Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

Biszku Béla, a? MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalását mondja a parla­ment ülésszakának második napján a költségvetési tör­vényjavaslat vitájában. Biszku Béla bevezetőül a gazdasági helyzet egységes megítélésének fontosságát hangoztatta, nagyra értékel­te a reform eddigi eredmé­nyeit, majd rátért a széles körben kedvezőtlennek ítélt egy főre jutó termelés prob­lémáinak elemzésére. Az okok sokrétűek' mondotta, de csak részben újkeletűek. Ide tartozik, hogy a munkaidő­csökkentést gyorsabban ve­zették be több helyütt, mint Szólt az áradról is. Úgy vélte, ha általában nem is haladta meg az áremelkedés a tervezettet, a dolgozók nem átlagszámok alapján élnek és ruházkodnak, és akiket na­gyobb mértékben érintettek az árváltozások, pl. a ruhá­zati cikkekben, azok érthető­en sérelmezték ezt, mert az egyes termékek árának eme­lése mellett más cikkeknél a tervezett árcsökkentéseket nem hajtották végre. Ez azonban nem a kormány dol­ga hanem a tárcáé és a vál­lalatoké. A minisztériumok­tól, az illetéke«! állami szer­vektől elvárják, hogy ilyen kérdésekben határozottabban járjanak el. mondotta a Köz­ponti Bizottság titkára, a képviselők helyeslése köze­pette. Nálunk a dolgozók, akik becsületesen dolgoznak nem élnek rosszul. De van­nak kis jövedelmű emberek, családok, akiknek az olcsó holmi megvásárlása is gondot okoz. és számukra nem kö­zömbös. hogy legvenek ilven holmik! Ami pedig a dolgo­zók érdeklődését, észrevéte­leit illett a gazdasági és más közügyekkel kapcsolatban, ezt semmiesetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. A legfontosabb, ilyen üevekben a nyílt és őszinte beszéd. Tímár Mátyás beszéde Megkülönböztetett _ figye­lemmel hallgatták a képvise­lők dr. Timár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes fejte­getését ezekről, a közvéle­ményt ugyancsak élénken foglalkoztató kérdésekről. A miniszterelnök-helyettes vé­leménye szerint is a reáljö­vedelem és a reálbér pozi­tívnek tekinthető átlagos nö­vekedése mögött sok arány­talanság és egyenlősdi is meghúzódik. Ezeket azonban nem lehet egyik évről a má­sikra megszüntetni. A legfon­tosabb most: a legelmara­dottabb jövedelmű rétegek viszonyainak javítása és ugyanakkor a határozottabb differenciálás a jövedelmek­ben. A Központi Bizottság által javasolt bér- és nyug­díjjavító intézkedések együt­tesen mintegy 1,7 milliárd forintra rúgnak, ennek több mint a fele megy a nyugdí­jakra, de ez azért még sze­rény lépés. Ö is szólt az áruellátásról. Gondosabb kereskedelmi megrendelésekre van szük­ség, mondotta. Az ipar vi­szont tegyen erőfeszítéseket a legfontosabb vásárlók, a hazai lakosság jobb ellátása érdebében. A szabadárak hem különösen széleskörűek. Szükség van rájuk, de a ver­senyt erősíteni kell, hogy ösztönözze a szükségletek jobb kielégítését, és lehetet­lenné tegye a túlzott áreme­léseket, amire sok esetben a monopolhélyzet vezet ■ (Folytatás a 2. oldalon) Elfogadták Borsod IV. ötéves tervének irányelveit •• Ülést tartott a megyei tanács Korábban már hírt adtunk róla: a tanácsi tervezés tör­ténetében először több va­riációt és elképzelést felsora­koztató, a helyi erőforráso­kat figyelembe vevő koncep­ció készül a végleges tervek megfogalmazása előtt. A ta­nácsi tervezés új módszere érvényesül most, a negyedik ötéves népgazdasági terv elő­készítésének időszakában. A végrehajtó bizottság ál­tal előterjesztett elvi állás­pontokat és a megye további fejlesztéséről szóló elgondo­lásokat vitatta meg tegnap, csütörtökön délelőtt Borsod megye Tanácsa. A lakásépítés meggyorsítása Amint azt több megyei ta­nácstag megfogalmazta: a ta­nácsi önállósággal egyidő- ben megnövekedett a testü­let felelőssége is, hiszen kom­munális és szociális téren Borsod ma még elmarad az országos ellátottsági szinttől. Éppen ezért egyetértett a Kádár frtnos elv társ, Csáki István Szolnok megyei képviselővel beszélget az országgyű­lés szünetében. megyei tanács az elképzelés­sel, hogy a IV. ötéves terv időszakában az összes elő­irányzat mintegy 60 százalé­kát lakásépítésre kell (el­használni. Az urbanizálódási folyamat is tovább folytató­dik, s ezért fontos a kor­szerű településhálózati ter­vek kialakítása, s a nagyobb városok modern központjá­nak kiépítése. Fontos helyen szerepel az elképzelések kö­zött az iparral nem rendel­kező területek fejlesztése, új iparágak telepítése. Az encsi, a mezőkövesdi és az újhelyi járásban kívánatos elsősor­ban ipargócok kialakítása. Jréris, gáxf villamos enero'ia A reális adottságokat fi­gyelembe véve született az a terv, hogy a városokban és a városiasodó településeken az országos szintre kell emelni az ivóvízellátást, másutt pe­dig a vízmű társulások meg­alakítása és a vízvezeték-há­lózat minél gyorsabb kiépí­tése kívánatos. Az elképzelések között sze­repel: a tervidőszak végére a külterületeken is be kel! fe­jezni a villamosítást. To­vábbfejlesztik majd a ne­gyedik ötéves tervben a ve­zetékes és a palackos gázel­látást. Jelentős szerep jut az egészségügyi és oktatásügyi intézmények férőhelyei nö­velésének is. Ax MHíS-a» határozat szellemében A lakosság életszínvonalá­nak emelkedésével egyidejű­leg nőtt a szolgáltatások irán­ti igény. A hálózatfejlesztés és a szolgáltatás volumene ezt nem követte megfelelő arányban. Bár 1960. és 1966. között az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke 16.7 szá­zalékkal nőtt. az országos át­lagtól jóval elmarad a szol­gáltatás helyzete, sőt né- hánv ágazatban megállt a fejlődés. Az igények figyelerobeve- telével, széles körű vizsgá­latokkal elkészültek a szol­gáltatások fejlesztésére vo­natkozó konkrét elképzelé­sek; a közeljövőben, valamint a távlati időszakban megva­lósítandó tervek. A kormány közelmúltban megjelent 1068-as határozata szellemében. valamennyi szektor erőinek hatékony tá­mogatásával. az új szerveze­ti formák igénybevételével, a fejlesztések koordinálásával lehet igazán hathatós javu­lást elérni a szolgáltatások területén. Gy. K. Hátránnyal indulnak Csütörtökön a Pedagógu­sok Szakszervezetének szék­házában a magyar oktatás­ügy szakemberei, a párt-, ál­lami fis társadalmi szerveze­tek képviselői gyűltek össze, hogy megvitassák'« munkás­paraszt szülők gyérmekeine) iskolai helyzetét. Péter Ernő. a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára beszámolójában a VIII. párt- kongresszus óta eltelt hét esztendő tapasztalatait össze geztc. Az előadó a fejlődés mel­lett a negatív jelenségek kö­zött említette meg. hogy már az, általános iskolában a fizikai dolgozók gyermekei­nek tanulmányi eredménye 0,6 százalékkal rosszabb az átlagnál. Mindez összefügg o. gyermekek életkorúimén vei­vel. A tehetséges munkás­paraszt tanulók javarésze nem a továbbtanulást inkább elősegítő, úgynevezett tago­zatos gimnáziumokat választ­ja, hanem szakiskolákba irat­koznak be és így eleve hát­ránnyal indulnak a felsőfokú iskolai febétoli vizsgán. A beszámoló véső' lartal- mazta azokat a javaslatokat, amelyek a helyzet orvoslásá­hoz. a feladatok megoldásá­hoz vezethetnek. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 288. szám Ara Hl> rillér Péntek, 1969. december 12. Csütörtökön délelőtt az országgyűlés folytatta az 1970. évi állami költségvetésről szóló vitáját. ítészt vett az ülésen Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku, Béla. Gáspár Sándor. Kállai Gyula. Komócsin Zoltán. Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizott­ság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyoltban a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. eredetileg tervezték, és az ez­által elvesztett munkaórákat számos üzemben nem pótol­ták más eszközökkel. Ez nyil­vánvalóan nem használt az életszínvonal javítását célzó törekvéseknek. Az életszín­vonal alakulásával kapcso­latban elmondta, a bejelen­tett intézkedéseit szerények ugyan de reálisak. Tény, hogy egyes rétegeit, családok nem érezték az általános elő­rehaladást, mert ha, mond­juk, csak 3 százalékkal emelkedett a jövedelműit, úgy érezték, hogy stagnál, ha pedig annyival sem, úgy vél­ték, csökken. Mindenesetre a továbbiakban egész elosztási rendszerünket javítani kell. Á hála virágaival o (3. oldal) Találkozás (5. oldal) Napi postánkból (6. oldal) Kritika és labdarúgás (7. oldal) Karambol Miskolcon (8. oldal) Korszerű üzemrész a 81 K-han I Foto: Almos d j Üj módszerek a tanácsi tervezésben 'az országgyűlés Bsszhu Béla eivtárs felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents