Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

Vasárnap, 1969. dec 21 ÉSZAK-M AG YARORSZAG 3 Társadalom és tudomány A fogalmak olykor liosszú-hossau töprengést, küzdelme­set, kudarcokat summáznak. Egy-egy szóban, elnevezésben s'tóz- és százezrek ügyessége, rafinériája, verejtéke sűrűsö­dik. Az ember jóra, szépre, nemesre termett. Szándékai eh­hez igazodtak. Mindig voltak azonban, akik kiforgatták, ér­desítették, sárba nyomkodták álmát, igazságát. napjainkat teszi sebbé. kényelme­Társadalom és tudomány? Kapcsolatba kerülhet ez a két fogalom, elbírja, megtűri egymást? Az első, a bonyo­lult, vagy kevésbé bonyo­lult érdekeltségekkel átszőtt közösség hajlandó-e méltá­nyolni a kevesek ércbe, már­ványba rögzített produktu­mát? A kevesek, a meré­szek valamilyen mást. job­bat, szebbet virrasztónak va­lósággá. Legyintés, gúnyka­caj, olykor kegyetlen vád Volt az osztályrészük; ink­vizíció, mert „támadni” me­részelték az egyetemes világ­rendet, társadalmat, isten tö­kéletes alkotását. A sziszegő szavakat aztán suttogok, an­dalítók követték, s a kevese­ket szándékaik elé fogták az ügyesebbek, a merészebbek. Ha olykor különös, görbe, elorzott úton is, a kevesek érlelő fanatizmusa pezsdíilésl; eredményezett a mozdulat­lannak hitt világban. Ezer és ezer átvirrasztott éjszaka, tengereket és szárazföldeket megmozgató lázas tevékeny­ség zsúfolódott össze az egy­re rangosabb szóban: tudo­mány, Művelése divat lett, s ez magával hozta az epigo- hok, a szélhámosok, a babo­nák megjelenését is. Az ál­tudomány, a hókusz-pókusz belopózott a könnyű sikert éhítozók, a bámészok, az ámulók közé. A társadalom, a szépen, gondosan felépített közösség Ózonban igyekezett kiemelni 0 szemétből a gyémántot. Kezdte felismerni a tudo­mány jelentőségét... A modem társadalmak nem nélkülözhetik a tudo­mány eredményeit. A mai- ember lépten-nyomon élve­zi áldását és megböjlöli hiá­nyát A tudomány, a tech­nika óriássá izmosodott az utóbbi egy-két évtized alatt. Nem mindegy azonban, hogy ez az óriás mit tesz: városo­kat dönt-e porba, vagy messze vidékeket változtat termékennyé, öntözhetővé: keserű barázdákat karcol-e az ember arcára, vagy eltün­teti róla a könnycseppeket. Két jelentős világrendszer él egymás mellett. Céljaik másak, a tudományra azon­ban mindkettő számít. De hogyan? A modern kapita­lizmus számára a tudomány cseléd, melyet szolgálatába kényszerít. A szocializmus építésében pedig társ, jó ba­rát, tanácsadó. Számunkra a tudomány az utóbbi évtizedekben a vegy­ipar hihetetlen fejlődését eredményezte, s azt, hogy a műanyagipar 28-szorosára nőtt az országban! A mező- gazdaság kemizálása, gépesí­tése évezredes gürcöléstől mentette meg parasztságun­kat, Az atomenergia, a szá­mítógép holnapunkat for­málja, a hírközlő szervek és a közlekedés korszerűsödése Eddig is volt tudomány- politikánk; pártunk eddig sem tévesztette szem elől ezt a fontos teerületet. Népgaz­daságunk. s mindennapi éle­tünk nem nélkülözte a tu­domány. a technika vívmá­nyait, a törvényszerűségek felkutatását és felhasználását. Csupán a tudománypoMtika korszerűsítéséről van tehát szó. Gazdaságunkat megre­formáltuk, a teremtő pezsgés egész életünket átjárta, illik hát hozzáigazítani tudomá­nyos lehetőségeinket, ered­ményeinket is. Az élet tem­pója világszerte megnöveke­dett, nagyobb ütemet vett. Lépést kell tartani vele. Sőt! A lépést nekünk kell dik­tálnunk. A két világrendszer vetélkedéséből a szocializ­mus győztesen akar kikerül­ni. S a győzelmet nem pusz­títással. hanem építéssel akarja megszerezni. Ehhez pedig elengedhetetlen a tu­domány. Tudatosabban, job­ban kell és fogjuk felhasz­nálni á tudományban rejlő erőket, lehetőségeket. A ma embere tudományos-technikai forradalomnak szemtanúja. Napjainkban nem is olyan rég korszerűnek vélt módsze­rek, produktumok avulnak el egyik napról a másikra. Ezt, a tudományos-technikai forradalom eredményeit mindkét világrendszer más­képp veszi tudomásul és használja feL Pártunk a szakemberek bevonásával .elmérte tudomány- politikánk kérdéseit, s irányelveiben meghatározta a felada­tokat, hogy a tudományos-technikai forradalom eredményei még jobban, még hatékonyabban segítsék, támogassák el­képzeléseinket. A megyei és a városi pártbizottság tagjai a közelmúltban a megye szakembereivel együtt vizsgálták és tárgyalták meg a tudomány borsodi helyzetét, iparában, me­zőgazdaságában, kulturális életében betöltött szerepét A rangos megbeszélés egyes, fontosabb témáira (a kutatás sza­badsága; a marxizmus—leniniznius, mint tudomány; nem­zetközi kapcsolatok a tudományban stb.) visszatérünk. Bcczc Károly A feladat sokrétű Beszélgetés dr. Simon Sándorral, az ideiglenes tudománypolitikai munkabizottság vezetőjével December 18-án tartotta meg alakuló ülését a megyei pártbizottság végrehajtó bi­zottsága mellett működő ideiglenes tudománypolitikai munkabizottság. A végrehaj­tó bizottság a munkabizott­ság vezetésével dr. Simon Sándort, a műszaki tudomá­nyok doktorát, tanszékvezető egyetemi tanárt, a megyei Pártbizottság tagját bízta meg. M — Milyen előzmények után alakult meg az ideiglenes tudomány- politikai munkabizott­ság? — Az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek kimunkálásá­ban többen részt vettünk. A különböző munkabizottsá­gokban tanulmányozták az elvtársak a tudományos ku­tatás helyzetét, a káder- utánpótlás kérdéseit és a tudományos minősítés rend­szerét. Megállapították az elért eredményeket, a meg­levő hiányosságokat, és pár­tunk Központi Bizottsága ezek összefoglalásával meg­határozta a további felada­tokat. megjelölte azokat a tudománypolitikai irányelve­ket, amelyeket a fejlesztés­ben figyelembe keli venni. A Központi Bizottság irányelveit érdeklődéssel vár­ta és fogadta a tudományos kutatókon kívül a népgaz­daság különböző ágaiban dolgozók tömege is. — Mi a munkabizott­ság célja és feladata? — A megyei és a Miskolci városi Pártbizottság együt­tes ülésen ismertette és tár­gyalta az irányelveket, in­tézkedési tervet készített, a i tudománypolitikai irányelvek további feldolgozására. Fel­adatként jelölték meg, hogy a végrehajtó bizottság vizs­gálja meg egy Ideiglenes munkabizottság létrehívásá­nak lehetőségét, a tudomány­politikai irányelvek feldolgo­zásának segítésére. Az el­mondottakból már követke­zik a munkabizottság felada­ta: a tudománypolitikai irányelvek feldolgozására hozott pb-határozatok végre­hajtásának segítése a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának koordinálásával, a végrehaj­tó bizottság intézkedési terve alapján. — Milyen konkrét fel­adatokat tűztek ki maguk elé? — A munkabizottság — az érdekelt vállalati, intéz­ményi pártbizottságokkal és az állami vezetőkkel — tudo­mányterületenként differen­ciáltan felméri az irányelvek ismertetésének előrehaladá­sát, módszereit és összegyűjti a tapasztalatokat. Aktiv részt vállal az ismertetés meg­szervezésében is- Munkater­vünk szerint ezt az elemző munkát 1970. szeptember 30- ig kell elvégeznünk. Az irányelvek szellemében, a helyi adottságokat figye­lembe véve, a továbbfejlő­dés irányát és ütemét is se­gítjük. A munkabizottság 1970. október 31-ig áttekinti a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen levő kutató­munka helyzetét, különös te­kintettel az iparfejlesztési segítő tevékenységre. A me­gyei oktatási Igazgatóság és az egyetemi marxista—leni­nista tanszék közreműködé­sével vizsgálja a megyében a társadalomtudományi ku­tatások helyzetét, javaslatot dolgoz ki továbbfejlesztésé­re. ' Az 1971—72-os esztendő­ben vizsgáljuk meg a nagy­üzemi kutatómunka, vala­mint a káderutánpótlás hely­zetét. ebben az időben kerül sor a mezőgazdasági és egészségügyi kutatások elem­zésére Is. Huszonöt éve szabad Ózd Dr, Bodnár Ferenc tartott ünnepi besseret (Folytatás az 1. oldalról) A város felszabadulása után néhány nappal megin­dult az élet, megalakult a nemzeti bizottság, melynek tagjai a gyárban dolgozó munkások, baloldali vezetők lettek. Néhány nap múlva, decem­ber 26-án az MKP, majd á szociáldemokrata párt helyi szervei megtartották alakuló ülésüket. December 23-tól kezdődően megindult a folya­matos termelés az Ózdi Ko­hászati Üzemekben. A város élete lassan normalizálódott. A felszabadulás nemzetünk naev sorsfordulóiának szim­bóluma. Az elmúlt negyed évszázad alatt döntő válto­zások történtek mind a tár­sadalomban. mind a gazdál­kodásban. A gvárvárosban, Ózdon is. szinte felmérhetet­len a változás, a fejlődés a felszabadulás óta. Az eltelt idő alatt csaknem ötezer ál­lami és ezer szövetkezeti la­kás épült, a város lakosainak és lakásainak száma megdup­lázódott. Üj kórházat kapott Ózd, új rendelőintézet kezd­te meg munkáját. Három új középiskola, öt­ven új tanterem, tiz politech­nikai műhely épült. Az óvo­dai férőhelyek száma négy­szeresére. a szakmunkáskép­zés pedig korszerű színvonal­ra emelkedett. A felszabadu­láskor mindössze egy kultúr­otthon volt jelenleg már hét kulturális intézmény van a város területén. A felsorolás nem lehet tel­jes, a fejlődést talán minden­nél jobban érzékelteti, hogy a tanács az elmúlt 25 év alatt 672 millió forintot for­dított városfejlesztésre. Az ÓKU fejlődése, annak ered­ményei szorosan kapcsolód­nak a város fejlődéséhez, a kohászati üzem az elmúlt ne­gyed évszázad alatt termelé­si mennyiségét megháromszo­rozta, jelenleg hazánk nyers­vas-. acél- és hengerelt áru termelésének mintegy egy- harmadát adja. Az Ózdi Ko­hászati Üzemek fejlesztésé­re, 25 év alatt, több mint 4 milliárd forintot fordítottak. Az elmúlt időszak jó munká­ját bizonyítia, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek kollektí­vája. a felszabadulás óta hu­szonötször lett kitüntetve, és 1966-ban elnyerte a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. A város fejlődése a jövő­ben még fokozódik — mon­dotta Bodnár elvtárs. majd a város és az üzem fejlődésé­nek, eredményeinek felsora­koztatása után szólt pártunk és népgazdaságunk jelen gondjairól, feladatairól is. Be­fejező szavaiban a jövő fel­adatainak megvalósításához. Ózd felvirágoztatásához, a város lakosságának sok si­kert, erőt, egészséget kívánt. A város felszabadításának ünnepi programja reggel 8 órakor, mintegy 900 úttörő akadályversennyel egybekö­tött hadijátékával kezdődött, A város úttörői a hadijátékok során felelevenítették a város felszabadításának egyes moz­zanatait, s az elmúlt negyed évszázad fejlődését. Ezt kö­vetően, 14 órakor a párt-, ál­lami és tömegszervezetek kép­viselői megkoszorúzták a szovjet katonák III. kerületi emlékművét. A város felszabadulásá­nak évfordulója alkalmá­ból, 17 órakor a Liszt Fe­renc Művelődési Otthon­ban az ózdi Dési Huber István Képzőművészeti Kör kiállítását nyitották meg. 18 órakor került sor a Szabadság téri hősi emlékmű koszorú­zás! ünnepségére. A nap ünnepi programja a budapesti Irodalmi színpad műsorával ért véget este. a Liszt Ferenc Művelődési Klubban. Háromszoros export A világ mind több orszá­gában Ismerik a sátoraljaúj­helyi Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet gondos munkával készült kabátjait és sport­ruháit. A szövetkezet első­sorban „munkát” exportál, megrendelői között már ten­geren túli országok is szere­pelnek. A tőkés országok megrendelésére bérmunká­ban gyártott ruházati cik­kek exportja tavaly óta a háromszorosára növekedett, 1969-ben 130 ezer kabátot szállítottak — többek között —• Ausztriába, Nyugat-Né- metországba, Hollandiába és Belgiumba. A szocialista országok kö­zül egyedül a Szovjetunióba 300 ezer gyapjúkabátot, le­ányka-, bébi és bakfisruhát exportáltak. A Hegyalja Szövetkezet jö- i vőrc tovább bővíti export- j ját. Máris szerződést kötöttek egy olasz céggel, amelynek 100 ezer kabátot és 60 ezer szőrmés sportkabátot szállí­tanak bérmunkában. Ideiében szólunk K ét nap múlva megkez­dődik a vasúton az Ünnepi csúcsforgalom: Budapestről, Miskolcról ez­rek és tízezrek utaznak, vagy éppen érkeznek Vissza. A vasút felkészülten várja ezt a rohamot — írtuk a napok­ban a MÁV vezérigazgatósá­gától kapott tájékoztatás alapján. Nos, a december 19-én szerzett tapasztalataink szerint alapos okunk van ebben kételkedni. A Lillafttred-cxpressz, majd az utána induló gyors több órás késéssel, jóval 11 óra után futott be a Keleti pályaudvarra. Százak és ez­rek késiek cl halaszthatat­lanul fontos értekezletekről. A Lillafüred-cxprcsszel ál­talában olyan emberek utaz­nak, akik vállalati megbízás­ból hivatalos ügyeket intéz­nek a fővárosban. Déli érke­zéssel hol van már erre le­hetőség? ... Az utána induló, s vele együtt veszteglő gyors­vonat utasai már nagyobb hátrányba kerültek. A 101. sx. Szakmunkásképző A tanár: Erdőd! Magdolna. Intézetben audiovizuális tanteremben felelnek a tanulók. Fotó: Laczó József. Egyebek közt az történt* hogy már a Tiszaira mind­két szerelvény késéssel érke­zett. De ezt a néhány percet Hatvanig úgyszólván behoz­ták. A miskolci igazgatóság területén működtek a váltók, gyorsan fogadta és indította a vonatokat a Tiszai is. A „kálvária” — mert az volt ez, a szó szoros értelmében —, Aszód után kezdődött« amikor ötszáz méterenként álltak meg a vonatok. De van az esetnek egy másik, szomorú tanulsága is, amit viszont már a miskolciak számlájára kell Írnunk. A miskolci gyors több kocsija mirelit-vagon volt. Egyálta­lán nem fűtöttek! Így ér­keztek Üzdról, így indultak tovább, és így érkeztek meg Budapestre. Didergő, topogó utasok várakoztak több órán át a jégvirágos ablakok mö­gött.' Nem a hatást akarjuk fokozni, csupán a tényt je­gyezzük meg: a villanygép utáni második kocsiban egy asszony sírva fakadt két kis­gyerekével, mert beleütött a lábukba a hideg. Rohangáló, s tegyük hozzá, jóakaratú kalauzok, akik tanácsokat adnak: „fáradjanak hátrább két kocsival, ott legalább meleg van, ha leülni nem is lehet .tilos, majd sza­bad jelző, aztán megint ti­los, megint szabad... — ez jellemezte pénteken a „kul­turált” utazást. E sett a hó, a váltók be­ragadlak, tisztításuk körülményes volt. Sok vonat késett, a nemzetközi gyorsok ötórás rekordokat is felállítottak, a Keleti ucm tudta fogadni a szerelvé­nyeket — kaptuk a tájékoz­tatást festen. Ezek tények. De az Is. hogy télen általá­ban mindig esik a hó. Arra mindig számítani kell. hogy beragadhatnak a váltók, hogy fűteni kel! a kocsikat. Ép­pen azt vártuk a MÁV il­letékeseitől, hogy nemcsak nyilatkoznak, hanem intéz­kednek t«’ Pénteken meg esak egy kis szél fújt. De úgy látszik, már ez is elegendő volt ahhoz, hogy erősebb legyen ennél a hatalmas szervezetnél.. O. ML

Next

/
Thumbnails
Contents