Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

Csütörtök, 1970. január 8. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A KOMMUNISTA kás­pártok nemzetközi tanácsko­zásán elfogadott fődokumen­tum megállapítja: „A fő im­perialista hatalomnak, az Amerikai Egyesült Államok­nak fokozódott az agresszivi­tása.” A második világháború döntő és legáltalánosabb tár­sadalmi következménye az összimperializmus meggyen­gülése, illetve az antifasiszta erők, a demokrácia, a nem­zeti függetlenség, a szocia­lizmus erőinek megnöveke­dése lett Az imperialista hatalmak közül csak az Egyesült Álla­mok került ki megerősödve a háborúból. Fő célkitűzésévé vált egyeduralmának megva­lósítása a világon. Vezetésé­vel összehangolt támadás in­dult a haladó erők, elsősor­ban a Szovjetunió, a népi de­mokratikus országok ellen, mely támadás középpontjá­ban az anlikommunizmus állt. Ezt szolgálta az Egye­sült Államok által irányított imperialista katonai tömb háború utáni agresszív poli­tikája: a hidegháború. Az ötvenes évek elejére a feltartóztatást, visszatartást felváltotta a felszabadítás doktrínája, amikor is egy pre­ventív háború megindítását vették tervbe a szocialista országok, a Szovjetunió el­len. Az erőviszonyok közben tovább változtak, kialakult a szocialista világrendszer, megszűnt az USA atommono­póliuma. Az amerikai impe­rialisták kénytelenek voltak számot vetni a kialakult nemzetközi erőviszonyokkal, a Szovjetunió nukleáris po­tenciáljával, egy esetleges nukleáris rakétaháború kö­vetkezményeivel. Egyre ne­hezebbé és veszélyesebbé vá­lik számukra egy új világ­háború kirobbantásának kí­sérlete. Kidolgozták tehát a globális stratégiát, amely el­nevezéssel a hatvanas évek­ben kibontakozott amerikai külpolitikai koncepciót jelö­lik, illetve ekkor vált átfogó irányelvvé. A hosszú hidegháborús kurzus Kennedy elnöksége alatt jutott oda. ahol már nem lehetett „hidegen" tar­tani. ö az egyetlen járható utat választotta: bevitte po­litikájába a hidegháború el­len munkáló elemeket, hogy megállítsa Amerikát a ka­tasztrófa felé vezető úton. A Kennedy-féle koncepciónak éppen az volt egyik legfőbb célja, hogy visszaszerezze az Egyesült Államok katonai­technikai fölényét és fokoza­tosan az elvesztett pozíciókat is. Az USA nem regionálisan, hanem globálisan akarja an- tiszocislista és nemzetelle­nes céljait megvalósítani. A globális stratégia egyetemes stratégia, a fő súlyt a lokális, helyi háborúkra fekteti, anélkül, hogy lemondana egy világháború előkészületei­ről. Az erőhelyzettől függően, taktikájukat, módszereiket a rugalmas reagálás jellemzi. Európában például le kell mondaniuk egy esetleges korlátozott agressziós hábo­rúról. Magatartásukra az eu­rópai szocialista országokkal szemben az egységbontás, a fellazítás jellemző, amelynek megnyilvánulásai a hídverés, a szelektív koegzisztencia, az ellenforradalmi beszivárgás. Az agresszív politikát olyan határok között kívánják tar­tani. amelyek saját fennma­radásukat biztosítják. Arra kényszerülnek, hogy a ha­gyományos fegyverekre kor­látozzák katonai akcióikat, és részleges egyezményeket fo­gadjanak el és tárgyalásokat folytassanak az atomháború veszélyének csökkentésére. A globális stratégia irreá­lis külpolitika. Ellentmond a világpolitika megmásíthatat­lan i entitásának, céljai meg­haladják a megvalósítására rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket Vietnamban sem tudták elkerülni a vere­séget, nemhogy a forradal­mi mozgalmat tudnák el­fojtani a kontinenseken. stratégia A GLOBÁLIS _______________külső-bel­ső válsága választás elé ál­lítja a monopoltökés burzsoá­ziát; vagy korlátozza célki­tűzéseit és magáévá teszi a békés egymás mellett élést, vagy folytatja hiábavaló kí­sérleteit. Ügy tűnik, Nixon választása is inkább az utóobira esik. A z utóbbi időben az USA expanziója megnövekedett A monopóliumok számára sa­ját országuk határai szűknek bizonyulnak igyekeznek ki­terjeszteni befolyásukat. Az amerikai külpolitikát tehát osztályérdekek határozzák meg. Az agressziós politika kö­vetkeztében megnövekedett a nemzetközi feszültség. A vi­etnami agresszión túlmenő- leg provokációs tevékenysé­get folytatnak Kuba ellen, erőfeszítéseket tesznek a NATO megszilárdítására, po­litikai és katonai nyomást gyakorolnak a Földközi-ten­ger térségében, reakciós ka­tonai diktatúrákat tartanak fenn Latin-Amerikában; az USA agressziójának egyik fő térsége lett Délkelet-Ázsia, a Távol-Kelet. Szét akarták zúzni az arab államok hala­dó rendszerét. Ezek az események még erőteljesebben leleplezték az amerikai imperializmust az egész világ előtt, lejáratják a hírhedt „amerikai életfor­szegénységet akarta meg- | szüntetni. A szegénység for­rása a monopolkapitalizmus. Azt kell megszüntetni. megválasztása után az első tíz hónap meglehetősen „nyu­godt” volt A deeszkalációs lépések, csapatok részleges kivonása, a háború vietna- mizálásának célkitűzései al­kalmasak voltaic arra, hogy lecsapolják a tavalyi nagy vihart. A vietnami háború elodázása miatt az elnök azonban egyre inkább elszi­getelődik. Nem hajlandó vál­lalni. hogy ö legyen az első amerikai elnök, aki elveszít egy háborút. Holott Ameri­kának most olyan elnökre lenne szüksége, aki el tud veszíteni egy háborút. Ügy látszik, Nixon Johnson nyomdokain halad. S baj van máris a bizalommal; úgy tű­nik, olyan rossz elnök, mint ahogy sejtették róla. Véget ért a türelem. Az emlékeze­tes 1967 őszi háborúellenes tiltakozás, amely a Penta­gont is megostromolta, foly­tatódik. A moratórium-moz­galom, amely azt hirdeti, hogy el kell halasztani, meg kell akadályozni a minden­napi normális tevékenységet, mindaddig, amíg tart a há­ború, egyre erősödik. A ha­talmi körökön belül is nő az ellenzék. A kommunista párt vezeti, támogatja a küzdelmet a sze­génység ellen, a társadalmi igazságért, a faji megkülön­böztetés ellen s a háború be­szüntetéséért. A héják azt hiszik, hogy a vietnami háborúval megál­lítják a kommunista mozga­lom terjedését A washing­toni bársonyszékben és a tá­bornoki karban ülő főbűnö­sök elfelejtik, hogy Nürnberg szelleme él, s a népek az új bűnösöknek sem bocsátanak meg. Ezért tűnik úgy, mint­ha az amerikai adminisztrá­ció a tüntetések és az ellen­zék hatására jobbfelé toló­dott volna el. Még mindig nem tanultak! NIXON imperia­lizmus agressziója nem az erő jele. Az ellene folyó harc lehető­ségei egyre szélesednek. A globális stratégia kifúlóban van. Az USA katonai kötele­zettsége ma az egész világra kiterjed, s ez egyre nagyobb terhet ró az államra. Más­részt olyan erők ellen kell harcolniuk, mint a szocialis­ta világrendszer, a harmadik világ, a nemzetközi munkás- mozgalom. Az agresszív ame­rikai imperializmus vissza­szorítható. Bűnös tevékeny­ségüknek véget lehet vetni, ha a munkásosztály, a de­mokratikus és forradalmi erőit, a népek egyesülnek és közösen lépnek fel ellenük, Cray Miklós AZ AMEKIKAI Szakipari dolgozók A Győri-kapuban befejezés előtt áll az első hat lépcsőhá­zas .szalagház építése. A tervek szerint március végén átad­ják. Most a belső szerelési munkáknál tartanak. Zárt helyen dolgoznak a mázolok, tapétázók, központifűtés-szerelők, la­katosok. A mázolok a kilencedik emelői felvonóján. A liíís/.eielök Jól eligazodnak *» dnifntc kábelek szövevé­nyében. fotó; Szabados (íyörgj* Vegyiüzem a Szinva partján Diosgyürvasgyárban, a Le­nin Kohászati Művek tövé­ben van az újpesti Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Ter­mékek Gyárának egyetlen vidéki telepe. A miskolciak közül kevesen tudnak róla, pedig idestova 27 éve létesí­tették. A kohászat barnaszén tüzelésű generátoraiban ke­letkezett gázvízböl állították elő itt a pirőkatein nevű vegyianyagot, mindaddig, amíg az LKM át nem téri. a földgáztüzelésre. Ekkor egy időre a kis üzemnek még a léte is kérdésessé vált. Az­tán profilt változtatott: így életképes maradt, mi több, erőteljesen fejlődik. uj növényvédő szer Az utóbbi két évben ti­zenöt millió forint értékű beruházást valósítottak meg. Most is tart a fejlesztés: gázkazánház épül, korszerű­sítik az öltözőt, bővítik a raktárt, 1964-ben kezdték meg a Ditrifon nevű nö­vényvédő szer gyártására irányuló kísérleteket. A Chinoin egyik kutatómérnö­ke által kifejlesztett Ditri­fon — amely a forgalomból kivont DDT helyére lép —, szerves foszíorsavészter alapanyagú szer, kontakt idegméreg. Szántóföldön és gyümölcsösben egyaránt ha­tásosan pusztítja az állati kártevőket. A kísérleti sza­kasz befejeződött: 1969 má­sodik félévétől megkezdődött a nagyüzemi gyártás. Ingázó dolgozók, „ingázó“ anyagok 1969. augusztus 1-íől úgy­nevezett „kiszerelő” részle­gük is működik, ahol 24 nő tablettákat, kenőcsöket cso­magol, adagol a gyógyszertá­rak részére. Száztíz dolgozójuk kéthar­mada férfi, többségük bejá­ró. Mezőkövesdtől Put nőikig sok községből utaznak nap mint nap a vasgyárba; Be problémákat okoz egy más­fajta „ingázás” is: a nyers­anyagokat a 200 kilométerre levő budapesti anyavállalat­tól kapják, s oda szállítják vissza termékeiket is. Annak ellenére, hogy az üzem dolgozóinak több mint a fele csaknem 20 éve itt dolgozik, szinte semmi scan köti őket emberileg Miskolc- hoz, s úgy tűnik, igényük sincs ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Egyedüli kapcsolatuk a várossal, hogy a tizenkét tagot számláló pártalapszervezet a város, pártbizottsághoz tartozók. kölcsönös érdek Hogy mennyire „állam az államban” ez az üzem Mis­kolcon, az is mutatja; a ve­lük levelezők sokszor még a nevüket sem tudják. Kaptak már leveleket „Kínai gyár" címzéssel, s láttunk egy bo­rítékot, amely „Cioin”-nak neveri őket. Budapesti anyavállalat, bejáró dolgozók, részben az ország távoli sarkaiból ide­szakadt vezetők, Miskolc jel­legétől eltérő termelési pro­fil: igen, ezek tények. Mégis, úgy érezzük, kölcsönös érdek lenne azon fáradozni, hogy a Chinoin dolgozóinak ne csak egyszerűen telephelyet jelentsen Miskolc, a város lakosságának pedig ne csali egy idegenül hangzó, furcsa név legyen az utóbbi időben szépen fejlődő Szinva-parti vegyiüzem. T. L. Gazdasági figyelő Az állami gazdaságok 1969-ben az eddigi legnagyobb terme­lési eredményt érték eL A bruttó termelési érték folyó áron mintegy 16,5 milliárd forint, az előző évinél kétmilliárd fo­rinttal több. Az egy hold termőterületre jutó nyereség 1969-ben 1128 forint volt, ez 312 forinttal haladja meg az. 1968. évit. Ennél; nyomán a dolgozók nyereségrészesedése 9,4 százalékról 11,7 százalékra emelkedik. Az elmúlt évi terméseredmények közül különösen kiemelkedik a kukoricáé, amely a nem végleges adatok szerint az állami gazdaságokban átlagosan 26 mázsa májusi morzsoltnak felel meg Ez a nagyüzemi kukoricater- meiés sikereinek kétségtelen bizonyítéka, annál is inkább, mert ez az átlag legalább 20 százalékkal magasabb az orszá­gosnál. Az állami gazdaságok többsége az új mechanizmus szelle­mében a nyereség növelését tekinti fő feladatának. Ennek a törekvésnek az 1969. éri érdekeltségi viszonyok között azon­ban az egész népgazdaságra nézve káros kihatásai is voltak. A szarvasmarhatartás például 1969-ben veszteséges ágazat volt, több gazdaság megszüntette, vagy csökkentette a szarvas­marha-tenyésztést. Az országos tehénállomány csökkenésé­nek nem csupán a háztáji állomány visszaesése, hanem rész­ben az állami gazdasági állomány klsebbedése is oka. O Szovjet fejtési komplexek érkeznek Magyarországra 1970- ben a magyar szénbányászat részére. A berendezések egv- magukban ellátják majd a frontfejtéseken a géni úton vé­gezhető összes munkafolyamatokat: a gépi biztosítást, jövesz- tést, rakodást és szállítást. Amikor — 1964-ben — megkez­dődött a hazai szénbányászat komplex gépesítése, eleinte nyu­gati berendezések érkeztek, majd a szovjet berendezések meg­ismerése után a két ország kutatási programjának egyezteté­sével kötött megállapodások lehetővé tették a tőkés” orszá­gokénál korszerűbb szovjet fejtési komplexek megvásárlá­sát. Ezek szerint a negyedik ötéves terv időszakában éven­ként 4 5. összesen 20—25 szovjet fejtési komplex érkezik, ami nemcsak a korszerűbb bányaművelést teszi lehetővé, ha­nem mintegy négymillió dollár 'devizamegtakarítást is ered­ményez. a ® A mag>ai ezüst hasznosításának új távlatai a magyar* _ s zovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény keretében mind szembetűnőbben bontakoznak ki. Bauxitbányáink amelyek jelenleg maradéktalanul kielégítik mid a hazai timíöldgyá- rak, mind pedig az exportigényeket, megtették a szükséges intézkedéseket a termelés ugrásszerű növelésére Már 1967- ben megkezdték egész Európa legkorszerűbb bauxitbánvája a Halimba 3. kialakítását Ebből a bányából 1969-ben'nur 200 ezer tonna bauxitot hoztak felszínre.'Termelése 1970-ben is ezen a szinten lesz, de a folyamatban levő nagyszabású beruházás eredményeként 1972-től kezdve már évente 600 ezer tonna bauxitot tenne! Uj műszert szerkesztettek a Nehézvegyipari Kutató Intézel szakemberei a gázszivárgások gyors és biztonságos jelzésére A gázérzékelő berendezés alkalmazásának helyétől függően automatikusan elzárja a gázt. vagy csengetéssel riaszt. A gvár. tásra a kutatóintézet a Fővárosi Finommechanikai Vállalat- tál kötött szerződést. A prototípus már elkészült és a tervek szerint az idén ezer darabot készíteni- ’ fiz siiriai iiisraíiziMS agresszív stratégia mát”. Kiszélesedett a moz­galom világszerte ellenük, sőt az Egyesült Államokban is soha nem látott tömeg- mozgalom indult a háború és a militarizmus ellen. A globális stratégia kihat az Egyesült Államok belpo­litikájára is. Az óriási befo­gással rendelkező ipari-ka­tonai komplexumok kihatnak az élet minden területére. Megnőtt az összefonódás a katonai adminisztráció, a ha­ditermeléssel foglalkozó mo­nopóliumok és az állami bü­rokrácia között. A második világháború előestéjén az állami költség- vetés 12 százalékát fordították katonai kiadásokra, ma több mint 60 százalékot, azon elv alapján, hogy Amerika meg­engedheti magának egyszer­re a vajat és az ágyút is. Amerika sokáig antimilitaris- ta országnak számított, egy idő óta azonban hozzászo­kott a fegyverek kultuszá­hoz, az erőszak imádatához. Ma 119 országban 1 millió 557 ezer egyenruhás amerikai állomásozik. Míg 1940-ben a hadsereg összlétszáma 428 ezer fő volt, ma eléri az 5 milliót. Az Egyesült Államok évente 80 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Csak nem régen fogadták el, fan­tasztikus költségkihatással a Safeguard rakétaelhárító rendszer megépítését. A militarizmus nem oldja meg az ellentmondásokat Az árindex szüntelenül növeke­dik. Ez növeli az inflációt, a munkanélküliséget. Az adók öt év alatt megduplázód tali, a dolgozók keresetének 25— 30 százalékát teszik ki. Nem szűnnek meg hangoztatni, hogy az amerikai munkás életszínvonala magasabb más országok munkásai életszín­vonalánál; de a negatív ol­dalról keveset szól a hivata­los propaganda. Pedig a hi­vatalos körök is elismerik, hogy a lakosság egyhetede szegénységben él. A néger­családok átlagos jövedelme a fehér családokénak a felét teszi ki. A gettó nyomorúsá­gának legszömyübb adata, hogy 1905-ben 14 ezer néger gyereknek nyújtottak pat­kányharapás miatt orvosi se­gítséget Az amerikai társa­dalombiztosítási rendszer ki­sebb hányadot kap a nemze­ti jövedelemből, mint a fa­siszta Portugáliában. Az elégedetlenséget csak növeli a rossz közérzet A szervezett bűnözés fénykorát éli. Nixon mondta egyik vá­lasztási beszédében, hogy ná­luk naponta 50 embert lőnek le, s a XX században eddig összesen 800 ezret Ennyit nem vesztettek az eddig vi­selt összes háborúkban. Szertefoszlott a Johnson által meghirdetett „nagy tár­sadalom” mítosza is, mely a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents