Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

Vasárnap, 1970. febr. 13. ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 AUTO-n©TOR Veraettyhépe# ellenfél Gázturbina a gépjármű-koiteií estesben A gépjármű-közlekedésben a dugattyús motorok 80 éven át megőrizték egyeduralmu­kat. Egyre aktuálisabb a kér­dés, vajon meddig tart még ez a kivételes állapot, hi­szen a modem technikától joggal elvárhatjuk a további előrelépést. Talán a gáztur­bina lesz a dugattyús moto­rok versenyképos ellenfele? Erre a kérdésre csak akkor kaphatunk választ, ha a gáz­turbina számos előnye mel­lett számba vesszük egyné­mely hátrányos tulajdonsá­gát is. Előnyök Előnye elsősorban a rend­kívül egyszerű építésmódja, es hogy kevés alkatrészből áll. Ezek is zömmel forgástestek. A gázturbina 60 féle alkat­részével szemben az azonos teljesítményű dugattyús mo­tornak mintegy 300 féle al­katrésze van. Az sem mellé­kes, hogy a gázturbinában a tengelyágyazáson kívül nincs finomabb illesztést igénylő alkatrész. A gázturbinának nincsenek alternáló mozgást végző tömegei, ennélfogva rázásxnentesen, zajtalanab­bá működik. Az indulás után mindjárt eléri az üzemi hő­fokot és nincs szüksége hű­tőberendezésre. Gyújtást csak az indításnál igényel, ezt kö­vetően folyamatosan, öngyul­ladással üzemel. A kenőolaj- fogyasztása kicsi, s egyszerű­sége folytán kevesebb kar­bantartással is beéri. Mind­ezeken felül legfontosabb előnyének tekinthető kis faj­lagos súlya, aminek követ­keztében fokozható a jármű hasznos terhelése, és ezzel párhuzamosan növelhető az utastér. Ugyanis, amíg egy 250 lóerős dugattyús motor körülbelül ezer kilogramm súlyú, addig az azonos telje­sítményű gázturbina csak mintegy 140 kilogrammot nyom. Az is a gázturbina mellett szól, hogy forgatónyomatéka majdnem kétszerese a Diesel­motorénak. ennek következ­tében menet közben sokkal kevesebb kapcsolásra van szükség, tehát aránylag ki­sebb és egyszerűbb ha’tómű alkalmazható. Gépjárművek­nél természetesen a sebesség is fontos tényező, márpedig u gázturbinával, jó gyorsító készsége folytán m<rv'obb át­lagsebesség érhető el. Hátrányok A gázturbinának — mint nur említettük — a vázolt lőnyei mellett hátrányai is vannak. Mindenekelőtt na­gyobb a tüzelőanyag-fogyasz­tása — különösen részterhe­lésnél. Ezt az utóbbi időben hőkicserélő alkalmazásával igyekeznek csökkenteni. Má­sik hátránya a magas gyár­tási költség, ami abból adó­dik. hogy a gázturbina szá­mos alkatrésze nagy értékű hőálló anyagok alkalmazását igényli, ezeknek a megmun­kálása is többe kerül. Bár a gázturbina által okozott zaj lágyabb, mint amihez a du­gattyús motorok esetében hozzászoktunk, mégis kelle­metlen a fülnek, mivel nagy­frekvenciájú rezgéseket kelt. E jellegzetes zaj tompítása még ma sincs kielégítően megoldva. Egyes turbina-típusoknál az indítás nehézségekkel jár de ez csak pillanatnyi problé­ma. a megoldás ugyanis idő­közben megszületett, csak alkalmazása késik. Mint láttuk, a hajtómű ki- sebb és egyszerűbb lehet, mint a dugattyús motorok­nál. Ezt az előny t azonban bizonyos fokig lerontja egy iördulatszám-csökkentő szer­kezet alkalmazásának a szük­ségessége, ami azért nem nél­külözhető, mert míg a tur­bina tengelyének percen­kénti fordulatszánia 20 és 70 ezer között változik, addig a haj tóműhöz csatlakozó ten­gelynél 2—3 ezres percen­kénti fordulatra van szükség. Az eddigi gázturbinás gép­járműveikkel végzett kísérle­tek során azt a tapasztalatot szűrték le, hogy üzemelteté­sük csak akkor kifizetődő, ha teljes terheléssel és nagy távolságokon állítják for­galomba. A konstruktőrök azért néni mondtak le arról, hogy olyan gázturbinákat alakítsanak ki, amelyek a személykocsik­ban is a dugattyús motorok iielyébe léphetnének. Bizo­nyos. hogy erőfeszítéseiket rövidesen siker koronázza. As új M&ssísmcs Miért maradt Gubancsik? A Lenin Komszomol nevfi autógyár dolgozói vá”aHák hogy a Kö­zelgő Lenin centenárium tiszteletére a „Moszkvics—-412M-es személy- gépkocsikat modernizált karosszériával készítik el lí)70. első negye­dében. A képen: Egy modernizált külsejű „Moszkvics—412M-es gépkocsi legördül a futószalagról. A hírek szerint az új Moszkvics ez évben a magyar utakon is megjelenik. Míionsz 40 és pfusz 59 fok Autók „kínzókamrája” Shell szerviz a Balaton mellett ’elcpült a Balaton déli partján, Zamárdilinn az első Shell üzemanyagtöltő-állomás és javító szolgálat, A 7-es főközleke­dési úton korszerű műszerekkel felszerelt szervizállomás jó szolgálatot tesz majd a Balatonra látogató autós turistáknak. — csak úgy lehet hű képet kapni, ha a kocsi prototípu­sát minden elképzelhető idő­járási hatásnak kitéve vizs­gálják. Az egyenlítőtől a sarkvidékig teendő próba- utak rendkívül költségesek és sok időt vesznek igénybe. Éppen ezért a nagyobb autó­gyárak ma már olyan szél­csatornával kombinált klíma- kamrákat építenek, amelyek­ben a legszélsőségesebb ha­tások is előállíthatok. A Volkswagen gyár köz­ponti kísérleti állomásán lé­tesített klímakamrában a vizsgálatnak alávetett, forgó­korongon álló gépkocsi négy kereke egy-cgy végtelenített szalagon nyugszik. A klíma- berendezéssel mínusz 40 és plusz 50 Celsius fok között bármilyen hőmérséklet elő­állítható, a szélcsatorna tur­bóventillátorával pedig, akár orkán erejű légmozgás is elő­idézhető. A szélsőséges hő­mérsékleti és aerodinamikai viszonyok közt a működő mo­tor, a futómű, az erőátviteli és fékberendezés viselkedését éppúgy műszerek vizsgálják és regisztrálják, mint a ke­rekekre és a karosszériára ható erőicet,. Ezalatt egy elektronikus - számítógép nyomban fel is dolgozza az adathalmazt, a mérési ered­ményeket. A NAGY ÜGYESKEDŐK VÁLLALKOZÁSA — a to­vábbiakban NÜV — és a Szerény Hasznosak Társasá­ga — a következőkben SZHT — között néhány év óta kí­méletlen harc folyik. Tegyük hozzá mindjárt, eddig mindig a NÜV-é volt a babér, ők kerültek ki győztesen a csa­tókból. S amellett, hogy ez a csa­tározás egyenlőtlen a Nagyok és a Szerények között, eny­hén szólva, sportszerűtlen is. Mert mi történik? A Szeré­nyek összeszedik, felkutat­ják azokat, akik társaságuk­nál takarítónői vagy segéd­munkási tisztségek betöltésé­re és az átlagbér javítására alkalmasak, betanítják őket, megszokják egymást, teljes a harmónia a létszám és az át­lagbér között, aztán egyszer csak, mint derült égből a vércse, lecsapnak a Nagyok, és mire az igazgató és a munkaügy észbekapna, már el is ragadták segédmunká­saikat, takarítónőiket. S hiá­ba a sírás, a rívás, a fogak csikorgatása, és az öklök rá­zása a derült ég felé, újból cs újból segédmunkások és takarítónők felé kell nézni, újból és újból vissza kell ál­lítani a megbom’olt egyen­súlyt a létszám és az átlag­bér között Később a Nagyok nem elé­gedtek meg az apró — ta­karítónő és segédmunkás — zsákmánnyal, olykor szak­munkásokra, művezetőkre, technikusokra is lecsaptak, és már kezdett olyan tragikus­sá válni a helyzet, mint az átigazolások idején a kisebb labdarúgó-csapatoknál. Ek­kor a Szerények vezetője az asztalra csapott és nagy han­gon felkiáltott: Ez tovább így nem megy, most én jövök! És ha ő maradt is. de jött a NÜV vezérigazgatója. Még csak a kávénál és a konyak­nál tartottak — diplomácia és taktika is van a világon •— amikor előrukkolt jövetele céljával a Nagyok vezére: — Kérlek tisztelettel, Itt van nálatok ez a, hogy is hívják, Gubancsik nevű üzemvezető mérnök. Nézd, én nem kertelek! Tehetséges, szerény, szorgalmas ember­nek tartom, ezért úgy gondo­lom, nagyobb hasznára len­ne a világ, az ország, szű­kebb hazánk ipari-mű­szaki fejlődésének, és néni utolsósorban a NÜV-nek, ha ő mint főmérnök, vállalko­zásunknál fejthetpé ki tehet­ségét, szerénységét, szorgal­mát. Azt hiszem, megérted és felméred kötelességedet és felelősségedet, ezért áthelye­zéssel rendelkezésünkre — illetve a világ, az ország és szűkebb hazánk rendelkezé­sére bocsátód Gubancsik üzemvezető mérnököt, illetve jövendő főmérnököt. — Természetesen, kérlek —- válaszolta a Szerények ve­zetője szerényen. — Teljes mértékben egyetértek veled és támogatom elképzelésedet. Már csak azért is, mert igaz, hogy Gubancsik tehetséges, szerény és szorgalmas szak­ember, és a felsoroltak mind nyernek azzal, ha ő főmér­nök lesz. De nemcsak azért. Nézd, a Gubancsik két évvel ezelőtt, 40 éves korában azt mondta, hogy 42. születés­napját, mint üzemvezető mérnök ünnepli, 45 éves ko­rára főmérnök, 47. évében egy nagy vállalkozás vezér- igazgatója lesz. Én, megért­heted, tekintettel szerénysé­günkre, ezt a jövőt nem tu­dom neki biztosítani. Ugyan­akkor nem is állhatok a fia­tal. nagy tehetségek útjába. Ezért már csak a formasá­gok maradnak hátra. Küld a kikérőlevelet és én Guban- csikot azonnal rendelkezé­sedre, illetve a világ, az or­szág, szőkébb hazánk ipari- műszaki fejlődésének rendel­kezésére bocsátom. EZZEL VÁLTAK EL. És érdekes, az a bizonyos kiké- rőlevél, amely Gubancsikot a méltó helyére emelte volna, máig sem érkezett meg a Szerény Hasznosak Társasá- gához. Sőt, azóta segédmun­kásra, művezetőre és techni­kusra sem tart igényt a Nagy Ügyeskedőid Vállalko­zása a Szerényektől. Máig sem értem, miért!? Te. úristen! Csak nincs azoknak is valami születésnapi elha­tározásuk?! Papp János hoss Hninai! károm óra tehetett. Éppen azt álmodtam, hogy egy Sybitl nevű leánnyal Hawaii szigetén ananászt eszünk,* ami­kor hosszon és élesen megszólalt az előszoba csengő. Alomittnsan botorkáltam az ajtó felé és kiszóltam: — Ki az? — Én. — Ki az az tin? — kérdeztem, és félig kinyitottam az ajtói. ö*-en körüli hölgy topogott izgatottan előtte, nagy- mintás ) os pongyolában. — Mégis csak szemtelenség! — mondta. — Rám tetszik gondolni? — kérdeztem. — Kire másra? Egyébként én vagyok az üj lakó. Tegnap óta Inkom a maga lakása felett. — örvendek. Na és .. . — Nem tudok aludni, a kutyája egész éjjel ugat. *—r Az én kutyám? — kérdeztem szerényen. — A hangja után ítélve szelindek. Egyfolytában ugat, és én egy percre sem tudom lehunyni a szememet. Azonnal tegyen valamit. Mentegetőztem: — Ezer bocsánat, kedves asszonyom. Biz­tosíthatom, hogy a kutyám nem fog ugatni. És mégegyszer bocsánat a megzavart élszakáért. Másnap este nagyon álmos voltam ugyan, de nem feküd­tem le a szokott időben. Felszereltem magam egy mozgal­mas krimivel, c*s hajnali háromig olvastam. Akkor elindul­tam, felfelé a lépcsőn, a tegnapi hölgyhöz. Erélyesen becsen­gettem. — Ki az? — hallatszott az ajtó mögül a hangja. — ín. — Ki az az én? — Az ön alatti lakó Az ajtó félig kinyílt Ott állt előttem a piros pongyolád hölgy A szemét alig tudta nyitva tartani. — Ml az ördögöt akar ilyenkor? — Egy félreértést szeretnek tisztázni — mondtam kedvesen. — Most7 Hajnali háromkor? — A félreértés is ebben az időben történt. Csak azt aka­rom közölni, hogy nekem nincs szelindekem, sem egyéb kutyám. Ezt elfelejtettem tegnap megmondani. Minden tökéletes A sztratoszférában nesztelenül keringtek a boly­góközi utasszállító gépek. A Mars televíziós képeket su­gárzott a Föld lakóinak. Kel­lemes meleget árasztott a mesterséges napfény a de­cemberi délelöttön. Vidám emberek csevegtek egymással, és tiszta szívből nevetgéltek. Csupán egyetlen férfi bo­lyongott gondterhelt arccal a jókedvű sokaság között. Szer­dai volt, a humorista. Bal csuklóján megnézte a Poly- gora nevű kis szerkezetet, ami hűségesen mutatta az évet, a hónapot, a napot, az órát, perceket, a másodperce­ket, a légáramlást, minden televíziós állomás műsorát, ezenkívül viselőjének vérké­pét. hőmérsékletét, szívmű­ködését és modern magneto­fon módjára megörökítette minden gondolatát az utókor számára. — Itt állok a 2070-es esz­tendő telén, mint a század legnagyobb humoristája — jegyezte fel az elmés gépezet. — itt állok én, a zseni, aki hosszú életem alatt a szatíra fegyverével küzdöttem a sc- lejt ellen, és íme, vége a kar­rieremnek, mert kifogyott a témám. Minden tökéletes, nincs mit ostorozni. Így morfondírozott Szer­dai, aztán eszébe jutott, hogy régi barátja, a Belforgalmi Ellenőrző Bizottság igazgató­ja valamikor sok anyaggal látta cl a hozzá beérkező pa­naszokból. Felugrott hozzá, hátha befutott mégis valami panasz, hátha kitelik belőle egy karcolatra való. Hosszas csengetés után maga az igaz­gató nyitott ajtót. — Bocsáss meg öregem — mentegetődzött — egyedül vagyok. Nyolcszáz főnyi sze­mélyzetünket beutaltuk a Sa- turnúsra nyaralni. Nincs itt semmi dolog, én is csak azért jöttéin be, mert várom a pénzespostást. Mit paran­csolsz? — Nincs témám! — zihál­ta a humorista. — Kivesztek a régi jó célpontok. Atomfü- tés működik mindenütt, ki emlékszik a TÜKER-re? He­likopterek bonyolítják le a közlekedési, ki emlékszik a sárga villamosra? Az autó­buszok közül is már csak az 5-ös van üzemben, de az is megáll, ha integetnek a meg­állóhelyen. Ninas Patyolat, mert régen feltalálták a pisz- kíthaiatlan ruhát és nincs KÖZÉRT, mert a Sültgalamb Vállalat szájhoz szállít min­dén élelmet. Kihaltak a hu­moristák, már csak ketten vagyunk az egész országban. Én és az a tehetségtelen Szombati, de már ő is csak tengődik. Segíts rajtam, adj valami témát! Megesett a szive az igaz­gatónak a jó barátom, kutatni kezdett a pókhálós fiókban, és kihalászott egy aktát. — Megvan! Itt a panasz! Egy fogyasztó siránkozik, hogy „Pacal” címkéjű kon- zervet vásárolt, és amikor kibontotta, kiderült, hogy töl­tött káposzta van benne. Je­gyezd! Selejt, panasz, osto­rozd! Szerdai arca felragyogott, — Szombatit, meg fogja ütni a nukleáris guta! — mondotta és elrohant. Lázas mohósággal látott neki a témának. Gyorsan irt egy karcolatot, aztán egy kis szatirikus operettet a kaba­rénak, majd egy televíziós darabot és egy panoráma-iil- mccskét. Amikor ezzel elké­szült, eszébe jutott, hogy kupiét is kellene írni erről a hatalmas visszaélésről és már rótta is a sorokat: Azt hittem, hogy pacal, pacal, hál oszt a Felbontásnál kiderült, hogy káposzta. Bumsztadráré, bumsztadrá! Óriási sláger b£ emberek már szomjaztak egy kis leleplezés után, Szerdai fürdőit a népszerűségben és a tantiém-ben, amikor egy­szerre kiderült, hogy az igaz­gató nem volt eléggé éber: felületességből egy több évti­zedes aktát nyújtott át Szer­dainak, ostorozás céliából, Az ügyet már annak idején el­intézték és azóta, ha egy kon- zervre rá van írva, hogy pa­cal, arra mérget lehet venni, hogy pacal van benne. A botrányt felkavarták, a le­leplező Szerdait megbélye­gezték, és ekkor a már csak­nem agonizáló Szombati, a másik élő humorista egyszer­re életre kelt. és gyorsan meg­támadta a bűnösöket a szatí­ra fegyverével. Gyorsan kar­colatot irt az esetről, aztán villámtréfát, televíziós dara­bot, panorámás-burlcszket és végül egy pazar sláger-kup­iét, amelynek refrénjét még a cipészipari tanulók is fü- työrészték a Tej-úton. Tardog Péter Egy-egy gépkocsi-típus megbízhatóságáról — a soro­zatgyártás megkezdése előtt

Next

/
Thumbnails
Contents