Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

gSZÄSi-MAGYARORSZÄG 2 sä Ssefitüe, iQffb. jfebrudr 18. A MÉK közgyűlésén a Jegrázásabfe“ ellátási területről volt szó Unt ett negyed mii Hős ittverettég — Elégedettek 0. partnerek Még többel a fogyasztókért 1969 eredményé, és gondjai Hogyan dolgoztak a tanácsok? Tegnap, február 17-én, kedden tartotta meg évi ren­des közgyűlését Miskolcon a Szövetkezetek Borsod me­gyei Értékesítő Központja, a MÉK. A közgyűlésen részt vett Fejes László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Varga Zoltán, a Miskolci városi Pártbizottság titkára, György Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, Csege Géza, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke és Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei titkára. Ott voltak a MÉK tagjai, 46 termelőszövetkezet és 37 fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet képviselői. Szlovákiai vendégeket, a MÉK-hez hasonló kassai ér­tékesítő központ küldötteit is üdvözölhették a közgyűlésen. Az elnöklő Kertner József megnyitója után Tóth József, a MÉK igazgatója ismertet­te az 1969. évi gazdasági te­vékenységről szóló beszámo­lót. A ..legrázósabb” ellátási területről, a zöldség-gyümölcs kereskedelemről volt szó, amelynek többcsatornás érté­kesítési rendszerén belül, a maga mintegy 50 százalékos részesedésével a MÉK jelen­ti a „főcsatornát”. A közgyű­lés elé terjesztett beszámoló az előző évekhez viszonyítva 3zinte minden területen javu­ló tevékenységről, eredmé­nyekről adhatott számot. Ami az elmúlt éű legfon-. íosabb számadatait illeti, a M(;K 1969-ben 1215 vagon burgonyát, 2908 vagon zöld­ségfélét és 820 vagon gyü­mölcsöt értékesített. Saját kiskereskedelmi hálózatának forgalma egy év alatt 14 szá­zalékkal növekedett. Lénye­gesen javult a MÉK hálóza­tában a vagyonvédelem. A nagykereskedelmi egységek leltárhiánya az 1Ö57. évi 5821 ezer és az 1968. évi 158 ezer forintról 1969-ben 31 ezer fo­rintra. csökkent.' Az elmúlt évi jó munka eredménye volt a 6 millió 253 ezer forintos nyereség. Ebből a nyereségből a MÉK tagjai az előző évi 110 ezer forinttal szemben most 500 ezer forint értékű visszatérí­tésben részesülnek. A közgyűlésen elhangzott számos értékes felszólalás a MÉK tevékenységének min­den területét érintette. Fejes László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője rámuta­tott, hogy a MÉK eredmé­nyesen dolgozott, de még többet kell tenni a fogyasz­tókért, nagyobb árubőséget, s olcsóbb árakat kell terem­teni a miskolci és a borsodi iparvidék piacain. Farkas Pál, országgyűlési képviselő, a putnoki Egyet­értés Tsz elnöke. Ribánszky Pál, a sajópüspöki Saióvöl- gye Tsz elnöke, Ráski László, a sajóvámosi Aranykalász Tsz elnöke. Szabó József, a sályi Bükkalja Tsz elnöke, Barócsik József, a bogácsi Űj Élet Tsz küldötte, vala­mint Hradil lászló. a gönci Kossuth Tsz küldötte fel­szólalásaikban rámutattak, hogy a termelők mind elé­gedettebbek a MÉK tevé­kenységével. Az élénk, jó : I kapcsolatok, a partneri jó vi­szony is hozzájárulnak a zöldség-gyümölcs ellátás meg javulásához. A felszóla­lók további együttműködési lehetőségekre, így közös zöldségfeldolgozó, tartósító­üzem, hűtő tároló és más kö­zös tevékenységek létesítésé­re tettek ajánlatot. György Sándor, a Belke­reskedelmi Minisztérium ! osztályvezetője a miniszté-1 Hum elismerését tolmácsolta | 1969. évi munkájáért a bor- j sodi MfíK-nek. Járomi Lajos, j a SZÖVÉRT igazgatója a MÉK új, korszerű szervezeti formájának kialakításáról beszélt. Alexander Koslik, a kassai VOLNOPRODUKT képviselője rámutatott, hogy a határmenti árucsere-forga­lom keretében milyen lehe­tőségek kínálkoznak me­gyénk és a szomszédos szlo­vákiai területek között. Má­tyás Lajos, Miskolc város Ta­nácsa kereskedelmi osztályá­nak vezetője többek között arról szólt, hogy mennyire szükséges a miskolci piacok és csarnokok technikai szín­vonalát növelni. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága a héten fogja megvitatni az e téren szükséges fejlesztési terveket. Bányász-tapasztalatcsere Az Észak-Magyarország is hírül adta, hogy nagy telje­sítményű önjáró hidraulikus szénfejtö berendezéseket vá­sárolunk a Szovjetunióból. Most nyolc oroszlányi szén- bányászati szakember — mű­szakiak, frontmesterek — utaztak a Szovjetunióba. Há­rom hetet töltenek a tulai bányatrösztnél és azokat a berendezéseket tanulmányoz­zák, amelyeket Magyarorszá­gon elsőnek ők fognak alkal­mazni. Egyébként a berendezés az eddig alkalmazott összes be­rendezések több jó tulajdon­ságát egyesíti magában. Tegnap, február 17-én, a délelőtti órákban munkaérte­kezletet tartottak Miskolcon, a megyei tanács székházában a járási tanácsok és a járási jogú városok vb-elnökei, va­lamint a megyei tanács szak­osztályainak vezetői. A ta­nácskozáson részt vett Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára, Csollák Gábor, a Minisztertanács tanácsszer­vek osztályának képviselője és Vincze Sándor, a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek megyei titkára. Borsod megyében a taná­csok 1969. évi munkájával elégedettek lehetünk. Az új gazdaságirányítási rendszer második évében bebizonyí­tották. hogy képesek a meg­változott helyzet adta felada­tok megoldására. Élnek a le­hetőségekkel, sőt. keresik az újakat, kapcsolataik jók n társszervekkel, siói kezdemé­nyezéseikkel segítik a nép- gazdasági. magasabb tanácsi célok megvalósítását,. Röviden így foglalható össze az az ér­tékelés. melyet dr. Ladányi József, a megyei tanács vb- elnöke adott előadásának be­vezetőjében a járási és a já­rási jogú tanácsok múlt évi munkájáról: A pénzügyi terv teljesítése igen fontos feladata a taná­csoknak. A beszámoló tanú­sága szerint megyei szinten a bevételek mintegy 40—45 millióval túlhaladták a terve­zettel, s ugyanakkor a kiadá­sok 38 millió forinttal halad­ták meg az előirányzatot. Je­lentős viszont a lemaradás a lakásépítés és a vizellátási feladatok területén. Jóllehet, ebben jelentős része van az országosan is gondot jelenlő szűk építőipari kapacitásnak is. Ám úgy tűnik, hogy az ed­digieknél több sikert lehetett volna elérni az OTP-társas- ház- és kislakásépítési akci­ókban. A víztársulások szer­vezésében, megalakításában, tehát törpe vízművek létesí­tésében az eredmények bizta­tóak. Nem így a csatornázd­Száz évß született Leuiit Virágok az egykori taníiváoy padján m m • tv..;. ‘‘ ■ £ lf * ff , wmi Amikor Lenin egykori gimnáziumának igazgatója meghallotta, hogy újságíró­küldöttség tartózkodik Ulja- novszkban, egy leányt és egy fiút küldött hozzánk; invi­táljanak rneg iskolájukba. Szívesen tettünk eleget a kérésnek. Földszintes iskolaépület a Kommunisztics Seszkaja 12. számú házban. Szomszédsá­gában már hatalmas bérhá­zak, üzletsorok. Az épületek helyén az egykori földszin­tes faházak már csak az idő­sebbek emlékezetében élnek, s fényképen maradt az utó­korra. Lenin gimnáziumához azonban nem nyúltak. Most is ugyanúgy néz ki az épü­let, mint amikor a fiatal Vla­gyimir ide járt. A bejárati ajtón belépve egy zárt teremben találtuk magunkat. Szemünk a bejá­rati ajtóval szemben levő fe­hérmárvány mellszobron akadt meg. Az ifjú Lenint ábrázolja a jól sikerült alko- lás. Tekintete szinte perzsel, összevont ajka ifjú erőt su­gároz. Komszomolisták zök­kentenek ki nézelődésünk­ből. Szívélyesen üdvözölnek, és meginvitálnak, legyünk vendégeik, tekintsük meg is­kolájukat. Elfogadjuk idegenvezetői felajánlkozásukat, s munká­hoz kezdenek. Pálca kerül kezükbe, s egy márványtáb­láról szótagolva olvassák: „Lenin 1879-^-1887-ig ide járt gimnáziumba”. . Mint a Lenin Gimnázium jelenlegi tanulói, méltó- utó­dok akarunk lenni Vlagyi­mirhoz — mondja öntudato­san az egyik kísérőnk —, ezért elhatároztuk, hogy á centenáriumi évben 0,3-dei megemeljük iskolánk tanul­mányi eredményét. Fiatal kísérőink Lenin egy­kori osztálytermébe kalau­zolnak. Ebben a tanteremben 1954 óta nincs' tanítás, az osz­tályt eredeti állapotába ren­dezték be. Ugyanazok a pa­dok, a falakon ugyanazok a térképek, rajzok, mint Lenin idejében. A katedrán az osz­tálynapló , Vlagyimir Iljics nevénél felütve. Az ablak melletti utolsó padhan kis tábla hirdeti: „Itt ült Lenin az 1885—86-os tanévben. mint hetedikes gimnazista”, A táblácska mellett piros, élő virág. A kegyelet virágai. Mindennap az iskola más és más osztályának legjobb di­ákja helyezi el Lenin egyko. ri padjára a virágokat. Fény­képezőgépünkkel igyekez­tünk megörökíteni e pillana­tot. Lenin tanterméből az isko­la legkiválóbb tanulójának tiszteletére berendezett he­lyiségbe vezetett utunk. Le­nin szobája — olvastuk az ajtón a feliratot. Kísérőink örömmel újságolták, hogy az összegyűjtött képeket, il­lusztrációkat, rajzokat, ma­ketteket mind-mind az isko­la tanulói kutatták fel, az ö kézügyességüket dicséri. Kü. Ionosén szép munka egy Le- nin-fej fehér márványból. Kicsinyítve mindazok a la­kóházak megtekinthetők itt, ahol az Uljanov-család la­kott. Lenin szülőháza és még három más épület. Igen sok rajz, festmény a fiatal Vla­gyimirról. — Itt pedig Lenin érettségi bizonyítványa lát­ható — magyarázzák kísé­rőink. Minden tárgyból a legjobb kalkulust kapta. Ki­vételt csak a logika képezte. Ebből a tantárgyból eggyel rosszabb osztályzata volt Vlagyimirnek, S mintha Le­nin logikatanára helyett ők pironkodnának, elmondták az alábbi közmondást: Ab­ban az időben az volt isko­lánkban a szólás-mondás, hogy: „A logikát csak az Is­ten és a tanár tudja". A jelenlegi igazgatói szo­bában kísérve a fiatalok még megmutatták azt a nagy ter­met, ahol Lenin érettségizett. Itt rendezik még ma is az is­kola ünnepélyeit. A berende­zés ugyanaz, mint Lenin ide­jében, csupán a falakra az eeVkori tanítvány képei ke­rültek. Fodor László si, út- és hídépítési tervek megvalósításában. Az iskolahálózat korszerű­sítése, a lakossági szolgáltatás minőségi és mennyiségi szín­vonalának növelése érdeké­ben is többet kell tenniük a jövőben a tanácsoknak, mint 1969-ben. A kereskedelem fel­adatai sem kisebbek. Töre­kedni kell a készlethiány megszüntetésére, s vigyázni arra, hogy az árak növekedé­se ne sértse a lakosság érde­keit. A munkaerő-gazdálkodás területén jelentkező gondok összefüggnek a tanácsi intéz­ményeknél, vállalatoknál is jelentkező fluktuációval, melynek mértékét a jövőben még differenciáltabb bérezés­sel, műszaki fejlesztéssel és a munkafegyelem további meg­szilárdításával lehet csökken­teni. Az élelmiszer-, elsősorban a tanácsi sütőiparban örven­detes az a tény, hogy a vá­laszték növekedésével együtt javult a termékek minősége is. Megyénk mezőgazdaságá­nak 1969. évi fejlődése is jó­val meghaladja a korábbi évekét. De különösen az ál­lattenyésztésben és az öntö­zőkapacitás kihasználásában még igen sok a tennivaló.. Más területekhez hasonlóan, évről évre nőnek a társadal­mi igények az egészségügyi, szociális ellátással szemben.. Éppen ezért fokozott figyel­met kell fordítani az objek­tív feltételek megteremtésé­re, valamint a középkáder- hiány és néhány szakterület orvoshiányának megoldására. Befejezésül dr. Ladányi Jó­zsef a korábban elmondottak alapján az ez évi feladatok­kal foglalkozott. Kiemelte, hogy a III. ötéves terv utolsó esztendejét éljük, amely egy­ben felkészülés is az űj ötéves tervre. Az értékelést vita kö­vette. (b. — p. —) Nőtalálkozó Moszkvában Kedden Moszkvában szim- pozion nyílt meg „Lenin a nők társadalmi szerepéről és a nők helyzete a szocialista országokban” címmel. Az öt­napos találkozón részt vesz­nek Bulgária, Magyarország, az NDK, a VDK, a Dél-viet­nami Köztársaság, Kuba, a KNDK, Mongólia, Lengyel- ország, Románia, a Szovjet­unió, Csehszlovákia és Jugo­szlávia nőküldöttségei, vala­mint a Nemzetközi Demokra- • tikus Nőszövetség, á Szak- szervezeti Világszövetség és az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet képviselői. Ugyan­csak részt vesz az ülésen Alekszandr Selepin, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A magyar nőmozgalom jubileuma E«y tavas*! S llt sámapon, 1945-ben, huszonöt évvel ezelőtt, megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, az MNDSZ. Ez hadüzenet volt a nőket sújtó régi szemléletnek, Kinder, Küche, Kirche. Azaz: a nő szüljön, töltse konyhában az életét és ha akad szabad ide­je, imádkozzék a templom­ban. Akkor, azok a nők. akik nem tartoztak az uralkodó osztályhoz, nem lehettek egyenjogúak sem társadal­milag, sem jogilag, sem gaz­daságilag. Megtagadták tő­lük a tanulás, a kulturálódás, a társadalmi érvényesülés minden lehetőségét. Másod­rendűvé degradálták őket. Ennek az állapotnak üzent hadat az MNDSZ. A magyar nők e harcos szervezetének életre keltői igen jól tudták, hogy a mar­xizmus zászlóbontása óta a nők öntudatosult része nem törődött bele a nők sanya­rú sorsába. A korábbi év­századok néma és meddő lá­zongásait szervezett küzde­lem váltotta fel. 1899-ben, Párizsban, a II. Internacio- nálé megalakulásakor Klara Zetkin már messzehangzóan követelte a nők egyenjogú­ságát. A nők ott voltak a Párizsi Kommün barikád­jain, az 1905-ös orosz forra­dalomban és 1907-ben már létezett egy erős nőmozga­lom. 1908-ban 40 ezer New York-i varrónő vívott ered­ményes sztrájkot és 1910 óta évenként nemzetközi nőnap keretében toboroztak új har­Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság légkörében kezdhette meg a munkáját. Ellenfelei azonban voltak. Egyrészt a politikai féltékenység, másrészt a maradiság állta az útját. De az alapító nők nem riadtak vissza a nehézségektől. Fel­világosulttá, aktívvá, mo­dernné akarták tenni társai­kat. Azt akarták, hogy mi­nél több nő váljék űj típu­sú emberré, olyanná, akii megszabadul a babonáktól, a házi rabszolgaság minden formájától. Azt akarták, hogy a nő tanuljon, fejlessze ké­pességeit, vegyen részt az al­kotómunkában, szerepeljen u közéletben, legyen szilárd, tudományos világnézete, biz­tosítsa és védelmezze függet­lenségét. Minderre a lehető­séget a demokrplikus átala­kulás megadta. De a lehe­tőség önmagában nem min­den — élni is kell vele. Az MNDSZ nagy történelmi ér­deme, hogy mindezt igen sok nőben tudatosította. A magvar nők h«g££ alapvető változását a statisz­tika tényei igazolják. Ma a-z iparban dolgozók 41 százalé­ka nő. A mezőgazdaságban a dolgozó nők aránya 38,8 szá­zalék. A középiskolák ta­nulóinak 57,9, az egyetemek, hallgatóinak 44,4 százaléka nő, A mai magyar életnél: nincsen egyetlen olyan szek­tora sem, amelyben a nők ne lennének képviselve — min­den pálya kivétel nélkül megnyílt a számukra. A munkavállaló nők fele csa­ládanya. ök gyermekgondo­zási segélyt kapnak — ez szinte párját ritkító, gondos­kodás. Az MNDSZ megalakulása óta, nem kismértékben ép­pen az MNDSZ tevékenysé­ge révén, a magyar nők nagy része óriási utat tett meg az egyenjogúság útján. Elismer; ezt az 1945 őszén megalakul! Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség is. Az igaz. hogy a küzdelemnek még nincs vége és nem is lehet mindaddig, amíg a nőket súj­tó konzervatív gondolkodás utolsó maradványai is el nem tűnnek... Az MNDSZ-t a kommunista párt kezdemé­nyezte. feladatait a Magyar Nők Országos Tanácsa vette át 1957-ben és méltó folyta­tója a nagyszerű hagyomá­nyoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents