Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
^ctsömop, 1969. dee. 7. £SZAIC-MAGYARDRSZÄG 9 <*• Családi K # M Szobanőwényeink téli ápolása A szobába szorult cserepe?; növényeink, amelyek zöldjükkel, vagy éppen nyíló virágaikkal a havas télben is tavaszias hangulatot varázsolnak lakásunkba, csak akkor díszlenek szépen és tejelnek át károsodás nélkül, ha igényeiknek megfelelően gondozzuk, ha biztosítjuk fény-, hő- és vízigényüket. A fényt szinte egyformán igénylik, ezért helyezzük a növényeket a szoba legvilágosabb részébe, ablak elé, vagy az ablak közelébe. A hő- és vízigényük azonban a valamikori származási hegyüktől függően különböző. A kaktuszok, az aszparágusz, a kukoricalevél (aspidistra), a begónia-félék, a virágzó ciklámen, a borostyán, a fatsia a hűvösebb, 8—12 C foknál nem melegebb világos helyiségben telelnek a legszebben. Ha más megoldás nincs, a fűtött szobában ezek kerüljenek a fűtőtesttől a legtávolabb. Mérsékelten meleg, de egyenletes hőmérsékletet kívánnak a clorophitum (zöldike), a filodendron-félék, Pálmák, páfrányok. Meleg szobában a levelei megsár- fíulnak, elszáradnak és lehullanak. A nagy párologtatás révén a gyökerei nem tudnak annyi nedvességet biztosítani a levélzetnek, Amennyire szükséges lenne. Melegebb, 18—20 fokos,, egyenletesen fűtött helyiség-' ben telelnek jól: a fikusz, a diffenbachia, a bromélia-fé- lék, az aglaonema és a san- severiák. A növények öntözésére Pontos receptet nem adhatunk. A nagyobb levelű, Csináld magad! Sok újság, folyóirat és kézikönyvek egész sorozata ad tanácsot a barkácsolóknak, az egyszerű mázolástól a magnó-építésig. Ma már igen sokan töltik a hétvégét vagy az ünnepet barkácsolással. Tevékenységük központjában többnyire a lakás áll. A «háziipar” rendszerint akkor indul meg, amikor a feleség *nár többször szól, hogy a konyhában rossz a csap, a kamrába új villanykapcsoló kellene, vagy ha a családi tanács megállapítja: a festés, a mázolás, a tapétázás igen drága, a pénznek viszont máshol is ezer helye volna. Ilyenkor nyúl a férj először az ecset és a festék, a tapéta és az enyv után. Ha feladatát több-kevesebb sikerrel megoldotta, máris eljegyezte masát a barkácsolással. Legközelebb talán már könyvállványok, beépített szekrények készítésén törheti a fejét. Néhány deszkából polcok, olőszobafalak készülnek, és akinek van hozzá érzéke és nem sajnálja a fáradságot, ócska bútorok átalakításával hangulatos szobasarkot teremthet. A barkácsolásban — ha a második műszak megengedi — a feleség is segíthet egy-egy órát. így válik takarékossági okokból, szükség- szerű munkából jó tulajdonság. kellemes és hasznos időtöltés. A barkácsolásban is egyre nagyobb tért hódít a technika. Nénszerűek azok a kézikönyvek. amelyek a különféle készülékek szerkesztéséhez. elkészítéséhez adnak útmutatást. Polcán minden különösebb előképzettség nélkül gyakran csak olvasás útján megszerzett ismeretek alapján sztereoberendezése- ket, nagy teljesítményű vevő- készülékeket építenek, a háztetőre antennát szerelnek, nem is említve az olvan egyszerű dolrröknt, mint egv éjjeliszekrény vagy állólámpa elkészítése. A barkácsoló fáradságát nem koronázza mindig siker, hfi annál nagyobb örömet °koz a jól sikerült munka, nrnire az ember büszkén mondhoMa: „Ezt magam csináltam.” nagy párologtató felületű növények általában több nedvességet igényelnek, meleg helyiségben gyakrabban, hűvös helyen ritkábban öntözzük. Úgy öntözzük, hogy a cserép földlabdája átnedvesedjék, de ne legyen túl nedves. A vízipálmákat kivéve — ezeknek a cseréptartójá- ban mindig álljon víz — a cserép tartóban ne legyen víz. A túlöntözés úppúgy, mint' a kevés víz, a növény sárgu- lását, száradását és pusztulását okozhatja. Ha ujjunkkal tapogatva a földet gyengén nedvesnek, ruganyosnak érezzük, még ne adjunk vizet a növénynek. Csak szobameleg vízzel szabad öntözni. Ha túlságosan száraz a szoba levegője, előfordul, hogy a cserép alján levő föld kiszárad, s a felül el- tömődött föld nem vezet elég nedvességet az alsó gyökerekhez. Ezért a talaj felső rétegét ajánlatos időnként meglazítani, a cserepet pedig állítsuk vízzel telt edénybe, hogy a földje alulról is átnedvesedjék. Nagyon jót tesz a növényeknek a levelek vízzel való permetezése is. A legtöbb szobanövény télen nem fejlődik, csak vegetál, Tápanyagra azonban mindegyiknek szüksége van. A levélvégek szára fása gyakran a tápanyaghiányt is jelzi. Kéthetenként különösen a fejlődő növényeket tápsós oldattal (Fonika virágtápsó oldatával) is ajánlatos megöntözni, hogy tápanyaghiánytól se szenvedjenek. Meleg pulóver Vastag fonal dupla szálával, fa kötőtűvel és laza kötéssel készül ez az igazán meleg pulóver. Mivel a bújtatott szemek az anyagot eléggé zsugorítják, ajánlatos előbb körülbelül 20 szemből,' E—fi soros kötésmintát készítenünk. A kötésminta segítségével állapítsuk meg a kezdő szemmennyiséget. Kötésminta — a kezdő és befejező szélső szemet nem számítva: 1. sor: sima kötéssel dolgozzunk, a tűn következő második szemet kössük le először, úgy, hogy a munkadarab külső (fordított) oldalán szúrjuk be a tűt. Amikor a hurkot áthúzzuk, ne engedjük le a szemet, csak miután a tűn következő szemet is simán lekötöttük. 2. sor: ugyanaz, mint az első sor, csak most fordított kötéssel dolgozzunk, és a tűn következő második szembe a munkadarab belső, tehát felénk eső oldaláról szúrjuk (be a tűt. Kötésmintánk akkor lesz szövött hatású, ha betartjuk a szabályt: ha páros szemmel fejeztük be, akkor páratlannal — tehát egy szem egyszerű lekötésével — kezdjük a sort Az összeállítás után a széleket rövid pálca sorokkal fejezzük be. Már gyermekkorban kezdjük el! A szexuális nevelésről Egyik folyóiratunkban olvastam. hogy a szülők és a nevelők közül sokan nem szívesen vállalják a szexuális nevelést, a felvilágosítást.. Erre reflektálva fogtam tollat, nogy elmondjam véleményemet. Csecsemőkortól kezdve védjük, neveljük és féltjük szép reményekre jogosító gyermekeinket. Igyekszünk mindent megadni nekik, iskoláztatjuk, neveljük őket. Mégis natívon sok gyerek készületlenül áll a testi fejlődés nagy fordulata előtt. Tanácstalanok. Sorsuk további alakulását döntően befolyásolja: kitől és milyen útmutatást és tanácsot kapnak. Éppen ezért minden szülőnek készen kell állnia és a legkritikusabb időben helyes felvilágosítást kell adnia gyermekének. Természetes, hogv az életkornak megfelelő tanácsokat az iskolában is megkanla a gyermek — legyen az bár biológiai oktatás közben vagy kötetlen beszélgetés osztály- főnöki órán. A szülő és a gyermek közötti bizalmas kapcsolat érdekében azonban a szülőnek is mindent meg kell tennie gyermekének egészséges fejlődése érdekében. És a nevelést éppen ezért nem lehet elég korán kezdeni. Hadd éljek egy erre vonatkozó személyes példával. Négy-öt éves lehetett kislányom, mikor édesanyjától megkérdezte: „hol voltam én, mielőtt megszülcdem?” Azt a válasz! kapta: „itt, az én szívem alatt...” Ha valaki erre tréfás, gúnyos, vagy semmilyen választ ad — oda a bizalom, megromlik a kapcsolat, Azt javaslom: ifjú szülőket intézményesen és tervszerűen készítsünk fel arra, hogyan neveljék a' jövő generációt, hogyan világosítsák fel a gyermekeket a legelső kérdezés után, és természetesen a serdülő korban. T. E. Miskolc Rumos diós szelet Egy egész tojásból, fi evőkanál porcukorból, fi deka zsírral, 10 evőkanál tejjel, egy delta szalalltálival és annyi liszttel keverünk tésztát, hogy puha rétest kapjunk. Három egyenlő részre osztva, három lapot sütünk belőle. Egy lapot feldarabolva meglocsolunk egy • deci rummal, megszórjuk 8 deka apróra vágott dióval, s kb egy deci híg barackízzel és jól összekeverjük. Amikor a tészta puha masszává ázik benne, megtöltjük vele a megmaradt két lapot és csak másnap, amikor a tészta megpuhult, vágjuk hosszúkás széletekre, s hímjük meg vaníliás porcukorral, Merges ügyfél A tanácsi előadó belenézett a radarkészülékbe: — Az ügyfél most fordul be a sarkon. A készülék agyradarszeme szerint a lakásában van valami baj. Kapcsolja be Margitka, a száztizenhetest. Mit mutat? — Beázott a tető, a fürdőkád eldugult, a kémény füstöl. — Jó, köszönöm. Tíz perccel később a szívóberendezés /elrepítette a kerületi tanács hetvenedik emeletére az ügyfelet. Bekopogott: — Tessék. — Kérem, a lakásomban a tető ... — Tudjuk ... Tető, fürdőkád, kémény . .. — Igen, kérem. És mivel olvastam a Délelőtti Közlönyben, hogy önök harcolnak a bürokrácia, az aktatologatás ellen és hogy elítélik a lakosság ügye iránti nemtörődömséget, bátor voltam felkeresni az osztályt. — Jól tette! Egyébként az egész épületben egy akta sincs. Tehát nincs mit tologatni. — Akkor szíveskedjenek felvenni a panaszomat. Külső Tejút utca 1477. — Tudjuk .. Negyvenkettedik emelet 449. — Honnan tetszik tudni? — Mi mindent tudunk. Nyugodtan elmehet. — Hogy-hogy elmehetek? — Az ügy el van intézve. — De fel se tetszett írni! — Nincs mire. Nincs papírunk, nincs aktánk. — De kérem, azt tetszett mondani, hogy elintéződik, olvastam, harcolnak a nemtörődömség ellen. Nisic*s többé kopasz fej — Persze. Azért intéztük el — Mit? — A tetőt, a kádat, a kéményt. Az ügyfél mérges lett. — Ne tessék velem viccelni. Hiszen csak öt perce vagyok itt. — Mondom, hogy nyugodtan .hazamehet. Mire hazaér, már rendben lesz minden. — Ez komoly? — Na látom, hogy hitetlenkedik! Nézzen ide! Ez a radartérkép. A szerelő-háznak szól. Lenyomtam ezt a négy gombot. Ez a maguk házát jelöli. Ez a három fogantyú pedig a tetőjavító, vízvezeték-szerelő és a kéményseprő osztag.Megkapták a jelzést és rakétán a helyszínre siettek. Tíz perc alatt megjavítottak mindent. — Köszönöm, köszönöm ... Az ügyfél elment, a titkárnő pedig jelentette: — Két perc múlva új panaszos jön. Gázom1 és a Répa utca tizenegyben. Fogantyúk, gombok ... kopogás... Az ügyfél belépett és rákezdte: — Kérem, gázömlés-ügyben jöttem. A Répa utca tizenegyben. — Már javítják. Sajnos, a falat át kell törni és új csöveket kell lefektetni. Nem lehet gyorsan megjavítani, mert nehéz munka» Majdnem negyven percig tart... — Hát egy kicsit gyorsabban is dolgozhatnának, — mérgelődött az ügyfél —, elvégre már 1999-et írunk ... Palásti László Egy londoni férfifodrász szerint a sült krumpli és húsfiié túlzott fogyasztása az oka az idő előtti kopaszodásnak. Leonard Pauntney, aki a brit fővárosban egy fényes üzlethálózat tulajdonosa, kijelentette, hogy ezt a következtetést 500 eset tanulmányozása után vonta le. „Valamennyien azt mondták, hogy legalább négyszer ettek egy héten sült krumplit és húsfiiét”. Az állítások bizonyítása céljából maga Pauntney is diétának vetette alá magát, és sült krumplit és húsfllét evett mindennap hal hónapon keresztül. „Sűrű hajam volt azelőtt, de a diéta végére már csalt a fele maradt meg, a szálak pedig elvékonyodtak. Ráadásul állandó idegfeszültségben éltem” — mondja a londoni focirászmes- ter. majd hozzátette: „Mától kezdve áttérek a vegetáriánus életmódra. Bárány Tamás: T akarékosság — Kedves hallgatóink — kezdi behízelgő hangon a rádióriporter, — itt vagyunk a Finomfa Vállalat dísztermében, ahol kedves ünnepségnek lesz tanúja a rádió: a kerületi takarékossági verseny első helyezettjének nyújtják át a kitüntetést a tanács kiküldöttei. Rabugya János fűtőt érte a kitüntetés, a Finomfa Vállalat népszerű Rabugya bácsijai. Van még egy-két percünk az ünnepség kezdetéig, addig tatán beszélgessünk el a vállalat igazgatójával. Kedves Kalabán kartárs, hallhatnánk néhány szót a vállalat munkájáról? ■ S a mikrofont az igazgató szája elé tartja. — Szívesen — biccent Kalabán igazgató. — A Finomfa Vállalat profilja legfőképp ... A riporter int, hogy ez nem kell. — Mindannyian azon igyekszünk, hogy teljes erőnkkel. . A riporter int, hogy ez sem kell; elvégre nem vagyunk már ötvenkettőben. — Mi a vállalat munkájának lényege? — kérdi hirtelen, hogy segítsen a kínlódó embernek. — Munkánk lényege — derül fel Kalabán arca —, hogy az igen értékes, és tegyük hozzá, igen drága trópusi topolyafát importáljuk a messzi Brazíliából, az Amazonas mellől. A fát feldolgozzuk. különféle finom, és külföldön igen keresett műtárgyakat készítünk belőle, majd egész termelésünket exportáljuk. — Ugyancsak külföldre? — kérdi a riporter. — Ugyancsak külföldre. — Gyönyörű munka! — sóhajt eksztázisban a riporter: annyiszor hallja odabent, hogy egyéni íz kell a riportokba. — El nyersanyagellátás? — Köszönöm, megyeget. De talán nem is ez a fő nehézség; inkább a trópusi topolya árát említeném. Méregdrága — de megéri! Képzett szakmunkásgárdánk az egész világon keresett műtárgyakat készít belőle, mint említettem. Bátran mondhatom, hogy ez a fa nemcsak a világ messze legdrágább, de messze legszebb fája is! — Nagyszerű! — lelkesedik a riporter. — Nem hallhatnánk valamit a fa áráról? Bizonyára ez is érdekli hallgatóinkat. Kalabán mosolyog. —Hát kérem, nem titok éppen: egy mázsa trópusi topolya körülbelül kétezer dollárjába .kerül a vállalatnak. — Köszönöm szépen — mondja a riporter, és odább lép. — És most itt állunk Rabugya bácsi mellett, hogy miután átvette ezt a szép kitüntetést és a vele járó kétszázforintos pénzjutalmat, mesélje el, hogyan érte el ezt a gyönyörű eredményt? Rabugya bácsi — régi tévénéző! — gyakorlott mozdulattal szájához húzza a mikrofont, s köszörül a torkán. — Hát, amikor meghirdették a fűtök közti versenyt, no mondok, Rabugya. ezen te is részt veszel! Ismertették a feltételeket. Hát kérem, az első, ugye, az általános takarékosság a tüzelővel, a második: a Tükcr- alágyújtóssal való különleges takarékosság. Ezt ellenőrzik a legszigorúbban, kérem, hetenkint jártak itt végette az ellenőrök, mert hogy ez a prémium legelső feltétele. Es én itt értem el igen szép sikereket! — Vagyis: mennyit takarított meg, Rabugya bácsi? Az öreg kihúzza magát. — Háromszáz Tüker-alá- gyújtást, kérem! — Es hányat használt fel? — Egyetlenegyet! — kacsint az öreg. — Az őszön, amikor először bef ütöttem. — Csodálatos, csodálatos eredmény! — mondja itta- suli hangon a riporter. — Háromszáz alágyújtós, kedves hallgatóink! Ez hatvan forint, csupán egyetlen fűtési évadban! Képzeljük el ezt az eredményt népgazdasági szinten: mi lenne, ha mind, többen és többen vennék át ezt a nagyszerű kezdeményezést? Egy évben haiszáz, sőt hatezer forint megtakarítás — csak ebben a kerületben, és csak Tüker-alá- gyújtással! Szédületes perspektíva, kedves hallgatóim! Egy új, nagyszerű kezdeményezést érzek kibontakozni a mai napon! No, és most már csak egyetlen kérdés: hogyan tudott mindig tüzet gyújtani, Rabugya bácsi. Az öreg von a vállán. — Hát tartottam ... Nem engedtem teljesen kialudni, csak parázsig. Másnap aztán felszítottam a lángját. — Szenzációs! — hörgi a riporter. — Micsoda új tudat! Ez már egészen új viszony a szocialista tulajdonhoz, kedves hallgatóink' — Az én füzem — veret elégedetten az öreg — iígy égett, mint a huzat! Pedig alig használtam el alája egész évben negyven-öt ven mázsa fát! Szédületes! És milyen fával szította a tüzet. Rabugya bácsi? — Hát a trópusi topolyával. Ha maga tudná. menynyivel jobban ég, mint az ágácfal
