Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
Vasárnap, 1970. febr. 15. tSiAK-MA« t AKOKS^AG ä 1. Az anyagi érdekeltség Szerkesztőségünk gazdaságpolitikai rovata a minap kerékasztal-beszélgetésre hívta meg a megye kohó- és gépipari vállalatainak vezetőit. Vendégeink sorában köszönthettük Kovács Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Énekes Sándort, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóját. Gácsi Miklóst, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatóját. Fürjes Emiit, az Ózdi Kohászati (Izeinek vezérigazgató-helyettesét. Marczis Lászlót, a Borsodi Ercelőkészítömü Rt. ügyvezető igazgatóját, Kiss Bélát, a December 4. Drótművek műszaki igazgatóhelyettesét, valamint Mező Bélát, a Borsodnádasdi Lemezgyár termelési főosztályának vezetőjét. A vita során vendégeinkkel közösen kerestünk választ gazdaságirányítási rendszerünk aktuális problémáira. A beszélgetés középpontjában a vállalatok belső helyzete állt. Szó esett a belső mechanizmus korszerűsítéséről, a különféle szintű vezetők és a dolgozók anyagi érdekeltségéről, a vezetés színvonaláról, s még egy sor olyan problémáról, ami az iparág gazdasági vezetőit nap mint nap foglalkoztatja. Ki érdemel többet? Napjaink egyik legtöbbet vitatott problémája: hogyan lehetne tökéletesíteni ?z anyagi ösztönzés rendszerét. Gazdaságirányítási rendszerünk alapelvei tulajdonképpen világosan megfogalmazzák a tennivalókat, de az elvek gyakorlati megvalósítása sokszor nehézségekbe ütközik. Az anyagi érdekeltség rendszerének magától értetődően a szocialista elosztás, az elvégzett munka szerinti elosztás elvén kell alapulnia: csakis ilyen rendszer lehet ösztönző, egyúttal igazságos is. Sajnos, a vállalatok mindennapi gyakorlatában még mindig makacsul tartja magát a régi irányítási rendszerben beidegződött egyen- ■ lösdi. Elsősorban a közép, és alsóbb szintű vezetők riadnak vissza attól, hogy az egyes emberek között — a munkájuk szerint — egészséges különbségeket tegyenek. Beszélgetésünk • során Kovács Sándor utalt a megyei pártbizottság megállapítására: megyénkben általában nem kielégítő az egyes dolgozók anyagi .ösztönzése. A fő probléma, hogy: „nincs megfelelő kapcsolat az egyes egységek, sem az egyes dolgozók anyagi eredménye és az ebből adódó részesedése között”. Nem lehet felelőtlenül A vállalatok belső érdekeltségi rendszerét tulajdonképpen nehéz elválasztani a belső irányítási rendszertől, s „tökéletesen” igazságos és ösztönző érdekeltségi . rendszer csák egy hasonlóan „tökéletes” belső mechanizmusban valósítható meg. A belső mechanizmus korszerűsítése ma a megye valamennyi kohó- és gépipari vállalatánál napirenden van. A vállalati irányítási rendszer átformálása azonban óriási feladat, nem történhet meg máról holnapra. Az ezzel kapcsolatos eredményekre és problémákra később visszatérünk; ezúttal csali az erkölcsi és az anyagi ösztönzés szempontjából vizsgáljuk a vállalatok belső Irányítási, ösztönzési rendszerét. Az emberek anyagi helyzetét érintő intézkedések nagy felelősséggel járnak, s el kell fogadnunk Gácsi Miklós véleményét: „Erkölcsi és anyagi ösztönzésben nem szabad olyan intézkedéseket tenni, amelyeket félévenként változtatunk”. Alaposan meg kell fontolni minden lépést, hogy a kialakítandó érdekeltségi rendszer valóban hosszabb távon is ösztönözzön, szolgálja az egyének, a vállalati kollektívák és a népgazdaság összehangolt érdekeit. Az előrehaladás feltétele Gácsi Miklós véleménye szerint az, hogy pontosan tisztázzák. mit lehet elvárni a vállalat kisebb közösségeitől és az egyes vezetőktől, dolgozóktól. Az ösztönzésnek aztán szorosan kell kapcsolódnia ezekhez az elvárásokhoz. A „bérelt’* prémium alkonya Beszélgetésünk valamennyi részvevője egyetértett abban, hogy fokozni kell a bérek, prémiumok, jutalmak, a nyereségrészesedés elosztásának differenciáltságát, s a bérek „mozgását” szorosan a teljesítményekhez kell kapcsolni. Meg kell szüntetni az eleve természetesnek tartott, „bérelt” prémiumokat, s lehetővé kell tenni, hogy a prémiumokat valóban azok kapják, akik a legjobban megdolgozlak értük. Érdemes felfigyelni a Diósgyőri Gépgyár szervezési intézkedéseire. A DIGÉP-ben ez évben megváltoztatták a premizálás rendszerét. Nincs többé béreli prémiummal járó beosztás, a vezetők prémiumának sem alsó, sem felső határa nincs. A prémium- keret megmaradt, de csak azok kapnak belőle, akik valóban rászolgálnak. A keretek elosztása a nagyobb önállóságot kapott főosztályvezetők, üzemvezetők feladata. Igen fontos, hogy ezután a fizikai dolgozók is kaphatnak prémiumot. A mozgóbér terhére nyereségprémium-ke- retet hoztak létre, melyet az osztályok saját belátásuk szerint osztanak szét. Mint Gácsi Miklós elmondotta, n fizikai dolgozók prémiuma sem lehet zsebpénz, alsó határa 100Ü forint. A cél az, hogy a főosztályvezetők és gyáregység vezetők ne aprózzák el a pénzt, hanem differenciáljanak, válasszák ki a legjobbakat, akik valóban rászolgálták a prémiumra. Az érdekeltségi rendszer tökéletesítésében valameny- nvi kohó- és gépipari vállalatunk .keresi a legjobb, hosszú távon eredményt ígérő megoldást. A munkafegyelem megszilárdítására, a törzsgárda nagyobb megbecsülésére törekednek. Flanek Tibor Hatezerkétszáz orsós fésiisíonoda Á Magyar Gyapjúfonő és Szövőgyár kettes számú telepén február 12-én felavatták a szintetikus akrilszálat | gyártó 6200 orsós fésüsfono- dát. A légkondicionált helyiségekben a Szovjetunióból, Franciaországból, NSZK-ból | és Dániából importált berendezéseket szereltek fel. Az j,; új üzem többszáz tonna Szintetikus akrilszálat gyárt; ez a mennyiség alkalmas 2,5 —3 millió kötött ruházati cikk előállításához. Gyűrűs fonógépeken készítik a műanyag fonalat. Befejeződött a kis sző vei kezet története Ha a Bánvölgye Termelő- szövetkezetről beszélünk — ma már igazán az egész Bánvölgyéről van szó. nemcsak Bánhorvátiról — a tsz eddigi székhelyéről és központjáról —. hanem Nagybarca és Sajóvelezd határáról is. A három község, három volt termelőszövetkezete 1370. január 1-ével egyesült, és azóta együtt gazdálkodnak. De ide tartozik Borsodbóta és Up- pony községek határainak egy-egy részlete is. hiszen a Bánvölgye Termelőszövetkezetbe korábban több borsod- bótai és upponyi ember belépett. Ma már a Bánvölgye koncentrált, nagy szövetkezőt. Legnagyobb az ózdi járásban. Elkezdődön az új történet A volt kis szövetkezetek azonban még külön-külön tartották meg 1963. évi zárszámadásaikat. A nagy harcai volt Dózsa, egy héttel ezelőtt. Aki a computert oroszra tanítja A miskolci egyetem matematikai intézetének egyik helyiségében pianinó nagyságú számítógép áll. Kíváncsian veszik körül a tudományos ülés vendégei. Az Odra —1013-as „szerény” képességű szerkezet. „Mindössze” 1200 műveletet végez másodpercenként, és mintegy másfél ívnyi nyomtatott szöveggel „dugig” megtölthető egész memóriája, gépi „emlékezete”. De az Odra is csodálatos dolgokat' „művel”. Iróberen- dezése egyenletesen, gyorsan kopogtatja a , szavakat, s mintha az illemmel is tisztában lenne, kellő pillanatban, belépésekor „üdvözli" az ülés házigazdáját, s „kifejezi” „örömét”, hogy az illető felépült hosszú betegségéből. Nagy derültség támad a gép „udvariassága” láttán, de „ő” már tovább dolgozik, kívánságra különböző típusokhoz tartozó orosz igék alakiait képezi parancsoló módban. A legbonyolultabbakkal, uz úgynevezett rendhagyókkal még nem boldo- 8ul, azonban mégsem hagyja tudatlanságban a kérdezőket. Ha már „ő” nem tudja, legalább „mankót" ad az embereknek, felírja gyors kopogással dr. Papp Ferenc ifvetemi docens könyvének megfelelő oldalszámát és példaszámát. Ott az érdeklődő bármikor megtalálhatja, amit az Odra még neon tud. Távolabb az álmól kodók csoportjától, szerény, kisfiús mosollyal áll egy kopaszod'! férfi. Szája sarkában félig szívott Belomorkanal, a mi Munkásunkhoz hasonlítható „komisz” orosz cigaretta. Ö „tanította meg” a miskolci, eddig csaic természettudományokkal „foglalkozó” gépet 'az orosz nyelvtanra. A tanítás mindössze 13 másodpercig tartott. Hasonló anyag megtanítása emberrel a legkedvezőbb viszonyok között is legalább, húsz órát vett volna igénybe. — Ha már hallgatóim nem tudják jól az orosz felszólító módot — mondja —, gondoltam, felkészítem az Odrát. Debrecenben, u Kossuth Lajos Tudományegyetemen ugyanis szintén ilyen számítógépünk van. Reméltem, hogy a miskolci „testvérke” is megérti, mit szeretnék. Komolyra fordítja a szót. —' Ha Lenin ma élne. bizonyára így fogalmazná meg a híres formulát: Kommunizmus — szovjethatalom az élet minden területének számítógépesítése. Úgy gondolom, mai fő feladataink egyike a „computerizálás”. Az egyszerű alapclven — van áram, illetve nincs áram — működő, „gondolkodó” számítógépek segítsége nélkül ma ínár elképzelhetetlen, a fejlett társadalom. A legkorszerűbb elektronikus számítógépek több százezer műveletet végeznek el egyetlen másodperc alatt — sőt, van egy japán masina, amely már a milliárdnál tart —, s memóriájuk szinte végtelen meny- nyiségű információt tárolhat. A korszerű gazdaságszervezés, adatszolgáltatás, tudomány nem nélkülözheti a számítógép-technikát, így a nyelvtanítás, s a nyelvtudomány sem. Papp Ferenc docens 1957- től évekig tanulmányozta a Szovjetunióban a világviszonylatban is igen fejlett szovjet matematikai nyelvészet eredményeit. Itthon 1962-t,ől foglalkozik strukturalista nyelvészettel, s a gépi fordítás problémáival: a terület nemzetközileg elismert szaktekintélye. Alig titkolt büszkeséggel említi, hogy a magyar a világon a második nyelv, amelyet számítógéppel dolgoznak fel. (Eddig csak az orosz nyelv feldolgozása készült még el, az Egyesült Államokban.) A nyelvünkkel kapcsolatos munka természetesen csak elkezdődött, s eltelik még tíz-tizenöt év is, mire megbirkóznak a magyar nyelv értelmező szótárának teljes anyagával, hisz minden eredmény újabb bonyolult feladatokat is szül. Aki ezek után azt hinné, hogy Papp Ferenc docens afféle száraz, mindig komoly tudós, az nagyot tévedne. A miskolci emlékülés egész országból egybegyűlt részvevői lelkes tapssal, s ha nem félnék a szótól, azt írnám üdv- rivallgással fogadták, amint fellépett a katedrára. Mert nem „csak” tudós, hanem jó humorú, természet- és művészetszerető, a szó legigazibb, reneszánsz értelmében vett humanista ember. Együtt jár kirándulásokra hallgatóival, s segíti őket egyéni prob- j lémáik megoldásában is. Ta- í Hitványai rajonganak érte, s ! apjukként tisztelik, még azok is, akiktől tárgya — a nyelvészet — egyébként idegen. Először kisgimnazista korában, 1941-ben tanított másokat: fizetsége egy tál étel volt. Ma a világ minden részéből jönnek hozzá tapasztalatcserére tudóstársai. A Columbia egyetem egyik professzora a közelmúltban hat hónapot töltött nála Debrecenben, s tanulnak tőle moszkvai, lipcsei, párizsi és stockholmi kollégái is. Mindnyájunk jövőjének, a humanizált elektronikának egyik jelentős úttörője. Még nincs negyvenéves. Takács Lajos még február 7-én, néhány nappal korábban zűrt a sajó- velezdi tsz, és tagnap gyülekeztek össze a bánhorváti szövetkezeti gazdák, hogy ösz- szegezzék az 1969-es esztendő eredményeit, befejezve ezzel a kis szövetkezet történetét, hiszen már elkezdődött a nagy szövetkezet története is. A Bánvölgye Termelőszövetkezet tavaly még csak 1187 katasztrálls hold szántón gazdálkodott. Dolgozó tagjainak száma 108 volt A tagoknak és az alkalmazottaknak 1969- ben a végzett munka alapján összesen 3 328 000 forintot fizetett ki ez a kis szövetkezet Az egy tagra jutó évi átlagos jövedelem 19Q9-ben több, mint 1400 forinttal emelkedett és minden tikórás munkanapra 124 forint kereset jutott. Természetesen, gyarapodott a szövetkezet vagyona is. A tiszta vagyon kereken egymillió forinttal. Így az összes közös vagyon 6 863 000 forint lett, s ezt az értéket adták be az egyesült, nagy gazdaságba. A bánhorváti szövetkezet gondoskodott tartalékokról is. Fejlesztési alapba tettek 955 ezer forintot biztonsági tartalékba 859 ezer forintot. Természetesen, ma már ez is az egyesült gazdaság, a nagy Bánvölgyc Termelőszövetkezet tulajdona. Kilenc ér eredménye A Bánvölgye Termelőszövetkezet kilenc évvel ezelőtt 1961 februárjában alakult. Szabón György, akit az egyesült tsz is elnökéül választott, zárszámadási beszámolójában néhány mondattal emlékezett a múltra, és összefoglalta a fejlődést. A munkaegység értéke az első közös esztendő végén mindössze 13 forint és 50 fillér volt. A napi kereset alig haladta meg a 20 forintot, Ma 124 forint, hatszorosa a kezdetinek. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta beszámoló jában Szabón György el nők a következőket: — Az egyesült, nagy gaz-' daság sokkal jobb anyagi körülményekkel, sokkal nagyobb anyagi bázissal indul, mint a kis_ gazdaság kilenc évvel ezelőtt. Ezért nincs okunk félni a nagy gazdaságtól. hiszen abban három volt tei-melőszövetkezet ereje egyesült, és én hiszem, hogy a következő évtizedben legalább olyan erőteljes lesz a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése, mint amilyen az elmúlt évtizedben volt. A Bánvölgye Termelőszövetkezet hegyek közt. lejtős területeken gazdálkodott eddig — és az egyesült nagy gazdaság területének nagyobb része is lejtős. Mégis jó eredményeket értek el a lejtőkön, elsősorban Bánhorváti • és Nagybarca határában. Bánhorvátiban, például, az elmúlt esztendőben — májusi morzsoltban számítva — 23 mázsát termett holdanként a kukorica, de volt olyan tábla is, amely 39 mázsa májusi morzsoltban számított holdanként rekordtermést adott Igaz. ezt a területet meszez- ték, javították és elvégezték az alsó talajréteg lazítását. Burgonyából is jó volt a termés: 127 mázsa holdanként ami 20—25 százalékos lejtős területen igazán dicséretes eredmény. Mellék üzemásak o Beszámolt az elnök a melléküzemági tevékenységről is, amely 1969-ben nem volt olyan eredményes, mint az előző esztendőben, mégis — a bérfuvarozásokkal együtt — több. mint 1 700 000 forint bevételt. ezen belül több. mint egymillió forint nyereséget biztosított a termelőszövetkezetnek. Az egyesült, nagy szövetkezetben a melléküzemági tevékenységet tovább szélesítik, hiszen kibővültek a lehetőségek is. Fafeldolgozó üzemet, és a Sajó-völgyben ka-: vicsbanvát létesítenek. Az állattenyésztési munka eredményes és gazdaságos volt, de az elnöki beszámoló hangsúlyozta, hogy a nagy szövetkezetben az eddiginél sokkal korszerűbb szintű, gazdaságilag eredményesebb, szakosított és céltudatos állattenyésztői munkát kell biztosítani. Az egyesülés megteremtette ennek mind gazdasági, mind szakmai feltételeit. A közgyűlésen az eddig végzett munka, szorgalom és >a szövetkezethez való hűség elismeréseként, öten kapták meg a Termelőszövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést és oklevelet. Kitüntették Kristor. Lajos és Zsuponyó Bálintné állatgondozókat, Ruszkai Lajos takarmányost. idős Zsuponyó László, eddigi állattenyésztési brigádvezetőt, és Jobbágy István, eddigi elnök- helyettest. A közös gyűlés után vacsora, majd vidám zárszámadási bál következett, Szendrci József