Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
Szerda, 1970. január 7ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Károk, amelyek elkerülhetők Híd a Száva felett Százezer és millió forintokról van szó. Olyan százezrekről és milliókról, amelyek hiányoznak egyik-másik vállalat eredményéből, de — ami még súlyosabb — csökkentik a népgazdaság össz- eredményét is. Ráadásul elfogadható ok nélkül, feleslegesen. Károkról, melyek nagyobbik része elkerülhető lett volna — egy kis gondossággal. A gyáraktól a megrendelőkig általában „utazik” az áru. Sajnos, sokszor előfordul. hogy mire rendeltetési helyére érkezik, tetemes hányadát el kell dobni, használhatatlan sclejtté változott. Ezzel kapcsolatban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak egy tavalyi vizsgálatára kell utalnunk. A megyei NEB néhány építőanyag- ipari vállalat szállítmányait kísérte végig. A vasúti szállítás közben keletkezett töréskárok az utóbbi években aggasztóan, szaporodtak. Aggasztó számok Mivel magyarázható például, hogy az Alsózsolcai Be- ionelemgyár 1966. évi 5 millió forint értékű szállítmányaiban 01 ezer forintnyi kár keletkezett, s 1968-ban 2 millió forint értékű szállítmányban már 254 ezer forint volt a kár? 1966-ban a szállított termékek 1,62 százaléka, 1968-ban pedig 12,7 százaléka ment tönkre az úton! Az Észak-magyarországi Tégln- és Cserépipari Vállalat szállítási kára 1966-ban 0,16 százalék, 1968-ban pedig már 1,13 százalék volt! A NEB vizsgálata öt vállalatra terjedt ki. 1966-ban az öt vállalat 74 millió forint értékű szállítmányaiból 310 ezer forintnyi ment tönkre az úton. 1968-ban a szállítási kár meghaladta az I millió 750 ezer forintot. A népi ellenőröknek még nem álltak rendelkezésére az 1939-es összesített adatok, de a helyzet tavaly sem javult. A károk okozója természetesen mindig a vasút. Előfordul, hogy az áru rejtett gyártási hibával kerül a vagonokba, előfordul az is. hogy a szállítás után felfedezett hiba helytelen tarolás következménye. De például az Alsózsolcai Betonelem- gyár vizsgált szállítmányainál a népi ellenőrök a keletkezett töréskárok 50 százalékát a szállítás és a rakodás számlájára írták. 'ondatlanság Ismeretes, hogy vannak olyan kényes szállítmányok — például a betonelemek, vagy az üvegáruk —, amelyeket a vasútnak is különös gonddal kell kezelnie. Az ilyen áruval megrakott vagonokat nem szabad „gurítóra” vinni, a kocsik összekapcsoláskor nem ütközhetnek óránként 5 kilométeresnél nagyobb sebességgel. A vizsgálat megállapította, hogy a MÁV ezeket az előírásokat sorozatosan megszegi, a károk tetemes része éppen a paritásból, a megengedettnél nagyobb sebességgel való üt. közésekböl származik. Természetes, hogy a károkért valakinek fizetnie kell. De a kártérítések statisztikája meglepő acányoMegyaljai ruhák Moszkvának és Bécsnck A sátoraljaújhelyi Hegy alja Ruházati Szövetkezet újabb nagy külföldi megrendelések legyártásával kezdte az új esztendőt. 1970 első két munkanapján szovjet exportra készítettek többfajta női ruhát és különböző átmeneti kabátokat. Más szalagokon bécsi exportra dolgoztak. Hamarosan útnak indítják Ausztriába az első idei átnaenetikabát-szállítmányt. Es a vouat várt. Megszokott dolog, sót, természetes, hogy az utasok várnak a vonatra. Néha, nagyritkán az ellenkezője is előfordul. Persze, az ilyesminek „különös” oka van. így történt december 3-án, nem sokkal dél előtt. Ludason is. A mozdonyvezető észrevette, hogy a vágány mellett a közeli, körülbelül 200 méterre levő sorompó felől sokan szaladnak a vonat felé. S hiába érkezett el az indulás ideje, megvárta az utasokat. Nevükben Esztergályos Lászlóné keresett meg bennünket telefonon, hogy mondjunk köszönetét a személyvonat mozdonyvezetőjének, aki ezzel az emberséges tettével is öregbítette a vasút dolgozóinak jó hírét. kát mutat. Míg 1985-ben a károk terheit a gyárak és a szállítók körülbelül fele-fele részben, viselték, az utóbbi években a károk csaknem S0 százaléka a gyárak eredményeit rontotta, s csak 20 százalékot fizetett meg a vasút. Ennek egyik oka — a népi ellenőrök megállapítása szerint — a MÁV kivételezett helyzete. Például az. hogy ,,A káreset megállapításánál nagy hátrányt jelent, hogy a rendszeresen végzett guritá- sos kocsirendezés ellenére sem tudják a károsult jelek bizonyítani: a szóban forgó kocsik gurítön voltak, mivel ez a mozgatás a MÁV hivatalos okmányaiban nem szerepel.” Közös erdek Újra hangsúlyoznunk kell, hogy a károkat nem lehet teljes egészében a vasút számlájára írni. A jelenlegi helyzet azonban tarthatatlan. A gyártó vállalatok, a vasút és a megrendelők ösz- szefogására, valamennyi fél fokozott gondosságára, felelősségérzetére van szükség a károk csökkentéséhez. És szigorúbb ellenőrzésre. Ellenőrizze a MÁV az átvett áru minőségét, a rakodást, az erre jogosult szervek pedig ellenőrizzék, hogy a MÁV betartja-e a szállítási előírásokat. A megrendelőknél beérkezett áru alapos ellenőrzésére, helyes tárolására keli jobban ügyelni. Meggyőződésünk, ha érvényesül az az elv, hogy az okozott kárt minden esetben az fizeti meg, aki okozta, s ha mindez fokozott gondossággal, felelősségérzette! párosul, a jelenlegi károk nagy része elkerülhető. S ez egyaránt érdeke a vállalatoknak és a népgazdaságnak is. Planck Tibor . ■ : . r ■ * M'MV .'A M ■Él WM :. M .ál 3 •.*: Gazellának nevezték el ezt, a Száva folyó fölött kecsesen átívelő hidat. A belgrádiak nevezték el így, és a név jól érzékelteti, hogy az 1505 méter hosszú, egyik parttól a másikig egyetlen ívben áthaladó híd esztétikailag is szép látvány. A 27 méter széles Gazella a jugoszláv fővárosba tartó autóút nyugati bejárata lesz. A tervek szerint a hidat 1971-ben adják át a forgalomnak. Károk helyett kettős haszon: Öntözésre használják a sörgyár szennyvizét Bocs és Heroádnémeti között, az egykori szántóföldek helyén már kezd kibontakozni megyénk egyik legújabb ipari létesítménye, a Borsodi Sörgyár. Az új üzem igen hasznos partnere lesz megyénk mezőgazdaságának. A Borsodi Sörgyár különösen jó, egymást segítő kapcsolatokat épített ki közvetlen szomszédjával, a bocsi Haladás Tsz-szel. Ennek a jószomszédi viszonynak köszönhető, hogy hazánkban eddig egyedülálló megoldással hasznosítják a sörgyár szennyvizét Új megoldás Az ipari szennyvizek tisztítása igen költséges. A legtöbb esetben azonban még a tisztítás után is károkat okoznak, mert szennyezik foSzuletési éve: 1970. január 1 Neves ínterkémia Intranszrnas, Intermetall, Agromas, Közös vagonpark, Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank —, íme néhány a szocialista országok nemzetközi munka- megosztását szolgáló több mint húsz vállalkozás és szervezet közül. Az új év első napján új „anyakönyvi kivonatot” állítottak ki a testvéri országok gazdasági együttműködésének újszülöttjétől, az „Inter- kémíáról". Ezen a napon kezdte el gyakorlati tévéLáttam, hallottam, olvastam Az ENSZ egyik szervének jelzése szerint tavaly c világon 2800 milliárd cigarettát szívtunk el, 70 milliárddal többet, mint az előző évben. A rövid közleményben nincs ugyan szó róla, de én bízom benne, hogy a több- füstölésből mi, magyarok is kivettük részünket. — Mi olyan furcsa az arcodon? — As ünnepek alatt tönkrementek a rágóizmaitn. — No persze, a sok bejgli. — Fenét! Képzeld: csak löbb napos kenyeret kaptam az üzletekben! — Hm. Jó lenne ezt valakinek alaposan megemészteni. * A bostimi (illáikért hai tehenet vásárolt. Körkérdések alapján ugyanis kiderült, hogy az iskolások 75 százaléka még nem. látott élő mór hát. Szerencsére a miskolci, a borsodi gyerekeknek nincs ilyen gondjuk. * — Gyerekek! — robban be egyik reggel nagy lélekszakadva az egyik kolléga. — Több éves munkáin eredménye nyomán végre ma láttam, hogy van hatása o kritikának! — ?!! — Két évvel ezelőtt írtam róla, miért nem engedik le a villamos ablakait kánikulában. — No és? — Hatott: ma láttam egy villamost, amely leeresztett ablakkal haladt végig a városon. — Mosí? Télen? De hiszen csípős hideg van! — Nem mindegy? Fó. hogy hatott a bírálat. — Hátha csak véletlenül csúszott le az ablak? — Ember — néz rá. döbbenten a bejövő —, legalább X az illúzióimat ne tedd tönk- < re! * — Van egy tanulmányom, most akarom benyújtani az ENSZ-hez — közölte a jeles férfiú az egyik társaságban. ^ — Kiszámoltam, hogy ha Magyarországon évente csak két hónapig senki senkit meg nem károsítana, senki nem nyúlna a társadalmi tulajdonhoz, ötven százalékkal jobban élhetnénk. Erről cikkeket írok, s előadó-köruta- kat szervezek. \ — Mondd — súgja a tár- s saság egyik tagja a másik- j hoz —, barátunknak nincs) valami agyzavara? — A papír szerint nincs, ? — ?/? j — Orvosi igazolása van: 5 gyógyultan távozott. Neked j van ilyen? \ — Nincs. — No, látod, es te kritizd- ^ lód a tanulmányt!? esi; * kenységét a Német Demokratikus Köztársaság nagy ipari centrumában, Halle- Saalleban az új nemzetközi szervezet, amelynek megalapításáról 1969. július 17-én írták alá a megállapodást Moszkvában. A hat aláíró állam. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió azt a célt tűzte az „Interké- mia” elé, hogy — amint a megállapodásban olvashatjuk — „a lehető legteljesebb mértekben kielégítse a megállapodó felek szükségleteit kitűnő minőségű könnyű vegyianyagokból.” A megállapodás szövegével a szovjet vegyipari minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályán ismerkedtem meg. A KGST- országok — ahogy a minisztériumban elmondották —. a könnyű vegyianyagok rendkívül széles választékát gyártják, többek között növényvédő- szereket, szintetikus festőanyagokat, segédanyagokat a textilipar, a bőr-, papíripar számára, himikátokat a polimerek gyártásához stb. Egy-egy ország szükségletei a hasonló anyagokból viszonylag nem nagyok. Ezért gazdasági szempontból igen előnytelen, ha minden állam létrehozza a termelésükhöz szükséges szakvállalatokat. Az „Ínterkémia” éppen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a hat szocialista ország kis- vegyiparának további fejlődését az ésszerű szakosítás alapján. Az új szervezet hatáskörébe tartozó feladatokat három csoportra oszthatjuk. Az „ínterkémia” javaslatokat dolgoz ki a tervek egyeztetésére, a termelés szakosítására és kooperációjára. A második feladat-csoport a tudományos-műszaki problémákra, és mindenekelőtt a termelés műszaki színvonalának fejlesztésére vonatkozik. Az „ínterkémia” bonyolítja le a rendszeres, és az eddiginél lényegesen mélyrehatóbb információcserét, tanulmányozza a nemzetközi eredményeket. Az „Inter- kémiával” kötött megállapodásaik alapján a szocialista országok érdekelt tudományos szervezetei egy sor ku- tatómunkálotot végeznek el a „kis-vegyipar” területén. Másrészről az érdekelt tudományos intézmények is megbízást adhatnak az „In- terkémiának” különböző problémák kidolgozására. Az első időkben az alapító országok viselik a szervezet költségeit. A megállapodás azonban fokozatos átmenetet ír elő azoknak a szolgáltatásoknak a megtérítéséhez, amelyeket az „ínterkémia” a különböző minisztériumok, hivatalok, vállalatok, intézetek megrendelésére teljesít. A továbbiakban a szervezel áttér a teljes önelszámolás rendszerére, azaz önmagát „tartja cl”. Az „ínterkémia” vezető szerve a tanács, amelyben minden részvevő ország delegációval képviselteti magát. Minden küldöttség csak egy szavazattal bír. A tanács határozatai csak azokra az országokra vonatkoznak, amelyek érdekeltnek érzik magukat az adott feladat megoldásában. s nem kötelezők a tartózkodó tagokra lyóinkat. Az eredeti elképzelések szerint hasonló lett volna a helyzet a Borsodi Sörgyár szennyvizével is. A biológiai szennyvíztisztító mii mintegy 30 millió forintba került volna, de még ez sem mentesítette volna teljesen az üzemet a tetemes szennyvízbírságtól. A szakemberek azonban olyan megoldást találtak, ami lehetővé teszi, hogy az eredeti elképzeléseknél olcsóbban, károk helyett kettős hasznot hajt majd a sörgyár szennyvize. Az Északmagyarországs Vízügyi Igazgatóság műszaki tervezési irodáján az utolsó simításokat végzik azon a kiviteli terven, amely lehetővé teszi, hogy a sörgyár évi 1,3 millió köbméternyi szennyvize a mezőgazdaságot szolgálja. A költséges, biológiai tisztítóműre nerr. lesz szükség, mert egyszerű, olcsó mechanikus tisztítás, ülepítés után, egy 800 holdas öntözőtelepet táplál majd a szennyvíz. A bőcsi Haladás Tsz új profiljának megfelelően különböző takarmánynövényeket termelhet majd ezen a területen. B zfonsági szűrd mező A tervezőknek sok érdekes problémát kellett megoldaniuk ennek az újszerű szennyvízhasznosítási eljárásnak kidolgozásakor. így például az öntözési idényen kívül, a fagyos téli hónapokban és a nagyon esős nyári időszakokban is el kell valahol helyezniük a biológiailag tisztítetlan szennyvizet. Erre a célra Bocs és Berzék között egv biztonsági szűrömezót létesítenek. Ez a 150 holdas terület is hasznosítható azonban. A szűrőmezőre rendkívül vízigényes kanadai nyárfaerdőt telepítenek. Az öntözési idényben egy csőkút biztosítja majd a nyárfás öntözővizét. inqyenes trágyázás A sörgyári szennyvíz fel- használásának egyik legnagyobb jelentősége az lesz. hogy ezt a 800 holdas területet szinte sosem kell majd trágyázni. A szennyvízben ugyanis rendkívül magas a tápanyagérték. Évi 200 milliméteres öntözés esetén az öntözőtelep egy-egy holdjára nitrogénből 80 kiló. foszforból 60. káliumból 70 és kal- ciumoxidból 90 kilónyi ható- au varr jut Írj az öntözővízzel.
