Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

Szombat, 1969. dec. 13. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 TALÁLKOZÁS Dozsnyák János visszaemüékezéséből Elkészült a Bodrogköz „vízmérlege64 Öntöző fürtök 4 ezer hold „esőztPtéscrc66 n. ) — Szervusz. — Szervusz — köszöntöt­tük egymást. Az idegen is kezet nyújtott, de azon túl, hogy kemény, acélos szorítá­sa volt, ami tisztviselőinknél szokatlan, nem tűnt fel sem­mi. Az se, hogy szlovákul váltottak néhány szót. Utólag tudtam meg útjuk Igazi célját. Msigmond a Kiserenyőben lakott. Ott már szovjetek voltak. A százados fel akar­ta deríteni, hogy honnan lö-, vik a németek Diósgyőrt, a gyárat. Hát elindultak cser­készni. A százados bátor em­ber volt. Zsigmonddal elbal­lagtak Baross-aknáig. Ott a r tlinkás és Baross-akna kö- zo*ti réten volt beásva négy könnyű és a parasznyai er­dészkertben két közepes lö- veg. A tiszt szépen meg­szemlélt mindent, aztán visz- szajött. Ekkor találkoztunk. — Baj van, Jani — mond­ja nekem Zsigmond. — Mi lehet még itt na­gyobb baj? — A hetes-nyolcas koló­niát titokban ki kellene ürí­teni. Ott működik két akna­vető. — Meg lehetne csinálni, de mégse lehet. — Miért? — Az embereknek el kell mondani, miért kell. Valaki­nek eljárhat a szája. És ha mindenki hallgatna is, a né­metek sem vakok. Néhány szót váltanak. Zsigmond megint mondja: — Akkor meg nagy áldo­zatokkal járhat. Nem tehet­nek mást... — Van egyszerűbb megol­dás. Gondoskodom arról, hogy a támadás kezdetén n hót aknavető elhallgat Csalt az időpontot kell tudnom. Megint szlovák beszéd. Zsigmond szinte súgja. — December 10-én hajnal­ban. Ha az aknavetők el­hallgatnak, akkor tudják; minden rendben van. Ha nem... háború, háború. — Nem lesz rá szükség — mondtam határozottan, de még nem tudtam, hogyan in­tézem el. Ök elmentek. Én ottmarad­tam a mardosó gondolatok­kal, töprengéssel. Nyitott szemmel és füllel aludtam. Fel-felriadtam. Volt, amikor világosan hallottam, hogy megkezdődött a tüzér­ségi előkészítés. Pedig csend volt. csak egy-egv lövés, vagy lövéssorozat hasította ketté az éjszakai sötétséget. Aztán nem volt többé ké­tely. A két kolónia közötti aknavetők vadul kezdtek dolgozni. Dörgés, süvöltés, vijjogás. Kinyitottam az aj­tót. A németek dolgoznak az épület túlsó oldalán, de sem­mi gyanús mozgás. A fás­kamrához megyek. Előhúzok két kézigránátot Két gyors mozdulat. Besietek. Várom a hatást. Az aknavetők hirtelen el­hallgatnak, ugató • kiabálás. Kilövés nincs többé. Mi van? Kilesek. A patak mocskos vi­ze erősen csobog. N'"sak. a fritzek menekülnek! Ügy lát­szik, annyira váratlan volt a robbanás. annyira nem tudták honnan szakad nya­kukba az áldás, hogy nem is a főútvonalon, hanem a pa­tak medrében iszkolnak el. Kicsit várok, aztán szólok Brungelnek. Igaz, van a sejt­ben 16 ember, de ilyenkor összeszedni nem lehet. Körös, körül és a fejünk fölött, rai- tunk keresztül tombol a há­ború. A német hozzánk ér. Ke­zéből csöpög a vér. A mi go­lyónk. vagy a szovjeteké ta­lált? Ki tudja. — Kettő! — számol Brun- gel Hol a második? Ni- csak a piszok. Az. meg a hátunk mögött, a Previcer b'ini kertiéből bukkan elő. A puskát bedugta a széná­ba s f"lom°’t kézzel közele­dik No, állj csak a másik mellé. — Ha megmnz.dultok. tro­lit kantok. F'-ted? — Kife­jezéstelen bamba arc. Az élő gyávaság. Hogy tudtak pa­rancsolni! Milyen magabizto­sak voltak, amikor baloldalit kellett lefogni, internálni, gyilkolni. Fölényesek, amikor szerelték lefelé és értékes be­rendezéseket robbantottak fel a gyárban. És most. — Nézd csak. Ott a fánál. — Te ott balra, én amazt jobbra. — Magyarszid partizán! Szovjetek állnak mellet­tünk, mögöttünk. Hátunk mögött rohantak le a hegy­ről, a kolóniák között. Az el­beszélésekben ezek a találko­zások mindig olyan diadal­masak. szépek. Mi nem ölel­tük meg egymást, még kezet se fogtunk. És olyan hirte­len ment minden. Hogyan történt, nem is emlékszem, csak arra, hogy együtt lőt­tük a németeket, s hogy itt van a csoportom másik két tagja, Muntyán Péter és Ma­iér Ferenc is. A két német már nincs velünk. Géppisz- tolyosok vitték el valahová. És valami meglep. Mi erő­sen fedezzük magunkat. A szovjetek magabiztosan ro­hannak előre. — Prrr... prrr — berreg-. nek a géppisztolyok. Egy né­met villámgéppuska kaszál. Valaki itt, aztán ott feljaj- dul. Folyik a vér. Szovjet vér öntözi a kolóniák udvarát. Aztán elhallgat a villámgép­puska. Elszórt lövés, aztán csend lesz. Bénító csend. Olyan, mintha egy kegyetlen rossz álom érne véget. Nem értjük egymás nyel­vét. A szovjet géppisztolyos- sal mégis úgy haladunk a bunker felé, mintha gyer­mekkorunk óta ismernénk egymást, s anyanyelvűnkön beszélnénk. Puskatussal meg­verem az ajtót. Néhány ci­vil férfi riadtan dugja ki a fejét, s gyanakodva néz rám. Mit akarok, s miért van ke­zemben a fegyver. Csak a szemük kérdez. Mi van? — Kijöhettek. Vége a há- bdrúnak. Milyen egyszerűen hang­zanak ezek a szavak. Nincs benne semmi ünnepélyes csengés. Ügy hangzik, mint egy közönséges közlés. — Hol vannak a szovjetek? — Ott — intek a hátam mögé. Az emberek eltorlaszolják a bunker bejáratát. Egymás háta mögött, egymásra ka­paszkodva néznek előre kí­sérőmre. A katona szétveti lábát, sapkáját hátratolja, s a lő­porfüsttől kormos ujjaival homlokára bök. — No, ruszki szoldát, ne félj, nincsen neki szarva. Ennyit mond. ennyi az ösz. szes magyar tudása, nem tu­dom, hol, s miért tanulhat­ta. A mozdulat, az idegenből kirobbanó magyar szó fel­oldja a feszültséget. A férfi­csoportban előbb az egyik, a másik, a harmadik neveti el magát, s a bunkerből las­san özönleni kezd a nép, s hatalmas gyűrűvel veszi kö­rül a katonát. Csorba Barnabás Javul a fogyaszlói érdekvédelem A közelmúltban kormány- rendelet jelent meg az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelő­ség szervezetének módosítá­sáról. A rendelet lényege és célja a fogyasztói érdekvéde­lem javítása, ezért a koráb­ban egységes állami kereske­delmi felügyelőség szerveze­tét szétválasztja, decentrali­zálja. A főfelügyelőség neve Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőség lett, ami nem­csak az új elnevezésben je­lent változást, hanem abban is. hogy ezentúl magas szintű országos ellenőrzéseket tart, amelyekbe bevonja a megyei kereskedelmi felügyelősége­ket is. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói érdekes és igen hasznos mun­kához kezdtek. Arra kiván­csiak, hogy a borsodi tájakon mennyi felesleges vízkészlet áll rendelkezésükre, az új ipari üzemek telepítésére, az öntözéses gazdaságok bővíté­sére és a falusi lakosság el­látásának biztosítására. A leltározást elsőként a sárospataki szakaszmér­nökség készítette el a Bod­rogközben, valamint a fo­lyó vonulata mentén. A kutatás pozitív ered­ménnyel zárult. Megállapí­tották. hogy az 1200 négyzet­kilométernyi területen a pa­takok és főcsatornák vízhoza­ma — ai elmúlt évi augusz­tusi 85 százalékos vízszintet figyelembe véve — másod­percenként 234 liter, a Bod­rog pedig 6500 liter. A vizs­gálat során bebizonyosodott, hogy a patakokból, főcsator­nákból és a Bodrogból másoducrcenkcnt 3480 liter víz vehető ki öntözési cé­lokra, ezzel szemben a gaz­daságok csak 1037 litert használnak fel. A felesleget a Tiszába enge­dik, amely a keleti főcsator­nán keresztül a Körösökbe folyik. A kiskörei duzzasztómű felépítése utón ez a vízmeny- nyiség Borsodban marad, és hasznosítására előrelátható­lag Füzesér, RIcse és Zemp- lénagárd környékén csaknem 4 ezer hold -csőztctésére" úgynevezett öntözőfürtöket építenek. A Bodrogközben bő vízré­tegek húzódnak a föld fel­színe alatt is. A mérések alapján 20—25 méteres ásott kutakból másodpercenként 1520 liter víz nyerhető, anél­kül, hogy a területen talaj­vízcsökkenés állna be. A ta­lajvizet, mivel mangánt és vasat tartalmaz, jelenleg semmire sem hasznosítják, holott, olcsó, ásott kutak lé­tesítésével mintegy 3 ezer hold szántóföldet lehetne be­lőle öntözni. Ugyanakkor ki­mutatták azt is, hogy 300—400 méter melység­be fúrt kutakból másod­percenként több mint 900 mamamamaBOKt u-vje liter egészséges vizet kap­hatnak, amelyek alkalmasak a vízben szegény bodrogközi falvak el­látására. A Bodrogot környe­ző 1200 négyzetkilométernyi terület viszonylag pontos „vízmérlege” csütörtökön ké­szült el. Korszerű vegyipari termékek az építőiparban Közérdeklődésre számot tartó ankétra kerül sor de­cember 15-én és 16-án Mis­kolcon, az SZMT-székház- ban. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, az Építő-, Fa- és Építöanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága, valamint az Építés- tudományi Egyesület megyei csoportja kétnapos ankétot rendez. A megbeszélésen ar­ról hangzanak el előadások, hogy a városfejlesztés és a lakásépítés meggyorsítása céljából miként lehetne fel­használni az építőiparban a korszerű vegyipari terméke­ket Az első napon a Tiszai Ve­gyikombinát és a Borsodi Ve­gyikombinát mérnökei tarta­nak előadásokat, s ezeket vi­ta követi. Az egész napos programban összesen hat előadás hangzik el. míg a má­sodik napon négy előadást tartanak vegyészmérnökök és ép í tészmérn ökök. Karácsonyig eléri az Borsod megyében valóra vált a jelszó és ma már min­den általános iskolának van televíziója. A nemes akció keretében az üzemek, bá­nyák, vállalatok és ifjúsági szervek eddig 175, a megyén ktviili intézmények pedig 65 nagyképernyős készüléket ad­tak a kis pajtások Jtanulmá- nyai elősegítésére. A mozgalom azonban to­vább szélesedik a megyében, és a kis falusi iskolák ellá­ötvenet tása után megkezdték a nap­közi otthonok felszerelését is tv-készülékekkel. Eddig mint­egy húsz napközi otthonnak — köztük az alsózsolcainak, a rudolf telepinek, a sajó- szentpéterinck, a szirmabese- nyőinek és a sajókazainak — ajándékoztak nagyképernyős készüléket. A művelődési osztály szá­mítása szerint a t.v-vel ellá­tott napközi otthonok száma karácsonyra eléri az ötve- net. A zavarosban halásztak Visszaélések a Tokaji Tiszavirág Htsz-nél Nagylelkű a csárdavezető — Csáki szalmája a közös vagyon Egy NEB-vizsgálat eredménye: az elnök és a főköny­velő felfüggesztését javasolták. Megindult a bűnvádi eljárás. A konjunktúra-lovagok, az ügyeskedők mind jobban, szervezettebben próbálják ki­használni a reform szaba­dabb lehetőségeit. Mint köz­tudott, a miskolci nagy sör­panama perében Garai Já­nos. az elsőrendű vádlott, a Tokaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet miskolci halászcsárdájának volt a ve­zetője Társaival együtt több mint 290 ezer forinttal ká­rosították meg a szövetkezet közös vagyonát. a társadalmi tulajdont. Már ennek kap­csán is felvetődik az emlí­tett szövetkezet vezetőinek, elsősorban elnökének és fő­könyvelőjének felelőssége: az ellenőrzés elmulasztása, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt. A szövetke­zetnél már korábban is vol­tak ellenőrzések, és különbö­ző szervek kifogásolták a szövetkezeti demokrácia m?g- sértését, felrúgását, az aktív és elsőrendű halászati mun­ka helvett á kupeckedést, a könnyű pénzszerzést, a jog­talan haszonszerzést: ma­gyarán szólva, a tisztességes termelőszövetkezeti munka helyett a „zavarosban való halászatot”. Minden, csak nem szövetkezet * A pertől függetlenül, köz­érdekű bejelentés alapján a szerencsi járási Népi Ellen­őrzési Bizottság, a megyei bizottság hathatós támogató sávai éppen ezért vizsgálatot rendelt el a szövetkezetnél’ a vizsgálat elsősorban a szö­vetkezet számszaki, admi­nisztratív és pénzügyi fe­gyelmére, tehát a társadalm: tulajdon védelmére terjedt ki. Vizsgálta a bizottság a szövetkezeti demokrácia be­tartását, a termelőszövetke- , zet teljes működését, amely­ből máris megállapítható, hogy a Tokaji Tiszavirág már minden, csak nem halá­szat) termelőszövetkezet. A 39 tagú szövetkezet — több vizsgálat bizonyítja —, a tisztességes termelőmunka útjáról már hosszabb ideje áttórt az ügyeskedők, a kon­junktúrát kihasználó kupec- kedók magatartására. Jólle­het, a kérdésben korántsem marasztalható el a szövet­kezet egész tagsága, hiszen elsősorban a mindent meg­szavazó vezetőség, és a min­dent megszavaztató elnök és főkönyvelő a ludas. így könnyű dicsekedni Az évi tízmilliós termelési értékkel dolgozó közösség csupán 6 százalékot mond­hat magáénak oly módon, hogy azt a Tiszából, vágj’ a termelőszövetkezet halasta­vából termelték volna ki. Könnyű dicsekedni 70 forin­tos munkaegységgel úgy, hogy azt lényegében a ven­déglátóipar! egységek állít­ják elő. Hazánk termelőszö­vetkezeti parasztsága hallat­lan szorgalommal do’gozik a földeken, s ér el ma már közismerten is dicséretre méltó, magas termelési ered­ményeket, ezzel együtt meg­érdemelt jövedelmet, amely a munkaegységek értékében re­alizálódik, de amögött haj­nált köszöntő és napot bú­csúztató szorgalmas munka van, hozzáértés, ügyesség de semmiképpen nem ügyeske­dés. Továbbmenve: ha figyel­men kívül hagyjuk a jogta­lan haszonszerzés eléggé el nem ítélhető tényét, a szö­vetkezet vezetősége, elsősor­ban a főkönyvelő, s az el­nök akkor is súlyosan meg­sértette a pénzügyi és bi­zonylati fegyelmet, amely visszaélésekre adhatott okot: a szövetkezet nem rendel­kezik olyan ügyrendi és ügy­viteli szabályzattal, amely alkalmas a gazdálkodás és ellenőrzés minimális gyakor­lásához. A házi pénztár napi zárását nem végzik, csupán alkalomszerűen. Csáki szal­mája tehát itt b közös va­gyon. Kié a pálinka? Rendszeresen vásároltak például üzemanyagot, ame­lyet nem vételeztek be, de a felhasználását sem köny­velték le. A tokaji halász- csárda például az év elején közel 3 ezer forint értékben kapott olyan burgonyát, amelyet a központ fizetett ki, viszont azzal a csárda nem terhelte le magát: a fő­könyvelő a helyszíni bizottsá­gi ülésen csak annvit mon­dott: hót igen, ez hibái??). A tokaji halászcsárda veze­tője például azért vett saját zsebéből 45 liter szilvapálin­kát, nehogy leltárhiánya le­gyen. „Előzékeny volt ez a csárdaveze*ő.” Megúszta egy írásbeli megrovással. Van példa „maszek” borvásárlá­sokra is elég szép mennyiség­ben: tekintettel a minőségi ellenőrzések elmulasztására, ez nyilvánvalóan a vá'árlók megkárosításának mondható. A főkönyvelő, az elnök mindig elnéző, jószívű ember volt Még a sikkasztók is ol­csón megúszták a dolgot. Egy esetben az egyik ilyen „hűt­len” kezelőnek fél órán be­lül kellett 14 ezer forintot a postán befizetnie, mert rá­jöttek, hogy zsebre tette a pénzt, de utána mehetett is­ten hírével. (Ugyebár minden csip-csup dologból nem kell ügyet csinálni? A szerk.) Ségorság, kGmaság Az összefonódás, a sógor- ság, komaság szintén nem r t- ka dolog a szövetkezetnél. A tokaji csárda egyik vezető­je a főkönyvelő sógora. A főszakácsnő az elnök felesé­ge. De van még több sógor, koma, lehetne sorolni ... A népi ellenőrzés alapos, de csak részletekre kiterjedő ellenőrző munkát végzett. Mint a tények bizonyítják, a szorgalmat, fáradságot nem kímélő társadalmi munkások egész szép számmal 'találtak súlyos szabálytalanságot, sőt, bűncselekmény elkövetésére alapos gyanút szolgáltató tényeket. Nem vitatható, eléggé zavaros a Tokaji Ti­szavirág Halászati Termelő- szövetkezet „vize”, és ráfér a tisztítás. A Népi Ellenőrzé­si Bizottság helyszíni ülésén javaslatában felkérte a járá­si tanács vb-t, hogy a szövet­kezet elnökét és főkönyve­lőjét állásából azonnali ha­tállyal függessze fel. rendel­jen el további vizsgálatot, s ezzel egyidőben a bizottság a nyilvánvaló tények alapján megtette a bűnvádi feljelen­tést is. Csengcri Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents