Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
' IPénlsüc, 1969. dee. 5. ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 3 A. hmrems visszatért Sátoraljaújhelyi találkozás F0 D. Bolhát ezredessel Moszkvában, 1944. december 3-án ss következő Stasiijeleis- llést adták ki: „A 4. Ukrán Front csapatai, a 2. Ukrán Front ffisapatalnak a segítségévei, nagy rohammal elfoglalták Zcmp- üéit megye székhelyét, Sátoraljaújhelyt, fontos közlekedési csomópontot, az ellenség egyik főbb védelmi támaszpontját. A Sátoraljaújhely elfoglalásáért vívott harcokban kitűntek IBolbát ezredes csapatai...” Negyedszázad múltán ú»ra eljött Sátoraljaújhelyre Bolhát ezredes. Huszonöt éve a hadak útján érkezett, sokadmagával, » szabadságot hozta. Most a béke útján jött, s baráti üdvözletét hozott ® szabadság születésnapját ünneplő váltósnak. A városi tanács elnökének szobájában beszélgetünk a veterán harcossal, aki 1044- ben a 4. Ukrán Front kötelékébe tartozott, speciális tüzér alakulat, a „Pere- kopszkij” hadosztály parancsnoka volt. Fontos részük v'olt előzőleg Munkács, Ungvár és a szlovákiai Tre- bisov felszabadításában. — Sátoraljaújhely alá már sebesülten érkeztem. A bal karom sérült meg, elég súlyosra — jegyzi meg a tüzérekre jellemző pontossággal. — Akkor egyáltalán nem álmodoztam olyasmiről, hogy vajon eljutok-e még egyszer erre a tájra. Csak azt tudtam, hogy még súlyos harcok előtt állunk, s több esélyem volt arra, hogy engem sem kerül el annyi bajtársam sorsé, mint arra, hogy túlélem a háborút, A győzelemnek nagy ára volt — A győzelemben biztos Voltam. Két katonám példájával szeretnék valami ^érzékeltetni akkori elszántságunkról. Trebisov körzetében megszakadt a tábori telefonösszeköttetésünk, irányító parancsnokságunkkal. A hiba felderítésére küldött -híradósaink hamarosan megteremtették a kapcsolatot. De milyen áron! Mikor eljutottam a kritikus szakaszhoz, láttam, hogy egyik harcosunk a csuklójára csavarta a szakadt vezeték egyik végét, a másikat pedig a lábára, mert csak így pótolhatta a hiánysó hosszúságot — s közben halálos találat érte. Ott temettük el, ahol mn a trebi- aovi hősi emlékmű áll. — De tanúja voltam oktalan halálnak is, amit talán elkerülhettünk volna. Ez már-Sátoraljaújhely északi határában történt. A kiszorult németek a hegyekből lőtték egyik géppuska-állásunkat. A kezelő katonát szemén érte a lövés. Erősködött, elég - neki a másik szeme, ne küldjem bátra a sebesültszállító szekérrel. Én mégis feltétettem w kocsira. Útközben meghalt. Az orvos véleménye szerint attól, hogy a fejében maradt géppisztoly lövedék a rázós úton az agy életfontosságú részeit sértette meg. Ha nyugton hagyjuk, túlélhette volna a sérülést. 'Nem felejtette el Akármilyen tárgyilagos szűkszavúsággal próbálja aztán elmagyarázni, hogy a határváros, Sátoraljaújhely elfoglalása hadászatilag nagy fontosságú volt, mert megnyitotta az utat a felszabadító csapatok előtt Észak-Ma- gyarország távolabbi részei felé, s a háborúban egy kis település bevétele nem egyszer meghatározza nagy kiterjedésű területek sorsát, érződik a” szaván, hogy mindig az emberi sorsok jelentik az igazi problémát. A háború tanulságait nem lehet és nem is szabad elfelejteni. A sokszor kitüntetett parancsnok már a régóta megszolgált nyugalomban él családja körében. Sátoraljaújhelyre mindig megkülönböztetett figyelemmel gondolt vissza az elmúlt két és fél évtizedben. Nemcsak azért, mert neve, alakulata akkor került be az írott történelembe, hanem emberi próbatételének is talán az akkori harc volt a legemlékezetesebb. S ezért szolgált külön is örömére, mikor 5—6 éve levél érkezett hozzá ebből a magyar kisvárosból. Azóta tart az írásos kapcsolat. — S most a viszontlátás tetézi a személyessé vált barátságot. A megújult városban Körül kalauzolták szíves vendéglátói a megújult városban. Rokonszenves szerénységgel gyönyörködik a szemet derítő látnivalókban, s óvakodik attól, hogy közhelyek ismétlésével dicsérjen. Csak annyit mond: a város jól gazdálkodott a szabadság negyed századával. Bereez József? Kiosztották a felszabadulási irodalmi pályázat dijait Felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére irodalmi pályázatot hirdetett a Borsod megyei és a Miskolci városi Tanács Művelődésügyi Osztálya, va1 amint a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa kulturális bizottsága. Az irodalmi pályázatra, amelyre kisregénnyel, novellával, illetve irodalmi színpadi ösz- szeállftással és egyfelvonásos színművekkel lehetett pályázni, 51 alkotás érkezett be. A pályázat díjkiosztó ünnepségét tegnap, november 4-én délután tartották meg az SZMT klubhelyiségében. A megjelenteket Kiss Béla, az SZMT titkára köszöntötte, jelen volt az ünnepségen Am- riskó Gusztáv, a városi párt- bizottság művelődési osztályának vezetője, valamint a pályázatot kiírt szervek képviselői. A felszabadulási irodalmi pályázatra 7 kisregény érkezett be. A zsűri Gulyás Mihály: Kétszer nem lehet születni című művének ítélte oda az első díjat. A második díjat Tóth Latos: Vakablak, a harmadik díjat pedig — megosztva — Simon Emil: Köznapok és Szőke Sándor- né: Kelő nap fényében című kisregénye kapta. Két pályázót részesített dicséretben a zsűri ebben a kategóriában. A legtöbb pályamű — szám szerint 32 — a novella, illetve az elbeszélés kategóriában iB lés! tartót! a Minisztertanács érkezett be. A zsűri véleménye szerint 3 novella emelkedett ki. Első díjat nem adtak ki, második díjat Linder Gusztáv: Délelőtt, délután, éjjel novellája kapta. Harmadik díjat kapott Nagy Zsigmond: Szombatra virradón és Kő-Szabó Imre: Vasutas című alkotása. Jutalomban részesítették Szalui Angéla: Kápolnásdomb és Kovács Gábor: Romantikus keresztmetszet című novelláját. További három pályamű dicséretet kapott. Az egyfelvonásos színművek és összeállítások kategóriában 5. illetve 7 pályázat érkezett be. A zsűri véleménye szerint ebben a műfajban kevesebb színvonalas alkotás született. Mindössze két harmadik díjat adtak ki, Rudolfné Galamb Éva: Óvjátok a mozduló időt és Né- methné Böhm Edit: Munkás- portré című összeállítását jutalmazták. Egy pályázót dicséretben részesítettek. A felszabadulás tiszteletére kiírt irodalmi pályázat szép eredménnyel zárult. Hiszen a helyezettek többsége fiatal, akiknek a későbbiek során még alkalmuk nyílik a bizonyításra. A pályaművek szép száma viszont bizonyítja azt; Miskolc és Borsod megye egyre inkább jelentős szerepet játszik a kulturális tevékenységben is. Cs. A. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette dr. Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesének beszámolóját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kíséretének Indiában és Iránban tett látogatásairól és tárgyalásairól. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti együttműködés elmélyítéséhez. A pénzügyminiszter jelentést tett Peru gazdasági és pénzügyminiszterével folytatott magyarországi tárgyalásairól. A beszámoló szerint a megbeszélések jól szolgálták a magyar—perui gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. iédositiál i felvásárlás!’ árakaü A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az állattenyésztés, valamint a vágóállat- és állati termék-termei és, feldolgozás és forgalmazás továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. A jelentés megállapítja: A szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazdaság fejlődése, de az állattenyésztés lassabban fejlődik, mint a növénytermesztés. Különösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlődése nem volt kielégítő. Gazdasági ösztönző rendszerünk nem teremtette meg ezeknek az ágazatoknak fejlesztéséhez a megfelelő üzemi érdekeltséget; a fő állattenyésztési ágak jövedelmezősége elmaradt a növénytermesztés mögött. Fékezte a fejlődést — többek között — az is, hogy nem sikerült kellő mértékben hasznosítani a háztáji, illetve a nagyüzemen kívüli gazdaságok adottságait. A Minisztertanács határozata kimondja, hogy az állattenyésztés egyes ágazataiban meg kell teremteni a tartós érdekeltség feltételeit 'Tanácskozott a Borsod megyei, képviselőcsoport Tegnap, december 4-én az alsózsolcai házépítő kombinátban tartotta meg soron következő ülését a Borsod megyei képviselőcsoport A tanácskozás napirendién a megye építőipari kapacitásának helyzete szerepelt. A képviselőket dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese tájékoztatta az építőipar helyzetéről, aki az általános kérdések, a megye állami és tanácsi építőiparának gondjai, problémái ismertetése után előterjesztette azokat a javaslatokat is, amelyek megvalósítása szükséges volna ahhoz, hogy a megye építőipara eleget tudjon tenni a ráháruló feladatoknak. Ezek között is első helyen szerepel olyan bérrendszer kidolgozásának sürgetése, amely biztosítaná az építőipar munVacrő-ellátá- sál Ezzel kapcsolatban hangzott el olyan javaslat is, hogy a szabályozók felülvizsgálásával és átdolgozásával biztosítani kellene az építőiparnak kiemelt iparággá való fejlődését A képviselők egyetértettek abban, hogy megyénkben, az itt folyó nagy beruházások, építkezések építőanyagának biztosítása végett egy új cementgyárra tartunk igényt. A szakember-utánpótlás, a krónikus munkaerő-hiány mellett ma az építőipari vállalatok egyik legnagyobb gondja. Ezen segítene, ha Miskolcon egy felsőfokú építőipari technikumot hoznának létre és megszerveznék s művezetők épzést. A széles körű, nemzetközi összehasonlításokat Is tartalmazó tájékoztatóban, valamint a képviselők hozzászólásaiban egyértelműen megfogalmazódott annak szükségessége, hogy a problémák megoldásához országos szintű intézkedéseket kell tenni. Ezek között is — mint Vaskó Mihály képviselő, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta —. az olyan megyéket. mint a miénk, differenciáltan kell kezelni. A megbeszélésen rései, v®* vő Vincze Géza, a BÁÉV vezérigazgatója, Szomolya Pál, az Eszakmagyarországi Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Gyű rák László, a megyei tanács énítésügyi osztályának vezetője újból felhívták a figyelmet a munkaerő-hiányra, a annak okaira, a ee- mcntetlátásban mutatkozó nehézségekre és a dolgok saiátos összefüggéseit ecsetelve hozták életközeibe a megye építőiparának általános helyzetét ós gondjait. A ^ helyzetfelmérés alapján a kénviselőcsonort űgv döntött, hogy az összegyűjtött és itt is elhangzott problémákat. valamint az azok megoldásával kapcsolatos javaslatokat 8E orasággyúiés elé terjesztik, A képvisel őcsonort teenenj ülésének további munkájában Varga Gábomé. a képviselőcsoport vezetője adott ismertetést az országgyűlés következő ülésszakáról, majd megtekintették a termelő házgyárat. ®. HL és fokozni a jövedelmezőséget. Ennek érdekében 1970. január 1-től a vágómarha felvásárlási árát — a minőségtől függően — kilogrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvásárlási árát literenként 20 fillérrel emelik és a nagyüzemi felárból literenként 10 fillért ugyancsak az alapár növelésére fordítanak. Arányosan nő a vágóborjú ára is. A tenyész- üsző termelői árat darabonként átlagosan 3 ezer forinttal emelik. A vágósertés fel- vásárlási ára kilogrammonként átlagosan 2 forinttal nő, és további i forinttal emelik az alapárat, a nagyüzemi felár kilogrammonként 1 forintos csökkentése mellett. A hústípusú juhállomány fokozottabb tenyésztése érdekében az exportminőségű vá- gójuh felvásárlási átlagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több. a gyapjú árát — minőségtől függően — kilogrammonként átlagosan 5 forinttal csökkentik. Az 1969. évi átadásra leszerződött termékekre — függetlenül a teljesítés időpontjától — az árintézkedések nem vonatkoznak. A szarvasmarha-állomány növelése érdekében, a tenyésztői munka hatékonvsá- gának fokozására, továbbra is fenntartják a szarvasmarha-tenyésztés üzemviteli állami támogatását. Az állami gazdaságokra szintén a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre jelenleg érvényes rendszert alkalmazzák. Ugyancsak a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését szolgába az az intézkedés, hogy a háztáji, kisegítő és az egyéni gazdaságok vemhes üsző felvásárlása utáni kedvezményt — az egyéb feltételeket változatlanul hagyva — üszőnként 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelik. A tehénállomány növelése érdekében biztosítani keli, hoszv a kedvezménnyel vásárolt állatot a tulajdonos indokolt ideig tartsa, ellenkező esetben a vásár’ási kedvezményt vissza kell fizetnie. A kormányhatározatnak megfelelően fokozni kell az állatállomány fehérmtakar- mányokkal való ellátását. Ennek érdekében be kell vezetni az állati és növényi eredetű fehérjék, a takarmánykoncentrátumok és keveréktakarmányok szabad forgalmazását. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések pénzügyi fedezetéül — a korábbi intézkedéseken kívül — meg kell szüntetni a géoj'avftási díjkedvezményt; a termelőszövetkezeti alkalmazottak személyi jövedelme után — a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatottak illetményadójával azonosan — 8 százalékos adót kell bevehetni; meg kell szüntetni a belföldi és import fehérjetakarmányok állami ártámogatását és ennek megtel élőén kell megállapítani a fehérjetakarmányok új nagvkeres- kedelmi és fogyasztói árát. A szarvasmarha és sertés tartásához szükséges létesítményekre — beleértve a szakosított telepeket is — az eddigi 70 százalék helyeit a jövőben 50 százalékos ártámogatást nyújtanak. Jelentés a vasutasok SiGlvzeléral A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — a kormány felkérésére — a vasúti forgalom biztonságát befolyásoló tényezőkkel és a Magyar Ál'nmvasntak személyi állományának szakképzettségével, munkakörülményeivel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól számolt be. A népgazdaság gyors ütemű fejlődésével párhuzamosan a vasút teher- és személyforgalma többszörösére emelkedett. 1968-ban a vasút utaskilométer teljesítménye hétszerese, az árutonna-kilométer pedig hatszorosa volt az 1937-ben lebonyolított forgalomnak. A megtöbbszöröződött feladatok maximális erőfeszítést igényelnek a vasút dolgozóitól. A vizsgálat megállapította, hogy a MÁV az utóbbi években a forgalom lebonyolítása szempontjából fontos munkakörökben (mozdonyvezető, fütő. forgalmi szolgálattevő, váltókezelő stb.) létszámproblémákkal küzd. A jelen- , tés szerint a vasutasok több- < sége szorgalmasan és fegyelmezetten dolgozik, s vállalja a nehezebb körülményeket. A kormány a jelentést elfogadta, és határozatokat hozott a vasúti dolgozók munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítására. a belső béraránytalanságok megszüntetésére, az oktatás és továbbképzés fejlesztésére, az irányító és ellenőrző munka javítására. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasút műszaki helyzetéről tett jelentést a kormánynak. A beszámoló megállapítja: Magyarországon a vasúti közlekedés nagyobb arányú korszerűsítése az 1960-as évek elején indult meg. A rekonstrukció és a műszaki fejlesztés jelentői' eredményei ellenére a következő öt-tíz évben még. mindig számolni kell nehézségekkel. A vasút modernizálása hosszabb időt igényel s ezért a régi és az új technikát vegyesen kell alkalmazni. Ä gépesítés és az automatizálás a szakképzettség fokozását és a fegyelem erősítését kívánja a vasút dolgozóitól: ugyanakkor tovább kell javítani munka- feltételeiket és szociális ellátásukat. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. lavtili az ügyintézés A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője beszámolt azoknak a javaslatoknak felülvizsgálatáról, amelyeket a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottságai tettek az államigazgatás? eljárás egyszerűsítésére. A kormány ugyanis ez év februárjában határozatot hozott az ügyintézés egyszerűsítésére, decentralizálására és a tanácsok ezzel kapcsolatban ar; államigazgatás valamennyi ágazatára vonatkozó elképzeléseket dolgozták ki. A jelentés megállapítja hogy mintegy 350, a minisztériumok által is elfogadott javaslatnak csaknem a fele már megvalósult. A községi tanácsok intézik már a gyám- hatósági. a közületi elhelyezési, az építések engedélyezési, a szociális segélyezési ügyek egv részét. A nagyközségek létrehozásával mmt- egv 110 falta hatósági ügyet döntenek el helvben, s ezzel a nagyközségek hatásköre erősen megközelíti a városi tanácsokét. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek szintén számos olyan intézkedést hoztak, amelyeknek következtében nőtt a tanácsok önállósága, mindezek eredményeképpen egyszerűsödött. csökkent az adminisztráció és javult az ügyintézés színvonala. A kormány a jelentést elfogadta. A nehézipari miniszter jelentést tett a Znbák-aknában bekövetkezni t bánvaszeren- csétlensépről és az edcMg megtett intézkedésekről. A kormány a jelentést tudomásul vnf te. majd egyéb ügyeket tárgyalt
