Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

ßSZAKMAGYARORSZAG 2 Vasárnap. 1969. dec. 16. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1970. évi népgazdasági tervet. A gazdasági fejlődés üteme 196'9-ben — az előzetes ada­tok szerint — az előző évi­hez hasonló lesz és némi­leg meghaladja a tervezet­tet. A társadalmi tennék 5, a nemzeti jövedelem 6 szá­zalékkal emelkedik. A fo­gyasztás a tervezettel egyező mértékben, mintegy 6 száza­lékkal jnő; a felhalmozás — a forgóalapok mérsékeltebb növekedése következtében —. kisebb a tervben számított­nál. Az ipari termelés mintegy 4 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kőolaj- és föld- gáz.termelés, a vegyipar, a villamosenergia-ipar és a géoipar termelése az átlagos­nál gyorsabban emelkedik. A kohászat termelése kis mértékben nő. az énftóenyag- ipari és a könnyűipari ter­melés viszont alacsonyabb a tavalyinál. A közgazdasági ösztönzők hatására kedvezően változott a termelés és az értékesítés aránya. Az értékesítés a ter­melést meghaladó ütemben nőtt és mérséklődött a kész­letek emelkedése. Javult a .ermelés szerkezete és saz- 1.-isáros?ága. Az ipari terme­lői árszínvonal várhatóan 1 —1.5 százalékkal emelkedik. Az iparban a foglalkozta­tottak száma magasabb a tervezettnél. A munkaerő­gazdálkodás. a munkaszerve­zés kevéssé javult: még min­dig indokolatlanul nagy a munkaerő-kereslet és nem ki­elégítő a termelékenység ala­kulása. Az építőipar termelése a •tervezettnél gyorsabban, kö­rülbelül 7—8 százalékkal növekszik. Az építőipar tel­jesítőképességét korlátozza helyenként a munkaerő és néhány fontosabb építőanyag <és szerelvény hiánya. A mezőgazdaság 5—6 szé- . zalékkal termel többet a múlt évinél. A fontosabb növényi termékek csaknem mindegyi­kéből az utóbbi évek legma­gasabb átlagtermését értük el. Az állattenyésztés fejlődő­je nem érte el a tervezettet, mind a szarvasmarha-, mind a.sertésállomány alacsonyabb i számítottnál. Beruházásokra a népgaz­daság a tervezettnél valami­vel nagyobb összeget fordít. Elkészült, illetve az év vé­géig átadásra kerül több je­lentős új létesítmény; a ter­vezett 22 egyedi nagyberu­házásból 17—18 befejeződik. A külkereskedelmi árufor­galom erőteljesen — mind az 1968. évinél, mind a terve­zettnél nagyobb mértékben — növekszik. A lakosság pénzbevételei — a számítottat meghaladó mértékben —, több mint 9 százalékkal nőnek. A több­letet főleg munkabér és nye­reségrészesedés formájában fizetik ki. A lakosság megta­karításai is nagyobb mérté­kűek a tervezettnél; megkö­zelítik a 7 milliárd forintot. A munkások és alkalmazot­tak reálbére körülbelül 4 százalékkal több az 1968. évi­nél. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 5,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forga­lom hozzávetőleg 9,5 száza­lékkal emelkedik. A fogyasz­tói árszínvonal körülbelül 1,5 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — nő. Indokolatlan azonban a ru­házati cikkek átlagosan 3 százalékos áremelkedése. Egyes fontos árucsoportokban a kínálat nem követte a megnövekedett keresletet és a választék sem megfelelő. Főleg ruházati termékeidben és több tartós fogyasztási cikkben nem volt kielégítő az ellátás. Élelmiszerekből •— a sertéshús kivételével — és élvezeti cikkekből általában elegendő mennyiség állt a la­kosság rendelkezésére. A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves terv­ben kitűzött gazdaságpoliti­kai célokat szolgálja. A leg­fontosabb feladat a gazdasá­gi munka hatékonyságának növelése, a népgazdaság ál­talános egyensúlyi helyzeté­nek további javítása. Ennek érdekében — a gazdaságirá­nyítási rendszer reformjának következetesebb gyakorlati alkalmazása és továbbfej­lesztése útján — biztosítani kell: — a termelékenység növe­lését; — a fogyasztói piacon a kereslet és kínálat, összhang­jának javítását; — a beruházási tevékeny­ség és — a külföldi versenyké­pesség további javítását. Nenuxeii jövedelem, beruházások A terv azzal számol, hogy 1970-ben a társadalom szük­ségleteit az eddigieknél ma­gasabb fokon lehet kielégí­teni. A társadalmi termék vo­lumene körülbelül 5 száza­lékkal emelkedik. A nem­zeti jövedelem 5—6 százalék­kal nő; a harmadik ötéves terv időszakában elért növe­kedése mind ütemében, mind mennyiségében jelentősen meghaladja a tervezettet. A beruházások 1970-ben az Ideihez képest 6—7 száza­lékkal növekednek; várható­an elérik a 79—80 milliárd forint értéket. Az építési be ruházások területén a keres­let és kínálat között kiala­kult feszültség még csak kis mértékben mérséklődik. A gépi beruházásoknál — egyes választéki és határidő prob­lémáktól eltekintve — a kí­nálat javul. 1970-ben is jelentős az ál­lami döntési körbe tartozó beruházások aránya. Sor ke­rül több egyedi nagyberuhá­zás — többek között a Ba­rátság II. kőolajvezeték, a Magyar Viscosagyár mű­szálüzeme, a Mohácsi Farost- lemezgyár és egy új műtrá­gyagyár — megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz nyújtott állami költségvetési támogatás magasabb az idei­nél. Az 1970. évi beruházási hitelkontingens az 1969. évi szinten marad és ebből új célokra több mint 4 milliárd forint fordítható. Költségvetési támogatást a terv a folyamatban levő, ko­rábban értékhatár felettinek minősített vállalati beruhá­zásokhoz, valamint egyes meghatározott célokra (pél­dául az építőanyagiparban a termelés bővítésére, az élel­miszeriparban a bortárolók bővítésére, a tejbegyűjtő-há- lózat bővítésére) biztosít. A beruházások ágazati szerkezete az ez évihez ké­pest kis mértékben változik: némileg csökken a termelői, és emelkedik a nem termelő ágazatok, ezen belül a lakás­építés részesedése. Ipar Az ipari termelés az idei­hez képest mintegy 6 száza­lékkal nő. Ezzel a harmadik ötéves terv előirányzata tel­jesül. A növekedés a bel­földi igények jobb kielégíté­se mellett biztosítja a terve­zett exportot is. A terv felté­telezi, hogy a fizetőképes ke­reslet, valamint a szabályo­zó rendszerben bekövetkező változások az iparvállalatokat a jelenleginél erőteljesebben ösztönzik a termelés növelé­sére és a szükségletekhez va­ló alkalmazkodásra. A terv szerint a gépipar termelése 7, a vegyiparé 12, a villamosenergia-iparé 8,5 százalékkal nő. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése az átlagosnál las­sabban növekszik. Az építő­anyagipar termelése — a je­lentős fejlődés ellenére — rnég 1970-ben sem képes ki­elégíteni az igényeket, s ez szükségessé teszi az építő­anyag-behozatal növelését. A munkaerő-gazdálkodás­ban és a termelékenységben javulásra van szükség, ezért a munkaügyi szabályozás úgv módosul, hogy fékezze a lét­számemelést és jobban szol­gálja a teljesítmények foko­zását! Az iparban foglalkoz­tatott létszám körülbelül 2— 2,5 százalékkal, az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 3 —4 százalékkal emelkedik Az ipari termelés tervezett növekedése feltételezi a vál­lalati fejlesztési alapok fel- használásával a gyorsabb gé­pesítést, a műszaki színvonal emelését is. Az építőipar termelése 1070-ben 7—8, az építés-sze­relési tevékenység 7 száza­lékkal lesz magasabb az idei­nél.. Az építési tevékenység öt év alatt lényegesen gyor­sabban fejlődik, mint amivel a terv számol. Az építkezések 1969. évinél kedvezőbb anyagellátása érdekében a hazai építőanvag-termelés mintegy 10 százalékos és az import 30 százalékos bővíté­sére van szü kség. Mezőgazdaság A terv — átlagos időjárást feltételezve —, a mezőgazda­LEHOCZKY ALFRED: Hetvenegy nap a háborúbó 52 Az ideiglenes nemzetgyű­lés előkészítő bizottságának megbízottai december 15-én este érkeztek Miskolcra: dr. Juhász Géza középiskolai ta- "náf (a Független Kisgazda- párt részéről) és Farkas Mi­hály (az MKP képviseleté­ben). A küldöttek Miskolcon meglehetősen ellentmondásos helyzetet találtak. Juhász Géza megjegyezte: — örömmel jöttem Mis­kolcra, mert hallottam. hogy az országban Miskolc volt az első, ahol fegyveresen is igyekeztek a német igát le­rázni ... Ugyanakkor azt kellett ta­pasztalniuk, hogy a MOKAN- .komitén kívül egyetlen más politikai erő sem tevékeny­kedik. Kitűnt, hogy az MKP programjának — amit a Füg­getlenségi Front magáénak fogadott el — értelmezése nem világos. Ovi tisztázás A kibontakozás első lépé­se a demokratikus összefogás politikai és szervezeti felté­teleinek megteremtése volt. Ennek érdekében létre kel­lett hozni a Magyar Nemze­ti Függetlenségi Front helyi sze. . ezetét, a nemzeti bízott- Ságot, I i A december 16-í értekez­leten — melyet a MÓKÁN és a polgármester hívott össze — részt vettek a város de­mokratikus pártjainak kép­viselői, az egyházak megbí­zottai, valamint — szavaza­ti jog nélküli vendégekként a diósgyőri munkások képvi­selői. Gálffy Imre polgármester megnyitó szavai után Farkas Mihály szólalt fel: — A kommunista várt nem tör politikai monopóliumra — mondotta —, hanem a többi demokratikus párttal együtt és egyenlően küzdeni akar a független, szabad Ma­gyarországért .. Szólt az országosan kibon­takozó politikai életről: — Szegeden. Hódmezővá­sárhelyen, Debrecenben, Orosházán és Szentesen már megalakultak a nemzeti bi­zottságok, s megkezdték te­vékenységüket. Ezt követően ismertette az MKP programtervezetét, a demokratikus kibontakozás feltételeit és tennivalóit. Ja­vasolta. hogy mielőtt meg­választanák a nemzetgyűlés képviselőit, hozzák létre Mis­kolcon is a nemzeti bizott­ságot Felszólalások Fülöp József — a nyom­dászszakszervezet képviselő­je — a sok bújdosás utón örömmel üdvözölte az érte­kezletet: — A miskolci munkások rengeteg szenvedésük dacára és képesek dolgozni és áldo­zatok árán is vállalják az or­szág újjáépítési munká­ját, de erkölcsi feltételként kívánjuk. hogy csakis azok fogjanak ebbe a munkába, akik nem fújták a németek harsjonáját... Dr. Zsedényi Béla (jogaka­démiai tanár, a Független Demokrata Párt képviselője) arról szólt: az ország több­ször volt már olyan helyzet­ben, hogy nem volt királya. Szólt az ideiglenes nemzet- gyűlés fontosságáról, s beje­lentette, hogy egyetért és el­fogadja az előterjesztett prog­ramot. A képviselőjelölésről Ju­hász Géza szólt. Elmondta, hogy Miskolc eredetileg 10 képviselő küldésére kapott jogot, mely egyúttal a megyét ■is képviseli. Majd hozzátet­te: — Miskolc hősies magatar­tása bennünket, mint kül­dötteket arra indított, hogy ezt a számot 12-re emeljük. Juhász így folytatta beszé­dét: — Mikor erre az útra elin­dultam, nehéznek látszott a feladat Fülöp József beszéde azonban minden aggályomat eloszlatta. A miskolci mun­kásság iw» akar bosszút áll­ni, hanem építeni akar.,. A bizottság megválasztása Ae értekezlet Tóth Bélá­nak, a MÓKÁN vezetőjének javaslatára elhatározta a nemzeti bizottság megválasz­tását. Vajda Gábor tett javasla­tot a bizottság tisztségviselői­re. A bizottság elnökének Tóth Bélát javasolta. Alelnö- kök Rónai Sándor (szociál­demokrata) és Zsedényi Béla lettek, míg a bizottság főtit­kárává Kozma Ferencet (Kis­gazda), titkárává pedig Pö­dör Lászlót választották meg. A 35 tagú miskolci nem­zeti bizottságban a négy de­mokratikus párt, a szakszer­vezet. az értelmiség és a MÓKÁN 5—5 taggal volt képviselve. Így a megalaku­lás pillanatában a tagok kö­zül 15 volt a kommunista (5 MKP, 5 MÓKÁN, 4 szak- szervezeti és egy értelmisé­gi). A bizottság első feladat­ként a képviselők megválasz­tását határozta el, s ezért másnap — 17-én — újra ösz- szeült a nemzeti bizottság. Délután három órára nép­gyűlést hívtak össze, mely jóváhagyta a nemzeti bi­zottság és a képviselők meg­választását. (Következik: Az ordenni I akciód ________________ . * s ági termeié» körülbelül 1 százalékos növekedésével szá­mol. Ezen belül a növény ter­mesztés eredményei várható­an nem haladják meg az 1969. évit, az állattenyésztés termelési értéke emelkedik Ehhez hozzájárul, hogy az idei j<K szemes- és szálasta- karmány-termés eredménye­ként a jövő évben elegendő takarmány áll rendelkezésre. A műtrágya-felhasználás körülbelül 400 ezer tonnával lesz nagyobb, mint 1969-ben. 1970-ben az elmúlt évi be­ruházások és a tenyésztési kedvet fokozó intézkedések hatására az állattenyésztés termelési értékének növeke­désével lehet számolni. Emel­lett is azonban — a belföldi ellátás biztosítására — jelen­tős mennyiségű sertéshús­importra kerül sor. A mezőgazdaság várható terméseredményei alapján az élelmiszeripar, termelése kö­rülbelül 4 százalékkal nő. Az .év folyamán az élelmisze­rekből általában kiegyensú­lyozott ellátás várható. SCdsíe kedés Az áru- és személyszállítás várhatóan 2 százalékkal nö­vekszik. Mind a személy-, mind az áruszállításban to­vább csökken a vasúti, és nő a közúti közlekedés részará­nya. A közlekedési vállala­tok az áruszállítási igényeket mennyiségileg képesek kielé­gíteni, a szállítási csúcsok idején jelentkező nehézségek leküzdése azonban a munka nagyfokú szervezettségét kö­veteli meg. A közforgalmú autóbusz- közlekedés teljesítményének növekedési üteme az előző 3 év átlagához képest megkét­szereződik. A lakosság sze- ménygépkocsi-állománya to­vább bővül. Javul a szerviz­és karbantartó-szolgálat. A hajózásban és a légi közleke­désben a járműpark jobb Sd~ Életszínvonal, kiskereskedelmi árwforaaíom, lakásépítés használásával szintén növe­kednek a teljesítmények, A budapesti közlekedés ja­vításában jelentő«? lépés * földalatti gyorsvasét első, » Deák térig terjedő szakaszé nak üzembe helyezése. Befeje­ződik a Baross tér rendezése, a Fehér úti főműhely építése és megtörténik a Hungária körúti felüljáró részleges át­adása. A nemzetközi távbeszélő forgalom fejlesztése szem­pontjából nagy fontosságú, hogy üzembe lép a budapesti távválasztó központ és a nyugati országokkal a távbe­szélő és televízió összekötte­tés kibővítését szolgáló táv­kábel és mikrohullámú rend­szer. A távbeszélő főközpon­tok kapacitása Budapesten 14 ezerrel, vidéken 4700-zal nő, ezenkívül mintegy 13 ezier al­központi állomás belépése várható. Mindezek ellenére ® távbeszélő igényeket teljes mértékben még nem lehet ki­elégíteni. Külkereskedelem A terv egyrészt a belföldi ellátás, másrészt a külkeres­kedelmi egyensúly követel­ményeit ügyelőmbe véve irá­nyozza elő a külkereskedel­mi forgalom fejlődését. A szocialista országok viszony­latában a kivitel 7—8. a be- hozatal 6—7 százalékos nö­vekedése várható. Intézkedé­sekkel ösztönzik a szocialista gépimport növelését és a fo­gyasztási iparcikkek behoza­talának növelését. Tőkés vi­szonylatban a kivitel 5—6 százalékos és a behozatal mintegy 10 százalékos növe­kedése várható. A félkész- éss a gépipari termékek kivite­le továbbra is az átlagosnál gyorsabban emelkedik. A könnyűipari cikkek kivitelé­nek növekedése — a belső piac jobb ellátása érdekébe»! — az ideinél kisebb. 1970-ben tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. A pénzbevételek mintegy 8 százalékkal emelkednek; ezen belül a munkabérek és a munkaviszonyból szárma­zó jövedelmek körülbelül 6 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó be­vételek pedig kb. 10 száza­lékkal nőnek. „A kormány 1970-ben a fo­gyasztói árak stabilitására tö­rekszik. Ezért a fix, illetve a maximált árak körét válto­zatlanul fenntartja, ami azt jelenti, hogy nem nő a sza­bad árak körébe tartozó ter­mékek hányada. Figyelemmel azonban a szabad árak terü­letén várható emelkedésekre és csökkenésekre, a terv az­zal számol, hogy a fogyasz­tói árszínvonalban mintegy 1—1,5 százalékos növekedés következik be. Az árszínvo­nal változását is figyelembe véve az egy keresőre jutó reálbér növekedése 2,5—3 százalék, az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése 4,5 —5,5 százalék.” Ezzel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom fo­Etféssségvgyi, szociális és kuRuréiís ellátás lyó áron kb. 9 százalékkal, (változatlan áron, 7,5—8 százalékkal) emelkedik. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ideinél 8 száza­lékkal nagyobb értékesítésre van lehetőség; a ruházati termékek forgalma körülbe­lül 9, a vegyes iparcikkeké: pedig körülbelül 11 százalék­kal növekszik. A legdinami­kusabb fejlődés a tartós fo­gyasztási cikkek értékesítésé­ben várható. Az idei 22 ezer gépkocsival szemben 30 ez­ret vásárolhat a lakosság. Az építőanyagok forgalma» 11 százalékkal emelkedik. Javul az ellátás cementből, tetőfedő anyagokból, fals­csempéből A kiskereskedelmi forga­lom tervezett növekedése el­sősorban az ipari termelés megfelelő növelését kívánja meg. Emellett bővíteni kell a fogyasztási cikkek import­ját is. 1970-ben kereken 70 ezef lakás épül. A harmadik öt­éves terv lakásfejlesztési elő­irányzata mintegy 18 ezerrel túlteljesül. A gyógyintézeti ágyak szá­ma mintegy 1400-zal nő. A szociális otthonokban kb. 1200-zal emelkedik a helyek száma; a tervidőszak végén 10 ezer 60 éven felüli lakos­ra kb. 153 szociális otthoni ágy jut. A bölcsődei helyek száma 1100-zal bővül és az év végén több lesz. mint amit a harmadik ötéves terv előirányzott: mintegy 5000 új óvodai hely létesül. Felépül kb. 600 általános iskolai és mintegy 100 középiskolai tan­terem továbbá 80 középisko­lai műhelyterem A szakmun­kásképzés hálózata mintegy 130 osztályteremmel, 240 mű- helvtermi és 700 diákotthoni férőhellvel bővül. A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfolya­mán a nappali tagozatú hall­gatók száma kb. 4400 les& Az egyetemeken és főiskolá­kon 9600 — az ez évihez ha­sonló számú — nappali első éves hallgató felvételére ke­rül sor. A Minisztertanács felkén a társadalmi szerveket, hogy az 1970. évi népgazdasági terv céljainak széles körű is­mertetésével, a szocialistái munkaverseny kibontakozta­tásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a la­kosságot. a vállalatok és in­tézmények vezetőit és dolgo­zóit; odaadó munkájukkal biztosítsák az 1970. évi nép- gazdasági terv teljesítését. ÄZ M-iß 70. éwi üégiterw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents