Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-16 / 291. szám
Kedd. 1969. dec. 16. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A NYILASOK vezetője írás* mutatott a gyárőröknek, mely szerint két hordó benzin és néhány gumi elszállítótóra van engedélyük. Rövid tanácskozás után az őrség beengedte a teherautót és saját, fegyveres kíséretük jelenlétében ellenőrizték a rakodást. Amikor a két hordó benzint és a gumikat felrakták, a nyilasok kifele indultak. Addigra azonban a gyárőr- ség mást határozott. Ügy vélték, helytelen volt bovu- gedni a nyilasokat, de, ha anár itt vannak, legalább ne engedjék ki őket, legalábbis a rakománnyal ne. A nyilasok megdöbbenve látták, hogy a kapuban egy gépágyú várja őket és több fegyveres gyár őr. — A rakomány itt marad! Nem mehettek ki vele innen! — közölték az őrök. — Kimegyünk és a rakományt visszük! — Innen nem menteit ki! A nyilasok vezetője felmutatta Szálast nyílt parancsát. Az őrök rámutattak a gépágyúra, az ablakokban újra megjelenő két golyószóróra és a többi fegyveresre. A nyilasoknál is, a gyáröröknél is csattantak a fegyverek súlyzárai. Pillanatokon múlik, és ropognak a sorozatok. De ez a pillanat mégsem következett be. A gyárban maradt mérnökök közül Szederkényi Ferenc sietett a helyszínre és lecsillapította a gyárőrséget. Nincs értelme ez összetűzésnek két hordó benzin és néhány gumi miatt a gyárőrök életét veszélyeztetni — mondta. Hadd vigyék. Az őrség leengedte fegyvereit, utat nyitott a teherautónak. A kocsi kigördült a kapun. Néhány perc’ telt el. A gyárőrség közül valószínűleg senki' nem hallhatta azt a jellegzetes, egyre erősödő, si- vító hangot, amit a repülő akna okoz. A repülő akna, melyet a szovjet katonáit olyan félelmetes pontossággal tudtak kilőni. A nyilasok tehergépkocsiját a mai vendégház előtt egyetlen egy ilyen akna pontosan telibe találta. A vita el volt döntve. A nagyobb kérdésekben azonban még nem. NOVEMBER elején a gyárőrség megtudta, hogy a következő nap délelőttjén németek jönnek az üzembe, hogy „szemrevételezzék”. Ok döntenek majd arról, hogy robbantani kell-e, vagy sem. Nyilvánvaló gondolatmene- tük; használható, üzemképes gyárat nem akarnak maguk mögött hagyni, tehát, ha jó állapotban találják, felrobbantják Egy éjszaka é6 egy fél délelőtt, de inkább csak az egy éjszaka maradt a cselekvésre. Az éjszaka tenni kell valamit, hiszen itt most értelmetlen dolog lenne a németeket fegyverrel fogadni, ez nem oldana meg semmit. Ifj. Szaladnya Ferenc, a két Hajas testvér és mások felkerestek körülbelül 200, megbízható munkást, azzal az üzenettel, hogy az éjszaka jöjjenek be a gyárba, mert el kell tüntetni a gépeket. A munkások meg is érkeztek. A feladatot ismerték, a célt tudták. Olyan éjszakai műszak következett, amilyen még nem volt a gyár történetében! A villanymotorokat, gépszíjakat az alagsorokba, pincékbe dugták, ami ócskavasat, ütött, kopott, horpadt lemezt találtak a gyár környékén, azt mind az üzemrészekbe vitték, és ezekkel takarták be a gépeket. Körülbelül kétszáz ember dolgozott a gyárőrséggel, kivéve azokat az őröket, akik helyükön maradtak, hogy meglepetés ne érhesse a különleges éjszakai műszakosokat. Reggelig szakadatlanul, megállás nélkül tartott a munka, az álcázás, az ócskavasak behordása, a gépek eltüntetése. — Rettenetes! — néztek maguk a munkások is döbbenten és elégedetten művükre. — No, komám, ha valaki még itt is robbantani akar... — Ugyan, ha ezt meglátják a németek, úgy megsajnálnak bennünket, hogy még ők hoznak ide néhány gépet! — Emberek, félre a tréfával, menjen mindenki haza! Hamarosan megtudjuk, mit végeztünk ... Délelőtt megérkeztek a németek. Szederkényi mérnökhöz mentek, majd rövid tárgyalás után elindultak az üzemszemlére. — Kezdődik ... Az itt-ott lézengő, várakozó munkásoknak közelről talán még az érverését is hallani lehetett, volna. Minden perc órának hatott, végül feltűntek a németek. Elindultak a kijárat felé. Az ott őrséget állók csak annyit láttak, hogy az egyik német tiszt mond valamit társának, legyint a kezével, és hallották, hogy a mondatban benne volt ez a szó is: kaput! A NEMETEK távozása után pillanatok alatt terjedt a hír: nem robbantanak! Nincs mit robbantani! A gyár megmaradt. í nezipzéisáfi gép Az Észak-Magyarország an. kétján többen szóvá tették, hogy mezőgazdasági gépgyáraink nem veszik figyelembe a sajátos borsodi viszonyokat, és nem gyártanak olyan gépeket, amelyeket az itteni, nehéz talajokon is sikerrel alkalmazhatnának. Mast megnyugtatásul közölhetjük, hogy a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár már megkezdte egy új, nagy teljesítményű tárcsa sorozatgyártását. amely kiválóan alkalmas a kötött talajok művelésére. Ugyanitt készül a nagy tel- jesítményű répaszeletelö. amely óránként 60 mázsa répát képes feldolgozni. Húsfc’do’gozó özem Nyékládhá/án A Hejő menti Állami Gazdaság nemrégiben kapta meg az engedélyt vágóhíd és hús- feldolgozó üzem létesítéséhez. Az üzem Nyéki ádházán, a Partizán utcában kapott helyet. A gazdaság az említett, új üzemben kolbászt, hurkát, zsírt, tepertőt, füstölt és főtt húsárut állít elő. Az üzemben a gazdaság munkásai dolgoznak, megfelelő szakmai képzettséggel, és a szükséges egészségügyi bizonyítványokkal. A sok oldalról, sokféle - szempontból megvizsgált üzemhez minden illetékes szerv megadta az engedélyt. Egy aránylik az ezerhez jubilálnak a miskolci térképészek Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat miskolci osztálya. Dtven ember dolgozik, hogy Borsod megye városairól, falvairól nagy pontosságú térképek készüljenek. Barna Iicgvek, zs°j£ súgok, kék folyók, tavak, idomtalan világrészek, szép színű tengerek. Mindezek szabályos szeletekre osztva a hosszúsági és szélességi fokokat összekötő vonalakkal — ez a térkép. Az Ilyen térképeket mindenki ismeri, szereti, hiszen nemcsak hasznosak, érdekesek is. De vannak ‘ olyan térképek, amelyek a laikusnak esetleg csak szépeit lehetnek — érdekesek soha. Pedig ezek a térképek az igaziak. Ezek készítésénél a kiindulópont nem lehet olyan nagy, mint egy folyó, legfeljebb csak akkora, mint egy vízcsap. így talán értheBoldva büszkesége Rövid tudósításban a napokban számoltunk be róla, hogy Boldván az új művelődést házban ünnepelték a község felszabadulásának 25. évfordulóját. Most me- gyeszerte nem is egy helyen avatnak új házat a kultúrának. de talán sehol sem okozott az épület megvalósítása annyi gondot, veszödséget a helyi tanácsnak, mint éppen Boldván. Annak idején lapunkban is foglalkoztunk a boldvai művelődési ház építésének gondjaival, a vitákkal1 Éppen ezért most külön öröni, hogy a volt kastélyból mégis művelődési ház lett. Á boldvaiak azonban alig fejezték be egyik nagy beruházásukat, máris a másik megvalósításán dolgoznak. A községben valamennyi portán van ugyan kút, de mindegyiknek fertőzött a vize. Az egészséges víz szintén régi óhaj. . A vízműtársulat a nyáron alakult meg. 8200 méter vezetéket építenek meg. s ezzel a munkával a Sajó menti Vízműveket bízták meg. A vállalat és a község szocialista szerződést kötött, amelyben a SAVI a terven túl még ‘150 folyóméter vezeték megépítését vállalta, s ez újabb két utca ellátását jelenti. Csetneki Ernő a községi tanács vb-elnöke elmondotta, hogy nagyon elégedettek a vállalat munkájával. Szorgalmas lelkiismeretességüknek köszönhető, hogy eddig 3100 méternyi vezeték elkészült. A vízmű teljes költsége 2 millió 700 ezer forint. A község lakói a hatalmas összeghez — amelynek feléi az állam fedezi — jelentős társadalmi munkát is adnak. M-M“ t6, hogy Miskolc térképének az elkészítéséhez tizenkét évi munkára volt szükség. — A miskolci térképet az osztály megalakulásával egy- időben — 1954-ben — kezdtük mondja Lassú Miklós csoportvezető. Akkor még a terepmérés nehezebb módszerével dolgoztunk. Háromszögelési pontokat, helyeztünk el a város sok-sok szögletében. Ez volt a térképkészítés alfája, az alapművelet. Ezután évekig tartó felmérések következtek a helyszínen, majd az irodában. Azóta sok térképet készítettek a miskolci osztályon. Jelen eg Szerencs. Tokaj, Kazincbarcika és Tárcái feltérképezésén dolgoznak. — Ezeknél a térképeknél a hagyományos földi eljárást már csak kiegészítő műveleteknél használjuk. A foto- grametriai eljárás sokkal gyorsabb. Régen teodoli tokkal, szintezőkkel, tachiméterekkel és planimétei ekkel felszerelkezve indultak terepre a térképészek. Ma felszáll egy repülőgép. és rendkívül érzékeny fényképezőgéppel rögzíti a városokat. A fotókat előhívják és a budapesti anyavállalatnál egy korszerű berendezés kis rajzolóműszere felvázolja a térképet. A térképészre már csak a vonalak gondos kirajzolása, a szövegírás és a területek egy-egy szelvényeinek az elnevezése var. A teliteknek, “ a neve náluk nem más, mint e' szám. De ezeknek a számoknak nagy jelentőségűit van így szerepelnek a parcellák a Földmérési Intézetben. a telekkönyvben sokszor évtizedekig. Egészen addig, nng újabb térkép készül a városról. — Müven időközönként készül térkép? — Az nagy mértékben függ a település fejlődésének ütemétől. Miskolcot például 1090-ben mérték fel előttünk. A többi borsodi helységnek is elavult már a térképe Ezért van napjainkban sok munkája a térképészeknek Rendelet írja elő, hogy 1972- ig a legkisebb községről is új térképet kell készíteni. Tavasszal fényképezzük le Hídvégardót, Tállyát, Mádot. Rátkát, Bódvaszilast, Szirma- besenyőt, Cigándot. Nagyroz- vágyot, Karost. Bodroghal- mot, Tiszatarjánt és Tiszake- szit. A berepülés előtt fehérre meszelt köveket, csíkozott kátránypapírokat helyeznek el. Ezek a támpontok a rajzolásnál. — Sokszor nem tudja a lakosság, hogy miért kerültek a környékre ezek a furcsa jelek. A gyerekeknek pedig kedvenc szórakozásuk, hogy eltüntetik, esetleg máshova helyezik a köveket. Az ilyen csínytevéseket sok munkával lehet korrigálni. Az előbb említett községek után Sárospatak. Sátorai ia- újhely. Mezőcsát és Mezőkövesd feltérképezése következik. — Mit tesznek, ha minden borsodi helységnek meg lesz már a térkéné? — A mi munkánk soha nem fogy el. Víztárolók építésénél, kisajátításoknál, új városrészek kialakításánál mindig térképre van szükség. Megbízható térképek kellenek a bányaüzemeknek is. Ezeknél pedig bonyolultabb műveleteket, magassági méréseket is végeznünk kell A magassági mérések a legnehezebbek ebben a szakmában Ez'r talán a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak a hegyes, erdőkkel borított. sok vizű Borsod megye térkéoészei. — Hegy. erdő. folyó és tó — ezek nehezítik a mi munkánkat. Ezért könnyebb péld"”l a st riiek munkája Lassú Miklós ennek ellenére sem cserélnének munkahelyet. A nehéz munka eredménye nagyobb örömet szerez. — Egy szép térképnek mi éppen, úgy örülünk, mint a festő szépre sikerült művének. Az elmúlt 15 évben sokszor telt örömük a műn'.'óban. Lévay Györgyi Vegyipari termékek at ép^észclbcB Kétnapos ankét a vegyipar és az építőipar együttműködéséről Veres Lajosnak, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete megyei titkárának megnyitójával tegnap, december 15-én kezdetét vette az a kétnapos ankét, amelyet a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsága. valamint az Építés- tudományi Egyesület megyei csoportja szervezett. Mottója: a korszerű vegyipari termékek felhasználása az építőiparban a városfejlesztés és a lakásépítés meggyorsítása céljából. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székházában tegnap megnyílt ankét programjában hat előadás szerepelt a felületkikészítő anyagokról, valamint as építőipari segédanyagokról. A TVK és a BVK mérnökei többek között a mozaikragasztók, a különböző lakkok: felhasználási lehetőségeit ismertették, majd az előadások után tartalmas vita bontakozott ki. A vegyészek és az építők ma folytatják a tanácskozást. Foglalkoznak a hőszigetelés problémáival, az építőipar fejlesztésének vegyipari vonatkozásaival. Épül a sportcsarnok A miskolci sportcsarnok építése télen sem szünetel. A BAEV dolgozói kisebb létszámmal, de változatlan szorgalommal építik városunk új létesítményét. A helyszínen állítják elő a betont. Most ezt az üzemet nád- pallóval vonják be, tcilcsitik. Betonozzák a lelátót. A másodéves építőipari ársthni'lók szerbín *z áró-ámokat. Összeállította: Szabados György A népi rendőrség megalakulása Egy különös éjszakai műszak
