss Béla ebből azt a következtetest vonla le, hogy nagy gondot kell fordítani az információszerzés feltételeinek megteremtésére, egyebek között pedig arra, hogy az információ mindig pontos legyen, a legsokoldalúbban tárja fel a. valóságos helyzetet. Évekkel ezelőtt például készült egy felmérés, melynek megállapítása szerint városunkban több ezer nő munkába állítása politikailag, szociálpolitikailag, gazdaságilag is fontos. Ennek alapján a drótművek létrehozott egy olyan üzemet, ahol elsősorban női munkaerőt alkalmaznak. Csakhogy a több ezer nő közül nagyon sokan éppen nem üzembe, hanem íróasztal mellé, vagy más, hasonló elfoglaltságot jelentő munkakörbe akartak kerülni, vagy nem lehet őket három műszakba felvenni. Mi volt itt a helyzet? Az információ jó volt, hiszen tükrözte azt az igényt, hogy több ezer nő munkaalkalmat keres. Mégsem volt tökéletes, mert nem tartalmazta azokat az elvárásokat, amelyeket a munkát keresők miatt megfogalmaztak. Onodvári Miklós (Folytatjuk.) ki egyesi" ^ tsz- ek politikai és gazdasági munkája Tapasztalatok az encsi járásban Az üzemek j^°ancep1^: nyúló tevékenység világjelenség, a modem követelményekből származó szükségszerűség mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, az encsi járás 82 községében száznál több tsz alakult, a tsz-ek száma azonban 1964-ig 84-re csökkent, viszont ezek átlagos földterülete így is 1255 katasztrális hold körül mozgott. A gazdasági mechanizmus, a vállalatszerű gazdálkodás, a piac igénye súlyosbította a problémát és sürgette az erők és eszközök koncentrációját, mely a megyei párt- és más szervek egyetértésével találkozott. A fejlődést gátló tényezőket elsősorban a párt- szervezetek ismerték fel. Ott, ahol az egyesülés feltételei megteremtődtek, a pártszervezetek csúcsvezetőséget választottak, amely kezdeményezője volt az egyesülést előkészítő munkának. 1965-ber re csökkc járásunkban 71- a tsz-ek száma. es átlagos területük 1605 katasztrális hold lett. Az elmúlt évben újabb lendületet kapott az egyesülés, amelynek során 1970. január 1-re a tsz- ek száma 41-re, üzemi méretük pedig átlagosan 2909 katasztrális holdra növekedett. De vannak köztük olyan tsz- ek is, mint a krasznokvajdai, amely 7, vagy a halmaji, amely 5 tsz egyesüléséből jött létre. Előző 8586, utóbbi 6500 katasztrális hold földdel rendelkezik. ■ Nagy gondot fordítottunk rá, hogy az egyesült tsz-ek élére a tagság bizalmából, a legjobbak kerüljenek a vezetők közül. A szakmai vezetésben még ma is vannak bizonyos problémáink, mivel az egyesülés idején tsz-eink a mostoha adottságok miatt, nem rendelkeztek elegendő, jól felkészült szakemberrel. Az egyesült tsz-ek tagjait megnyugtatta, hogy a pártszervek ésszerű javaslatokat adtak az egyesült tsz-ek vezetőinek. Javasolták például, hogy a szervezeti változást óvatosan, a tagsággal egyetértésben hajtsák végre; biztosítsák a hagyományos műnfiz urbanizáció alapja az iparfejlesztés A közelmúltban javaslatot, dolgozott ki a városi pártbizottság Sátoraljaújhely iparfejlesztéséről. A javaslatot a városi párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta és jóváhagyta. Azóta a városban működő alapszervezetek taggyűlésein is megismerték a kommunisták az iparfejlesztés irányelveit. Most a különböző tömogszervezeti fórumókon tárgyalják meg a városi pártbizottság javaslatát. — Miért volt szükség rá, hogy a párt kezdeményezzen ebben a várospolitikai kérdésben? — kérdeztük meg Szakács Albert elvtársat, a városi pártbizottság titkárát. — A városfejlesztés kérdéseivel eddig a különböző szervek külön-külön és sok esetben spontán foglalkoztak. A javaslat kidolgozásakor nn abból indultunk ki, hogy hosszabb távra kell tervezMunkában az RNA Megkezdték munkájukat a Repülőgépes Növényvédő Állomás gépei, és azóta több ezer holdon végezték már el az őszi gabonák fejtrágyázását. Munkájuk értékét különösen emeli az, hogy a felázott talajra a földi gépekkel nem mehetnek. Munkában a havas föld feleit a repülőgép. nünk, ha eredményeket akarunk elérni. Először is egységes szemléletet kell kialakítani, egyesíteni kell a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, össze kell hangolni a munkát, céltudatosabbon kell dolgoznia minden illetékes szervnek. Ismeretes, hogy az urbanizáció alapja a2 iparfejlesztés. Ez különösen vonatkozik a mi városunkra, amelyik az urbanizáció kezdeti lépéseinél tart. Ezért emeltük ki először ezt a kérdést és tettünk javaslatokat rá, hogy városunkban miképpen haladjon az iparfejlesztés és milyen Irányban. — Miből indultak ki a javaslat kidolgozásakor? —1 Tanácsi vezetők, ipari üzemek vezetői és különféle szakemberek bevonásával alapos tanulmányt készítettünk el a város jelenlegi helyzetéről, a város iparáról, Ebből kiindulva vizsgáltuk meg a lehetőségeket, mérlegeltük a szükségleteket, s íg.v alakítottuk ki az iparfejlesztés irányelveit Ez a koncepció így tartalmazza az esetleges üzemtclepítési feladatokat, de meghatározza a távlati fojlődés lehető legoptimálisabb útját is. — Milyen következtetésekre jutottak a város iparának helyzetéi vizsgálva? — A számok, a tények alapján is megállapítottuk, hogy az elmúlt években a város iparának egyik fontos feladata a munkaerő-felesleg felszívása volt. Ugyanekkor az üzemek nem fordítottak gondot műszaki fejlesztésre. Az ipari üzemek nagy része régi technológiával dolgozott, az üzemi épületek jelentős része ma is korszerűtlen, a munkakörülmények nem megfelelőek. A vizsgált 13 üzem közül 5 nem önálló, így nem rendelkezik közvetlen fejlesztési alappal. Az önálló üzemeli viszont csak minimális összeget tudtak akkumulálni fejlesztési célokra. A gazdasági mechanizmus gyakorlata hozott némi változást. Megvizsgáltuk a munkaerő-helyzetet, ennek várható alakulását is. Arra a Beszélgetés az újhelyi városi pártbizottság irányelveiről következtetésre jutottunk, hogy a jövőben feltétlenül előtérbe kell helyezni új ipari üzem letelepítésének kérdését. Ezzel összefüggésben vizsgáltuk meg a lakáshelyzetet Is a városban, hiszen az ipar fejlesztésében is csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha a szakemberek rendelkezésünkre állnak. . A szakmunkásképzést is éppen az iparosítás érdekében kívánjuk egy kézbe fogni. Egyszóval a helyzet felmérése alapján, igazodva a szükségletekhez, az Igényekhez, mérlegelve lehetőségeinket úgy állapítottuk meg a városunk ipara előtt álló feladatokat, hogy azok megva- lósí tásával Sátorai j aú j h ely modern városfejlesztésének alapjait rakjuk le. — Hogyan fogadták a város! pártbizottság által kidolgozóit iparfejlesztési koncepciót a tanácsi cs a különböző üzemi vezető szervek? — Az eddigi jelzések alapján elmondhatom, hogy az illetékes vezető testületek is egyetértenek az általunk kidolgozott koncepcióval, látják, hogy a városfejlesztésnek nálunk jelenleg az ipar- fejlesztés a kulcskérdése. Már eddig is számos javaslat, észrevétel jutott el hozzánk arra vonatkozólag, miképpen lehet ezt a koncepciót a leggyorsabban és a legjobban megvalósítani. Ilyen értelemben is kialakítottuk kapcsolatainkat azokkal a vállalati központokkal, amelyeknek gyáregységei, telepei működnek nálunk, hogy fejlesztési elképzeléseinket összehangoljuk, hogy együttműködésünk az egész várost szolgálják. A városi part-végrehajtóbizott- ság egy év múlva ismét napirendre tűzi ezt, cs megvizsgálja, mit sikerült az iparfejlesztés irányelveiből addig megvalósítani. Elképzeléseink több évre, lényegében a negyedik ötéves terv idejére szólnak. Ha sikerül őket megvalósítani, olyan ipari bázissal rendelkezünk maid, amely urbanizációs eredményekben is realizálódik. O. ,T. kát, és a jövedelemszerzés kialakult formáit; s a jövedelem szintje ne süllyedjen az egyesülés előtti alá stb. Tapasztalataink szerint, az egyesült tsz-ckben a párt politikája hatékonyabban és szervezettebben érvényesül, mint az egyesülés előtt. Az egyesülés után helyenként voltak átmeneti problémák is. A tsz-tagok egy része például nem látta helyét az új, nagy gazdasági egységen belül, sajnálta, hogy a már megszokott, kisebb közösség felbomlott. Elhangzottak olyan kételyek is, hogy a nagyobb irányító apparátus tudja-e biztosítani a tsz-de- mokráciát, a vezetőség nem távolodik-e el a tagságtól, hogyan fog érvényesülni a tagság és a községek akarata a nagy közösségen belül, anyagilag megtalálják-e számításukat? Járásunkban *ag£gy egyesült tsz hétéves múltra tekinthet vissza, és eddigi munkájukból szűrtük le azokat a tapasztalatokat, amelyeknek „talajáról” segítettük az újabb egyesüléseket. Megítélésünk szerint, a négy,.idősebb testvér” tapasztalatai jól segítették a fiatalabb és első lépéseit is. Az egye- nagygazdaságok létrejöttél. sült tsz-ek összvagyona — változatlan áron számítva — másfélszeresére, tiszta vagyona háromszorosára, árbevételük és az egy dolgozó tagra jutó részesedésük duplájára növekedett. Az encsi Zója Tsz — mély négy Isz-ből egyesült — összvagyona 17-ről 31 millióra, tiszta vagyona 12,7-ről 22,9 millióra, halmozott termelési értéke 16,7-ről 22,4 millióra, árbevétele 7,7-ről 15 millióra, az egy dolgozó tagra jutó jövedelem pedig 10 ezerről 19 400 forintra nőtt. A köz- gazdasági szükségszerűségen kívül, ezek a konkrét eredmények meggyőzték az egye-- sülő Isz-eket. Természetes, hogy az optimális üzemnagyságot sok körülmény befolyásolja. Ezeket a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni. A létrejött nagygazdaságok megkezdték és folyamatosan korszerűsítik a termelést. Encsen 324, Halmajon, No- vajidrányban és Felsődob- szán például 300—300 férőhelyes tehenészeti telepeket hoznak létre. Az új tsz-vezetés és a csúcsvezetőség irányításával javult a személyzeti és a ká- dermunku, folyamatos a munkaverseny. A technika koncentrációja megváltoztatta a munkakörülményeket is. Az említett fejlődéssel párhuzamosan fejlődik a nagyobb közösségek gondolkodása. kulturális és közéleti aktivitása is, bár még sok a tennivaló. Örök téma, a tsz-eket alapító, idős, munkában megfáradt tagok anyagi megbecsülése, amelynek feltételei a nagygazdaságokban fokozatosan megteremtődnek. Az aba- újvári egyesült tsz közgyűlése például máris úgy határozott, hogy az öregségi járulékot 400 forintra egészítik ki. tsz-ek politikai, gazdasági -és közigazgatási területe ma már — egykét kivételtől eltekintve — megegyezik, ami megköny- nyíti, egyszerűbbé teszi az igazgatási, a politikai és a gazdasági irányítást. A járási párt-vb jelentőségének megfelelően foglalkozik az egyesült tsz-ek helyzetével, problémáival. Bizonyítja ezt az is, hogy legutóbbi ülésén a járási pártbizottság megtárgyalta az egyesült tsz-ek munkájának tapasztalatait, és határozatot hozott eredményeik fokozására. Cservák Ferenc, az Encsi járási Pártbizottság első titka!'» Az egyesült
