Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
Vasárnap, 1970. január 4« ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Az ifjúság nevelése ' 3Z egész társadalom ügye Beszélgetés Dudla Józseffel, o KISZ borsod megyei bizottságának első titkárával A KISZ-szervezetek munkájáról. a vezetőség választások tapasztalatairól beszélgettünk a napokban Dudla Józseffel, a KISZ Borsod megyei Bizottságának: első titkárával. A KISZ Központi Bizottsága 1968 decemberében, a megyei KISZ-bizottsag pedig 1969 januárjában io,k;- lalkozott az ifjúsági szövetség. illetőleg Borsod megye KISZ-szerveinek feladataival. Azóta egy én telt el. Inter- iánk során elsőnek arra kértünk választ, miben jelölték meg a fő feladatokat? _ Legfontosabb célkitűzésünk — mondotta Dudla József __ 1969-ben is a KISZ b első helyzetének, szervezeti életének továbbfejlesztése volt, figyelmet fordítva az ifjúságra vonatkozó párthatározatok végrehajtására; az eszmei, politikai tisztánlátás erősítésére; a szocialista építőmunkában való tevékenyebb részvételre, a szervezeti élet demokratizmusának, a fiatalok öntevékenységének fejlesztésére. 1969-ben első helyen szerepelt megyénk ifjúságának mozgósítása a megye előtt álló gazdasági, politikai feladatok megoldására A szakszervezetekkel közösen arra törekedtünk, hogy szélesítsük a szocialista munkaversenyt, folytassuk védnökségi munkánkat, az igényeknek megfelelően korszerűsítsük a termelési mozgalmakat. Azon voltunk, hogy kellő tisztelet- lei megünnepeljük a nagy jubileumi évfordulókat, mozgósítsuk fiatalságunkat a különböző kulturális, művészeti és sportrendezvényekre. Mindezekkel együtt bizottságaink és alapszervezeteink elé azt a célt tűztük: tervszerűen dolgozzanak, mindent tegyenek meg. hogy eredményesen bonyolítsuk le a tagösszeírást. tagkönw-érvénye- sítést, illetve a KlSZ-vezető- ségek újjáválasztását. 3 — Mi jellemezte a § politikai akciókat, ron- S dezvényeket? — Az 1969-ben megvalósult politikai akciókra, rendezvényekre a sokszínűség, a változatosság és a tömeges részvétel volt a jellemző. A történelmi évfordulók megünneplése jól hozzájárult a KISZ- tagok hazafias és internacionalista szellemű neveléséhez A központi ünnepségeken kívül számottevően megnőtt a helyi jellegű, alapszervezeti szintű ünnepségek száma is. Mindez együtt járt azzal, hogy az ünnepségek a mindennapi közösségi élet szerves részévé váltak. Úttörőink körében a hármas történelmi évfordulókról való megemlékezést él- ményszerűve es hatásossá tel- 1,, forradalom lángjai mozgalom. A legkisebb közösségekhez, az őrsökhöz, rajokhoz az ezekben reszt vevő gyermekekhez is kozelhoztak az elmúlt ötven év történelmét, megértették az első proletárállam jelentősegét. Ezekről a rendezvényekről, megemlékezésekről tehat elismeréssel szólhatunk. = hogyan vették ki részü- ~ ket a termelomunka- Fiataljaink többségé becsülettel dolgozik az iparban és a mezőgazdaságban, megtalálj a számi fását, megértette az új gazdasagiranyitasi rendszer alapelveit és ennek szellemében igyekszik teve- kenykedni Különösen ott volt sikeres a KISZ tevékenysége. ahol sikerült össze, hangolni a termelésig mozgalmakat az új irányítási, rend szer üzemi követelményeivel. Tovább emelkedett a felnőtt brigádokban dolgozó fiatalok száma is. Meggyőződésem, hogy azokban az eredményekben. amelyeket Borsod megye dolgozói 1969-ben felmulattak, benne van az ifjúsági szervezetek, megyénk ifjúságának munkája is. Tevékenységünk természetesen ott volt a legjobb, ahol az ifjúsági szövetség helyi szervezeteinek sikerült megteremteni az egyéni és kollektív érdekek közötti összhangot, ahol a konkrét gazdasági, politikai célokkal sikerült összhangba hozniuk saját programjukat. r — Milyen eredménye- B két mutathat fel a véd- — nöksegi mozgalom? — Az elmúlt évben Is tovább bővült a helyi védnökségek rendszere. Az országos védnökségben részt vettünk a 400 kW-os távvezeték, a .járműprogram, az energiaprogram megvalósításában, érdekeltek voltunk a Borsodi Ércelökészítő Mű felépítésében és a vegyipar fejlesztése feletti országos védnökségekben. Tovább bővült a társadalmi munkaakciók száma is. De jellegében is'.kedvező a fejlődés. A Diósgyőri Gépgyár KISZ-fiataljai a küldött, értekezleten például elhatározták, hogy 1970-ben „kommunista vasárnapokat” rendeznek, s a munka ellenértékéként kapott pénzt a vállalati szintű KISZ-egyszámlán tartalékolják. Ebből vásárolnák majd az ifjúság szórakozását, művelődését segítő eszközöket. Kezdeményezésüket hasznosnak, elterjesztésre méltónak tartjuk.- — Arra kérjük Dudla H eiyíársaí, hogy az itt isis mertetctl 1969-cs mérleg s után vázolja röviden az = 1970. évi feladatokat! — Abból kell kiindulnunk, hogy az életszínvonal emelésének alapja és teltétele a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozás;!, az élő munkával való takarékosság, az eszközök jobb kihasználása, a többtermelés. A gazdálkodás színvonalának növelése céljából következetesebben keli segíteni a tartalékok feltárását. KISZ-szervezeteink tehát sajátos módon vegyenek részt a vezetés színvonalának javításában, a vállalatok belső mechanizmusának korszerűsítésében. A megyei KIST,-bízottsag azt kéri az ifjúsági tnunkakollekliváklól, hogy legyenek kezdeményezői és példamutatói a technológiai és gyártási fegyelem betartásának, mutassanak példát a munkafegyelemben, a munkához való viszonyban, határozottan lépjenek fel a visszaélések, törvénysértések ellen. Minden szintén, a legkisebb gazdasági egységben is az adott gazdasági célok megvalósulását leéli segíteniük a KISZ különböző mozgalmainak. Ez egyben a mozgalmak korszerűsödését is jelenti. Az elmúlt két év tapasztalatai egyébként e tekintetben sok jó példával szolgálnak, de az is az igazsághoz tartozik, hogy sok helyen hajszoltak látszateredményeket, amelyek ellen fel kell lépnünk. Z — Milyen politikai ~ feladatok várnak az = alapszervezetekre? — Semmivel sem kisebbele, mint a gazdasági feladatok. Egyértelműen világos, hogy növelni kell a politikai munka szgrepét és rangját alapszervezeteinkben a további gazdasági fejlődés érdekében. KISZ-szervezeteink bátran ostorozzák a hibákat, a helytelen szemléletet, mindazt, ami a fejlődést gátolja. Érjük el, hogy szervezeteinkben a legkisebb kollektíva és minden ember egyaránt, ismerje feladatát. Tisztában legyen vele, mit kell tennie ahhoz, hogy javuljon a gazdálkodás. emelkedjék a termelékenység. Végső fokon azt kérjük, hogy az egyes emberek és kollektívák tudatos tevékenységgel vegyenek részt a KISZ szervezésével a különböző termelési mozgalmakban. Interjúnk végen Dudla József elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első titkára a következőket mondta: — Pártunk Központi Bizottsága hamarosan napirendre tűzi a KISZ feladataival, munkájával kapcsolatos előterjesztést. A Központi Bizottság állásfog’alását a KISZ-tagság körében nagy érdeklődés előzi meg. Éppen ezért, az egyik legfontosabb feladat, hogy a KISZ-tagság megismerje majd ezeket a határozatokat és azok szellemében munkálkodjon. Ügy gondolom azonban, hogy ez nemcsak a KISZ-tagság érdeke. hanem az egész társadalomnak megszabja a feladatokat, mivel az ifjúság nevelése nem csupán a KISZ- nek, hanem az ecész társadalomnak felelősségteljes, nagy ügye. O. M. Nyugatomba vonult pártmunkások kitüntetése Január 3-án. szombaton este a megyei pártbizottságon két nyugdíjba vonuló pártmunkás elvtársnak dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára az Elnöki Tanács nevében kormánykitüntetést nyújtott át. Bíró Péter elvtárs, a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója a Munkaérdemrend arany, Morvái József elvtárs. a Szerencsi járási Pártbizottság gépkocsivezetője a Munkaérdemrend bronz fokozatát kapta. Bíró Péter elvtárs, az egykori mezőkeresztes! föld nélküli család gyermeke hamar megismerkedett a szegény emberek sorsával. Alig múlt 9 éves, a falu módosabb gazdáinál cselédeske- dett, majd. hogy könnyítsen a sorsán, 16 éves korában Pestre megy, s a csepeli gyárban inasnak áll. A faluról felkerült fiatalember magába szívja a munkások gondolkodásmódját. Mint hegesztő és fémcsiszoló szakmunkás, szervezett dolgozó Putnok, Mezőkövesd az állomáshelyei. Ha előadást tart. szívesen emlékszik vissza ezekre az évekre. Put- nokon, a földosztáskor bizony többször le kellett verni a földhöz jultatottak karóit, de végül mégiscsak jól levertük — szokta mondogatni. A járási párttitkárból újságíró lett az Észak-Magyar- ország szerkesztőségében. Évekig vezeti a munkás—paraszt levelezési rovatot. Fáradhatatlanul vizsgálja a Dr. Bodnár Ferenc elvtárs átadja a Munkaérdemrend arany fokozatát Bíró Péter elvtársnak. Foto: Szabados György. lesz. 1944-ben, hogy megmeneküljön az ismételt katonai behívástól — a lakását is lebombázták —. visszatér falujába; ahová már előbb le- küldte feleségét. Itt éri a fel- szabadulás. A falusi emberek nyomorát, s a munkások gondolkodását egyaránt jól ismerő Bíró Péter elsők között lép be a kommunista pártba, ahol hamarosan községi, majd járási párttitkár lesz. A földosztó bizottság tagjaként földet oszt. államosítja a mezőgazdasági területek üzemeit, a malmokat, az olajütőket. Mint járás, párttitkárnak Mezőkeresztes, Egy tnozgalsm Kftecsüést Szólnom kell az brigádok munkájáról." amelyekben sok új vonás tapasztalható A már korábban szer-i vezet; ifjúsriffi brigádok szó-' ha nőtt. A brigádok tovább erősödtek. Ma már több irdnt 13 ezer fiatal dolgozik több dánt ezerkétszáz brigádban. a Minisztertanács első idei üléséről adtak hírt a tegnapi lapok. A közleményből — többek között — megtudhattuk: „A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésére a Minisztertanács módosította a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendié1. A határozat előírta, hogy az elismeréseknél és a kitüntclések adományozásánál elsődleges tényező az elvégzett munka tényleges eredménye.” A kormány határozata tulajdonképpen a szocialista brigádmozgalom fejlődési, megújhodási folyamatának ad hivatalos rangot, elismerést. A hír hallatán önkéntelenül is visz- sza kell tekintenünk 1969 tavaszára, fel kell elevenítenünk a szocialista brigádvezetők 111 országos tanácskozásának eseményeit. Az immár évtizedes mozgalom legodaadóbb hívei, féltőt és — túlzás nélkül mondhatjuk — forradalmárai kértek itt szót. Síkra szálltak a mozgalom formaságokba szürkillése ellen. olyanfajta megújulást sürgettek, hogy ez a mozgalom egyre jobban igazodjék az élet megváltozott körülményeihez, s valóban hatásos segítője legyen céljaink elérésének. A szocialista brigádok elismeréséről, u legjobbak erkölcsi és anyagi jutalmazásáról is sok szó esett ezen a tanácskozáson. A szocialista brigádvezetők III országos tanácskozása óta a különféle szintű szakszervezeti szervek a dolgozók, a szocialista bri- gácHagok legszélesebb rétegeinek bevonásával liibéj megfogalmazták a mozgalom követelményeit, s javaslatokat dolgoztak ki az erkölcsi, anyagi elismerés rendszerére is. Ezeket, a demokratikusan kialakított javaslatokat terjesztette a SZOT elnöksége a kormány elé, s ezeket szentesítette, tette általános érvényűvé a Minisztertanács 1970. január 2-i határozata. Az elismerés új rendje pontosan megfelel az új gazdasági mechanizmus alapelveinek. Többet érdemel az, aki többet ad a társadalomnak. az átlagosnál nagyobb megbecsülés, bér. rutalom és nyereségrészesedés illeti meg a legjobbakat. A szocialista brigádok feladata ma elsősorban az, hogy minden erejükkel segítsék a vállalatok gazdasági cél- j kitűzéseinek megvalósulását, hogy tegyenek peuy rninHprtf p th-molvfíl\ 11 ÖVE?- I léséért, a munka ésszerűsítéséért, a termeié- i ken.vség fokozásáért. Azok. akik ebben élen i járnak, megérdemlik a kitüntetést, rászolgálnak a megkülönböztetett anyagi elismerés- • re is. A nyereségelosztás új rendszere a korábbi- nál naivabb lehetőséget ad a vállalatoknak I az elvégzett munka szerinti differenciálásra Az új Kennányhatározat szellemében a ■ -’.’k ionn fontos szemponttá-- „ «ni-1.7 —, „—Í4 n stn brigádok vállalnak a közösségért. S most már első. sí rb-n e vállalatok gazdasági vezetőin és szakszervezeti szervem nv'líg. hegvan becsülik meg opvik legfőbb tames óikat: a kiválóan dolgozó szocialista brigádokat. Flanel; Tibor szerkesztőséghez érkezett panaszos leveleket, szervezi a lap levelezőit, tudósítóit, mint alapszervezeti titkár pedig neveli a fiatalokat, küldi őket pártiskolára, hirdeti: tanuljatok! A gépgyári munkás szerkesztőségünkben pedig főleg a munkaverseny- ről, a dolgozókat közelről érintő üzemi problémákról írt legszívesebben. Mint a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója, több mint egy évtizeden át dolgozik, hogy minél több ember kezébe kerüljön el pártunk központi és megyei lapja, ST Népszabadság és az Észak- Ma gyarország. Péter bácsit — mert mi fiatalok így hívjuk —, úgy ismerjük, mint aki nem tud nyugodni, mindig töri a fejét valamin. Olyan dolgokon például, hogy lehetne még több előfizetője az újságoknak falun, milyen cikkeket kellene írni az ifjúságnak. Peter bácsi, nyugdíjba vonulásával nein szakad el tőlünk, továbbra is második otthona lesz a kiadóhivatal, a szerkesztőség. * Húsz éve a Szerencsi járási Pártbizottság gépkocsi- vezetője Morvái József elvtárs, aki január 16-án tölti be 60. életévét. Előtte 26 és fél évig a Szerencsi Cukorgyár „pilótája” volt. De mint lakatos, esztergályos szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozott a Szerencsi Cukorgyárban különböző helyeken is, többek között mint művezető. Éltető eleme azonban a gépkocsi, a volán volt Különösen a járási párt- bizottságon érezte jól magát ezen a poszton, mert mint mondotta, a gépkocsivezetésen kívül másra is jutott idő. Hogy mire? Beszélgetni az emberekkel. Amíg a pártbizottság munkatársai a tsz-irodan, az üzem vezetőinél időztek, ő az állattenyésztőkkel, a gyár munkásaival, vagy éppen a szőlőben dolgozókkal beszélgetett. Az egész járásban Józsi bácsinak ismerik. Sok mindent megtudott így, beszélgetés közben. Mint a barométer az időjárást, Morvái József úgy tudta lemérni a járásban uralkodó politikai hangulatot. Bőven van tapasztalata a békekölcsönjegyzés, a begyűjtés, a tsz-szervezés Idejéből éppúgy, mint az egyre sikeresebb zárszámadásokról, az élüzem címmel kitüntetett üzemek eleiéről. Bizony, sokszor csak az éjfél vetette haza, a Pártteggyűlések, a különböző megbeszélések, a szabad pártnapok késő estig is elhúzódtak. Felesége, aki egykor MNDSZ-aktiva volt. s kerékpáron járta a vidékét soha nem tett neki szemrehányást. Gyermekeit is a part szeretetére, az igaz ügy iránti lelkesedésre nevelte. Leánya pedagógus, a fia pedig autó-motorszerelő. De sokat elmondta nekik is. s beszélgetés során másoknak is. hogy 1915 februárjában hogyan szervezték meg Szerencsen a kommunista pártot s milyen harcot kellett vívniuk igaz ügyük sikeréért. Morvái József elvtárs, mint azt kitüntetése alkalma- ból elmondotta, kicsit sajnál- ía’. h,°?y nyugdíjba vonul. Sajnálja otthagyni azt a nagy családot, amelyet neki a Szerencsi járási ” Pártbi - zottpág, a tsz-ek, az üzemei, jelentettek. Ezt a nagy csaladot úgy igyekszik pótolni, hogy a községi pártszervezet ben akar majd munkát v. :- lalni. Beszélgetni akar az emberekkel, tanítani, nevelni okét a párt szeretetére. s ha majd egykoron, éppúgv, mint ő, nyugdíjba mennek buszke tudattal mondhassák - érdemes volt becsületben megőszülni. Fodor László Regionális vízmüvet terv*?nnk Felsődohvzn térségében Borsod megyeben az idén is jelentős munkákra kerül sor, hogy’ a vízben szegény települések mielőbb elegendő mennyiségű egészséges ivóvízhez jussanak. A tanács segítségével és a lakosság anyagi hozzájárulásával 15 községben építenek ki vezetékes hálózatot, vagy létesítenek törpe vízmüvet. Az építési költségek 20—25 százalékát az érdekelt falvakbon lakó családok és intézmények — amelyek víz- mútársulásba tömörültek — fedezik így egészséges ivóvízhez jut majd Mályinka, Egerlö- vő. Szendrő. Sajópüspöki. Aszaló. Alsó- és Felsötelekes, valamint Clgűrid. Ezeken kívül a tanács megbízásából nagyobb szabású vízkutatás: és tervezési munkák is kendődnek a megyében. A zempléni táj egyik legszebb részén — a2 ősi váráról híres — Boidogköváralján például kutatófúrások kezdődnek. a hernádvölgyi telső- dobszai vízműre pedig regionális vízmüvet terveznek. A számítások szerint a itteni üutri: vízhozama olyan bő hogy abból öt település. Kis- és Nagyktnizs. Malniaj. Szcntistvánbaksa é- Uer- nádkérc« lakosságát vezetékes ivovtzhö’ at •*! is elláthatják. A regionális vízmű tervei második fél övre készülnek e. és felénitését a lakosság ősz. szefogááával végzik el.
