Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
Szombat, 1970. febr. 14. ßSZAK-MAGYARORSZÄG 3 Megvitatta a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) súlyozta, hogy Borsod megye iparánál, nagyságánál, jövőjénél fogva is igen fontos helyet foglal el az ország életében. Éppen ezért a megye költségvetésé», fejlesztését tárgyaló tanácsülést, az ott hozott határozatokat a kormány is figyelemmel kíséri. Elismerően nyilatkozott az elkészített költségvetésről. A tervek — mondotta — összhangban vannak az ország- gyűlésen meghatározott feladatokkal; pozitiven kell értékelnünk az itteni közgazdasági elemző munkát, az irányítást, az ellenőrzést. Az 1970. évi költségvetés a fő kérdéseket vette célba. Borsod megye pénzügyi A közelmúltban adtunk hirt róla, hogy a Gazdasági Bizottság jóváhagyta az Ózdi Kohászati Üzemek 2 milliárd forintos beruházási javaslatát. A nagy munka a jövő évben kezdődik, az idén mindössze a rendkívüli nagyságú beruházás előkészítése, a szerződéskötések történnek. Aggodalom az építőipar miatt Ebben az évben az ÓKÜ 118 millió forintot fordíthat fejlesztésre, tehát megközelítőleg annyit, mint^ 1969- ben. Az összegből elsősorban a korábban megkezdett, s erre az évre áthúzódó beruházásokat fejezik be, hogy « jövő évtől a folyamatos öntőmű építésére koncentrálhassák az erőket. A Borsodi Állami Építőipari Vállalat és az Északmagyarországi Mélyépítő Vállalat létszámhiánya miatt nem kezdhették meg tavaly az üzemegészségügyi ház építését, s a kilencemeletes, ív utcai toronyház sem épült a tervezett ütemben. A Kohászati Gyárépítő Vállalat hasonló gondjai miatt „csúszott” a nyersvasöntőgép és a mészégető átadásának ha-1 tárideje. 30 ezer tonna buga ( A napokban fejeződött be az elmúlt évről áthúzódó egyik jelentős beruházás, a nversvasöntőgéo énft*se. A csaknem 20 millió forintos beruházás jelentősége, hogy az acélmű kapacitása miatt, Cél nem használható folyékony nyersvasat hidegre önük, s szükség esetén ebből pótolják az esetleges nyers- vashiányt. A kohókat, kiszolgáló téghevítők kapacitása is szűk volt., ezért még tavaly megkezdték — mintegy 22 millió forintos költséggel — a 13. számú léghevítő építését. Ez a munka ebben az évben befejeződik. A hengerelt' áruk minőségének javítása végett kezelték meg tavaly a felülettisz- t ító üzem építését. Az új üzemben évente mintegy 30 ezer tonna buga felülettisztítására kerül sor, melynek eredményeként' jobb minőségű árut kaphatnak az ÓKÜ rendelői. Ä felülettiszfitó üzem 40 millió forintba kerül, s a harmadik negyedévijen készül el. 100 éves müheiy helyett Már korábban megkezdték az elektromos gáztisztító építését is. Ennek célja a helyzete biztonságos — mondotta a továbbiakban a pénzügyminiszter —, megfelelő tartalékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy az elképzeléseket megvalósítsák. Azonban a kedvező irányzat, a dinamikus fejlődés ellenére Borsod megye kulturális és egészség- ügyi ellátottsága ma még nem felel meg annak a mér- téknek, amilyen szerepet a megye az ország életében betölt. A képződő többleteket, a tartalékokat tehát ezek javítására kell felhasználni. Az is igaz, persze, hogy itt a legnagyobb a beruházási feszültség az építőipari kapacitás hiánya miatt. Ám ez a nagy beruházások miatt a jövőben sem változik sokat; tehát, újra és újra hulladékenergia hasznosítása, a jelenleg szabadba engedett szennyes gáz megtisztítása. Nagy jelentősége lesz a levegő szennyezettségének csökkentésében is. A 90 millió forintos beruházás a jövő év végére fejeződik be. A közlekedési gyárrészleg több mint százéves TMK- műhelyét már a második világháború előtt le akarták bontani, azonban csak tavaly kezdhették meg — anyagi okok miatt —■ az új műhely építését. Tavaly területrendezés és vágányépítés történt, az idén megkezdik a csarnok építését. A 120 millió forintos új TMK-rtul- hely, szociális létesítményekkel együtt 1972 végére készül eL Az idén megkezdik az új acélszerkezeti üzem építését is. A 150 millió forintos beruházás három év alatt készül el. A gyár a dolgozókért A gyár nem feledkezett meg dolgozóiról sem. Megkezdik a kohók közelében egy 1200 személyes öltözőfürdő építését, a karbantartó gyárrészleg dolgozóinak keresni kell a módját, hogy meggyorsítsuk az építkezéseket, javítsuk az ellátás színvonalát. Mindezeket egybevetve, a megyei tanács helyesen mérte fel az igényeket és a lehetőségeket, a legfontosabb feladatok megvalósításán munkálkodnak, s a jól összeállított költségvetés egyben előkészíti a negyedik ötéves tervre vonatkozó pénzügyi elképzeléseket is. A megyei tanács tegnapi ülésén a továbbiakban meghallgatták a tanácstagok a Borsod megyei NEB 1969. évi munkájáról szóló beszámolót. majd az ipari, kereskedelmi és kommunális állandó bizottság tevékenységéről szóló jelentést. A tanácsülést dr. Ladányi József zárta be. pedig 240 személyes fürdő épül. Nyáron átadják az Ív utcai, 36 családos toronyházat, s ezt követően kezdik meg az üzem egészségügyi kombinát építését. Ennek költsége mintegy 22 millió forint, befejezésének határideje: 1972. A kohászati üzem lakótelepein az elmúlt évben kezdték meg a gáz bekötését. Ez évben folytatják a munkát, s év végére 320 dolgozó családja jut modern, kényelmes központi fűtéshez. Tóth István A Tiszaszederkényi városiüzemi KISZ-bizottság védnökséget vállalt a TVK műanyagfeldolgozó gyárában megkezdett beruházás felett. A közelmúltban — az üzem, a különböző gyártó, tervező és más vállalatok képviselőiből — operatív bizottságot hoztak létre. A KlSZ-bizott- ság azt tervezi, hogy szerzőI Másutt fogynak a tanyák. A Tiszakarádhoz tartozó Nagyhomok tanya népessége viszont egyenletesen gyarapszik: az l!)6£)-as népszámláláskor 380 lakost tartottak itt nyilván, az idén 426 személet írtak össze! Mi a magyarázata az általános tendenciával ellentétes helyi fejlődésnek? Sáfár Gyula húsz éve tanít a tanyai iskolában. Első tanítványainak gyerekei is keze alá nőttek már. — Amikor ide kerültem, a családok többsége még az egykori, uradalmi cselédházakban lakott Csupa új földhözjuttatott, akik a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen felszerelés, igásjószág megszerzésére törekedtek előbb, s csak azután gondolhattak külön családi házra. Az első új házakat java- 1 részt, a szétbontott urasági í épületek anyagából építot- j tok. — Aztán a szerencse is hozzánk szegődött — foly| tatja Sáfár Gyula. — Az öt- j venes évek derekán hatna- i rabb ért Nagyhomokra a ■ villanyvezeték, mint az i anyaközségbe. Ettől fogva I még inkább megpezsdült az építkezési kedv. Húsz éve a tanya déli szélén nagy homokdomb állt, a névadónk. Annak helyén ma sima a szint, ott a labdarúgópálya. A domb sárga homokját mind elhordták az építkezésekhez. Szükségszerü-e az etfásulás Az ötvenes években ebbe a tanyai iskolába 120—130 - gyerek járt A két tanító közül az egyik az összevont alsó tagozatot, Sáfár Gyula pedig a felső tagozatot tanította. Négy osztály 60 tanulójával kellett egyszerre foglalkoznia úgy, hogy minden tantáridejének betartására. A Ganz-MAVAG gépgyárának fiataljaival már létrejött a kapcsolat. Ez azt eredményezi majd, hogy több fontos gépet ez év június 30-ig leszállítanak az üzem részére. Ily módon a szállítási határidőt egy évvel lerövidítik. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél lényegesen korábban üzembe helyezik a szelepes- zsákgyártó berendezést. dóst kötnek a szállítások haKeménygumi Uj összetételű, rugalmas, kis fajsúlyú es nagy szilárdságú akkumulátor-alkatrészek — edény, fedél stb. — sorozatgyártását kezdték, meg a Villamos-szigetelő és Műanyaggyárban. Az év végéig százezer darab készül ebből a korszerű termékből, amely már külföldön is feltűnést keltett Az összekevert alapanyagot hűtőlapon helyezik el Mennyit fejlődik a/ ÓKÜ 1970-benf A nagy beruházások éve előtt • Fontos áss építőipar munká jának javítása KISZ-védnökség Tanya-e még Nagyhomok? tárgyat megtanuljanak a gyerekek, s emberségben is gyarapodjanak. Szükségszerű-e, hogy a hátrányosabb helyzetű pedagógus élfásuljon, alább szállítsa a szellemi igényeket? Érveljenek .az itteni példák. A nagyhomoki tanyai iskolából minden évben sokan kerültek középiskolába. Állták a versenyt a városi osztálytársakkal Vaszilkó Feriből tanár lett, a három Hangácsi-lány — Ilona, Erzsébet, Jolán — tanító. Berta Béla kerékgyártó mesternek mind a 11 gyereke továbbtanult közülük Béla ma a Magyar Rádió munkatársa. Néhány éve már iskolabusszal Tiszakarádra járnak a felsősök. A Nagyhomokon maradt két tanítónak kevesebb a gondja. Az első és a harmadik osztályt Batta De- zsőné tanítja, aki szintén több mint tíz éve él Nagyhomokon. A másik két osztállyal Sáfár Gyula foglalkozik. Nekik kétségtelenül előnyösebbek lettek munkafeltételeik. De valóban megnyugtató módon oldódott-e meg a Karúdra bejárók továbbtanulása? Köztudott. hogy — nagyrészt szolgálati lakások híján — a község körzeti iskolája évek óta pedagógushiánnyal küzd, emiatt kénytelenek szinte évente változó összetételben képesítés nélküli fiatalokat alkalmazni nevelőnek. Űj igények Hogy mennyire nem utópia a szellemi igények fél- keltéséről ábrándozni tanyán, azt a dolgozok esti iskolájának működése is bizonyítja. Kétségtelen, elsősorban az anyagi előrehaladás reménye sarkallja a felnőtteket a továbbtanulásra, mert a tsz- ben csak a2ok „léphetnek előre”, mehetnek szakosító tanfolyamokra, akik megszerzik a bizonyítványt a 8 általános elvégzéséről. De elgondolkoztató azért az olyan „öncélú” indokolás is, mint Miczak Sándoméé, aki 50 éves fejjel iratkozott be az esti iskolába: — A férjem nyugdíjas lett, most; már ráérek én is tanutói. Brigádgyülés — harangszóra Nagyhomok „közéletének” ma is a kastélyból lett iskola a természetes központja. Ésszerű megfontoltságból. A hivatalos meg az alkalmi ünnepségek, rendezvények időpontjában nincs tanítás, miért ne használnák akkor az alkalmas épületet közcélokra? Gyakorlatias szolgálatot tölt be az itt maradt harangláb is. Az utóbbi években egyre gyérebben jön ide egyházi személy. A harangot többnyire „világi’ okból húzzák meg: azzal hívják brigádgyűlésre a szövetkezeti' tagokat A nagyhomoki határrész a karádi Üj Élet Tsz egyik üzemegysége. A kinti lakosok derékhada itt dolgozik. ' így a legelőnyösebb, hiszen munkahelyük szívében élnek. A derékhadhoz az utóbbi két évben már fiatalabbak is csatlakoztak — amióta a szövetkezet garantált havi részesedést fizet, készpénzben. így maradt itthon például Pásztor Ferenc, ifjú Laczkó András, akik korábban a pataki gépjavító állomásra jártak be dolgozni. De azok is ragaszkodnak Nagyhomokhoz, akik egyelőre még eljárnak máshová munkára. Innét nősülnek a fiatalok, itt építenek új házat, vagy bővítik a szülőit új lakószobával, fürdőszobával — s néhol már garázs- zsal is. Azzal a kimondott, vagy kimondatlan szándékkal, hogy végül úgyis Nagyhomok lesz a megtartó otthon. Legfeljebb közigazgatási . gondot jelent majd egy-két év múlva: miként minősítsék ezt a makacsul fejlődő, különös tanyát, Berccz József Vastagabb borítékok A kormány intézkedése egész társadalmunkat érinti .íz életszínvonal emelésének igen hatásos eszközével i élt most kormányunk, hogy határozatot hozott az egészségügyi, a vasutas és a felsőoktatási intézmények dolgozóinak béremeléséről. Az intézkedés hatékonyságához nem fér kétség, és természetes, hogy az ágazatok kiválasztásának , is megvan a jelentősége. Az ország vérkeringését biztosító vasút dolgozói minden tekintetben rászolgáltak a számottevő béremelésre, amely mint ismeretes, az államkasszát 150 millió forinttal érinti, de ez az összeg kiegészül még a vasút saját eszközeiből biztosított újabb 75 millió forinttal. A március 1 utáni esedékes fizetéskor a vasút több mint 100 ezer munkása tér majd elégedettebben haza. A nagyobb anyagi megbecsülés eredménye minden bizonnyal megmutatkozik majd a biztonságosabb, az eddiginél pontosabb, fegyelmezettebb közlekedésben, az áru- és személy- szállításban. A vasútnál as. éjszakai pótlékokat mintegy háromszorosára emelték, megkapják a túlóradíjat az utazószolgálat dolgozói is. Indokolt és igen jelentő.' az egészségügyi dolgozók bér emelése is. hiszen köztudot volt, hogy kórházainkba! rendelőintézeteinkben a megyében is, országszerte is. szinte már aggasztó mértékű ápolónő-, betéggondozó- és más, úgynevezett kisegítő alkalmazott-lnarmyaí küzdöttek. Nagyszámú, hivatása; szerető szakképzett ápolónő hagyta ott az egészségügy, intézményeket, ment más te rületre, jobb kereseti lehetőség reményében. Most. a szakképzett ápolónőknél a havi 200—400 forint, a szakképzetleneknél a havi 150— 200 forint béremelés nemcsak nagyobb munlcakedveí. teremt. hanem az is egészen bizonyos, hogy visszahozza azok egy részéi, akik hátat fordítottak c hivatásnak és nagyobb kedvet ad a munkára érett fiataloknak is, hogy az eddiginél többen vállalkoznak az egészségügy. a gyógyító munka szolgálatára. A felsőoktatási intézmények oktatóinak, dolgozóinak béremelése, amely differenciáltan . egyéni mérlegelés alapján kerül majd végrehajtásra, biztosítja, hogy a legképzettebb oktatók . nagyobb kedvvel, tudásuk legjavával szolgálják a tanulóifjúság nevelését, képzéséi. I'cgm soron se egész dolgozó népünket közvetlenül is érinti: a kiválasztott „területek szorosan kapcsolódnak mindennapja- ’ nkhoz. az ott végzett eredményesebb munkának, na gyobb munkakedvnek jótékony hatását valamennyien; érezzük. Cs. Is.
