Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

£S?A§t-ivfAGYARORS?AG 2 asaEBEggaags Csütörtök, 1969. dec. 4. Részvétíávirat K. J. Vorosilov elhunyta alkalmából A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a. Szovjet­unió Minisztertanácsának, Moszkva. Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársakt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Néplcöztársa- $ no Tri • Világszerte nagy részvéttel fogadták azt a hírt, hogy dl­hunyt K. .1. Vorosilov mar­sall, az SZKP KB elnöksé­gének tagja. nya, a szocializmust építő magyar nép megrendüléssel értesüli K. J. Vorosilov elv­társnak, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának, a Szovjetunió mar- sálijának, a szovjet nép nagy fiának, a magyar nép igaz barátjának elhunytéról. K. J. Vorosilov elvtársnak, Lenin harcostársának élet­útja elválaszthatatlanul ösz- szeforrt a Szovjetunió Kom­munista Pártjának és a vi­lág első szocialista államá­nak történetével. Mint a pol­gárháború legendás hőse, a fiatal szovjet állam és a szovjet hadsereg egyik veze­tője, a fasiszta Németország feletti győzelem hadvezére, majd a második világháború után a kommunizmust építő szovjet nép megbecsült sze­mélyisége, Vorosilov elvtárs egész életét a szocializmus nagy ügye győzelemre vite­lének szentelte. A magyar nép által ismert, tisztelt és szeretett Vorosilov elvtárs halála szomorúsággal tölt el bennünket. Osztozunk fájdalmukban. Ä négyek , állásfoglalása Kedden több mint négy­órás tanácskozást tartottak a négy nagyhatalom — a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország ENSZ-küldöttségelnek vezetői a közel-keleti hely­zetről. A megbeszélésen, amely a megfigyelők szerint meglepően hosszú volt, jelen voltak a delegációk helyettes vezetői, valamint politikai ta­nácsadóik. ENSZ-körökben ugyancsak meglepőnek minő­sítették, hogy az ülésről nem­csak a szokásos formális közleményt adták ki, hanem részletesen körvonalazták a négy nagyhatalom álláspont­ját a közel-keleti helyzet rendezésével összefüggésben. iA közlemény a többi kö­zött megállapítja, hogy az említett országok ENSZ-de- ‘ legátusai szerint a közel-ke- j leti helyzet „súlyosbodik és a megoldás egyre égetőbbé válik”. Egyetértettek abban, hogy az arab—izraeli ellen­tétek békés rendezését a le­hető leggyorsabban meg kell valósítani. Állást foglaltak a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozata mel­lett. hangoztatva, hogy an­nak minden szakaszát végre kell hajtani. A négy delegá­tus ugyanakkor késznek mu­tatkozott arra, hogy a Biz­tonsági Tanács határozatának végrehajtásával összefüggő minden részletkérdést együt­tesen. ‘úgynevezett „csomag- tervként” tanulmányozzon, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány. Tudnivalók az 197®. évi népszámlálásról Az Elnöki Tanács rendele­tére Magyarország területén az 1969 december 31. és 1970. január 1. napja közötti éj­féli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat szerdán sajtótá­jékoztatón ismertette Huszár István államtitkár, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal elnö­ke. Elmondta, hogy a nép- számlálással egyidejűleg ösz- szeírják a lakásokat és inté­zeti háztartásokat — kórház, munkásszállás, diákotthon stb. —, továbbá a lakóháza­kat. az intézeti és egyéb la­kott épületeket. Az összeírást 1970. január 2. és 14. között bonyolítják le, ennek ellenére az adatok­nak az 19G9. december 31. és 1970. január 1. közötti, éjféli állapotot kell tükrözniük. A népszámlálás személyi programjában az alkérdések- kel együtt összesen 37. a rep­rezentatív összeírásban 83 kérdés szerepel. A mostani népszámlálás során nem kérdezik az össze­írtak nemzetiségét, hanem az anyanyelvet — természetesen ismét számításba veszik, hogy ki, milyen nyelveken beszél az anyanyelvén kívül. Elő­ször nem szerepel a népszám- ' lálási 'kérdőíven arra vonat­kozó kérdés, hogy az össze­írásra kerülő személy tud-e írni, olvasni. A foglalkozási adatokat minden 1955. előtt született j személyről összeírják. A fog­lalkozási kérdésekre részletes válaszokat várnak. Nem ele- j gendő a foglalkozás általános i megjelölése, például gyári \ munkás, hanem pontosan meg kell jelölni a munka- i kört, például anyagmozgató, árukiadó stb. Aczél György elvtárs Issiiil (Folytató* az 1. oldalról) írttól elválaszthatatlanul szá­mokkal kifejezhetetlen em­beri vívmányok. Nemcsak új üzemek épültek, hanem épült az új ember is. A szocialista brigádok megszületésével a szocializmus erői új hadsere­gekkel gyarapodtak. Tevé­kenységük része annak a fo­lyamatnak, amelyet joggal nevezhetünk a magyar szo­cialista fejlődés megújulásá­nak. Óriási változáson, fejlődé­sen ment át a falu is. A szö­vetkezet eszméi meggyökere­sedtek, a tsz-ekben ma már sorba állnak a belépni szán­dékozók. Hol van az az idő, amikor a parasztot azzal ijesztgették, hogy majd csaj­kából kell enni a közös konyhán. Ma már elégedet­lenek, ha hiányzik a tsz-ben az üzemi konyha. Megszűnt a látástól vakulásig tartó munka a földeken. Megszűnt a létbizonytalanság. Azonban nem értük volna cl ered­ményeinket, ha nem let­tek volna olyan emberek, akik saját ügyük elé he­lyezik a mások ügyét, akik éjt nappá téve dol­goznak a köz érdekében. i szocializmus viiágyytalmet ara! Mi most olyan társadalom­ban élünk, amelyben a nép ura önmagának. Bármennyire számba veszünk és megte­remtünk mindent, az élet vá­ratlan. előre nem látható ese­ményt is produkálhat, s az ünnep hangulata sem feled­teti velünk, hogy a megtett út nem volt mentes a hi­báktól. torzításoktól. A hir­telen felgyorsult fellendülés jót is, rosszat is okozott, a fejlődésnek árnyoldalai is voltak, de mindezzel együtt nem lehet mást mondani, mint hogy ez a történelmi tények 25 esztendeje volt. A nehéz korszakokon azonban már túl vagyunk, és ma már kezd itt lenni a József Attila által annyira várt szabadság amely rendet szül, jó szólal is oktatja és játszani ,s en­gedj szép. komoly fiait. Óriásit változott a világ az elmúlt 25 év alatt. De mennyit változott ebben a században! Bár nem mond­hatjuk még, hogy minden te­kintetben nyugodtak lehe­tünk, de a szocializmus világszerte aratott sikerei, az impe­rializmus csődje Jogos optimizmussal tölt cl bennünket, hogy ez a 25 év volt az a történelmi szakasz, amelyben — mint ahogy a kommunis­ta és munkáspártok 1969-es nyilatkozata hangoztatja —, a szocialista világrendszer, az emberi társadalom fej­lődésének döntő tényezőiévé vált. Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő iránvvonadát korunkban a szocialista vi­lágrendszer erői határozzák meg, melyek az imperializ­mus ellen, a társadalom szo­cialista átalakulásáért har­col nak. A kapitalizmus kontraszt­jai, ellentmondásai, hogy az egvik oldalon kőzetmintákat szállít a Földre a Holdról, ugyanakkor tíz- és százmil­lióknak nem tud kenyeret adni; hogy új tudományt te­remt. a futurológiát, amely ötven évre-- előre tekint, és választ keres, de a mát nem .tudja megmondani. Nem tud választ adni a négerkérdésre, és a világ legerősebb impe­rialista hatalma hosszú évek óta kudarcot kudarc után ér el Vietnamban. A szocializmus ellenállha­tatlan hatást gyakorol min­denütt a népekre, s abba az objektív kényszerhelyzetbe hozta a kapitalizmust, hogy ma már kénytelen enge­delmeskedni a két vi­lágrendszer létéből, ver­senyéből fakadó törvény­szerűségeknek. Az imperializmus történel­mileg rövid idő után már arra kényszerül, hogy min­denütt figyelembe vegye a szocializmust. Érdekeink azonosak A 25. évfordulón büszkén hangoztatjuk, hogy hazánk mindjobban az értelmes munka, a józan építés útján halad. Ennek alapvető oka, hogy a párt az ideológia, a politika, a gazdaság, a kul­túra minden Tő kérdésében a kérdések lenini megközelíté­sét alkalmazza. Minden prob­lémát igyekszik sokoldalúan mérlegelni, eldönteni az egész néppel együtt Az eldöntött ké-désok, a kidolgozott politika meg­valósulásához pedig min­denekelőtt a meggyőzés­»ei megnyerni a tömege­ket. Éppen ezért képes kelló idő­ben döntő feladatokra moz­gósítani minden erőt az or­szágban. Ezekben az évek­ben, de később is a mun­kásosztály megszilárdítja és napról napra tovább növeli erejét. Jelenleg is a IX. kongresszus által elfogadott irányvonalnak megfelelően dolgozunk a szocializmus tel­jes felépítésén, a kommunis­ta társadalom első szakaszá­nak megvalósításán. Most a döntő, hogy új, nagy lendületet ad­junk a gazdasági munká­nak, a reformunkat a szocializmus érdekében megvalósítsuk, amely már eddig is bebizonyí­totta helyességét, életké­pességét. A népért, a nép ügyéért tö­rekedjünk rá, hogy jobb és jobb legyen az élet,, a hét­köznapok közepette is halad­junk még gyorsabban előre. Nem szabad elfeledkezni egyetlen pillanatra sem, hogy az egész ország, az egész nép érdekeit érintő, alapvető és legnagyobb kér­désekben a társadalom tag­jainak, dolgozóinak érdekei egybeesnek — mondotta be­szédének befejező részében Aczél György elvtárs, majd az előttünk álló feladatokról szólott, amelyeknek megva­lósításához sok ' sikert, jó egészséget kívánt Miskolc város és Borsod megye né­pének. * Aczél György elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Mihail Dimitrijevics Cigan- kov ezredes köszöntötte a fel- szabadulás 25. évfordulóján Miskolc város népét. A többi között a következőket mon­dotta: —• Nekünk, akik részt vet­tünk a Magyar Népköztársa­ság felszabadításában, és közvetlenül részesei voltunk a Miskolc felszabadításáért vívott harcnak, ama város felszabadító harcának, ame­lyet ml akkor romokban lát­tunk. most rendkívül kelle­mes és örömteli számunkra, hogy együtt ünnepeljük ezt a nevezetes dátumot, a 25 év­fordulót,. Annál inkább öröm ez számunkra, mivel az eltelt 25 esztendő alatt az önök szülővárosa fiatalabbá vált, szebbé, rendezettebbé, a Ma­gyar Népköztársaság egvik élen iáró, fejlett ipari váro­sává. LEHOCZKY ALFRED: : : ‘ ' 'í'llirlÉÉ 43 Kihallgatás Szálasi már jó ideje Brenn- bergbán.ván, a „nyugati gye­pűn", egy bombabiztos bá­nya mélyén rendezte be fő­hadiszállását. Itt fogadja a futárokat, kik a főváros és a főhadiszállás között ingáznak. Ide futnak össze az ország hírei. Ezek a hírek azonban igencsak le­hangolóak. December elején azonban Szálasi számára kedves, szí­vét. megdobogtató hír érke­zett — Németországból: a Führer fogadja. Szálasi régi vágya teljesül ezzel. Személyesen találkoz­hat mesterének vallott Hit­lerrel. December 3-án — elhagy­va a rejtekhelyét — szűkebb környezetével (Kemény Gá­bor báró külügyminiszterrel, Beregffy Károly vezérezre­dessel, ITennyev altábornagy- gval. több ezredessel) Német­országba indul. A Führer 4- én fogadta. A hivatalos jelentés így hanez'k a találkozásról: „Hitler vezér és birodalmi Hitlernél kancellár december 4-én fo­gadta Szálasi Ferencet, a magyar nemzet vezetőt, aki látogatáson Németországban időzött. A vezér Szálasi Fe­renccel hosszabb beszélgetést folytátott a Németország és a forradalmi (így') hungarista mozgalom által egyesített magyat nemzet fioliíikai, ka­tonai és gazdasági kérdései­ről. A megbeszélést, amely immár újból a. két nén régi. hagyományos és bevált fegy varbarátságának és testvéri­ségének szellemében folyt le. áthatotta a német és a ma­gyar nép szilárd elhatáro­zottsága, hogy a védelmi harcot minden eszközzel folytatják s ehhez megterem­tik az összes előfeltétele­ket .. A lénvegel az utolsó mon­datok jelentik. „... minden eszközzel.. Egymillió katona Hogy is folvt le a foga­dás... és miről is volt szó? Szálasi türelmetlenül vár­ta a találkozás nagy pillana tát. Amikor Hitler elé vezeti):, karját előrelendíti, s áhítat­tal kiáltja: — Sieg! Heil! Kitartás! Majd rögtön folytatja: — Mein Führer! Engedje meg, hogy én, Szálasi Fe­renc, Magyarország nemzet­védője jelentsem érkezése­met, egyben kifejezzem forró hálámat, hűségemet mind a magam, mind a hungarista magyar nagyhaza nevében ... Hitler hallgatja, dé tekin­tete va'-’hol Szálasi mögött matat. Untatják a formasá­gok. Aztán megszólal: — örömmel szakítottam időt erre a találkozásra. ,. Végre jó híreket hallok Ma­gyarországról ... — Szálasi sugárzó arccal mondia: , — Igen. mein Führer, a hungar'sta birodalom végre megtisztult a zs!dó -plutok­rata—bolsevista érdekcimbo- raságtól. és a nemzet minden szívverése a győzelemért do­bog ... Maid még lelkesebben folytatja: — Küldetésem egyik célja, mein ■ Fiihrer. hogy meg­ajánljak egymillió magyar katonái a védelmi erők ré­szére! Es egyebekben is: Ma. gyarország minden megfog­ható ereje a győzelem szol­gálatában áll. Rendelkezzék vele. mein Führer! Végül szinte könyörgővé válik a hangja: — Én csak egyet kérek. Vezérem: teljes erőbevetést a győzelemért, Budapest meg­mentéséért és hazám sorsá­nak megfordításáért! „Belefojtom a Tiszába I” Hitler hallgatja, és mint­ha csak magának beszélne, elrévedve mondja: — Természetesen, termé­szetesen Magyarország sorsa nekem is szívemen fekszik — akárcsak Németországé ... Aztán felkapja fejét, s han­gosan kiáltja, mintha nép­gyűlésen beszélne: — A magyar medence je­lentőségét igen nagyra értéke­lem. Senki nem Iáilc.lja ná­lam jobban, hogy az ország jelentős része átmenetileg el­veszett. De ez kizárólag Horthvék árulásának követ­kezménye! Szálasi helyesel, s a Kár­pát—Duna nagyhazáról be­szél. Hitler újra üres tekintettel hallgat, majd felugrik, a tér­képhez lép és határozott mozdulatokkal magyaráz: — Nézze csak ... itt, a Du­na vonalán szilárdan meg vetem a lábamat. Itt. Becs : alatt sorakoznak fel csapa- I taim. ezek hivatottak az el- | lentámadásra. Egy részük már útban is van... Teljes testtel Szálast felé fordul, két kezét a magasba emeli, majd ökölbe szorítva egyszerre lesújt vele: — Ezen a vonalon előretö­rök, és akkor lesújtok Sztá­linra a Dunánál! Ezen a vo­nalon előretörök — s a Du- na-kanyartól kiindulva a Sa. jó térsége felé mutatott —, és a Tiszáig szorítom az oro­szokat. Belefojtom őket a Ti­szába! Szálasi lelkendezik. Hitler már szinte rikácsolva folytat­ja: — A döntő csapást a ma­gyar medencében mérem a bolsevistákra . .. Borzalmas erejű fegyvereket készítek elöl Ahol ezeket bevetem, minden élet megszűnik! Majd én megmutatom, ki vagyok! Szálasi tovább helyesel, ő is teljesen átszellemül. Hogy a „Kárpát—Duna nagyhaz.ában” — ha a Führer terve sikerül — megszűnik minden élet, ez most őt nem érdekli. Ö is a hatalom őrült meg­szállottja. (Következik: Az elet meg- i indulása.) I Mihail Dimitrijevics Ci- gankov ezredes nagy tapssal fogadott üdvözlő beszéde után Stefan Cavara, a cseh­szlovák delegáció vezetője üdvözölte a jubileumát ün­neplő Miskolc város népét és fejezte ki jókívánságait. Zárószavában dr Fekete László bejelentette, hogv a díszünnepséget a városi ta­nács ünnepélyesen jegyző­könyvbe rögzíti, és ily mó­don is kifejezi háláiát a fel­szabadító szovjet harcosok­nak. maid a d'>zünnepséc az tnternacionálé hangjaival éri véget. Theodora!* ísz sem eíenl meg n Szerdán megkezdték és né­hány pere múlva formai okok miatt félbeszakították a be­tiltott görög egységes demok­ratikus baloldali pórt (EDA) vezetőinek, közöttük a bör­tönben sínylődő Thendora'-isz zeneszerzőnek a perét — ez ­úttal ötödször. Az indokolás-- a vádlottak közül hárman nem jelentek meg. Két vádlottnak valóban si­került külföldre szöknie ezért nem jeleni meg a tárgyaló- ieremben. Mások — így pél­dául az Idős Ilin — viszont börtönőrök kíséretében ott voltuk a tárgyaláson. Theodorakisz volt az egyet­len, akinek távollétére nincs magyarázat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents