Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

'U 4 I a " £ mAG PROLETÁRJAI, EGYfSÜUETHK! f­A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD» MEG* El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 28. szánt Ara: 80 fillér Kedd, 1970. február 3. livers Rezső Párizsban Hétfőn délelőtt megérke­zett Párizsba az MSZMP küldöttsége, amely részt vesz a Francia Komrüunista Pórt szerdán «negnyíló XlftC. kong­resszusán. A küldöttség tagjai; Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Sán­dor József, a KB tagja, a Központi Bizottság irodájá­nak vezetője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségé­nek együttes javaslata alap­ján Veres Józsefet — érde­mei elismerése mellett — fel­mentette munkaügyi minisz­teri tisztsége alól, s nyugál­lományba vonulásához hozzá­járult. Egyidejűleg Lázár Györgyöt, az Országos Terv­hivatal volt elnökhelyettesét munkaügyi miniszterré meg­választotta. Hétfőn Lázár György mun­kaügyi miniszter Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt Az új miniszter, l-ázár György (bal oldalt) eskütétel után Losonczi. Pállal, az Elnöki Tanács elnökével. Tudósok pltöegtig Ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia háromnapos közgyűlése, a tudósok parlamentje. Több tényező is emeli legnagyobb tekintélyű tu­dományos fórumunk Idei eszmecseréjének ünnepé­lyességét, fontosságát. Az egyik a felszabadulás kö­zelgő 25. évfordulója, a má­sik pedig az Akadémia új­jáalakulásának jubileuma. Mindkét dátum sokoldalú számvetésre inspirálja a tu­dományos élet képviselőit. Nem volt ismeretlen ná­lunk azelőtt a szegény — nem ritkán nyomorgó — tudós típusa. A felszabadu­lás előtt igen szűkösek vol­tak az Akadémia anyagi lehetőségei: a tudományok vára egyetlen kutatóinté­zettel sem rendelkezett. Ám. a mostoha körülmé­nyek ellenére is voltak ma­gyar tudósok, akik nagyot, maradandót alkottak, je­lentősen hozzájárultak a tudomány haladásához. Csak a felszabadulás óta foglalhatta el a tudomány — s vele az Akadémia — hazánk társadalmi életében azt a helyet és rangot, «mely méltán megilleti. Tudósaink, kutatóink tevé­keny részesei lettek a tár­sadalmi haladásnak, mun­káinkkal eredményesen já­rultak hozzá a- szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának megalapozásá­hoz, bővítéséhez. A népi állam tudomá­nyokat felkaroló áldozat- vállalása nyomán sorra ala­kultak az Akadémia kutató­intézetei, amelyek a kuta­tás magyar hagyományai­nak folytatásán kívül le­hetőséget teremtettek új tu­dományok művelésének megalapozására is. így in­dult fejlődésnek hazánkban egyebek között a kísérleti fizika, az atomfizika, a ké­mia, a kísérleti biológia, a műszaki tudományok mo­dern ága. Ma ötezren mun­kálkodnak az Akadémia negyven kutatóintézetében. A 708 milliós hatalmas anyagi áldozatot a tudo­mány bőségesen visszafize­ti. A fejlett társadalom éle­tének ma már úgyszólván nincs olyan területe, amely a tudományos eredmények közvetlen felhasználása nélkül is boldogulhatna. Napjainkban a tudomány­nak óriási szerepe van jö­vőnk alakításában. Ezt a jelentős szerepet mérlegelte az MSZMP Központi Bi­zottsága, amikor tudósok, szakemberek széles körű közreműködésével — a múlt évben kidolgozta tu­dománypolitikájának irány­elveit. A következő évek és év­tizedek létfontosságú tenni­valóinak ellátásához nélkü­lözhetetlen a tudományos élet jobb megszervezése. Az Akadémia mai arculatának, felépítésének két évtized­del ezelőtt történt kialakí­tása óta mennyiségileg is, minőségileg is annyira megnövekedett, megválto­zott a tudományos munka, hogy a régi szervezeti kere­tek már nem alkalmasak a hatékony irányításra. Az új szervezeti formákat megta­lálni és módosított alapsza­bályban megfogalmazni — ez a mostani közgyűlés leg­főbb feladata, amelynek mcgo’dása elé nagy vára­kozással tekint a tudomány minden művelője, az egész ország közvéleménye. Egy !»pI miklva arab esúes ■ M esi réba m A Közel-Kelet térségéből mindennap tömegével érkez­nek a hírek. Közülük hétfőn különösen az a jelentés ér­demelt figyelmet, amely Nasszer egyiptomi elnök fon­tos új tárgyalás-sorozatáról számolt be. Az EAK vezetője először Karami libanoni el­nökkel tárgyalt, majd beszé­det mond az Interparlamen­táris Unió kairói értekezle­tén, s a közeli napokban Jasszer Arafat,ot, az A1 Fatah vezetőjét fogadja. Egy hét múlva pedig az arab világ egyik legfontosabb esemé­nyeként, csúcsértekezlet lesz Kairóban, Szíria, Jordánia, Irak, Szudán, Líbia, s a ven­déglátó EAK vezetőinek rész­vételével. ifi ni sz lmunkból fiiiimütsiimmiuiEiuimdiiium Lotto­nyereményeit <2. oldal) * így látja a miniszter <3. oldal) 1 képernyő előtt (4. oldal) * < <» Verekedés a wonatom (8. oldal) Felszabadulási emlékmű lesz Özeién Pátzay Pál, Kossulh-díjas kiváló művész felszabadulási em­lékművet mintáz epreskerti műtermében. A szimbolikus szoboralakot, bronzba öntve. Özdon állítják majd fel. Pályaválasztási kiállítás nyílt Miskolcon A Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottsága és a Pályaválasztási Tanács ren­dezésében reprezentatív pá­lyaválasztási kiállítás nyílt Igények és lehetőségek Beszélgetés a kereskedelem helyzetéről, feladatairól A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei szer­vezetének meghívására teg­nap. február 2-án. hétfőn Miskolcra látogatott Király István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Délelőtt Ki­rály István, a megyei tanács helyiségében találkozott a borsodi kereskedelmi vállala­tok vezetőivel, akikkel meg­vitatta a bank és a kereske­delem kapcsolatának problé­máit, a kereskedelem hely­zetét és további feladatait. A tanácskozáson részt vett Bár- czi Béla a megyei tanács vb- elnökhelyetlese, Losonczi László, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, dr. Balogh András, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára, valamint a megyei, illetve Miskolci városi Tanács V. R. keres­kedelmi osztályának képvise­lője is, A vitában szóba került a kereskedelmi vállalatok készletgazdálkodása. Ezzel kapcsolatban az MNB igazgatója — kérdésekre vá­laszolva — elmondotta, hogy az áruválaszték bővülése in­dokolttá teheti a készletek növekedését, s ezt a tényt a ; bank figyelembe is veszi. I Ugyanakkor hangsúlyozta: a kereskedelem célja sohasem | a készlet, hanem az eladás. Rámutatott, hogy az utóbb! években a fi­zetőképes kereslet szer­kezete sokat változott. A probléma nem az, hogy a kereskedelem mekkora kész­leteket gyűjtsön össze, ha­nem hogy — megfelelő be­szerzési és ettől elválasztha­tatlan értékesítőéi politikával — a kínálat minél rugalma­sabban igazodjék a kereslet­hez. ‘ Szólt a termelés fontossá­gáról is. Az elmúlt esztendő­ben néhány iparág nem volt képes kielégíteni a szükség­leteket. A kereskedelem ér­deme, hogy részben import útján, részben a szövetkeze­ti iparra támaszkodva segí­tett pótolni a hiányokat. A jövőben tovább nő az import szerepe, mégpe­dig nem a luxus, hanem a tömeges fogyasztási cikkek importját kell fo­koznunk. Az ipart az új gazdasági me­chanizmus szabályozói gaz­daságosabb termelésre ösz­tönzik, természetes tehát, hogy bizonyos, kevésbé gaz­daságos cikkek gyártását megszüntetik. Ugyanakkor bővíteni kívánjuk a válasz­tékot, csökkenteni a hiány­cikkek számát A látszólagos ellentmondást csak a nem­zetközi munkamegosztásban való fokozott bekapcsolódá­sunk oldhatja fel. Délután a Magyar Nemze­ti Bank megyei igazgatóságá­nak székhazában hatvan szakember — nagykereske­delmi és kiskereskedelmi vál­lalat, illetve szövetkezet ve­zetői — előtt tartott Király István vezérigazgató érdek- feszítő előadást Piackutatás és marketing címmel. Töb­bek között Ismertette a mar­keting fogalom gyakorlati tartalmát — a piaci környe­zet tanulmányozását és meg­ismerését —, valamint azo­kat a feladatokat, amelyeket a piackutatás területein a magyar vállalatoknak még meg kell tanulniuk, hogy a hatékony piackutatást való­ban megvalósíthassák. tegnap, február 2-án a Haza­fias Népfront Kossuth utcai székházában. Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb- elnökhelyettese, a Pályavá­lasztási Tanács elnöke nyi­totta meg a kiállítást, mely számba veszi a fiatalok előtt álló helyi lehetőségeket. Ma­ketteken, fényképeken, tab­lókon és grafikonokon szem­léltetik a legfontosabb ipari- tanuló-intézeteink életét nagy ipari üzemeink munkáját. Is­mertetik a gimnáziumi es a szakközépiskolai lehetősége­ket. Képviselteti magát a ki­állításon az Egészségügyi Szakiskola is. Megnyitójában Tok Miklós szólt arról, hogy ez a pálya- választási kiállítás — azon tűi. hogy segítséget, tanácsot kíván adni a választás előtt álló fiataloknak — egyben reprezentálja Miskolc fejlő­dését is. A választható pá­lyák számának növekedé­se. egyszersmind azt is je­lenti, hogy az egyre fejlődő városban mind több területen helyezkedhetnek el a fiata­lok. Az alkotás öröme — mon­dotta megnyitójában — nem egyes pályák kiváltsága, ha a fiatalok szívvel-lélekkel dol­goznak választott pályáju­kon, a népgazdaság barine­(Folytatás a 2. oldalon) A hét borsodi eseményeiből U§ módszer Műszaki konferenciát tar­tanak február 6-án, pénteken a Miskolci 3. sz. Autóközle­kedési Vállalatnál. Értékelik az elmúlt évben elért ered­ményeket. s megbeszélik az idei tennivalókat. Érdekessé­ge, hogy az ez évre szóló cél­kitűzéseket. a vállalat pártbi­zottsága, szakszervezeti ta­nácsa. KISZ-bizottsága, gaz­dasági vezetése nem küíön- külön készítette el, hanem egységes programot alkotott. Eszerint vitatják meg a ten­nivalókat a jövő héten kezdő­dő termelési tanácskozásokon is. Ugyanezen a délután újí­tási ankétet tartanak, ahol a tennivalók megbeszélésén túlmenően jutalomban része­sítik a legjobb újítókat. 4.5 olcsóbb árukért Borsodban a tanácsi és a szövetkezeti iparban egészsé­ges kezdeményezés kezd ki­bontakozni. Azon töprenge­nek, hogyan lehetne több ol­csó, közfogyasztási cikket gyártani. E cél érdekében a HVDSZ valamint a KPVDSZ megyei bizottsága pénteken 4 miskolci és egy megyei ta­nácsi vállalat igazgatójának valamint kereskedelmi veze­tőinek részvételével közös ta­nácskozást hív össze. Az ipa­ri vállalatok vezetőivel való előzetes beszélgetés arra en­ged következtetni, hogy sok olyan termék kerül rövide­sen az üzletekbe, amelyek je­lenleg a hiánycikkek listá­in szerepelnek. Sok cikknél van lehetőség a kis keresetű emberek számára jelentős ár- csökkentésre. Szép tervek A Kazincbarcikai városi Tanács V. B. csütörtökön ér­tékeli az elmúlt évi munkát és megvitatja az ez évre ese­dékes költségvetési és város- fejlesztési tennivalókat. Ér­deme« megemlíteni, hogy az elmúl! évi 317 lakással szem­ben ez évben csaknem 400 lakást illetve ennél többet szeretnének építeni. Ezen túl­menően megkezdték az I/a szekcióban az előkészítést, ahol a IV. ötéves terv máso­dik evében egy sor házat szándékoznak építeni. Ez évben várhatóan befe­jezik az új párt- és a tanács­ház építését a főtéren. En­nek átvétele után a jelenlegi tanácsházat lakóházakká ala­kítják át. Értékes ankét. A megyei pártbizottság ipa­ri és közlekedési osztályának, valamint az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségének közös1 szei vezése és meghívása alapján ma reggel 9 órai kez­dettel értékes ankét kezdő­dik a szerkesztőségben. A Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, az Özdi Kohászati Üzemek vezér- 'gazgatói, a December 4. Drótművek, a Borsodi Erc- előkészítőmű. a Borsodnádas- rii Lemezgyár igazgatói baráti beszélgetésen adnak tájékoz­tatást az elmúlt évben elért eredményekről, szólnak az ez evre vonatkozó célkitűzések­ről, ismertetnek egy sor, cél­hoz vezető módszert Az éj munkangji miniszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents