Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-24 / 298. szám
Szerda, 1959. dee. 24. ÉSZAK-MA6YARORSZAG 3 ma A Nagy musk old Állami Gazdaságiam üzemel az ú] hűtőház Tízezer csirke karácsonyra — Nvolc kilenc millió forín? nyereség — 1970 első nagy feladata Á tél, az erős havazás és a hóakadályok miatt az újságíró is nehezen tud közlekedni. Ezért a szerkesztőséghez legközelebb levő mezőgazdasági nagyüzem, a Nagymiskolci Állami Gazdaság vezetőit: Rusz János igazgatót és Szentgyörgyi Zol tón főkönyvelőt kerestük fel. Elsősorban az iránt érdeklődtünk: milyen érdekesebb esemény történt a gazdaságban? — A határban jóformán semmi — felelte az igazgató. — Az állattenyésztés viszont a hideg és a hóesés ellenére is zavartalanul termel, állattenyésztési do’go- zóink maradéktalanul te je- sítik napi feladataikat. Nekünk esemény és érdekes is, hogy megtörtént a száz va- gonos hűtő-tárolóház műszaki átadása és átvétele. — Mikor? , .— December 20-án. — Volt-e hiba az átvétel porán? — Lényegesebb hiba nem volt. A hűtöház valamennyi felszerelése jól üzemel. A tárolóterek tele vannak termékekkel, elsősorban gyümölcsökkel. A tárolóterek tele vannak termékekkel elsősorban gyümölcsökkel és zöldségfélékkel. Ezeket a tél folvamán a miskolci piacon értékesítjük. és árusítását, úgy, ahogyan ígértük — váloszolta Rusz János igazgató. — Mennyi pecsenyecsirkére számíthat a város? — Tízezer darabra. A gazdaság barom fi farmján folyamatos a tojástermelés. A miskolci boltokban és elárusító helyeken a gazdaság 2 forint 10 fillérért adja a friss tojás darabját. Mindenki más drágábban adja. A Nagymiskolci Állami Gazdaság boltja a legolcsóbb. És van tojás bőségesen. — Újdonság még boltjainkban — mondta az igazgató —, hogy az ország egész területéről jó minőségű és viszonylag olcsó palackozott borokat szereztünk be. Leginkább zamatos alföldi borok, az állami gazdaságok saját termése és saját palackozása. — Mennyibe kerül literje? — A legdrágább bor húsz forint,/'de van 17 forintos finom borunk is. A Nagymiskolcí Állam! Gazdaság vezelőinek egvik fontos törekvése, hogy minél több, lehetőség jó minőségű, s viszonylag olcsó árut adjanak a miskolci szabad piacra. Mit kap. mit varhat Miskolc lakossága a karácsonyi és újévi ünnepekre a gazdaság boltjaiban? — kérdeztük az Igazgatótól. — Elsősorban baromfit. Húszezer darab tyúk szállítását és árusítását már megkezdtük — hangzott a válasz. — Tvúk még van. szállítjuk tovább, és csak 22 forintot kérünk kilónként. — Pecsenyecsirkét is ígértek Mikor szállítják? — Hétfőn, azaz tegnap, december 22-én megkezdtük a pecsenyecsirke szállítását A gazdaságban készül az év végi leltár és a mérleg is. Előzetes számítások, ösz- szesítések, kalkulációk foglalkoztatják Szentgyörgyi Zoltán főkönyvelőt. — Mennyi a bruttó bevétel? — A bruttó terme’ési érték 60 millió forint körül lesz — válaszolta — Körülbelül hatmillióval több tesz a tervezettnél, mert csak 54 millió forintot terveztünk. — Mennyi lesz a nyereség? — Hat és fél millió forint nyereséget terveztünk de az előzetes számítások szerint nyolc—kilencmillió forint lesz. Végleges összeget még nem mondhatok, de azt igen. hogy közelebb leszünk a kilencmillióhoz, mint a nyolchoz. — Ezek szerint a gazdaság dolgozói a tavalyinál több nyereségrészesedésre számíthatnak? — Igen. Bár az elosztási elveken változtatunk. Az ünnepi készülődés lényegében az 1909-es esztendő munkájának befejezését jelenti a Nagymiskolci Állami Gazdaságban is. De január 1-én új esztendő kezdődik. Mi lesz 1970 első munkája, vagy új feladata? Erre a kérdésre is Szen'gvör- gyi Zoltán főkönyvelő válaszolt. — Megkezdjük a gyömrőpusztal tyúkfarm átalakítását. a nagy beruházási programot. 1970-ben 15 millió forintot. 1971-ben 20 milliót használunk fel a farm korszerűsítésére. E beruházással 140 ezei férőhelyes tyúk- farmot. tojástermelő üzemet alakítunk ki. — Az átalakított üzem mennyi tojást termel majd évente? — Legalább 22 millió darabot. — És mikor kezdődik az átalakítási munka? — Az Ú1 év első munkanapján, január másodikén. (sz. j.) Erőfeszítések Szederkényben A termelés, az ellátás egyelőre zavartalan Tiszaszederkényben is sok gondot és izgalmat okozott a szokatlan sebességű hóvihar. Szombat reggel óta a Tiszai Vegyikombinátba járó vidéki dolgozók nagy része nem tudott eljutni munkahelyére, összesen 7 autóbuszjárat maradt el az utóbbi S nap alatt. Azokat a vidéki dolgozókat, akik a közlekedés: nehézségek miatt nem tudtak lakóhelyükre hazamenni, munkásszállásokon helyezték el. Mindezek ellenére nem volt különösebb fennakadás a termelésben. A műtrágyagyár a korábbi napok átlagát nyújtotta naponta több mint 1400 tonna ammon- nitrálot termelt. Ez azonban igen nagv erő- f eszi lést igényelt a gyár vezetőitől, dolgozóitól egyaránt. A technológiai személyek tagjai közül sokan túlóráztak ugyanakkor a Tiszaszederkényben rekedt vidéki dolgozók, s a gyár többi üzemének, főosztál vainak tagjai is kivették részüket a munkából. Egyedül a műtrágya raktározásában és szállításában mutatkozott fennakadás, ugyanis a vasúti kocsik késve érkeztek. így a kritikus napokon körülbelül kétezer tonna műtrágyát voltak kénytelenek tárolni. Hétfőn már sokat javult a helyzet. Van elegendő vasúti kocsi, s a műtrágya szállítása folyamatosan történik. Tiszaszederkény ellátásban sincs különösebb probléma Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a helyi önkiszolgáló fűszerbolt kellő tartatéin kai rendelkezik az alap« vető fontosságú élelmiszerekből. A teiellátást például úgy oldották meg. hogy közvetlenül a termelőktől — a szederkényi és a tiszapalko- nyai tsz-től — szerezték be a szüKséaes teimennyiséget. Az áruszállításhoz, ha továbbra sem fordul kedvezőre az idő, a Tiszai Vegyikombinát nyújt hathatós segítséget. Lovas Lajos A mírrgkamrálioz is keli szakist elás Két hasznos téli tanfolyam A jövő év tavaszától, pontosabban 1970. március 1- től szigorú rendelkezések szabályozzák, kik irányíthatnak, kik végezhetnek a mezőgazdasági üzemekben bizonyos növényvédelmi munkákat. Az irányításra hivatott Egy fél év a’att 13 000 javítás „Csak az ünnepekre kész legyen“ A kek autói mindenki ismeri — flo! a bűnö>? Ae/ié* a hitetlenekkel Miskolc. Munkácsy utca. GEI K A-szerv»*. Regről 8 ura. és már csúcsforgalom van. A panaszfclvevő és a pénztár 'előtt alig marad hely. hogy bárki is beljebb jusson a műszerészek birodalmába, ahol platánig érő polcokon sorakoznak egymással szemben a Viktóriák, a Delták. 8 Favorlták stb. Monoszkópon kék szemükkel úgy pislognak rgvtnásra, mintha azt kérdeznék: ..No, te is Ide kerültél, öregem?'* A Sajő«*ontpé*~v! Üveggyár ma az üvegipar egy ib ’"gm dernebb üzeme • \jd minden imm1'w'olyamata automatizált. Évente 450 mllV konzerv-, palack-, csomagnlóö ■ cg keni! inner forgalomba. Képünkön: üveghegyek várnak elszállításra a gyár udvarán. A tv-k sorát itt-ott megszakítja egy-egy hangos magnó. Beat-zene gltárordf- tása és hangversenyfelvétel crescendója keveredik fülsértő zajjá. A javításra váró, vagy éppen már elkészült, dobozokija csomagolt készülékek között csak oldalozva fémek el a „tv-doktorok”. A műszerészek másik csoportja az irodában 'zorong. 1U számolnak el az előző napi munkával, majd Kapják meg aznapi feladatukat. Innen indulnak útjukra a városba és a miskolci iáris köz. ségeibe,' 20—30 panaszos tv- jének. rádiójának, vagy lemezjátszójának megjavítására. Az idei év első hat hónapjában 16 159 készüléket javított a miskolci GEI.KA- szerviz. Ennek 85 százalékát a bejelentők lakásán. — Dolgozóink már teljesítőképességük határán vannak — mondja Kormos László. a szerviz vezetője. — Nálunk is felütötte fejét a munkaerő-probléma. Kevés a műszerészünk. Elég mostohák körülménveink is. Bárki láthatja. mllven szűkösen vagyunk. Igaz, a tervek szerint két új szerviz énül a lövőben Miskolcon. Az elsőt, ha igaz. 1071-ben kapjuk meg a Gvőri-kapui új lakótelepen. A másik talán a Béke téri benzinkúttal szemben lesz, de még nem lehet pontosan tudni, mikor. — Általában mindenütt gondot jelent az alkatrész- ellátás. önöknél is? — Nem. Ezt nem mondhatjuk. Menni kell utána, és akkor nincs hiba. Igaz, ez nem kis dolog. Egv tv-nek legalább 3000 alkatrésze van. s általában körülbelül 10 000 '*’0 -»"-«trésszel dolgozunk. Kolacsek Iván műszerészszel és Halasi I.ászló gépkocsivezetővel, huszonhét munkalappal indultunk Ongára és Gesztelyre a kis ZSUK teherautóval. Ezt a kocsit a járás minden falujában ismerik már az emberek, és egyszerűen csak „kék autónak” hívjak. Akárhová érkezik, rögtön híre megy. hiszen mindenütt nagyon várják. Különösen ünnepek előtt. Szőlős! István bácsi Ongán, a Tompa utca 6. szám alatt, már régi ismerős. Sokszor javították öreg Kékesét. Most azonban nem lehet segíteni. Azaz pontosabban, nem éri meg. — Ennek bizony kiment a képcsöve. S ki tudja, mi minden rossz még benne. Javítása annyiba kerülne, amenv. nyit már nem adna érte a bizományi ha bevinné Szőlős! bácsi — magyarázza Kolacsek Ivén műszerész. — Akkor inkább veszek egy újat. Úgyis kiszolgálta már ez a magáét — dönt gyorsan az öreg. — És a lemezjátszó? Azzal'mi lesz? — Letört a tűié. Ezt itt nem tudiuk megcsinálni. Be kell vinni. — Hajaj! De kész lesz-e az ünnepekre? — Azt nem tudjuk ígérni. — Akkor inkább maradion itt. Hát se tv, se lemezjátszó. se rádió? Az nem megy. Majd bejelentem újra. — Nem mindenütt megy ám ez ilyen simán — mondja Kolacsek Iván. mikor már elbúcsúztunk Szőlősi bácsitól — Sokaknak hiába magyaráz az ember, hogy a tv-je jó, csak a virágokat ne tegye mellé, mert a pára árt a készüléknek, vagy az antennát tegyék ki a padlásról a tető fölé, mert rontia a képet. Nem hiszik el. A szomszédokra hivatkoznak, hogy ott is úgy van. Ha aztán nagyon makarsok és túl sok- szor hívnak ki bennünket fölöslegesen, bevisszük a készüléket a szervizbe, be'’ívjuk őket is. nézzék meg. hogy jó környezetben kifogástalanul működik. Csakhogy ezt bírni kell idegekkel. Sokkal nehezebb, mint maga a javítás. * A „kék autó” — ahogy ts falvaKoan nevezik —, a mirelit kocsi — ahogy a gelká- sok „becézik” —, hazainau! Miskolcra. Fáradtán döcög Járt faluszéli részeken, meg- maszta az ohgai és a gesz- telyi. traktoroktól „felszántott” községi utak félméteres „barázdáit”. Elfáradtak gazdái is. Nehéz napjuk volt Mint mindig. Bódval Péter szakkáderek, a növényvédelmi szakmérnökök és szak- technikusok már tanulnak. A legtöbb gazdaságban akadt jelentkező, hogy megszerezze a szükséges szaktudást és bizonyítványt. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, valamint a megyei növényvédő állomás ahhoz is nagy segítséget nyújt a gazdaságoknak, hogy növényvédelmi szakmunkásokban, illetve be^ tanított munkásokban se legyen hiány. Két nagyon hasznos, bennlakásos téli tanfolyamon közel 120 betanított növényvédő munkást, illetve méregkamra kezelőt képeztek tű. Kékeden a betanított növényvédelmi munkásokat képezték ki 300 órás tanfolyamon 215 órában a no-; vényvédelem e'méletí tudnivalóval. 85 órában pedig a gvakor'atla] ismerkedtek, örvendetes, hogy a gazdaságok főleg fiatalokat küldtek a tanfolyamra. A részvevők átlag étletkora még a 25 évet sem érte el. A tanfolyamon sok mindent megtanullak, ami elengedhetetlenül szükséges hozzá, hogy jó. ha*é- kony és balesetmentes legyen mezőgazdasági üzemeinkben a kemizálás. Ugyanakkor Telkibányán egv négyhetes tanfolyamon méregknmra-kezelőket képezték ki. A tsz-ek anyagrak tárásai vagy magt árosai tárolják a legtöbb esetben a növényvédőszereket, azaz kezelik a méregkamrát. Az új kórház A bnrscdí ipari irtó* 1 ellátását javítja az idéffl elkészült kazincbarcikai kórház.
