Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 4 Csütörtök, 1969. dec. 11 Képzőmű veszeti kiállítás Putnokon ' Tegnap, december 10-én délután egy órakor nyitották meg Putnokon az Ózd- vidéki Szénbányák nagy tanácstermében Kunt Ernő festőművész kiállítását. A tárlat megnyitása előtt Pozsonyi József, a szakszervezeti bizottság és a vállalatvezetőség képviseletében tartott rövid bevezetőt. Hangsúlyozta a kiállítás jelentőségét, melyet a jubileumi évfordulók jegyében rendeztek meg. Ezután a művész élménybeszámolót tartott háromhetes jugoszláviai tartózkodásáról, mely a kiállított művek nagy részének ihletője volt. A bensőséges hangulatú tárlat mór az első napon sok nézőt vonzott. Á pedagógusnak agitátornak kel! lennie Megkezdődött a II. borsodi pedagógiai napok rendezvénysorozata IRODALMI EST Miskolcon, a Kilián-déli általános iskolában irodalmi estet és kiállítást rendeztek a napokban. A „Miskolci költészet a leiszabadulás után” című összeállításban a város költőinek versein kívül borsodi népdalokat és táncokat is bemutattak a gyerekek. Szerdán, december 10-cn délelőtt mintegy 15!) Borsod megyei iskolaigazgató, kollégiumigazgató és más, vezető beosztású pedagógus részvételével a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székhazában megkezdődött a II. borsodi pedagógiai napok háromnapos rendezvénysorozata. A megnyitó előadáson részt vett többek között Madarász György, a megyei pártbizottság propaganda, és művelődésügyi osztályának vezetője. Havasi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára, Marcziniák Sándorné, a Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Azary Zoltán, a Pedagógusok Szak- szervezete Borsod megyei Bizottságának titkára, valamint Lengyel Ágoston, az SZMT kulturális bizottságának vezetője. Dr. Hetényi György. a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg az ünnepséget és köszöntötte a vendégeket. Emlékeztetett rá, hogy a pedagógiai napok méltón illeszkednek a jubileumi ünnepségek soraiba. E napok felmérik a negyed- százados utat. Szólt a szocialista pedagógia útmutató szovjet tapasztalatairól, a makarenkói pedagógiáról, s arról, hogy megyénkben már jelentős eredmények születtek a közösségi életre nevelésben, de napjainkban is legfontosabb feladatunk közoktatáspolitikánk adottságaiból kiindulva rávilágítani további lehetőségekre. •• r Üdvözlet az Eszak-Magyarország olvasóinak Mi*korci zenekar sikere Finnországban A nyár derekán adtunk hírt róla, hogy Harsányi László és zenekara finnországi turnéra indult. A napokban kedves levelet kaptunk a zenekar miskolci vezetőjétől, Harsányi Lászlótól, aki beszámolt szerkesztőségünknek a zenekar kinti tevékenységéről. A „nyomaték” kedvéért mellékelte az Aamulethi című napilap cikkét is, amelyet a zenekarról írtak. A terjedelmes cikkben, amely mellett kép is mutatja a zenekar tagjait, sok szépet és jót olvashatunk az ezer tó országában, jelenleg Tampere városban vendégszereplő együttesről. „Közönségünk nagyon szerette a Harsányi-zenekar táncéi szórakoztató zenéjét... Mindig volt tartalékban egy-egy különleges számuk” — írja finn kollégánk, idézve a varkaus- beli visszhangot... Jelenleg Tamperében játszik a zenekar. Eredetileg csak októberre szólt a szerződésük, de ezt az év végéig meghosz- szabbították. Szívből örültünk a Finnországból érkezett levélnek, amelynek írója megkért bennünket, tolmácsoljuk üdvözletét a lap olvasóinak is. Hiszen nemcsak a magyar zenészek hírnevét öregbítik kint, rajtuk keresztül megtudnak valamit rokonnépünk tagjai városunkról is. S ez azért is jó, mert Miskolc finnországi testvérvárosa Tampere. A MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy 1969. december 15-től Fiat 850 Limousine (fogy. ár: 76 000 Ft), Fiat 850 Sport Coupe (fogy. ár: 103 000 Ft), Volkswagen 1300 (fogy. ár: 100 000 Ft) típusú személygépkocsikra elfogad megrendelést 1970. évtől kezdődő szállításra. Vásárlóink az OTP fiókjainál és a takarékszövetkezeteknél kapható „Személygépkocsi megrendelőlapon” jelenthetik be igényeiket, a vételár 100 százalékos befizetése mellett. KEDVES VÁSÁRLÓINK! Akik érvényes visszaigazolással rendelkeznek és a fenti típusokat kívánják megvásárolni, típusmódosítási szándékukat ajánlott levélben jelentsék be vállalatunknak (MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat, Budapest, IX., Üllői út 47—49.). A megrendelések és a típusmódosítási kérelmek besorolását a beérkezés kelte alapján végezzük. A besorolásról és a személygépkocsi-átadás várható évéről 30 napon belül értesítést küldünk. A típusáiódosítást kérő vásárlóinkat ugyancsak 30 napon belül értesítjük új nyilvántartási sorszámukról és a befizetett vételár-előleg, valamint a 100 százalékos fogyasztói ár különbözeiének rendezési módjáról. A megrendelés részletes feltételeit az OTP és a takarékszövetkezeteknél kapható „Személygépkocsi megrendelőlap” hátoldalán tüntetjük fel. A személygépkocsi-vásárlás feltételeiről és a fenti típusok műszaki adatairól felvilágosítást autószalonjaink: Budapest, VI., Népköztársaság útja 8. (telefon: 124-249), Budapest, VI., Lenin körút 77. (telefon: 117-290) adnak. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat Közoktatáspolitikánk idő. szerű kérdéseiről dr. Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője tartott rendkívül érdekes. átfogó előadást. Bevezetőben általában beszélt a pedagógusok munkájáról, majd mint egyik új feladatot említette a rendszerező munkát. Napjaink gyér. meke sokfelöl szerez ismereteket, a tömegkommunikáció bőségesen ellátja ismeret- anyaggal. Az iskolának rendszereznie kell a különböző forrásokból a gyermekekben lecsapódott ismereteket. Ez igen rangos feladat, fontos tevékenység még akkor is, ha ez esetben nem a pedagógus az ismeretszerzés forrása. A nevelőnek, a koordinátor szerepét kell betöltenie. oktatási rendszer helyett nem lehetne-e valami mást beiktatni. Sokféle javaslat hangzott el ezzel kapcsolatban, s a Művelődésügyi Minisztérium támogat minden olyan tervet, amely a nép alapműveltségét meghatározó általános iskolai tudásanyag emelését, növekedését célozza, mégha az alapiskola idejének meghosszabbításával is történik, de csak abban az esetben, ha biztosítottak hozzá az anyagi és szellemi erők. Sokféle terv és elképzelés él, amelyek elemzéát kívánnak, de elsőrendű feladatunk a mai oktatási renden belül maximálisan kihasználni lehetőségeinket, felkutatni tartalékainkat és kiaknázni őket. A belátható jövőt, annak feladatait, és a múltból maradt feladatainkat kell most mind jobban látnunk, és a lehető legjobban végrehajtanunk. A közoktatásügy dinamikusan fejlődik, új feladatok születnek belőle, amelyeket meg kell valósítani, és ezért állandóan fejlődő moz■ pásban van. Fiimjegyzet | Diliinger halott Igen hosszan^ elidőzött a főosztályvezető annál a gondolatnál. amely a közelgő V. nevelési kongresszus egyik témája lesz: a tudományos és technikai forradalom adta oktatási feladatok. Sok alkalommal felmerült mind szakmai tanácskozásokon, mind egyéb helyeken, hogy a nálunk végbemenő tudományos és technikai forradalom esetleg szükségessé teszi iskola- rendszerünk megváltoztatását. Vitatják, vajon a 8+4-es Hosszasan taglalta a főosztályvezető az iskolareform eredményeit, a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat. Kiemelten foglalkozott a szakosított gimnáziumi osztályokkal, a tantervekkel és a tankönyvekkel. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusnak agitátornak kell lennie abban a munkában, amit vállalt, az új módszerek, új kezdeményezések apostolának kell lennie, mégha egyikmásik Intézkedés, kezdeményezés nem is talál azonnali megértésre Arról is beszélt, hogy a magyar pedagógus társadalom benne él a nemzetközi pedagógia áramkörében. Végezetül az oktatás és nevelés szétválaszthatatlanságát hangsúlyozta. A tanácskozás délután Gál Gyula megyei továbbképzési felügyelőnek a közösségi nevelés Borsod megyei tapasztalatairól szóló előadásával és Havasi Béla korreferátumával folytatódott. Ez a film bizonyára sok vitát fog kiváltani. Sokan vitatják majd mondandóját, ha egyáltalán felfedezhető benne valami mondanivaló, mások majd a sztorit hiányolják, megint mások egyik-másik merészebbnek tűnő szituáció ellen emelnek kifogást. Tulajdonképpen nehéz is vita nélkül visszagondolni erre a Marco Ferreri rendezte olasz filmre. Nagyon nehéz elmondani, miről szól. Megkíséreljük. Egy jómódú üzletember késő este tér haza otthonába. Felesége már ágyban van. a férfi magányosan tölti az estét. Zenét hallgat, amatőr- filmeket vetít, fantázia-ételeket kotyvaszt magának, szerelmeskedik a hazatérő és ugyancsak nyugovóra tért csinos szobalánnyal, áttén- fergi a fél éjszakát, amikor a szekrényben matatva, egy ócska újságpapírba csomagolva talál egy még öregebb isztolyt. Unalmában elolvassa az újságot, amely Diliingernek, a hajdani legendás gengszternek haláláról adott hírt régesrég. majd az öreg forgópisztollyal játszadozik. Kínosan aprólékos gondossággal kitisztítja, lefesti, majd mintát is pingál rá, aztán egy látszólag hirtelen gondolattól vezérelten — a zajt párnával tompítva — agyonlövi feleségét, majd a halott ékszereivel hajóra száll, s egy csinos hölggyel Tahitibe hajózik. Ez a történet hámozható ki a csaknem végig szótlan képsorokból. Hogy van-e ennek valami mondanivalójaj bizony vitatható. Az összrj komfortos életbe beleunt jómódú ember perspektívája? Menekülés a civilizációtól, ráadásul olyan bűnnel terhelten. amely kizárja a visz- szatérést? Vagy egyszerűen játék a színekkel, az ötletekkel, a kamerával, a nézővel? Egy nagyszerű színészi alakítás és két szép nő emléke marad meg bennünk egy ideig, némileg ellensúlyozva a film-lámasztotta, nehezen megválaszolható kérdőjeleket. (bm) A 24—25-ös nem tér vissza Mintha a cím többet sejtetne, mint amennyit végül is kapunk a 24—25-ös nem tér vissza című szovjet bűnügyi filmtől. Persze, egy-egy alkotás jó néhányszor meg- tréfálta már azokat, akik csupán a cím alapján próbáltak róla véleményt formálni. A 24—25 nem egy ügynök száma, még csak nem is egy akció jele. hanem — gépkocsi rendszáma. Ettől. Igaz, még lehetne izgalmas, érdekfeszítő a film, sajnos, csak középszerű. A rendező igyekezett felhasználni, alkalmazni a krimi szokásos fordulatait, gondosan ügyelve rá, hogy ne bonyolítsa túl a cselekményt. Különböző variációkkal is megnró- bálkozott e nyomozás menetének irányításában (valóban bűnösök például a gépkocsivezetők. akikre korábban a gyanú terelődött; továbbá a rendőrség egyik tisztje is belekeveredik az ügybe, s csaknem gyanúsított lesz belőle stb.), ezek azonban nem tették jobbá, érdekesebbé a filmet. A megoldás felé közeledve kettévált e cselekmény, ezáltal a film: titokzatos eseményekre Rigában és a déli határvidék csempészkedésre. Egy-két emlékezetes mozzanata természetesen van az alkotásnak, egészében azonban nem haladja meg a tucatkrimik színvonalát b. rc. LEIIOCZKY ALFRÉD 49 A kulcsot sorba adják Az ózdi gyár megbénítása, melyet november 28-án megkezdték, folyamatosan haladt, s december 11-én — utolsóként — lefojtották a III. sz. kohót is. Már csak a vízmű és a villanytelep működött A gyár megmentéséért A bénítással párhuzamosan a munkások igyekeztek minél több gépet megmenteni, a robbantás hatékonyságát csökkenteni. Az ózdi gyárban nem volt szervezett mozgalom. A munkások' kisebb csoportokban saját belátásuk szerint cselekedtek. — A munkások egy csoportja a durvahengermű szerelőműhelyének gépalkatrészeit elásta. — Az acélmű munkásai (Ladányi János, Ködmön József, Szabó Lajos, Ijikatos István, id. Rubin László és Oláh Gusztáv) leszerelték a munkagépek szíjait, s azokat elrejtették. — A gépműhely szíjainak egy részét Szuromi József, Jávorcsik József és Válóczi Elek mentették meg. — A szakítómű gépeit mind a német., mind pedig a magyar katonai szervek el akartak vinni. A munkások — a műhely vezetőivel együtt — egymás ellen ki- játszották a két követelőt, s a gépeket elrejtették. — A gyári tűzoltók sok gép alól kiszedték a robbanóanyagokat. Mindez — és még sok más eset — jelentős volt a gyár eljövendő megindítása érdekében, de a pusztítás a gyárban így is óriási volt. Az ózdi gyár 2240 gépéből elszállítottak vagy felrobbantottak 27-et. A bénítás által 108 gép vált használhatatlanná. A gépek száma talán kevésnek tűnik, de ezek a gyár üzemeltetése szempontjából a legfontosabbak voltak. Utólagos adatok szerint a robbantás (és az aknák becsapódása) csak a kohóban 58 millió pengő kárt okozott. Akiket visznek ... Miután a kiürítési parancsnak a munkások közül szinte senki nem tett eleget, a nyilasok a katonai parancsnokság útján elrendelték: a katonaköteles férfiak december 1—2-án vonuljanak be. Pártszolgálatosok és csendőrök jártak házról házra. s mintegy 2—3 ezer embert szedtek össze Ózdon. Egy részüket Salgótarjánba irányították, ahol a nyugat felé menő menetszázadokat összeállították, másokat a losonci és a füleki gyűjtőtáborokba vittek. A munkások egy része Idejében elbújt: ki a környező erdőkbe, ki a gyáron belül különböző rejtekhelyeken bújt meg. Egy csoport például a samott-téglagvár kihűlt kemencéibe „falazta be” magát. Az erdők ebben az időben már teljes biztonságot nyújtottak. Sem a csendőrök, sem a nyilas pártszolgálatosok nem merészkedtek a fák közé. A környező falvak erdőségei szökött, bevonulás elől elbújt férfiakkal volt tele. Özd vidéki község akkori leventéi mondtak el egy esetet Az első alkalommal Put- nokra kellett bevonulniuk. Ide gyűjtötték özd és vidéke valamennyi bevonulásra kötelezett leventéjét, több ezret. A gyülekezőhelyek a Putnok körüli falvakban voltak. A szerelvények egymás után indultak Putnnk- ról. -de az összegvűjtött leventék nagy részének nem jutott hely. Ezeket „létszámfelettiként” hazakiild- ték. hogy új szerelvény érkezésekor Ismét híviák őket. Legközelebb újra Putnokra kellett menni. A csoport azonban — mintha ez természetes lett volna —. újra abba a községbe ment gyülekezni. ahol első alkalonv mai voltak. Mire „észbe kaptak”, elment a szerelvény. Haza mentek. Végül nekik Is Salgótarjánba kellett vonulniok. Az összeállított menetszázad gyalog indult nyugat felá Szécsénynél érték el a frontot. Itt egy légitámadásba kerültek, s a szétszóródott menetszázadot Losoncra irányították. ök — gyakorlott „lelépőként” — a várost megkerülve (ásóval a vállon) — elindultak visszafelé, és éjszaka eljutottak lakóhelyükre. A felszabadulást szalmakazlakba vájt rejtekhelyeken, az erdőben várták be. ...s akik mennek Az ózdi gyár vezetői — Dunst gyárigazgatóval az élükön — december 16-án távoztak el Özdról. A mozdulatlan. kihalt gyár felügyeletét dr. Roller Kálmánra, a gyári kórház igazgató főorvosára bízzák. Roller még aznap ún. „jóléti bizottságot” hozott létre az ügyek irányítására. Aztán néhány nap múlva 5 is távozott; a gyár feletti felügyeletet Boskó Sándor vette át. Á Rimamurányi előszeretettel neveztette magát mindig a munkások „kenyéradó gazdájának.” Most a „gazda” sorsára hagyta munkásait. (Következik: Üj mvillámé háború?”)