Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

' IPénlsüc, 1969. dee. 5. ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 3 A. hmrems visszatért Sátoraljaújhelyi találkozás F0 D. Bolhát ezredessel Moszkvában, 1944. december 3-án ss következő Stasiijeleis- llést adták ki: „A 4. Ukrán Front csapatai, a 2. Ukrán Front ffisapatalnak a segítségévei, nagy rohammal elfoglalták Zcmp- üéit megye székhelyét, Sátoraljaújhelyt, fontos közlekedési csomópontot, az ellenség egyik főbb védelmi támaszpontját. A Sátoraljaújhely elfoglalásáért vívott harcokban kitűntek IBolbát ezredes csapatai...” Negyedszázad múltán ú»ra eljött Sátoraljaújhelyre Bolhát ezredes. Huszonöt éve a hadak útján érkezett, sokadmagá­val, » szabadságot hozta. Most a béke útján jött, s baráti üdvözletét hozott ® szabadság születésnapját ünneplő vá­ltósnak. A városi tanács elnökének szobájában beszélgetünk a veterán harcossal, aki 1044- ben a 4. Ukrán Front köte­lékébe tartozott, speciális tüzér alakulat, a „Pere- kopszkij” hadosztály pa­rancsnoka volt. Fontos ré­szük v'olt előzőleg Munkács, Ungvár és a szlovákiai Tre- bisov felszabadításában. — Sátoraljaújhely alá már sebesülten érkeztem. A bal karom sérült meg, elég sú­lyosra — jegyzi meg a tüzé­rekre jellemző pontossággal. — Akkor egyáltalán nem ál­modoztam olyasmiről, hogy vajon eljutok-e még egyszer erre a tájra. Csak azt tud­tam, hogy még súlyos harcok előtt állunk, s több esélyem volt arra, hogy engem sem kerül el annyi bajtársam sorsé, mint arra, hogy túl­élem a háborút, A győzelemnek nagy ára volt — A győzelemben biztos Voltam. Két katonám példá­jával szeretnék valami ^érzé­keltetni akkori elszántsá­gunkról. Trebisov körzetében megszakadt a tábori telefon­összeköttetésünk, irányító pa­rancsnokságunkkal. A hiba felderítésére küldött -híradó­saink hamarosan megterem­tették a kapcsolatot. De mi­lyen áron! Mikor eljutottam a kritikus szakaszhoz, lát­tam, hogy egyik harcosunk a csuklójára csavarta a sza­kadt vezeték egyik végét, a másikat pedig a lábára, mert csak így pótolhatta a hiány­só hosszúságot — s közben halálos találat érte. Ott te­mettük el, ahol mn a trebi- aovi hősi emlékmű áll. — De tanúja voltam okta­lan halálnak is, amit talán elkerülhettünk volna. Ez már-Sátoraljaújhely északi hatá­rában történt. A kiszorult németek a hegyekből lőtték egyik géppuska-állásunkat. A kezelő katonát szemén érte a lövés. Erősködött, elég - neki a másik szeme, ne küldjem bátra a sebesültszállító sze­kérrel. Én mégis feltétettem w kocsira. Útközben meghalt. Az orvos véleménye szerint attól, hogy a fejében maradt géppisztoly lövedék a rázós úton az agy életfontosságú részeit sértette meg. Ha nyugton hagyjuk, túlélhette volna a sérülést. 'Nem felejtette el Akármilyen tárgyilagos szűkszavúsággal próbálja az­tán elmagyarázni, hogy a határváros, Sátoraljaújhely elfoglalása hadászatilag nagy fontosságú volt, mert meg­nyitotta az utat a felszabadí­tó csapatok előtt Észak-Ma- gyarország távolabbi részei felé, s a háborúban egy kis település bevétele nem egy­szer meghatározza nagy ki­terjedésű területek sorsát, érződik a” szaván, hogy min­dig az emberi sorsok jelen­tik az igazi problémát. A háború tanulságait nem le­het és nem is szabad elfelej­teni. A sokszor kitüntetett pa­rancsnok már a régóta meg­szolgált nyugalomban él csa­ládja körében. Sátoraljaúj­helyre mindig megkülönböz­tetett figyelemmel gondolt vissza az elmúlt két és fél évtizedben. Nemcsak azért, mert neve, alakulata akkor került be az írott történelem­be, hanem emberi próbatéte­lének is talán az akkori harc volt a legemlékezetesebb. S ezért szolgált külön is örö­mére, mikor 5—6 éve levél érkezett hozzá ebből a ma­gyar kisvárosból. Azóta tart az írásos kapcsolat. — S most a viszontlátás tetézi a személyessé vált barátságot. A megújult városban Körül kalauzolták szíves vendéglátói a megújult vá­rosban. Rokonszenves sze­rénységgel gyönyörködik a szemet derítő látnivalókban, s óvakodik attól, hogy köz­helyek ismétlésével dicsérjen. Csak annyit mond: a város jól gazdálkodott a szabadság negyed századával. Bereez József? Kiosztották a felszabadulási irodalmi pályázat dijait Felszabadulásunk 25. év­fordulójának tiszteletére iro­dalmi pályázatot hirdetett a Borsod megyei és a Miskolci városi Tanács Művelődésügyi Osztálya, va1 amint a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa kulturális bizottsága. Az iro­dalmi pályázatra, amelyre kisregénnyel, novellával, il­letve irodalmi színpadi ösz- szeállftással és egyfelvonásos színművekkel lehetett pályáz­ni, 51 alkotás érkezett be. A pályázat díjkiosztó ünnepsé­gét tegnap, november 4-én délután tartották meg az SZMT klubhelyiségében. A megjelenteket Kiss Béla, az SZMT titkára köszöntötte, je­len volt az ünnepségen Am- riskó Gusztáv, a városi párt- bizottság művelődési osz­tályának vezetője, valamint a pályázatot kiírt szervek kép­viselői. A felszabadulási irodalmi pályázatra 7 kisregény érke­zett be. A zsűri Gulyás Mi­hály: Kétszer nem lehet szü­letni című művének ítélte oda az első díjat. A második díjat Tóth Latos: Vakablak, a harmadik díjat pedig — megosztva — Simon Emil: Köznapok és Szőke Sándor- né: Kelő nap fényében című kisregénye kapta. Két pályá­zót részesített dicséretben a zsűri ebben a kategóriában. A legtöbb pályamű — szám szerint 32 — a novella, illet­ve az elbeszélés kategóriában iB lés! tartót! a Minisztertanács érkezett be. A zsűri vélemé­nye szerint 3 novella emel­kedett ki. Első díjat nem ad­tak ki, második díjat Linder Gusztáv: Délelőtt, délután, éjjel novellája kapta. Har­madik díjat kapott Nagy Zsigmond: Szombatra virra­dón és Kő-Szabó Imre: Vas­utas című alkotása. Jutalom­ban részesítették Szalui An­géla: Kápolnásdomb és Ko­vács Gábor: Romantikus ke­resztmetszet című novelláját. További három pályamű di­cséretet kapott. Az egyfelvonásos színmű­vek és összeállítások kategó­riában 5. illetve 7 pályázat érkezett be. A zsűri vélemé­nye szerint ebben a műfaj­ban kevesebb színvonalas alkotás született. Mindössze két harmadik díjat adtak ki, Rudolfné Galamb Éva: Óv­játok a mozduló időt és Né- methné Böhm Edit: Munkás- portré című összeállítását ju­talmazták. Egy pályázót di­cséretben részesítettek. A felszabadulás tiszteleté­re kiírt irodalmi pályázat szép eredménnyel zárult. Hi­szen a helyezettek többsége fiatal, akiknek a későbbiek során még alkalmuk nyílik a bizonyításra. A pályaművek szép száma viszont bizonyít­ja azt; Miskolc és Borsod megye egyre inkább jelentős szerepet játszik a kulturá­lis tevékenységben is. Cs. A. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Jóvá­hagyólag tudomásul vette dr. Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesének beszámo­lóját a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének és kí­séretének Indiában és Irán­ban tett látogatásairól és tárgyalásairól. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti együttműködés elmé­lyítéséhez. A pénzügyminiszter jelen­tést tett Peru gazdasági és pénzügyminiszterével folyta­tott magyarországi tárgyalá­sairól. A beszámoló szerint a megbeszélések jól szolgálták a magyar—perui gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. iédositiál i felvásárlás!’ árakaü A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta az állattenyész­tés, valamint a vágóállat- és állati termék-termei és, fel­dolgozás és forgalmazás to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdéseket. A jelentés megállapítja: A szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazdaság fejlődése, de az állattenyész­tés lassabban fejlődik, mint a növénytermesztés. Különö­sen a szarvasmarha- és ser­téstenyésztés fejlődése nem volt kielégítő. Gazdasági ösz­tönző rendszerünk nem te­remtette meg ezeknek az ágazatoknak fejlesztéséhez a megfelelő üzemi érdekeltsé­get; a fő állattenyésztési ágak jövedelmezősége elmaradt a növénytermesztés mögött. Fékezte a fejlődést — töb­bek között — az is, hogy nem sikerült kellő mértékben hasznosítani a háztáji, illet­ve a nagyüzemen kívüli gaz­daságok adottságait. A Minisztertanács határo­zata kimondja, hogy az ál­lattenyésztés egyes ágazatai­ban meg kell teremteni a tartós érdekeltség feltételeit 'Tanácskozott a Borsod megyei, képviselőcsoport Tegnap, december 4-én az alsózsolcai házépítő kombi­nátban tartotta meg soron következő ülését a Borsod megyei képviselőcsoport A tanácskozás napirendién a megye építőipari kapacitásá­nak helyzete szerepelt. A képviselőket dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese tájékoztatta az építőipar helyzetéről, aki az általános kérdések, a megye állami és tanácsi építőipará­nak gondjai, problémái is­mertetése után előterjesztet­te azokat a javaslatokat is, amelyek megvalósítása szük­séges volna ahhoz, hogy a megye építőipara eleget tud­jon tenni a ráháruló fel­adatoknak. Ezek között is el­ső helyen szerepel olyan bérrendszer kidol­gozásának sürgetése, amely biztosítaná az épí­tőipar munVacrő-ellátá- sál Ezzel kapcsolatban hangzott el olyan javaslat is, hogy a szabályozók felülvizsgálásá­val és átdolgozásával bizto­sítani kellene az építőipar­nak kiemelt iparággá való fejlődését A képviselők egyetértettek abban, hogy megyénkben, az itt folyó nagy beruházások, építkezé­sek építőanyagának biztosí­tása végett egy új cementgyárra tar­tunk igényt. A szakember-utánpótlás, a krónikus munkaerő-hiány mellett ma az építőipari vál­lalatok egyik legnagyobb gondja. Ezen segítene, ha Miskolcon egy felsőfokú építőipari tech­nikumot hoznának létre és megszerveznék s mű­vezetők épzést. A széles körű, nemzetközi összehasonlításokat Is tartal­mazó tájékoztatóban, vala­mint a képviselők hozzászó­lásaiban egyértelműen meg­fogalmazódott annak szüksé­gessége, hogy a problémák megoldásához országos szintű intézke­déseket kell tenni. Ezek között is — mint Vaskó Mihály képviselő, a megyei pártbizottság titkára hangsú­lyozta —. az olyan megyé­ket. mint a miénk, differen­ciáltan kell kezelni. A megbeszélésen rései, v®* vő Vincze Géza, a BÁÉV ve­zérigazgatója, Szomolya Pál, az Eszakmagyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat igaz­gatója, Gyű rák László, a me­gyei tanács énítésügyi osztá­lyának vezetője újból felhívták a figyel­met a munkaerő-hiányra, a annak okaira, a ee- mcntetlátásban mutatko­zó nehézségekre és a dolgok saiátos össze­függéseit ecsetelve hozták életközeibe a megye építő­iparának általános helyzetét ós gondjait. A ^ helyzetfelmérés alapján a kénviselőcsonort űgv dön­tött, hogy az összegyűjtött és itt is elhangzott problémá­kat. valamint az azok meg­oldásával kapcsolatos javas­latokat 8E orasággyúiés elé ter­jesztik, A képvisel őcsonort teenenj ülésének további munkájá­ban Varga Gábomé. a kép­viselőcsoport vezetője adott ismertetést az országgyűlés következő ülésszakáról, majd megtekintették a termelő házgyárat. ®. HL és fokozni a jövedelmezősé­get. Ennek érdekében 1970. január 1-től a vágómarha felvásárlási árát — a minő­ségtől függően — kilogram­monként átlagosan 5,60 fo­rinttal, a tej felvásárlási árát literenként 20 fillérrel eme­lik és a nagyüzemi felárból literenként 10 fillért ugyan­csak az alapár növelésére fordítanak. Arányosan nő a vágóborjú ára is. A tenyész- üsző termelői árat darabon­ként átlagosan 3 ezer forint­tal emelik. A vágósertés fel- vásárlási ára kilogrammon­ként átlagosan 2 forinttal nő, és további i forinttal emelik az alapárat, a nagyüzemi felár kilogrammonként 1 fo­rintos csökkentése mellett. A hústípusú juhállomány fokozottabb tenyésztése érde­kében az exportminőségű vá- gójuh felvásárlási átlagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több. a gyapjú árát — minőségtől függően — kilo­grammonként átlagosan 5 forinttal csökkentik. Az 1969. évi átadásra le­szerződött termékekre — függetlenül a teljesítés idő­pontjától — az árintézkedé­sek nem vonatkoznak. A szarvasmarha-állomány növelése érdekében, a te­nyésztői munka hatékonvsá- gának fokozására, továbbra is fenntartják a szarvasmar­ha-tenyésztés üzemviteli ál­lami támogatását. Az állami gazdaságokra szintén a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekre jelenleg érvényes rendszert alkalmazzák. Ugyancsak a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztését szol­gába az az intézkedés, hogy a háztáji, kisegítő és az egyéni gazdaságok vemhes üsző felvásárlása utáni ked­vezményt — az egyéb felté­teleket változatlanul hagyva — üszőnként 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelik. A te­hénállomány növelése érde­kében biztosítani keli, hoszv a kedvezménnyel vásárolt álla­tot a tulajdonos indokolt ideig tartsa, ellenkező eset­ben a vásár’ási kedvezményt vissza kell fizetnie. A kormányhatározatnak megfelelően fokozni kell az állatállomány fehérmtakar- mányokkal való ellátását. Ennek érdekében be kell ve­zetni az állati és növényi eredetű fehérjék, a takar­mánykoncentrátumok és ke­veréktakarmányok szabad forgalmazását. Az állattenyésztés jövedel­mezőségének javítására ho­zott intézkedések pénzügyi fedezetéül — a korábbi in­tézkedéseken kívül — meg kell szüntetni a géoj'avftási díjkedvezményt; a termelő­szövetkezeti alkalmazottak személyi jövedelme után — a népgazdaság egyéb terüle­tein foglalkoztatottak illet­ményadójával azonosan — 8 százalékos adót kell bevehet­ni; meg kell szüntetni a bel­földi és import fehérjetakar­mányok állami ártámogatá­sát és ennek megtel élőén kell megállapítani a fehérje­takarmányok új nagvkeres- kedelmi és fogyasztói árát. A szarvasmarha és sertés tartá­sához szükséges létesítmé­nyekre — beleértve a szako­sított telepeket is — az ed­digi 70 százalék helyeit a jö­vőben 50 százalékos ártámo­gatást nyújtanak. Jelentés a vasutasok SiGlvzeléral A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke — a kormány felkérésére — a vasúti forgalom biztonságát befolyásoló tényezőkkel és a Magyar Ál'nmvasntak szemé­lyi állományának szakkép­zettségével, munkakörülmé­nyeivel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól számolt be. A népgazdaság gyors üte­mű fejlődésével párhuzamo­san a vasút teher- és sze­mélyforgalma többszörösére emelkedett. 1968-ban a vasút utaskilométer teljesítménye hétszerese, az árutonna-kilo­méter pedig hatszorosa volt az 1937-ben lebonyolított for­galomnak. A megtöbbszörö­ződött feladatok maximális erőfeszítést igényelnek a vasút dolgozóitól. A vizsgálat megállapította, hogy a MÁV az utóbbi évek­ben a forgalom lebonyolítá­sa szempontjából fontos mun­kakörökben (mozdonyvezető, fütő. forgalmi szolgálattevő, váltókezelő stb.) létszám­problémákkal küzd. A jelen- , tés szerint a vasutasok több- < sége szorgalmasan és fegyel­mezetten dolgozik, s vállalja a nehezebb körülményeket. A kormány a jelentést el­fogadta, és határozatokat ho­zott a vasúti dolgozók mun­kakörülményeinek, szociális helyzetének javítására. a belső béraránytalanságok megszüntetésére, az oktatás és továbbképzés fejlesztésé­re, az irányító és ellenőrző munka javítására. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasút műszaki helyzetéről tett jelentést a kormánynak. A beszámoló megállapítja: Magyarorszá­gon a vasúti közlekedés na­gyobb arányú korszerűsítése az 1960-as évek elején indult meg. A rekonstrukció és a műszaki fejlesztés jelentői' eredményei ellenére a kö­vetkező öt-tíz évben még. mindig számolni kell nehéz­ségekkel. A vasút moderni­zálása hosszabb időt igényel s ezért a régi és az új tech­nikát vegyesen kell alkal­mazni. Ä gépesítés és az automatizálás a szakképzett­ség fokozását és a fegyelem erősítését kívánja a vasút dolgozóitól: ugyanakkor to­vább kell javítani munka- feltételeiket és szociális ellá­tásukat. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. lavtili az ügyintézés A Minisztertanács tanács­szervek osztályának vezetője beszámolt azoknak a javasla­toknak felülvizsgálatáról, amelyeket a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottsá­gai tettek az államigazgatás? eljárás egyszerűsítésére. A kormány ugyanis ez év feb­ruárjában határozatot hozott az ügyintézés egyszerűsítésé­re, decentralizálására és a ta­nácsok ezzel kapcsolatban ar; államigazgatás valamennyi ágazatára vonatkozó elképze­léseket dolgozták ki. A jelentés megállapítja hogy mintegy 350, a minisz­tériumok által is elfogadott javaslatnak csaknem a fele már megvalósult. A községi tanácsok intézik már a gyám- hatósági. a közületi elhelye­zési, az építések engedélye­zési, a szociális segélyezési ügyek egv részét. A nagy­községek létrehozásával mmt- egv 110 falta hatósági ügyet döntenek el helvben, s ezzel a nagyközségek hatásköre erősen megközelíti a városi tanácsokét. A minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek szintén számos olyan intéz­kedést hoztak, amelyeknek következtében nőtt a taná­csok önállósága, mindezek eredményeképpen egyszerű­södött. csökkent az admi­nisztráció és javult az ügy­intézés színvonala. A kor­mány a jelentést elfogadta. A nehézipari miniszter je­lentést tett a Znbák-aknában bekövetkezni t bánvaszeren- csétlensépről és az edcMg megtett intézkedésekről. A kormány a jelentést tudo­másul vnf te. majd egyéb ügyeket tárgyalt

Next

/
Thumbnails
Contents