Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

eS2AK-MÄGVARORSZÄG 4 Szerda, 1969. november 12. A továbbtanulás megalapozása Társadalmi ösztöndíj-bizottság alakul a sátoraljaújhelyi járásban hgy kihasználatlan lehetőség A miskolci közgazdász tagozat sor sár él A fizikai dolgozók tehetsé­ges gyermekeinek továbbta­nulási problémáiról szólva általában a felsőoktatási in­tézményekbe való bejutás nehézségeit feszegetik. Keve­sebb szó esik az általános is­kolák előkészítő munkájáról, pedig mindenféle továbbta­nulás megalapozása itt kez­dődik. Ezért érdemel megkü­lönböztetett figyelmet, hogy megyénk egyik legnagyobb járásában, a sátoraljaújhelyi­ben, éppen ezt vizsgálták át­fogóan a művelődésügy irá­nyítói. A járás fő problémája a kis létszámú települések nagy száma. Ezeken a helyeken külön-külön nem lehetett biz­tosítani a korszerű pedagógiai követelményeknek megfelelő szakosított oktatást. Nem telt volna ki az osztott osztályok­hoz szükséges tanulólétszám, nem voltak meg a tárgyi fel­tételek sem. S ami még lé­nyegesebb: nem jutott volna az amúgy is kevés szakosí­tott nevelőből mindenüvé. A felső tagozatosok C 90 százaléka Az adott körülmények kö­zött egyetlen célravezető megoldás az ésszerű körzete­sítés lehetett. Az évről évre rendelkezésre bocsátott anya­gi fedezet körültekintő fel- használásával alakították ki a körzeti iskolákat, s ennek eredményeként, ma már a felső tagozatos tanulóknak több mint 90 százaléka osz­tott iskolába jár. A még fo­lyamatban levő körzetesíté­sek befejezésével két éven be­lül 100 százalékig megoldó­dik ez a probléma. A körzetesítés is elsősor­ban a fizikai dolgozók gyer­mekeinek biztosított jobb is­kolai feltételeket. Az eddigi tapasztalatok szerint az új környezetben kedvezően bon­takoztak ki a hátrányosabb környezetből jött tanulók ké­pességei. Ugyancsak a hátrá­nyos helyzetű tanulók érde­kében gyorsítja a járás az iskolai napközihálózat bőví­tését. Az idén ősszel Karcsán és Erdőhorvátiban megnyílt két új intézménnyel együtt már 21 napközis csoport mű­ködik a járásban, 840 tanu­lóval. A következő két év­ben elkészülő napközi ottho­nok tervét hagyta jóvá a já­rási tanács vb Füzérkomló­son, Pálházán, Zcmplénagár- don, Kenézlőn és Makkos- hotvkán. A IV. ötéves terv végéig pedig valamennyi kör­zeti iskola kap napközi ott­hont. Sokoldalú iskolai segítség Azoknak a bodrogközi ta­nulóknak, akiknek a legnehe­zebb a bejárás a körzeti isko­lába, Rlcsén 120 személyes általános iskolai diákotthont rendeznek be. Az eredményesebb tanulás tárgyi feltételei tehát bizta­tóan fejlődnek a járásban. Figyelemre méltó a törekvés a kétkezi dolgozók gyerme­keit segítő pedagógiai tevé­kenység differenciálására is. A képességek kibontakozta­tására, fejlesztésére — a kor­szerű tantervi foglalkozáso­kon kívül — az elmúlt tan­évben 75 különféle szakkör­ben igyekeztek minél több tanuló érdeklődési körét tá­gítani. E tevékenység az új tanévben tovább bővül. A szaktárgyi tanulmányi versenyeken részt vevő ta­nulók 07 százaléka az el­múlt .tanévben már a fizikai dolgozók gyermekeiből ke­rült ki. Az előző évekhez vi­szonyítva, arányuk 25— 30 százalékkal javult. A nyolca­dikos tanulókat külön speciá­lis foglalkozásokon készítet­ték elő, hogy megfeleljenek a középiskolai felvételi kö­vetelményeknek. Már ebben a tanévben A sokoldalú iskojai segít­ség azonban önmagában nem biztosíték -arra, hogy a fizi­kai dolgozók gyermekei au­tomatikusai! egyre többen je- ler tkezzenek továbbtanulás­ra A nehezebb feladat a szemlélet, a korábbi helyte­len beidegződések feloldása. Ma is sok fizikai munaás- szülőben él az a törekvés, hogy gyermekét gyorsan ke­leseihez juttató szakmák felé irányítsa. Ezzel magyarázha­tó elsősorban, hogy az elmúlt tanévben a járás területéről a kétkezi dolgozók gyerme- neinek csak 24—27 százaléka jelentkezett középiskolába. Ezek többsége is az érettségi­vel együtt, szakmát nyújtó technikumokba, szakközépis­kolákba. Pedig a nagyobD távlatú továbbtanuláshoz a gimnáziumon át vezet a köz­vetlenebb út. Sajnos, erre a nagyobb távlatra való felké­szítés még nem elég meggyő­ző. S ebben a társadalmi és tömegszervezetek segítségét is jobban igényli az iskola. Indokolatlan szemérmes­séggel hallgattunk eddig a tevábbtanulás anyagi ösztön­zéséről középiskolai szinten. Pedig nem lebecsülendő té­nyező, hogy a kiskeresetű szülőknek bizony anyagi gon­dot jelent már a középiskolai költségek biztosítása is. S itt nem közvetlen iskolai kiadá­sokra gondolunk elsősorban, hanem például a kollégium­ba kerülő gyermekek „kista- flrungozására”, a serdüléssel rohamosan kinőtt ruhatár felújítására. Ez a felismerés késztette a járás vezetőit, hogy társadal­mi ösztöndíj-bizottság létre­hozását szorgalmazzák. En­nek a bizottságnak lenne fel­adata, hogy az iskolák veze­tőivel együtt megnyerjék a gazdasági szerveket a dolgo­zók gyermekei továbbtanulá­sának anyagi támogatására, középiskolai ösztöndíjak ala­pításával. Az előzetes tervek szerint az első ilyen ösztön­díjak odaítélésére már ebben a tanévben, a félévi eredmé­nyek alapján kerül sor. Berecz József A Marx Károly Közgazda­ságtudományi. Egyetem kihe­lyezett tagozatát 19Ö2-ben hozták létre Miskolcon. Űj lehetőség nyílt így az üze­mele, intézmények és termelő- szövetkezetek előtt: a kü­lönböző gazdasági munkakö­rökben dolgozó emberek vi­szonylag könnyebben meg­szerezhetik a munkájukhoz szükséges szakmai végzett­séget. A „könnyebben” per­sze csak azt jelenti, hogy nem kell Budapestre utaz­niuk, kevesebb a munkából kiesett idő. Maguk a köve­telmények és a diploma ér­téke ugyanolyan, mint a bu­dapesti anyaegyetemen. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével úgy látszott, a kihelyezett tago­zat lehetőségei nőnek, hiszen közgazdászokra égetően nagy szükség van. A lehetőséggel azonban nem éltek eléggé megyénkben. % Mindössze hefen Az idei oktatási éviién nem Indult első évfolyam a kihe­lyezett tagozaton. Az előké­szítő tanfolyam hallgatói kö­zül mindössze heten feleltek meg az egyetemi felvétel kö­vetelményeinek. Az első év­folyam beindításához pedig legalább 15-re van szükség. A sikertelenség okainak kutatásában feltétlenül meg kell állapítani — s a kihe­lyezett tagozat vezetői le­vonták a szükséges követ­keztetéseket —nem volt eléggé magas szintű az elő­készítő tanfolyam matemati­kai képzése. Idén az előké­szítőn, már nem miskolci, hanem budapesti tanárok ta­nítják majd a hallgatókat. Do feltétlenül közrejátszott a sikertelenségben az is, hogy kevés olyan felvételiző volt az egyetemre, akik megfele­lő szakmai előképzettséggel rendelkeztek. Többnyire fia­talok, adminisztrátorok és kisebb beosztású előadók je­lentkeztek. Megdöbbentő, hogy a közelmúltban mini­mális számban jelentkeztek csak olyanok, akik termelő­\ Fénykép és makett A Mi Egyetemünk küiönszáma Miskolc város jelene és jö­vője címmel kiállítást rende­zett az egyetemen az egyete­mi KISZ-szervezet kulturális bizottsága. A mai Miskolcot ábrázoló fotókon kívül bemu­tatta a kiállítás a jövő Mis- kolcát is, maketteken. A ki­állítás befejeződése után ar­ról érdeklődtem Zoltán 1st- vánnénál. a kulturális bizott­ság ügyintézőjénél, hogy mi­lyen célja és haszna volt en­nek a kiállításnak. Válaszában elmondotta, hogy ezt az anyagot Miskolc város felszabadulásának 25. évfordulójára gyűjtötték ösz- sze. Kibővítve viszontláthat­juk majd ezeket a fotókat, maketteket az SZMT-szék- házban rendezett kiállításon is. A rendezvény gyakorlati haszna pedig a£ volt, hogy Miskolc város építészeti el­képzeléseinek Ismertetésével tovább javítottuk az egyetem és a város kapcsolatát 0» A már néhány esztendős szokásnak megfelelően, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem lapja, A Mi Egyetemünk kü- lönszámot jelentetett meg, amelynek elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon az egyetemről a középiskolák most végző fiataljainak, fel­keltse érdeklődésükéit az itte­ni képzés iránt, segítse őket a pályaválasztásban, ha eset­leg műszaki pályára kíván­nak lépni. A 16 oldalas, képes össze­állítás most is sokszínű, vál­tozatos tartalmú, bemutatja az egyetem karait, szakait és ágazatait, részletezve, mely kiírón, mely szakon milyen képzés nyerhető, külön ki­emelve benne az új kohó- és fémipari főiskolai kart, amely az egyetem kihelyezett része­ként Dunaújvárosban műkö­dik. Dr. Zambó János rek­tornak, a leendő mérnököd iránti szeretettől és bizalom­tól fűtött cikke olvasható a lap élén, majd a három kar dékánjának és a dunaújváro­si főiskolai kar igazgatójának interjúja olvasható. E négy interjú igen részletező módon ad választ az egyes karok iránt érdeklődő fiatalok vár­ható kérdéseire. A lapszám további részé ben bemutatják az új könyv, tárat sok színes tájékoztatást olvashatunk az egyetem ta­nulmányi. kulturális és sport­életéből, valamint a borsodi iparvidékről, mint az egye­tem közvetlen környezetéről Igen sok fénykép, rajz, apró színes, vidám írás egészít' ki a különszámot. amely jő. ál- fogó képet ad az egyetemről, és minden bizonnyal sok fia­tal érdeklődését irányítja a nehézipari, műszaki képzés felé. Az Özili Közgazdasági Technikumban az elsőéves diákok a gépírás! gyakorolják. Fotó: Mizerák István. szövetkezetben dolgoznák. Pedig mezőgazdasági üzeme­inkben egyáltalán nem dús­kálnak közgazdászokban. Vicödöbbcntő r? érdektelenség C7 Nem diplomaimádatról van itt szó. De azt egyértelműen megállapíthatjuk: a sok éves szakmai gyakorlat sem tudja hiánytalanul pótolni az el­mélet ismeretét. Fordítva is így van ez. Elmélet gyakor­lat nélkül nem hoz megfelelő eredményt. A kihelyezett tagozaton van mezőgazdasági szak csakúgy, mint ipari, pénz­ügyi, kereskedelmi és közle­kedési szak. A matematikái az anyaegyetem tanárai, a politikai gazdaságtant pedig a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanárai adják elő. A gazdasági mechanizmus követelményei egyre na­gyobb feladatok elé állítják a vállalatokat, intézménye­ket és- termelőszövetkezete­ket. Akkor, amikor a közgaz­dasági • szemléletnek olyan nagy fontosságot tulajdoní­tunk, és állandóan hangsú­lyozzuk, kicsit megdöbbentő az érdektelenség, a közöny éppen azok részéről, akik munkájának velejárója lenne a közgazdász képzettség. Még 'ehet jelentkezni Az idei oktatási évben már nem indult Miskolcon első évfolyam. A felvett hét bor­sodi hallgató Budapestre jár. Jövőre azonban új tanév kezdődik. Előkészítő tanfo­lyam pedig az idén is indul. Az üzemek, intézmények és termelőszövetkezetek még meggondolhatják: van-e olyan emberük, akinek mun­kája betöltéséhez szüksége van a közgazdasági egyetemi diploma megszerzésére. Még lehet jelentkezni az előké­szítő tanfolyamra. A lehetőség adva van. Csak ki kell használni. Csutora« Annamária Csütörtöktől új magyar fűm a mozikban: Szemüvegesek , A CSÜTÖRTÖKÖN kezdő­dő filmhéten új magyar ren­dezőt avatnak a mozik. A magyar közönség most talál­kozik először Simó Sándor első filmjével. Címe: Szem­üvegesek. A címbeli megjelölés egy kisebb értelmiségi csoportot akar jelezni, az alkotó értel­miséget, tervezőket, egyéb teremtő módon dolgozókat, akik sok-sok hónapi, vagy éppen esztendei töprengés, ezerszer és tízezerszer átfé­sült terv alapján akarnak va­lamit teremteni a társadalom számára, mintegy az életüket, teszik fel egy-egy alkotásra, s aztán egy hivatali tollvo­nás, vagy valami bürokrati­kus intézkedés tökéletesen elég hozzá, hogy ez a munka semmivé váljék. Az egyéni alkotóvágy és a társadalmi szükséglet között mutatkozó ellentmondás is gyakran sze­repet játszik égy-cgy szelle­mi munkaproduktum megíté­lésében, de nagyon sokszor a hivatali lélektelen ügyinté­zés áll az alkotó és a társa­dalom konfliktusának mé­lyén. E két ellentmondás- forrás sokszor érinti, vagy éppen fedi egymást. Nem biztos minden esetben, hogy az alkotónak igaza van, hogy munkája abban a formában szükséges a társadalomnak, ahogyan ő megálmodta, vagy megteremtette, és az ebből adódó egyéni sérelem, bár emberileg érthető, a vele szembeállítható társadalmi hasznosság mindenképpen fontosabb. Áll azonban for­dítva is, és napjaink életében nem egy példát említhetnénk rá hogy alkotók, vagy alko­tó kollektívák nagy értékű munkája csak azért válik haszontalanná, mert a koráb­bi megrendelés megalapozat­lan tervre épült, oktalan hi­vatali padkázással állunk szemben, vagy a felsőbb dön­tést valamilyen személyes tetszés-nemtetszés erő befo­lyásolja. A Szemüvegesek té­mája ezért érdekes és izgal­mas. A FILMTÖRTÉNETBEN egy fiatal építészmérnök áll a központban, aki feleségé­vel együtt albérletben lakik eltartásért cg.v idős özvegy­asszonynál. és élete első na­gyobb megbízását kapja, egv új lakótelep egyik házának megtervezését Minden tudd. sát beleadja ebbe a munká­ba, elképzelései. amelyek nemcsak a holnapot, hanem a holnaputánt is tekintik. mind-mind megvalósulni lát­szanak ebben az új lakóépü­letben, s mivel fiatal, 29 eves mindössze, ambícióit még nem lohasztotta le a sokolda­lú hivatalos közlöny, bürok­ratikus intézkedés. Ezzel is meg kell ismerkednie, mert a beruházó pénzintézet veze­tője mereven elzárkózik a terv elfogadása elől, végül is törlik a tervből az általa meg­álmodott házat. E hivatali munkája mellett magánéleté­nek nehézségeit is megismer­jük, a keserves lakáscseréjét, emberi és hivatali kapcsola­tait. Építészmérnökről szól a film, de mindaz ami benne történik, nyugodtan vonat­koztatható minden más értel­miségi csoportra, ahol alkotó­termelőmunka folyik. A filmben boncolgatott kérdé­sek kicsit mintha párhuza­mosan haladnának a másfél évvel ezelőtti Kovács And- ras-filmmel, a Falakkal, bár semmiképpen sem annak utánérzése Simó Sándor munkája. A felelősségválla­lás az alkotómunkáért, az egyéni ambíciók és a közér­dek. a szakértelem és a hiva­tali hatalom állnak a törté­net középpontjában, és szin­te szociológiai hitelességű ké­pet kapunk napjaink „szem­üvegeseiről”. Nem ígér a film könnyű szórakozást, nincsenek benne vígjátéki szituációk. Igaz, nagyon mé­lyen elgondolkoztató, gondol­kodásra késztető, környeze­tünkben analóg esetek kere­sésére sarkalló történetet ka­punk. SIMÓ SÁNDOR BIZTOS kézzel vezeti a történet szá­lait, fordulatait, s az egyes figurákat életre kellő színé­szeket. Visszafogottság jel­lemzi az egész filmet, s ez nagyon plasztikusan érzékel­teti a történet mögött húzó­dó drámai feszültséget. A fiatal mérnök szerepét Buj- t.or István játssza, s korábbi szerepeitől eltérően, figurá­jának nem fizikai adottsá­gait. hanem gondolkodó em­beri voltát hangsúlyozza. Mondhatni, a mai fiatal al­kotó értelmiség egyik típus- figurálát sikerült megterem, tenie. Kitűnő Ronyecz Mária a halk szavú feleség alakió­ban Avar István. Molnár Ti­bor. Major Tamás egy-egy. testükre szabott figurát kel­tenek életre. Törőcsilt Mari pedig a mérnök barátnőié­nek alakiában len mrc egy jól sikerült kabinetnle'-'tás- sal. Benedek Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents