Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
Kedd, 1970. január 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Termelékenység, minőséé Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyben szép termelési sikereket érnek el a Miskolci Pamutfonó dolgozói. 100.2 százalékra teljesítették évi tervüket. U gyanúkkor exportkötelezettségeiknek is eleget tettek. Az új évben újfajta műanyagból fonnak fonalat, amelyből igen tetszetős áru készül. Az idén legfontosabb dolgaik közé sorolták a termelékenység emelését, a minőség fokozását. S ez nem kis dolog, mert a fluktuáció következtében 1969-ben köze] 400 ember változtatott munkahelyet. A létszám már biztosított, csupán a termelési gyakorlatot kell megszerezni az új dolgozóknak. A Miskolci Pamutfonó eddigi helytállását 1970-ben bizonyára még szebb eredmények követik. A METALIMPEX köszöneté az LKM-nek (Tudósítónktól) A METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat az elmúlt év utolsó napján elismerő, egyben nagyon megnyugtató táviratot küldött a Lenin Kohászati Művek vezetőségének. A Budapestről érkezett értesítés arról szól, hogy a diósgyőri kohászat, a feladási okmányok szerint, december 28-ig valamennyi exportküíe- iczcttségének eleget tett. Sőt — a különleges időjárás ellenére — számottevő túlteljesítésért fejezhette ki köszönetét a METALIMPEX. A távirat utolsó soraiban, az immár kétszázéves gyár minden dolgozójának boldog új esztendőt és méltó jubileumi munkasikerckct kívánt a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat igazgatója és összes dolgozója. Gutman József Fórum a mai problémáknak A népfront idei feladatairól Saziiaságpolillii kislexikon Közös vámrendszer — vámközösség Beszélgetés Hegyi Imrével, a HNF megyei bizottságának titkárával Ilyenkor, az új esztendő első napjaiban kritikus szemmel vizsgáljuk az elmúlt 365 nap eredményeit, aztán megannyi szép elképzelést, reális célokat, megvalósításra váró feladatokat jegyzőnk fel naptárunkba. És eközben — hiszen az élet nem áll meg —, folytatjuk munkánkat ott, ahol az év utolsó napján pár órára abbahagytuk. Ez utóbbi gondolat csendült ki beszélgetésünkkor Hegyi Imrének, a népfront megyei titkárának szavaiból is. A mozgalom, mely nevéhez híven tömöríti népünk hazafias erőit, fórumot ad társadalmunk valamennyi rétegének egy-egy izgalmas, mai gazdaságpolitikai, társadalmi, vagy kultúrpolitikai, kérdés megvitatásához. G — A továbbiakban is IV. kongresszusunk állásfoglalását tekintjük munkánk elvi irányítójának. Ugyanakkor különös jelentőséget ad gyakorlati tevékenységünkhöz felszabadulásunk negyedszázados évfordulója és a közelgő Lenin-centenáriumra való emlékezés. Politikai munkánkat továbbra is áthatja a békéért vívott harc és a szabadságukért harcoló népekkel való szolidaritás elmélyítése, segítése — fejtette ki a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára. baráti. elvtársi kapcsolatainak. E szálak szorosabbra fűzésére, a kapcsolatok ápolására hozzált majd létre több helyütt az úgynevezett népek barátsága köröket. © — Napjaink egyik legnagyobb érdeklődésre számot- tartó kérdése; az új gazdaságirányítási rendszer eddigi eredményei és további céljai. feladatai. E mindannyiunkat foglalkoztató témakör bizonyára helyet kap valamilyen formában a népfront programjában. — Terveink között szerepel a lakosság széles körű tájékoztatása, ugyanakkor a gazdasági szakemberek, vezetők számára vitafórum biztosítása. Fokozottan kívánunk foglalkozni a bejáró munkások és a falusi lakosság tájékoztatásával. Arról is szólott Hegyi elv- társ, hogy mostanában nagyon is időszerű gazdaságpolitikai feladat az egyesülő, vagy társuló termelőszövetkezetek helyzetének figyelemmel kísérése. Segíteni kell az ottani vezetők munkáját is. A munkás—paraszt szövetség további erősítésén sokat fáradoznak a népfront vezetői, aktivistái. A kornak megfelelő lehetőségei! és alkalmak megteremtésével járulnak majd hozzá 1970-ben is, hogy e két alapvető társadalmi réteg képviselői minél jobban megismerjék egymás életét, munkáját, problémáit. helyzetének javítását, az ifjúság problémáinak figyelemmel kísérését. Mindezeket a többi társadalmi szervezettel együttműködve igyekeznek a figyelem középpontjában tartani. — 1970-ben is nagy gonddal foglalkozunk a település- politikai feladatokkal — mondotta még a megyei titkár. — A gyors urbanizációs folyamat igényli a helyi patrióták összefogását, a szellemi és az anyagi erőforrások koncentrálását, A tanácsi vezetők munkáját, megnövekedett felelősségét támogatjuk majd elsősorban a márciustól nagyközség címet elnyerő borsodi településeken. Szó esett arról is. hogy a népfrontmozgalom idei tervei között szerepel a közélet tisztségviselőinél! és a lakosság kapcsolatainak elevenebbé, hatékonyabbá tétele — ezzel is a demokrácia kiszélesítése. A kultúrpolitikai célok közül elsősorban a borsodi írókkal való találkozókat, a megye életét, problémáit ábrázoló irodalmi alkotások ismertetését említhetjük. Hogy e sok nemes cél és gondolat egyre több emberhez jusson el — ezt érzik legfontosabb feladatuknak a népfront vezetői, aktivistái. Gyárfás Katalin MINDEN ORSZÁG VAMOT VET KI a külföldről vásu- > rolt árulcra — az importra. A külföldi áru tehát vámmal <. terhelten, azaz a fogyasztó szempontjából drágábban kerül az importáló ország piacán forgalomba. Nem minden áru- ) cikkre vetnek ki azonos nagyságú vámot. Ezt több tényező , határozza meg. Nyersanyagszegény országokban például ; általában nem vetnek ki vámot a nyersanyagokra, vagy < csak egészen minimálisát, mert ellenkező esetben drágulna I az alapanyag. A vám kiszabása szempontjából azt Is figyelembe veszik, hogy a külföldről vásárolandó terméket gyártják-e otthon? Ha igen. akkor az azonos cikkre nagyobb vámot állapítanak meg, hogy védjék a hazai termé- >, két a versenytől, végső soron, védjék a termelő vállalatot. ? Az ilyen vámot védővámnak nevezik. Általában nagy vá- í mot vetnek ki a luxustermékekre. \ A vám nagysága a különböző országok azonos áruinál is £ eltérő lehet. Más szóval: ugyanarra a cikkre különböző vá- < mot vetnek ki. A legtöbb ország már eleve úgy készíti < vámkódexét, hogy két vámot állapít, meg: egy magasat és < egy alacsonyai. Mi határozza meg, hogy melyiket alkal- > mázzá? Elsősorban az, hogy az az ország, amelyiktől vásá- t rol, vele szemben milyen vámokat alkalmaz. Ha az alacso- ? nyabbat, akkor viszonzásképpen többnyire szintén az alaI csonyabbat alkalmazzák vele szemben is. Ezt általában a megállapodások tisztázzák. A vám tehát kereskedelempolitikai eszköz is, hiszen befolyásolni lehet vele a külkereskedelmi forgalmat. £ Az országok nagy többsége a vámkülönbségek felszámo- ' lására törekszik, s lépéseket tesznek a közös vámrendszer i kialakítására is. Formálisan ez abban jelentkezik, hogy a < vámrendszereket egységesítik. A különböző árucsoportokat > azonosan alakítják ki, például mezőgazdasági termékek, \ fogyasztási cikkek, gépek és felszerelések stb. Ezeken beI lül természetesen meghatározzák, hogy az egyes csoportokban milyen cikkek szerepelhetnek. Közismert nevén ezt nevezzük brüsszeli vámrendszernek. TARTALMILAG A KÖZÖS vámrendszer azt jelenti, hogy a benne részt vevő országok azonos vámot állapítaI nak meg azonos cikkekre. Természetesen egy-egy ilyen rendszerben csak néhány ország vesz részt, hiszen a vámoknak védelmi szerepük is van. A vámközösség azonban ezen is túlmegy. Jellemző, hogy a részt vevő országok az egymás közötti áruforgalomban teljesen felszámolják a vámokat Így tett a Közös Piac hat tagállama is, és a termékek azónos feltételekkel kerülnek a piacra. De a vámközösségben ennél is tovább lehet menni, ha megállapodnak, hogy a közösségbe nem tartozó országok termékeire azonos vámot vetnek ki. Így a közösségben levő országok egymás között szabadon kereskednek, de a kívülállók termékeit megkülönböztető intézkedésekkel sújtják. Megyénk jó néhány településén hagyományai vannak a lakosság és valamelyik más ország városa, község© Beszélgetésünkkor kitűnt, hogy legalább ilyen fontosnak tartják az idős emberek Ne álljanak meg félúton... Uj alapszabály áj vonásokkal A tagság éljen jogaival! Feladatok a szakmunkásképző intézetekben 1970-nel életbe lépett az ipari szövetkezetek új alapszabálya. Az elmúlt év őszén — az alapszabályminta, a KISZÖV sokoldalú segítségével — a bizottságok a szövetkezetek körülményeinek, sajátosságainak megfelelően készítették el új alkotmányukat, amelyeket ezekben a napokban hagynak jóvá az érdekelt tanácsi szervek. Miért vált szükségessé új alapszabály készítése? Mindenekelőtt a reform, a fejlődés, a megváltozott körülmények tették szükségessé. A megújhodási folyamat az önállóság, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének jegyében zajlik le. Az alapszabály a tagság tulajdonosi jogait, egyben felelősségét erősíti, s nagyobb teret igyekszik biztosítani a tagság, a dolgozók kezdeményezésének. Az értékelés szerint az előkészítésben, a megfogalmazásban, az alapszabály jóváhagyásában gondos munka rpipl/íscéffévíot tükröződi'Az új alapszaouiy egy sor úi vonást tartalmaz. Az adott szövetkezet önmaga szabja meg a felvétel díját, fi részjegy összeget, dönt, hogy a belépő kisiparos a közösségnek adja, vagy ne adja termelőeszközeit. Üj vonás az is, hogy a vezetők anyagi függésbe kerültek választóikkal, hiszen a tagság állapítja meg a vezető állásúak jövedelmét is. A megújhodási folyamat második lépéseként most készítik a szövetségek uj alapszabályát. Ez a csatlatkozo és a fenntartó szövetkezetek, valamint a szövetség uj kapcsolatát alakítja hí. illetve rendezi a szövetkezetek es a szövetségek új viszonvút. A szövetkezetek új alapszabályában rögzített elvei!, a dolgozók tulajdonosi rendelkezési jogai összhangban vannak a nyereségelosztás új rendszerével. Ennek alapján a tagság nagyobb lehetőséget kapott rá, hogyan ossza fel a nyereséget, hogyan jutalmazza az elosztásban azokat a dolgozókat, vezetőket, akik hűek a szövetkezeihez, akik sokat tesznek a közösségért, akik bátrak, merik vállalni a kockázatot, akik segítik a gazdaságos működést. Az új alapszabály sok lehetőséget ad a szövetkezeti demokrácia, a tulajdonosi jogok fokozott érvényesítéséhez. A leírt szavak, megfogalmazások azonban vajmi keveset érnek önmagukban. A lehetőség megvan: a szövetkezeti dolgozók és vezetői!, a tagok éljenek is jogaikkal, önmaguk és a közösség, a további fejlődés érdekében. Tegnap, január 5-én délelőtt a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében találkoztak a szakmunkásképző-intézetek tanárai. A KISZ megyei bizottsága és a Megyei Szakmunkásképző Tanács elnöksége együttesen szervezte meg részükre azt az előadást, amelyen az előttük álló feladatokról hallhattak. A tanácskozáson részt vett Bujdos László, a Megyei Szakmunkásképző Tanács elnöke is. Németh Antal, a KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági szervezet szerepéről és jelentőségéről szólt a szakmunkásképző-intézetek oktató-nevelő munkájában. Előadásában hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképző-intézetek tanulói szorosan beletartoznak a magyar ifjúság tömegébe. Ifjúságunkról pedig pozitív véleményt alkottak párt- és állami vezetőink, szerveink. A szakmunkásképző-intézetek fiataljai is többségükben becsületesen helytállnak. ezt bizonyítják tanulmányi és termelési eredményeik. A KISZ szerepét és jelentőségét elemezve kiemelte, hogy a szakmunkásképző-intézetekben a konkrét helyi feladatok megoldásában kell részt vállalniuk. A párt politikájának tolmácsolása és az ifjúság véleményének továbbítása is feladataik közé tartozik. Asztalos János, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának munkatársa a pedagógusok és a pártalapszervezetelc felelősségéről és feladatairól szólt. Az új szakmunkástörvény végrehajtásához — mondotta — az intézetekben levő nevelő tevékenység is segítséget nyújthat Hamis a2 az elképzelés, hogy a nevelő tevékenység elsősorban a gimnáziumokban dominál. Sőt, éppen ellenkezőleg nagy szükség van rá a szakmunkásképző-intézetekben, is, ahol a fiatalok kevesebbet tartózkodnak benn, az oktatási intézményben. E területen nagyon sokat tehetnek és tesznek a kommunista pedagógusok és a pedagógus pártái a pszervezetek. Korábban elsősorban a gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók mentek a szakmunkásltépző-intéze. tekbe. Ez a nevelőkre és oktatókra egyaránt nagy feladatot rótt. A fiataloknak az üzemekben való helytállása bizonyítja: eredményesen ol. dották meg feladatukat. Az emelt szintű képzés lehetőséget nyújt rá, hogy a fiatal szakmunkások leérettségizzenek. A jövőben arra kell összpontosítani erejüket, hogy a tehetséges fiatalok közül mind többen tegyék le az érettségit, ne álljanak meg félúton. Végezetül kiemelte a pártösszekötő tanárok felelősségét és feladatát. A jövőben ezt a munkát még mélyebb tartalommal kell megtölteni. Az LKM új elektroacélmüve
