Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

PSZAK-MAGYARORSZAG 4 Csütörtök, Í969. dec. 4. S1. Mi A szemelyiségformálás idő­szerű kérdéseinek jegyében rendezik meg december 10- én, U-én és 12-én a II. bor­sodi pedagógiai napokat Mis­kolcon és Sárospatakon. A rendezvénysorozat december 10-én, szerdán a szakszerve­zetek megyei székházában kezdődik. Varga Gábornénak, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettesének megnyitója után Lugossy Jenő, a művelődés­ügyi miniszter helyettese tart előadást közoktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről, dél­után pedig Gaál Gyula me­gyei továbbképzési felügyelő ismerteti a közösségi nevelés borsodi tapasztalatait. Hava­si Bélának, a KISZ megyei titkárának korreferátuma zárja az első nap program­ját. A második napon Miskol­con folytatódik a tanácsko­zás. A közösségi emberré ne­velés pszichológiai vonatko- zásairóí. dr. Kelemen László, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanszékvezető taná­ra tart eíőadást, majd három szekcióban lesz a vita. A har­madik napon Sárospatakon, a Tanítóképző Intézetben Szentirmai Lászlóné tanító­képző intézeti tanárnak és Merényi Józsefnek, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya helyettes vezetőjének elő. adásával, valamint négv kor- referátummal folytatódik a program. A háromnapos ta­nácskozás tapasztalatait dr. Hetényi Gvörgv a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője összegzi, s ez­zel zárul a TI. borsodi peda­gógiai napok rendezvényso­rozata. Napkelet fiai, jó estét! Irodalmi emlékműsor a Miskolci Nemzeti Színházban t Felszabadulása huszonötö­dik évfordulóján ünnepi gyű­lésen emlékezett Miskolc a béke első napjaira, s az azóta megtett diadalmas útra, amely — mint a gyűlés szó­noka, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára mondta beszédé­ben — útja volt az ember szellemi-lelki felszabadulásá­nak, az önerejére eszmélt nép tudatbeli forradalmasu- lásának, aminek eredménye a kollektíváért élő és érző, kö­zösségi magatartású szocialis­ta ember kiformálódása lesz. Az ember képes hozzámaga­sodni gyönyörű feladatához. Ezt az embert állította elénk az ünnepi gyűlést kö­vető irodalmi műsor. A meg­gyötörtét, megalázottat. s megalázóit: az értelmetlen vérontásba hajszoltat és el- árulóit. S ő volt mégis az is­meretlen katona, ki a harc szünetében a másnapi béké­ről álmodott. Ö volt aztán a pincékből előóvakodó, az el­ső úiságot kapkodva olvasó, a kitárult szívű, aki ott* ült az első színházi előadás né­zőterén huszonöt évvel ez­előtt: s talán ott ült ma is ezen az. ünnepi összejövete­len. öt ünnepelte ez a mű­sor. „Nehéz ma a huszonöt év kezdetét felidézni. Nehéz az. út kezdetéről úgy beszélni, hogy megértsék, átéljék azt olyanok is. akik akkor még meg sem születtek.” Az in­dokoltnál talán kissé kese­rűbben hangzó gondolatokat fogalmaztak meg a műsort összefogó keretszöveg narrá­Merrvéíelrc felajánljuk az alábbi anyagokat: Fénycső armatúra 13—34—65 456 db Kapcsolószekrény U 6e 12x25/0 -f- 2UFIG 0 db Végelzáró dugó ÜST 185 1 db Golyóscsapágy 22 216 K 150 db Aranyporfesték 175 cs Nitrohígitó , 150 kg Szabin szürke olajfesték 50 kg Színtelen nitrolakk 100 kg Nitro-zománcfesték, fehér 15 kg Nitro-zománefesték, kék 10 kg Persint sárga 30 kg Pamutfonó. Miskolc. Kereskedelmi csoport. Telefon: 34-243. Miskolc, József Attila u. 74. szám. •K, • <5 • < • < ■< ■ * •« •t •c-< •K -C • i K. AJÁNDÉKOZNI öröm *JC ÖN A CSALADJÁNAK, *te ÖNNEK A CENTRU ÁRUHAZAK, ' NAGYOBB KONFEKCIÓVASÁRLÁSNÁL jc ajándékot afrik MINDEN HARISNYA, ZOKNI, ACRILFONÁL ÉS GYERMEKCIPŐ ÁRÁBÖL százalék ar A CENTRUM ÁRUHÁZAK. MISKOLCON ÉS ÖZDON •X ■< torai. Hiszen nagy szuggesz- tivitásával képes volt az em­lékezés részvevőivé tenni minket, nézőtéren ülőket Báy Andrea és Párkány László igényesen megírt és összeál­lított műsora. E hatásosságot fokozta kitűnően a rendezők: Sallós Gábor, Hegedűs Lász­ló és Jurka László avatott munkája, akik a szcenika legmodernebb eszközeit, a fényeffektusokat, a jelképes díszletezést. az élőképeket egyaránt felhasználó pergő, dinamikus előadást kompo­náltak. S ebbe az előadásba szer­vesen beilleszkedtek a betét­számok is: a János vitéz ket­tőse, a Diósgyőri Vasas Mű­vészegyüttes vegyeskarának éneklése Forray István ve­zénylésével. s a Rónai Sán­dor Művelődési Központ ba­lettiskolásainak hájas bemu­tatója. Nem ünneprontó szándék­kal említjük meg a műsor néhány apró gyöngeségét, hanem mert „véljük, hogy ezek korrigálásával még job­bá lehet a produkció. Zavaró volt a kórusnak a színpad hátterébe állítása. Ez ugyan szcenikai kényszerűségből következett, de a kórus és a zenekar közötti üres tér mi­att a zene aránytalanul han­1 gosabb volt a kórusnál, el­nyomta helyenként azt; s a . műsor _ összeállítóinak kon­cepcióját tisztelve is vitatjuk az egyíelvonásos groteszk he­lyének indokolt voltát ebben az ünnepi alkalomnak szen­telt irodalmi összeállításban. Már csak azért is, mert bár irodalmi műsort láttunk, ab­ban az irodalom meglehető­sen esetlegesen és korláto­zottan kapott helyei. E fenntartásaink ellenére is igényes, színvonalas produk­ciót kaptunk, amelynek va­lamennyi szereplője a már említetteken kívül megér­demli, hogy nevét ide írjuk. Báthory Évának, Koós Olgá­nak, Zoltán Sárának, Bodo- j nyi Lászlónak, Csapó János­nak. Fehér Tibornak, Füzes- sy Ottónak, Győry Ernőnek.- Juhász Tibornak, Kardos Gábornak, Kendeffy Gyulá­nak, Makay Sándornál:. Sár­közi Sándornak. Somló Ist­vánnak, Szilágyi Lajosnak, Szili Jánosnak, a díszleteket tervező Suki Antalnak, a jel­meztervező Hruby Máriának és a zenekart vezénylő Kal­már Péternek köszönhető, hogy Miskolc nagy ünnepé­hez. méltó emlékműsornak tapsolhattunk a Miskolci Nemzeti Színházban. P. L. Film jegyzet \ Bolondok hajója „Nem hiszem, hogy akadna ember Németországban, aki ezt a Ricbert és pártját ko­molyait ven né." A Vera nevű német tengerjáró hajó kapi­tánya mondja ezt az utasok között, 1932. végén, amikor hajója Mexikóból hazafelé igyekszik, s útközben Sieg­fried Rieber. egy náci lap­kiadó vállalat tulajdonosa ki­fejti pártjának emberirtó programját. Katherine Anne Porter ná­lunk is kiadott regényéből, a Bolondok hajóidból a magyar közönség előtt jól ismert amerikai rendező. Stanley Kramer készített filmet, s az egyes szerepekben nagy­szerű nemzetközi gárdát vo­nultatott fel. Oscar Werner, Simone Signoréi, Beim Riih- rnann, Michael Dunn. Jósé Ferrer, Lee Marvin, Vivien Leigh szerepel többek között a rangos sorban, s alakítá­saik nyomán nagyszerű figu­rák, kitűnően ábrázolt jelle­mek jelennek meg a vász­non. s sok-sok mozaikból ki­bontakozik az érdekes kép, a harmincas évek elejének német társadalma — effv ha­jó kereteibe szorítva. A film végén az egvik kiábrándult szereplő, a törpe Glocken, aki még nem tudia. hogy a náci Németországban rá is az a sors vár. mini Löwenthal- ra. a zsidó kereskedőre, azt kérdi a közönségtől, vajon tudjuk-e mi a nézőtéren, mi- / ért mondtál: el ezt a törté­netet. s egyáltalán a mai né­zőnek vajon mi köze lehet a •s. látottakhoz. Meg is válaszol­ja: tulajdonképpen semmi. Vajon tényleg semmi kö­zünk sincsen hozzá? Aligha van így S ha netán így len­ne, úgy Stanley Kramer alig­ha készítette volna el a fil­met. De ma is ismerni kell. ma is fel kell mutatni, a művészet eszközeivel is em­lékezetbe idézni azt a társa­dalmat, amely nem akarta észrevenni a fenyegető élet­veszélyt, amely tétlenül néz­te a szájtépő uszítást, s amelyben még a majdani ál­dozat is igyekezett lelkese­désben túltenni a nácikon. Aki pedig gondolkodott, mert egy-két oiyan ember is akadt a hajón, azok közül egyik a hatóságokkal került összeüt­közésbe, a másik, a hajóor­vos. önmagával, hogy aztán a szívroham végezzen vele. S volt még egy gondolkodó, a törpe Glocken, de őt a ..fel­sőbbrendű” faj képviselői nem vették emberszámba. Stanley Kramer a harmin­cas évek elején játszódó tör­ténetet a harmincas évek stí­lusában játszatta el. igen ér­zékletes mórion ielenítve meg a nagyszerű történetet. (bm) Őt termékeny hónap elé N éhány év alatt hagyo­mánnyá lett a borsodi bányász dolgozók kö­rében a kulturális hetek ren­dezése. Ezek a kulturális he­tek mind tartalmukban, mind terjedelmükben egyre gazdagodlak, illetőleg növe­kedtek, s most már öthóna­pos rendezvénysorozattal szá­molhatunk. A borsodi bá­nyászok körében az önműve­lés iránti igény nem új ke­letű. Helyenként a század- fordulóra, sőt azt megelőző időre nyúlik vissza a bányász könyvtárak és olvasókörök alakítása és a jelenleg műkö­dő bányász művelődési köz­pontok, házak, ha az épüle­tek meg is újultak, mind­mind sok évtizedesek, nem­egyszer fél évszázadnál idő­sebbek. Szocialista kulturá­lis forradalmunk egyik ie- lentkezési formája az utóbbi években mind nagyobb számban megrendezett táj­egységi művelődési hét vagy hónap Borsod megyé­ben sok szép példája van en. nel: az egyes járásokban és kisebb területi egységeken. A szakszervezeti kuUúrncve- lő munkában a bányászok járnak az élen. A korábbi borsodi bányász kulturális hetek, illetve hó­napok programját a gyakor­lat alakította ki Igen sze­rencsésen találkozott ezek­ben a programokban, az ál­talánosabb közművelés a ne­mes szórakoztatás, a szak­mai műveltség nyújtása, a politikai nevelés, sőt helyen­ként a sport is. Nagy helyet kapott a művelődési progra­mokban a technikai-termelé­si propaganda, mint a kor­szerű művelődéstől elválaszt­hatatlan tevékenység Jólle­het a bányász művelődési intézményekben a népműve­lési tevékenység folyamatos, nem pusztán a művelődési hónapokra szorítkozik, ezek a sorozatok mégis több mó­dot nyújtanak találkozások­ra, bemutatókra, igényesebb rendezvényekre. M a. december 4-én. a sa- jószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Központban megkezdődik az 1969—70-es bányász kulturá­lis hónapol: sorozata. E ren­dezvénysorozat természete­sen hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulójához ett Lenin születésének 100. év­fordulójához egyaránt kap­csolódik. Ezért is választották a ma esti nyitó műsor címé­ül azt, hogy: „Szabad hazá­ban, Lenin nyomán”. Ez egy­ben programot is jelent. Az öthónapos rendezvény- sorozatra a bányász szak­szervizét kulturnevelési bi­zottsága alaposan felkészült. Sokszínű, gazdag, a csaunem félesztendős program, ami részben központi rendezvé­nyekből áll, reszten pedig fa kilenc bányász művelődési intézményben kerül megren­dezésre. Nem férne egy cikk­be a program még vázlatos ismertetésé sem, pusztán né­hány rendezvényt említünk meg a sokszínűség érzékel­tetésére. A mar említett sa~ jószentpéteri nyitó ünnepsé­gen kívül a központi rendez­vények sorában találjuk a szovjet hadsereg művész- együttesének ajándékműso­ra U, a szakszervezeti művé­szeti fórum rendezvényeit, amelyek közül az egyiken a színház, a másikon a film­művészet, a harmadikon a képzőművészet szerepei té­maként. az érintett művésze­ti ág reprezentatív képvise­lőinek közreműködésével. Lesz író—olvasó találkozó, több. országos nevű íróval, országos színjátszó bemutató, ifjúsági politikát vitaklub, szocialista brigádvezetök an- kétja. nagyon sokféle vetél­kedő. szakmai, potitikai és művészeti kiállítás, dísztor­na, öntevékeny csoportok be­mutatója. A központi prog­ramot a Lenin születésének 100 évfordulója tiszteletere rendezendő díszünnepség zárja A 9 művelődési intéz­mény sokszínű programja jellegében a központi tervek­hez igazodik. A szakszerve­zet több jubileumi pályáza­tot illetve mozgalmat is meghirdetett, többel: között olvasómozgalmat. versmon- dó-vérsenvt és politikai fel­lepő illetve tartalmú vetél­kedni. ' megkezdődik öt tartal­mas hónap hihetőleg termékeny munkája. Érdeklődéssel váriul: a szép tervek megvalósulását. (benedefc) Névadó ünnepség Szikszón Mint a napokban beszámol­tunk róla, a szikszói gimná­zium Szepsi Csombor Már­ton nevét veszi fel. A név­adó ünnenc’get december 6- án tartják meg. Délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg az ünnepélyes iskola »válást, amelyen dr. Kovács Sándor Iván, a szegedi József Attila Tudományegyetem ndjurktu- sa mond ünnepi beszédet, majd meghirdetik az iskola névadójának emlékére kiírt pályázatot. A gimnázium iro­dalmi színpadának és népi- tánc-együtlesénel: műsorával fejeződik be az iskolagyűlés. Tizenkét órakor emléktáblát, avatnak az intézetben, ahol dr. Bán Imre. a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem professzora mond beszédet végül megnvitíák a névadó tiszteletére rendezett emlékkiállítást dr. Kulcsár Péternek, a szegedi József Attila Tudományegyetem központi »könyvtára osztály­vezetőjének ünnepi szavai­val. Este a IV. osztályosok szalagavató ünnepségével zá­rul az iskolanan Drocratma, amelv felett védnökséget vál­laltak a környező községek termelőszövetkezetei, állami gazdaságai, kisipari szövet­kezetei. Bó választék, sok új könyv várja az olvasókat a farkaslyuki könyvtárban. Fotó: Laczű J. Bemutató Ismét felolvasást tart ■ miskolci Gárdonvi Géza Mű velődési Ház színpada. A: előadás ezúttal bemutató i lesz: szombaton, derembe 6-án este 7 órakor játsszál először Sánta Ferenc: A Mül ler család halála című no vellájánal: dramatizált váltó zatát. Az előadást Lengyel Pá rendezte.

Next

/
Thumbnails
Contents