Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-06 / 283. szám
tt=s* Szombaí, 1969. dee. 6. ESZAK-MAGYARORSZÄG B /fik* igényeket mér iKiegfogaímaxilMiK Mmff kell teremteni a lehetőségeket Ä koncentrált mezőgazda- sági termelés egyik előfeltételét a tsz-társulásokban látták az Észak-Magyarország ankétjának részvevői. Azt tapasztalhatjuk országosan is, hogy a termelőszövetkezetekben jelentkező feladatok egy részét termelési, feldolgozóipari, szolgáltató, beszerzési és értékesítésre alakult együttműködésekben, társulási alapon kívánják megvalósítani. A gyakorlatban eddig a gazdasági együttműködés legkülönbözőbb formái váltak már ismertté. A vállalkozások tekintetében — eltekintve a szőlőfeldolgozásra, közös értékesítésre való törekvésektől — legnagyobb teret az építőipari tevékenység kapott, ezen belül is a mezőgazdasági építkezés. Az építőipari közös vállalkozásokat létrehozó termelőszövetkezeteknek továbbra is az a terve, hogy énítési tevékenységüket a többi munkák rovására tovább növeljék. Habár a mezőgazdasági ‘társulások csak néhány éves múltra tekinthetnek vissza, megyénkben mégis több szakágazatban. így a kertészetben, rét- és legelőgazdálkodásban, víztársulásban, talajjavításban megfelelő eredményeket értek el. Helyesnek bizonyulnak azok a törekvések is. hogy végterméket, tehát húst. hústerméket, palackozott bort. kész faárut, stb. állítsanak elő. E törekvés elindítója egyrészt a megtermelt termák egészének hasznosítása, tehát a nagyobb jövedelem előállítása. Ezért terveznek feldolgozóipari együttműködést is a termelő- szövetkezetek. Ebben az esetben általában olyan feldolgozó tevékenységről volna szó, amely technikai felkészültséget is igényel és éppen ezért az objektumok kialakításához, gazdaságos kihasználásához több termelőszövetkezet összefogása szükséges.' A témát tárgyaló legutóbbi cikkünkben utaltunk rá, hogy bár még sokféle társulás létrehozására nyílna lehetőség. s mutatkozik az igény is. termelőszövetkezeteink nagy része azért húzódozik ettől, mert nem ismerik eléggé a társulás létrehozásának formai, jogi útjait. Erre vonatkozóan segítséget adnak a TOT irányelvei: a tsz-társulásoknak — hasonlóan magához a termelőszövetkezethez — vállalatszerű gazdálkodást kell folytatniuk. Pénzügyi terveket készítenek, a bevételekből fedezik a termelés költségeit, teljesítik egyéb kiadásaikat és képezik fejlesztési alapjaikat. Évenként zárómérleget készítenek és a képződött nyereséget, vagy annak ielen. tős részét visszaosztják az alapító termelőszövetkezeteknek. Ez a társulások formai alapja, de ez egymagában még kevés. Az egyik legfontosabb a demokratikus működés, amikor az alapító termelőszövetkezetek a vállalkozás vezetésében és ellenőrzésében választott tagjaik, vagy alkalmazottaik útján vesznek részt. A döntések meghozatalában csak ezen a módon érvényesülhetnek az alapítók elképzelései. A szövetkezeti társulásokban jelenleg a legnagyobb bizonytalanság a társulások működésének ellenőrzésében van. Az alapító termelőszövetkezetei! az indulás után elhanyagolják társulásaikat, nem segítik, nem ellenőrzik kellően azokat. Gátolja az előrehaladást, hogy a tsz-ek is, a vállalkozások is, más gazdálkodó szervekhez képest hátrányos helyzetben vannak a készlcthitelezés terén, ugyanakkor nagyobb távlatban nem látnak biztonságot az értékesítési árakat illetőén. Gyakran amiatt megy el a társulásoktól a tsz-vezetők kedve, hogy túl sok a szerv, amelyhez az engedélyezés vésett fordulni kell. s túl hosszú az az idő, amié a hozzájárulásokat megkapják. Amidőn tehát a ísz-társu- lúsok fejlesztésének szükségszerűségéről. s további lehetőségeiről beszélünk, szólnunk kellett ezekről a hátráltató tényezőkről is. A példák sokasága bizonyítja, hogy életképes társulások működnek megyénkben: érezhetően hozzájárulnak a jobb ellátáshoz. Az Igényeket is megfogalmaztuk már minden fórumon Tenni kell valamit a lehetőségek megteremtése érdekében is. O. M. ClJ üzletekre wan szüksé NEB-vizsgáíot űe óiéi járásban) j» * «me Az ózdi járás kereskedelmi életében nagy szerepe van az Árufelvásarló és Értékesítő Szövetkezeteknek. Az ózdi. a putnoki és a sajóka- zai ÁFÉSZ Ózdon három, a járásban pedig 142 kereskedelmi egységet üzemeltet. A közelmúltban az ózdi városijárási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta a járás- szövetkezet! Ms~ kereskedelmi hálózat helyzetét, fejlődését, kfi- Bömoscir» a szövetkezetek (fejlesztés* alapokkal való gazdálkodását. Az ózdi járásban sokat fejlődött a kereskedelmi hálózat az utóbbi három évben. Sok új, korszerű, vá- rosi színvonalú üzletet avattak. melvek nagyrészt a községi tanácsok anyagi támogatásával létesültek. Több községi tanács részt vállalt a kivitelező és a tervező munkából is. A vizsgálat megállapította. hogy a fejlesztés azokban a községekben történt. ahol arra a legnagyobb Szükség volt. Elmaradás leginkább a sajókazai ÁFÉSZ működési területén mutatkozik. ahol a kereskedelmi egységek mintegy 50 százaléka felújításra, korszerűsítésre vár. Gondot okoz azonban, hogy az üzletek nagy része bérelt, s az átépítéshez a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Ennél Is nehezebb a helyzet, ahol a bérlemény már annvira korszerűtlen, elavult. hogy nem éri meg a ráfordítást Oj üzletekre van tehát szükség. Annál is inkább. mert ezekben a községekben a kereskedelmi hálózat fejlődése nem tartott lépést a termelés bővítésével és az életszínvonal emelkedésével járó áruforgalom-növekedéssel A jövő évek fejlesztési lehetőségét vizsgálva, az a megállapítás született, hogy a tanácsok kevesebb segítséget tudnak ebben nyújtani, az ÁFÉSZ rendelkezésre álló feilesztési alapja pedig kevés. Igaz. a forgalom mintegy 13 százalékkal növekedett az utóbbi két évben, de ez csak kis mértékben növelte a fejlesztési alapot, mert több községben gazdaságtalanul, nyereség nélkül működik a kereskedelmi egység. Megszüntetni azonban nem lehet, mert ez biztosítja a kis falvak kereskedelmi ellátását. Ezt mérlegelve, a NEB javaslatot tett. hogy a központi szervek a gazdasági szabályzók módosításával tegyék lehetővé, a fejlesztési forrás növekedését, hogy a szövetkezeti kereskedelmi hálózat fejlesztése legalább az elmúlt három évihez hasonló legyen. Már jönnek 3 fiatalok A saßő vámosi Arany haláss Tsz tervei Alig akad olyan termelőszövetkezet, ahol ne okozna gondot a tagság kiöregedése, így van ez a sajóvámosi Aranykalász Tsz-ben, Miskolc környékének egyik legszilárdabb nagyüzemi gazdaságában is. A 380 tsz-tag- ból 168 a járadékos, és évről évre több lesz a nyugdíjasok száma. Jó részük még besegít ugyan a közös gazdaságba, de a gépeknél, a nagyüzemi szőlőben és gyümölcsösben, a baromfifarmon mind kevésbé számíthatnak rájuk. A fiatalság elvágyódik a faluból Csábítják a közeli város és más ipartelepek munkahelyei, de elvágyódnak főleg azért, mert keveslik a falu nyújtotta szórakozási, kulturálódási lehetőségeket. A több mint kétezer lelkes községnek például még kultúrháza sincs. A mestergerendás. heti háromszor vetítő kis mozi sem valami vonzó szórakozás. Az Aranykalász Tsz vezetői ennek ellenére megtalálták a fiatalokhoz vezető utat. Ráski íjászló, a tsz elnöke és Pócza István kertészmérnök ma már örömmel beszélhetnek arról, hogy jönnek végre a fiatalok. A legutóbbi vezetőségi ülés is négy 20—25 év közötti fiatal felvételi kérelmével foglalkozott. — Mi hozza haza a fiatalokat a tsz-be? — Elsősorban a jó kereseti lehetőség, és az, hogy mind többüknek tudunk állandó jellegű munkát biztosítani — hangzik a válasz. Bene József fiatal esztergályos például a háztáji jövedelme nélkül havi 3000 forintot keresett a tsz-ben. Most teljesült nagy vágya és a tsz egyik gépkocsi iára került. Helyére a műhelyben azonnal akadt a városból hazatérő másik fiatal. Az Aranykalász Tsz-ben nagyon sok mindent tettek a fiatalok „visszahódhása" érdekében. A nagyüzemi gazdaság egyre növekvő szakember-szükségletét is a kiöregedő tagok gyermekeiből, unokáiból kívánják biztosítani. A főiskolákon három, a technikumban két ösztöndíjasuk tanul. Ügy határoztak, hogy minden évben két újabb fiatal továbbtanulását segítik elő ösztöndíjjal és ezt a számot még növelni szeretnék A férjhez menő. házasuló fiatalok 500 forint házassági segélyt kapnak a tsz-töl Ugyancsak vonzó, hogy megteremtették a tagság számára az üdülési lehetőséget. Az idén például már öívenen üdültek Hajdúszoboszlón, s az elkövetkező években még sokkal több ilyen nyári pihenési lehetőséget biztosítanak. • A fiatalságot is vonzó tervek közé tartozik egy tsz- klub létesítése. Növelni kívánják az állandó munkát biztosító munkahelyek számát. Nemcsak a tsz-tag fiatalokat. de az állandó munkára leszerződöket is érdekeltté kívánják tenni a termelésben. Nagyon jó elgondolás. hogy azok. akik egész éven át dolgoznak a gyümölcsösben, a nyereségrészesedésből se maradinak ki. Hogy mit tudnak keresni a fiatal lányok és asszonyok a tsz gyümölcsösében, a 100 holdas szőlőben és a 270 hoidnvi őszibarackosban és kortesben ? Belelapozgattunk a bérjegyzékekbe. Bencze Ilona például hat hónap alatt, ösz- szesen ledolgozott 978 órára 7382 forintot keresett. Átlagosan havi 163 órát dolgozott, ami a mezőgazdaságban 16,3 napnak felei meg. Soltész Erzsébet a legutóbbi hét hónapban 9450 forint fizetést vett fel. Ez havi 1340 forintnak feie] meg. De nem szabad elfelejteni, hogy volt ebből olyan hónap, amikor csak 11. 16. illetne 14 napot dolgozott. (A többin dolgozhatott a szülők háztáji gazdaságában.) Az említettek nem tartoztak a kiemelkedő keresetek közé. Mert akad havi 1800 —2000 forintos fizetés is a gyümölcsösben. Bodnár Irén például az egyik hónapban 1738, a ' következőben 2152 forintot keresett a gyümölcsösben. Az ilyen keresetek hírére joggal mondják a vámosi fiatalok, elsősorban a lányok, fiatalasszonyok, hogy nem érdemes napi kéí-három órát utazgatni a több műszakos városi munkahetekre. És, ha sik-TÜ) megvalósít tan: a tsz vezetőinek terveit* ha a gyümölcsösben megépülnek a szociális létesítmények. a ris pihenő, a fürdő és öltöző, ha lesz üzemi kon\ ha. s nem kell szalvétából ebédelni akkor nem Kell többé félni a tagság ki- öregeoésétóL ÍP. s4‘ ^Öregek heíei(* « Hodsrogf mentém A Bodrog-parti új város, Sárospatak nem feledkezett meg azokról, akik évtizedes, fáradságos munkájukkal járultak hozzá, hogy a hátrányos helyzetű község újra várossá fejlődjék. A közelmúltban számos rendezvényen emlékeztek meg a város idős lakosairól, nyugdíjasairól. A Mudrány-tercmben rendezett központi ünnepségen a városi tanács végrehajtó bizottsága köszöntötte az öregeket. A bensőséges hangulatú esten a megyei tanács üdvözletét dr. Pintér László főorvos és Szől'őssi Zsig- mondné szociálpolitikai csoportvezető tolmácsolta. A város termelőszövetkezetei is ünnepségeket rendeztek idős tagjaik tiszteletére. A Kossuth Tsz 310, a Rákóczi Tsz 70 nyugdíjasát ajándékozta meg, s az Aranykalász Tsz is megemlékezett öreg tagjairól. A Bodrogközi Állami Gazdaság 80 idős dolgozóját köszöntött© ajándékokkal. Jelképesnek is tekinthető, hogy a város legifjabb üzeme, a Csepeli Varrógép- és Kerékpárgyár itteni részlege Kispatak öregjeit, nyugdíjasait vendégelte meg baráti találkozón. Gördíthető üvegház A szakemberek véleménye kedvező Űj típusú, gördíthető és fix állású üvegházakat mutatott be pénteken a liptódi PeXéniknsak tanácskozása Aggteleken A Magyar Kémikusok Egyesületének borsodi csoportja és a Borsodi Vegyi- Itombináf december 4—5-én Aggteleken bonamid alkalmazástechnikai ankétet rendezett. A népes konferencia Igen magas színvonalat képviselt. Az országos szintű ankét azért is nagy jelentőségű mert a noliamid felbasz- a borsodi nagy- vállalatoknak áttörő szerepük volt. Különösen az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Borsodi Szénbányák tettek sokat azért, hogy a Borsodi Vegyikombinát vásári nagydíias botiam *d fának alkalmazása ma már országos szintű lett Az Ózdi Kohászati Üzentekben a műanyagok alkalmazásával az elmúlt években 20 millió forint értékű színes fémet takarítottak meg. Kitűnőre vizsgázod Az eddigi eredmények szerint MfűriSrc vizsgázott a Borsodi Vegyik"«» baüzemelő új elektrolízis özemé. Az áj létesítmény feladata, hogy által iúgol és klórt termeljem. ’■'»•át J len’eg p.ó- elcktromos áram föfi Termelőszövetkezetben a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Kertészkedő Közös gazdaságok képviselőinek a Győr- Sopron megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat. A bemutató összefüggésben van azzal, hogy a közelmúltban társulásos alanon létrejött Hortcoop vezetői bejelentették nagyszabású üvegházépítési terveiket. A Hortcoop az eddie ismert hazai típusokat nem tartotta megfelelőnek. s úgy nyilatkozott* hogy akár import útján is* de csak valóban korszerű, kielégítő gazdaságossággal használható üvegházakat, szándékozik vásárolni. A hazai üzemek köz.ött nyomban megindult a verseny a nagy megrendelésért. Ennek egvik eseménye volt a pénteki bemutató. A szakemberek első véleménye kedvező. Sokan közülük úgy találták, hogy a győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üvegházai felveszik a versenyt akár a holland gyártmányú növényházakkal is. E vélemény komolysága mellett szól nogy mindjárt a bemutatón több megrendelést írtak alá.
