Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

Siomhnt, 1969. nov. 29. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Új születik A reaktor épülete. Itt tisz­títják és teszik fogyasztásra alkalmassá az új tó vizét. (Velső kép.) Készlet a lázbérci víztároló­ról. Innen látják majd el egészséges ivóvízzel Ozdot. Kazincbarcikát és környékét. (Alsó kép.) Foto: Sz. Oy. HULLÁMVERÉSEK a vízmű körül Hadd álljon itt rögtön: nem igazi hullámok. Olyanok, amelyeket talán csak a meg­felelő tájékoztatás hiánya emelt a magasba, de min­denképpen lecsillapíthatók, megszüntethetők, meg van­nak hozzá az adottságok, le­hetőségek. és ennek a hul­lámverést okozó munkának a folytatása nem is képzelhető el másként, csak a már em­lített adottságok, lehetőségek felhasználásával. Az ivóvízről van sző. A mezőcsáti vízműtársulás­ról. arról, hogy megkapják-e a mezöcsátiak sok ezer fo­rintjukért az ígért és várt ellenértéket, a tiszta, egészsé­ges ivóvizet. Most sokan úgy érzik, nem kapják meg, és ez okozza a hullámverést. Bacilus helyett fém A mezőcsáti ásott kutak (Azonkívül, hogy a legtöbb helyen a szemlélettel is bir­kózni kell. Mert: „Jó ez! Ed­dig is megvoltunk vele!”) De, mint a megye annyi más községében, Mezőcsá- ton is sikerült megalakítani a vízmű társulatot, a nyáron mintegy 12 kilométernyi csa­tornahálózatot adtak át ren­deltetésének. A vízzel azonban most sem elégedettek. Rozsdabarna a száné, vasas az íze. Nem le­het benne fehérneműt mos­ni. nem lehet belőle megfőz­ni a levest. Ezért ad tűje pén­zünket? Mi lesz az ígért, jó vízzel? Türelem! Próbaüzemelés! A megyei tanács illetékes osztályán — egyáltalán: a község jó ivóvíz-ellátásáért munkálkodó emberek —, meg, megépítik a vastalanf- tót Hány kút kell? És megépítik majd a má­sodik kutat is. Nem azért, mert az első kút „nem sike­rült”. ahogy sokan gondol­ják, hanem azért, mert a tervekben is két kút szere­pel, A községet ugyanis egy kút nem tudná ellátni meg­felelően. A második kút megépítésének gondolata te­hát nem új, nem „váratlan kiadás a lakók zsebéből”, hanem az eredeti tervekben szereplő létesítmény, amellyel már annak idején is számol­tak. Azt a bizonyos zsebet kü­lönben a társulás megalakí­tásáért. a jó ivóvízért dolgo­zó emberek mindig is figye­lembe veszik. Mindenütt ar­ra törekszenek, hogy a la­kóknak lehetőleg minél ke­vesebbszer kelljen belenyúl­ni. Tulajdonképpen ezt a célt szolgálja most is a türel­mes munka, a víz. a kút vizsgálata, és ezért kérnek türelmet is a lakóktól. Akik A stájer kovács A STÁJER KOVÁCS há­rom ükunokája, a Salamon család három fia: Imre, Ist­ván és László. Mindhárman a Lenin Kohászati Művek­ben dolgoznak, amely Fazola Henrik vashámorút tekinti ősének. S amint a diósgyőri vasgyártás az őshuta tüzé- ben született, úgy indult el e tűz mellől a Háger család, vagyis a Salamon-fivérek édesanyja családjának ma­gyarországi története. Háger mester 1776-ban jött Stájerországból Fazola Hen­rikhez. Igen, az alapítóhoz, mert ahogy a kései utódok tudják, ő maga hozatta, több más külföldi mesterrel együtt, hiszen nálunk keve­sen értették a vasgyártás tit­kait. Háger mester, a híres stájer kovácsok tanítványa volt, s itt, Fazola gyárában kovácstűzön, kalapács alatt finomította a buca-vasat. Más szóval azt végezte, amit ma a mariin és a hengermű dolgozói. — Üknagyapám helyét fia, Josef Háger, vagy magyaro­san Háger József vette át az üllő mellett — folytatja a történetet Salamon Imre. — Anyai nagyapám, már ép- pencsak elkezdte az ősi Há- ger-mesterséget. A múlt szá­zad végén, a nagy válság ide­jén, biztosabb kenyeret ke­resve, kivándorolt Ameriká­ba A hagyomány azért még­sem szakadt meg. Apám 45 évig dolgozott a kohászatnál. HÁGER MESTER, a stájer kovács ükunokái közül, Sala­A Borsod megyei Építőipa­ri Vállalat az eddigi hagyo­mányokhoz híven, az idén is számos továbbképző tanfo­lyamot szervezett az őszi és téli hónapokra. Ezeken nem­csak szakmákat tanulhatnak a részvevők, hanem megis­merkedhetnek az új techno­lógiákkal és az új gazdaság- irányítás időszerű -kérdései­vel is Ezért a fizikai dolgo­zók részére alapfokú, a telie- sítmAuyelszámólók és műve­zetők részére középfokú, az mon Imre dolgozhatott első­ként abban a gyárban, amely jövőre lesz 200 éves, s amely­nek már majdnem az alapí­tásától dolgozói voltak csa­ládja tagjai. Harmincöt éve, tizennégy éves korában vet­ték fel inasnak, ami altkor igen nagy szó volt — Mert azokban az évek­ben. 50—60 gyerek kerülhe­tett be tanoncnak. s ahhoz is protekció kellett Rajtam a család kohász-, illetve vasas múltja segített — idézi a pá­lyakezdés éveit Salamon Im­re. — A bátyám az sem. ö csak 1939-ben, mint kész szakmunkás kapott itt mun­kát. Salamon Imre 30 évig dol­gozott a központi gépjavító gyárrészlegnél. Ez alatt volt esztergályos, gyártástechno­lógus és üzemvezető-helyettes Most a tanműhely vezetője Több mint 300 gyerek szak­mai oktatásáért felel. — Vajon- itt, a tizennyolc féle szakma tanulói között, van-e valaki, aki ugyanúgy „dinasztia alapító” lenne mint annak idején üknagyap­ja volt? — Ki tudhatja? A véletlen játékából, talán igen. Ma már nem öröklődik úgy. apá­ról fiúra a mesterség és a munkahely, mint azelőtt Családunk „örökségét”, min­denesetre már nem kell fél­tenem. Mindkét fiam itt dol­gozik a gyárban. Ottó. a gép- karbantartó gyárrészleg szer­számgép-tervezési csoportjá­nál technikus. Sándor pedig osztályvezetők, építés- és fő­építésvezetők számára felső­fokú tanfolyamokat indíta­nak. A 100—300 óráig tartó tanfolyamok elvégzésére a vállalat 535 dolgozója jelent­kezett. A legtöbben, szám szerint 320-an, az alapfokú tan folyamot . választották ahol az építésszereléshez szükséges szakmákból — köztük az ívhegesztésből és a könnyűgépkezelésből — szak­munkásvizsgákat tehetnek. unokái ugyanennek a gyárrészlegnek a központi gépjavítójában dolgozik, mint villanyszerelő IIÁGEK MESTER, a stájer kovács 1776-ban jött Magyar- országra, Fazola Henrik ómassai „vasgyárába”. Utó­dai ma, az őshuta örökösé­nél, a Lenin Kohászati Mű­vekben dolgoznak. Bocival Péter A rosszinduiatü Többször találkoztam ezzel a típussal is, sajnos. Először akkor figyeltem fel rá, ami­kor halottak napja előtt egy asszony elsírta magát a zsú­folt buszon, mert a csokor krizantém szétbomlott, és a soklábú tömeg cipőmalma alá kerültek a virágszirmok Emberünk mosolygott, szinte élvezettel taposgált a virág­szőnyegen. Aztán láttam ülni a vezető mögötti hosszú ülésen. Ké­nyelmesen terpeszkedett, s még maga mellé ültette de­geszre tömött aktatáskáját is. Míg néztem, kiszámítottam, hogyha kissé összehúzná ma­gát és táskabébijét az ölébe ültetné, elférne mellette az a fiatalember, aki fogát ösz- szorítva. sápadt arccal néz mereven ki az ablakon s csak néha igazítja meg nya­nagy része egészségtelen, kólis. „Ezt itta 80 évig az apám. én is ezt iszom már 70 éve! Miért nem jó ez?” — kérdik időnként többen is. Persze, az ellenpéldák soka­ságát is lehetne hozni, de fö­lösleges. A kutak egészség­telenek, tiszta, jó vízre van szüksége ennek a falunak is. Akik már próbálták, tud­ják: nem megy könnyen, mert sok pénz kell hozzá. kába felkötött, kötéstől fe­hérlő, sérült kezét. Láttam a busz elején is, amikor — mint egy pióca — makacsul fogódzott az ülés fogantyújába és nem volt hajlandó egy tapodtat sem mozdulni. Mellette kellett le- szállni. Ahelyett, hogy a má­sik oldalra lépett volna, vagy félrehúzódott volna, inkább megfeszítette magát, mint egy íj. lábát is kitette, úgy. hogy mindenki belebotlott. Egy futballbíró biztos lefújta volna a szándékos feltartást de itt nem sípolt senki. Csak súrlódtunk a teste mellett és botladoztunk a lábán. Leg­feljebb lesújtó pillantásokat kapott bírálatként Leszállás közben az jutott eszembe, rosszindulatú embertársun­kat ki kellene állítani, és vagy hárorr. hónapra el kelle­ne tiltani az utazástól. Bün­nyugodtak. A KÖJÁL meg­állapítása szerint a víz egész­séges, mentes a kóli bacilüs­téi. Igaz viszont hogy most még vasízű. A vasíz megszüntethető, de elhamarkodottan fölösleges lenne milliós beruházásokba fogni. Lehetséges ugyanis, hogy néhány hónap eltelté­vel, a jelenlegi próbaüzeme­lés befejeztével megszűnik a vasíz. Ha akkor sem szűnik tetésként gyalog járhatna munkahelyére, illetve haza. Lehet hogy megköszönné? A szerel metes Szólni kell róla is, bár nem hálás feladat Mindkét nem­ből vannak képviselői. Az igazság kedvéért azonban le kell szögezni, hogy túlnyomó többségben férfiak testesítik meg ezt a típust Jellemzője, hogy ravasz szemével azonnal felméri a zsúfolt járművet kiválaszt­ja a legmegfelelőbb utas­partnert, és szisztematikusan elkezdi a helyezkedést, hogy közelébe férkőzzön. Mint va­lami nemzetközi nagymester a sakktáblán, úgy számítja ki a lépéseket a „királynőig”, vagy a „királyig”. A zsúfolt jármű pedig akarva, akarat­lanul segíti. Ha a kiszemelt áldozat közelébe férkőzött, megkezdődik az udvarlás eléggé szokatlan módja. Unott képpel, természetesen egészen véletlenül ráteszi te­nyerét szomszédja kezére a fogantyún. Vagy minden el­lenállás nélkül hagyja, hogy a tömeg odapréselje testét partneréhez... Az utastárs pedig tiltakozna, de nem tud. menekülne, de nem tud. A szerelmetes pedig kihasz­nálja ezt a lehetőséget. Szin­te szórakozik. Megpróbálja kellemessé tenni a kellemet­len utazást Azt vallja, minden rossz­ban van valami jó is. Csak meg kell találni ezt a csöpp jót.. hozzáfogtak ehhez a munká­hoz, tudják, mire vállalkoz­tak és arra törekszenek, hogy a várakozásnak meg is fe­leljenek. Hullámverés még van a vízmű körül, hiszen minden­ki szeretné tudni, mit kap pénzéért Nem lehet kétsé­ges, hogy a megfelelő mun­kák elvégzése után — a „tisz­te” ellenértéket kapja. Prtska Tibor Szinte az egész országot nyakonönti a táskarádiók­ból kitörő zenefolyam. Böm­bölnek a rádiók vendéglők­ben, presszókban, munkahe­lyi íróasztalok fiókjában, a műhely falába vert szögeken, az utcán, a parkokban, stran­dokon, az iskolák folyosóin, és természetesen a tömegköz­lekedési járműveken is. Bár van valami rendelet ami szabályozza a táskarádiók használatát, de ezt természe­tesen nem tartjuk be. Minek? Pedig ideges korunk ideg- romboló utazásai közben nem ártana több megértést tanúsítani embertársaink, iránt Fene tudja, de én valahogy nehezen tudom elviselni, ha a zsúfolt buszon, vagy villamo­son — amikor féllábon, lehe­tetlen helyzetben tűröm a rámzúduló hatásokat, emberi testeket tolakodást boka- rúgdosást — felüvölt mellet­tem a táskarádióból valame­lyik világhíresség, és üvölt egyfolytában, még vagy 10 percig Egyébként otthon, a fotelben ülve, szívesen hall­gatom. De a zsúfolt autóbu­szon vagy villamoson, ez kü­lönösen ingerel, ha a jármű másik végéről valaki meg­kontrázza ezt a világhíressé­get és egy másik hullám­hosszról. egy másik állomás­ról közvetít mindannyi­unk számára valami elragadd dallamot A zenei párbaj természete* sen veszekedéssel végződik, mert közbeszól a kalauz, vá­laszolnak a rádiótulajdono­sok, erre közbeszól néhány utas, mire kifejti ellenvéle­ményét néhány más utas is, a rádiók pedig bömbölnek tovább Batjatell ögy. A közmondás is ezt tartja, „A kutya ugat, a karaván halad” És az uta­zásnál ez ecváltalán nem el­hanyagolható uemnont Oravec Janó* Továbbképzés a BÁÉV-nál Szakmunkásvizsgát lehetnek Nem tudunk utazni, kérem...! Sokan, sokat és sokszor jogosan szidjuk a közlekedési vállalatot. A legtöbb kritika az állandó zsúfoltság, a gyakori késés, Járatkima- radás miatt hangzik el. A közlekedési vállalat vezetői azzal védekez­nek, hogy a szükségesnél sokkal kevesebb az autóbusz és villamos, a meglevő tömegközlekedési eszközök egy részének nem kielégítő a míiszakl állapota és sok gondot okoz a munkaerőhiány Is. Ezek tények. Reméljük, ha lassan Is, de egyre javulnak utazási lehetősé­geink, De addig Is, hogyan lehetne elviselhetőbbé tenni a naponta ránkszabott tortürát, vagyis mit tehetnénk ml. utasok a meglevő körülmények között, hogy javítsunk saját helyzetünkön. „Mert ax Igazság az. hogy nem tudunk utazni, kérem!” — mondta a minap egyik sorstársam. Igaza van. Utazni, különösen a ml viszonyaink között ugyanannyi, mint al­kalmazkodni. De ml - tisztelet a kivételnek —, nem tudunk, vagy nem akarunk alkalmazkodni. Mert, ha össze vagyunk zárva „a ro­bogó szardlntás dobozban", csak magunkra figyelünk. Mindenki a másik utastól vár türelmet, tiszteletet, megértést önmagának. En­nek pedig mi magunk, az utasok Isszuk meg a levét. Ide­gesen, fáradtan, szakadt harisnyával, vagy leszakadt kabátgimbbal és sokszor éppen a viták, torzsalkodások miatt késve érkezünk mun­kahelyünkre. vagy haza. Íme a tükör, íme néhány példa: A rádiós

Next

/
Thumbnails
Contents