Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szombat, 1969. no». 29. Jugoszlávia ünnepén A mai nap kettős ünnep Jugoszlávia népeinek életében. Még több százezer partizán harcolt a náci Németország hadosztályai ellen, amikor 1943. november 29-én megalakult a Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács, hogy megjelölje az ország felemelkedésének útját. Két esztendővel később — ugyanezen a napon — a par. tizán hadsereg és a Szovjetunió Vörös Hadserege győzelmei után, kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot. Azóta ez a történelmi nevezetességű nap Jugoszlávia nemzeti ünnepe. Mind az antifasiszta felszabadító háborúban, mind pedig az új szövetségi állam létrehozásában Jugoszlávia népeit a kommunisták vezették. ök teremtették meg a népi-nemzeti összefogást, ők mozgósították harcra, majd alkotásra a munkásokat, parasztokat. értelmiségieket. Mindez eleve meghatározza a felszabadulás utáni fejlődés útját, valamint Jugoszlávia helyét és szerepét a nemzetközi életben. Az ilyen nagy évfordulók a visszatekintés napjai. E mostani számvetés alkalmával a jugoszláv dolgozók méltán állapíthatják meg, hogy a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra fej lesztésében, a nép és az ország egyetemes érdekeit szolgáló nagy előrehaladást értek el. Amikor szívélyes barátsággal köszöntjük nemzeti ünnepükön Jugoszlávia népeit, hadd állapítsuk meg, hogy hazánkat széles körű kapcsolatok fűzik déli szomszédunkhoz. Mi továbbra is arra törekszünk, hogy ezek a szálak erősödjenek, és a kapcsolatok tovább bővüljenek. A szomszédos Jugoszláviával kialakult együttműködésünket a marxizmus—leniniz- mus elvei alapián ápoljuk. A kommunista világmozgalom, a szocialista országok egységes törekvéseivel összhangban tekintünk azokra a problémákra, amelyekben nézeteink különböznek egymástól. Mindig szem előtt tartjuk, hogy mindkét ország szocialista ország. Az a fontosabb, ami összeköt bennünket, s nem az. ami elválaszt. Ebben a szellemben kívánunk további sikereket déli szomszédunknak szocialista építőmunkájukhoz. Albánia nemzeti ünnepén Ma huszonöt éve, 1944. november 29-én fejeződött be az albán nép antifasiszta nemzeti felszabadító harca. Miután a háború fő frontjain a szovjet hadsereg döntő csapásokat mért a hitlerista haderőkre, alakulatai a Balkánon át albán területekig nyomultak előre, s itt egyesülve a szabadságharcosokkal, a közös harc eredményeként véglegesen kiűzték a fasisztákat Albániából. Ez a nap azóta Albánia nemzeti ünne- pe. A Szovjetunió nemcsak az ország felszabadításához, hanem a háborús károk helyreállításához. majd az intenzíven meginduló építőmunkához. a szociálist? társadalmi rendszer létrehozásához is folyamatos és hathatós segítséget nyújtott. A későbbiekben a népi demokratikus országok is a testvéri albán nép segítségére siettek. Mint ismeretes, időközben az albán vezetésben sajnálatos torzulások következtek be. letértek a marxizmus—le- ninizmus útjáról. Ez volt az alapvető oka annak, hogy Albánia viszonya megromlott a szocialista tábor azon országaival, amelyek pedig éppen a legtöbbet nyújtották a korábbi évek fejlődéséhez. A magyar közvélemény, csakúgy, mint a többi szocialista ország közvéleménye mindig azt a nézetet vallotta, hogy a szocialista tábor egysége, a nemzetközi munkásmozgalom egyetemes érdeke. az antiimperiallsta harc sok sürgető feladata a nézet- eltérések felszámolására irányuló türelmes, kitartó mun. kálkodást kívánja meg Ma is amellett vagyunk, és nemzeti ünnepén őszintén kívánunk sok sikert az albán népnek hazája építéséhez, boldog jövője megvalósításához. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságénak üléséről (Folytatás az 1. oldalról) megfelel a tervezettnek, a mezőgazdasági termelésben pedig a tervezettnél nagyobb a növekedés. A nemzeti jövedelem gyorsabban , növekszik, a munkások, a parasztok és az alkalmazottak jövedelmi színvonalának emel- - kedése pedig nagyobb, mint ahogy azt az ötéves terv előirányozta. Az iparban és az építőiparban az előirányzott három év helyett lényegében két év alatt valósult meg a munkaidőcsökkentés, miközben a munkások reálbére emelkedett. “í A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kedvező folyamatok mellett jelen vannak és hatnak még régebbi, és felszínre kerültek új gazdasági problémák is, amelyeket 1970-ben, illetve a negyedik ötéves terv időszakában kell megoldani. Jelentős számú még az alacsony színvonalon gazdálkodó vállalat és szövetkezet, amelyek csak állami támogatással tudnak termelni és exportálni. Sok vállalatnál a belső tartalékok feltárása lassan halad, elmarad a lehetőségektől. Az iparban a termelés növekedése 1969-ben a tervezettnél lassúbb volt. Munkahelyenként lényegesen eltérő a helyzet a termelékenység terén. Országosan az egy munkaórára jutó termelés átlaga növekedett, viszont az egy dolgozóra jutó termelés lényegében nem emelkedett. Ebben szerepet játszott a munkaidőcsökkentés és a termelési átrendeződés. Az utóbbi időben ismét jelentkező egészségtelen munkásvándorlás a munkafegyelem lazulásával jár. A vállalatok egy részénél alacsony a munkaintenzitás, a munkaszervezés hiányossága és,..., a technika lassú fejlődése miatt jelentős felesleges létszám található. A szocialista bérezés elve — a végzett munka szerinti differenciálás — még mindig nem érvénye, sül kellően, tovább hatnak az egyenlősdi tendenciák. A mezőgazdasági termelés összességében, különösen a növénytermesztésben jelentősen emelkedett, viszont az állattenyésztési eredmények, az állati termékek termelése elmarad a népgazdaság és a lakosság szükségleteitől. A háztáji állatállomány gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétben jelentősen csökken. • Az áruellátás általában bővült, ugyanakkor a lakosság ellátása némely közfogyasztási cikkben hiányos; az árak emelése egyes esetekben indokolatlan. A A Központi Bizottság elfogadta az 1970. évi gazdasági feladatokra vonatkozó javaslatokat. Ennek megfelelően 1969-hez képest az ipari termelésben mintegy 6 százalékos, a mezőgazda- sági termelésben — figyelembe véve az idei kivételesen magas terméseredményeket — mintegy 1 százalékos, a nemzeti jövedelemben 5—6 százalékos növekedést kell előirányozni. A lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 4,5— 5,5 százalékkal növekedjék. A terv számoljon 69—70 ezer lakás felépítésével. A gazdasági feladatok megvalósítása érdekében külön hangsúlyt kell helyezni arra, j hogy } — a gazdálkodásban kibontakozó kedvező folyamatok úgy erősödjenek, hogy közben növekedjék a termelés üteme a népgazdaság számára legfontosabb Ipari és mezőgazdasági ágazatokban, a legkeresettebb termékek előállításában; — tovább kell növelni a társadalmi termelés hatékonyságát, javítani kell minden vállalat munkáját, jövedelmezőségét. Különös figyelemmel és erővel kell szorgalmazni a munka termelékenységének emelkedését; — a költségvetési gazdálkodásban nagyobb takarékosságot kell érvényesíteni. Javítani kell az állami bevételek és a vállalati nyereség befizetése teljesítésében a tervszerűséget; — intézkedéseket kell tenni, hogy a beruházások terén 1970-ben már lényegesebb javulás legyen a tervezés és az anyagi, műszaki feltételek összhangjában. Javuljon az építkezések kivitelezése a minőség és ütemesség tekintetében; — gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságának termelése együttesen jobban növekedjék a ie’en- leginél. A nagyüzemi állattartás kapacitását bővíteni kell, a nern nagyüzemi (ház- ' táji stb.) állattartás lehetőségeinek jobb hasznosítását pedig különböző intézkedésekkel elő kell segíteni; — gazdaságpolitikai céljaink elérése megköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a képzettséget. az üzemi törzsgár- dát minden vállalatnál jobban megbecsüljék erkölcsileg és anyagilag. A szocialista elosztás elvének következetes alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyobb teljesítményt, a különlegesen nehéz és a felelősebb munkát a bérek, a jövedelmek megállapításánál mindenütt fokozottabban ismerjék el; — gondoskodni kell a fogyasztói piac jobb egyensúlyáról, a lakosság áruellátásának bővítéséről A termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a tömegfogyasztás szempontjából fontos, olcsóbb cikkeket is folyamatosan lehes- •sen vásárolni: — fokozni kell az állami ellenőrzést a vállalati árképzés javítása érdekében, a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1970-ben sem haladhatja meg az egy-két százalékot; — a külkereskedelmi kötelezettségek teljesítéséhez fontos népgazdasági érdekek, fűződnek. A külkereskedelmi forgalmat úgy kell tervezni és lebonyolítani, hogy a világpiacon javítsa a verseny- képességet, de az exporttevékenység ne menjen a belföldi piac rovására. C A Központi Bizottság *-'• felhív minden párt- szervezetet, minden kommunistát, hogy példás helytállással, a dolgozók mozgósításával segítsék elő gazdaságpolitikai céljaink elérését. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát., az Országos Szövetkezeti Tanácsot. a KISZ Központi Bizottságot és a tömegmozgalmak vezetőit: segítsék a határozat végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a saorialista brigádok tagjai) és minden dolgozót, hogy szélesítsék és gazdagítsák a munkaverseny-mozgal- mat 1970-ben. hogy a jubileumi évfordulók megünneplése újabb munkasikerekkel párosuljon. LEHQCZKY ALFRED s Hetvenegy nap a Háborúból ni. 39 SzUssizó felszabadítása Az Űj Nemzedék — a fővárosban megjelenő fasiszta lap — november 30-án, a ha. c’ijelentésekre hivatkozva így ír: „Budapest és Miskolc között, a feláztatott és vér áztatott csatatéren a harci zaj néhány szakaszon, úgyszólván elnémult...” A 29-én kiadott hadijelentés egyebek között ezt tartalmazta : „Közép-Magyarországon, a Budapest és Miskolc közötti harcok lecsillapodásával meg. hiúsult az ellenfél azon szándéka, hogy délkeletről elfoglalja Budapestet, és áttörjön a nyugat-magyarországi, szlovákiai határvidékre.” Még a távírógépen le sem ütötték az utolsó billentyűt, a fenti hírt közölve, amikor megindult az új offenzíva, Miskolc elfoglalásáért. Támadás a szárnyakon A szovjet hadsereg, a Mls- kolcért, illetve a hegyek közé való bejutáséld, a támadást két ponton indította meg: a Mátra és a Bükk között, Eger irányában, és Mis- kolctól keletre. Szikszó irányában. Ugyanakkor a 4. Hadsereg offenzivája Kassát fenyegette. 29-én már csak hat kilométerre álltak Sátoraljaújhelytől Miskolctól keletre, a Sajó és a Hemád folyók között a szovjet erők egyórás tüzérségi előkészítés után nagy erejű gyalogsági támadást indítottak. A németek minden erőt összeszedve védekeztek, a szovjet csapatok mégis elfoglalták Ongát. Másnap — 30-án — azonban megtört a németek ellenállása, s a szov. jet erők elfoglalták Szikszót és Megyaszót. Szikszótól északnyugatra, mintegy 6 km szélességben, az áttört arcvo- nalon mélven északnyugat felé törtek előre. Ugvanezen a napon felszabadul Eger is. November 30-án este. a szovjet hadsereg főparancsnoksága külön napiparanc*- ban jelenti be a két megye- székhely elfoglalását. A szikszói támadással egy- ldőben a szovjet erők támadást kezdtek közvetlenül Miskolc térségében is. A várostól délre (Hejöcsabánál) szétverik a 8. német vadászhadosztály 28. ezredét. Az ezred egyik zászlóaljának parancsnoka. Joachim Ott százados maga is fogságba esik. Ott kiemelkedő teljesítményeket vitt eddig végbe: két vaskeresztje mellé novembei 15-én kapta, meg a legmagasabb német hndikltüntetést, a lovagkeresztet. Most így nyilatkozik: „Az én zászlóaljam 500 emberből állott, ebből a legutóbbi tíz napban 200 embert vesztettünk. A harcok rendkívül elkeseredettek voltak. Az utolsó két nap alatt újabb 40 embert vesztettem Ekkor az oroszok a zászlóalj bal szárnyát kezdték szorongatni. Déltájban orosz tankok jöttek. Zászlóaljamat szétszórták, fogalmam sincs, mi maradt meg belőle. Azt hiszem, hogy senki sem mene- • • kült meg.” ! \ • • e i A németek hallgatnak • » A német hadi jelentések!! hallgatnak Szikszó elfoglald-1 • sáról. Az előző napi optimis-ü ta hangvételű hadi jelentés' ■ után nem közölhették az| | Igazságot. !. Még december 3-án Is csak ■ ■ azt jelentik, hogy kemény!! harcok közepette, a szovjet!! erők Szikszó közelébe ke-“ rültek”. \! « I A németek Jól tudták c1 frontszakaszok jelentőségét:!! Eger és Szikszó egyaránt az ■ északi hegyes vidékek kapui ; | Mindenképpen szerették vol- •. na visszavetni a szovjet erő-; ; két. Kilencszer indítottak el-!! lentámadást, hogy megtörjél;11 a szovjet offenzíva erejét! \ Paul Klatl, volt német altá-- ■ bomagy. a 3. hegyi had ősz-] [ tály parancsnoka emlékiraté. ■ • ban leírja, hogy a hadosztály;; ütegei egész nap a tüzelőállá-!! sokban vívtak közelharcot1' Az állásokból, az éj leple!! alatt, rohamlövegek támoga-11 tásával vonultak vissza. A Központi Bizottság a pártszervezetek széles körének tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve megvizsgálta a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A Központi Bizottság megállapította- a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében érvényesülnek a lenini normák, a demokratikus centralizmus elvei; érvényesül a kollektív vezetés 1 összhangban a párt politikájával az elmúlt évtizedben erősödött és elmélyült a .pártélet, a pártmunkában a demokratizmus; növekedett a középfokú és az alsóbb pártszervek önállósága és felelövssége. A párt minden vezető szervét demokratikusabban és titkosan választják. Javult a pártszervek és a párttagság tájékoztatása, a beszámolási kötelezettség teljesítése. A kötelességek és a követelmények növelésével együtt bővültek a nárt, tagok szervezeti szabályzatban rögzített iogai. Ugyanakkor a Központi Bizottság megállapította azt is, hogy a szervezeti szabálvzat idevonatkozó rendelkezéseinek betartása a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen nagyobb lehetőséget nyújt a pártélet demokratizmusának, a mainál jobb. hatékonyabb érvényesítésére. 2 A Központi Bizottság * úgy véli, hogy a pártdemokrácia fejlesztése növeli a párt erejét, eszmei-politikai egységét, a tagság aktivitását, a párt tömegbefolya- sát. A pártélet demokratizmusa, a megfelelő légkör, a helyzet reális elemzése, a pártmunka rendszeres kritikus értékelése, a feladatok helyes kijelölése biztosítja, hogy mindenkor megtaláljuk a megfelelő megoldásokat azokra a sokszor bonyolult problémákra, amelyek a szocializmus építése során felvetődnek. Q A pártélet demokratiz- musának fejlesztésével összhangban a Központi Bizottság határozatot hozott több, a munkastílus további javítását érintő kérdésekben. A, A széles körű előkészí- * , tő munka során számos helyes javaslat, gondolat vetődött fel. A Központi Bizottság ezeket megtárgyalta és utasította végrehajtó szerveit, hogy egy részükre a kongresszusi előkészítő munkában a szervezeti szabályzatra vonatkozó javaslatok kidolgozásánál vegyék figyelembe, a kérdések más csoportjában pedig a Központi Bizottság osztályai és a Társadalomtudományi Intézet folytassanak további kutató-elemző munkát, s arról tegyenek jelentést. IY. A Központi Bizottság a Belügyminisztérium munkájáról megállapította: "l A Belügyminisztérium egész tevékenységét pártunk és népünk szolgálata vezérli, hivatását betölti. Jelentős szerepe volt és van abban hogy a személyi kultusz éveinek torzulásait, ar. 1956-os ellenforradalom támadásait egvaránt leküzdve helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendjét, a szocialista törvénvességét. és ma államunk teljes védelmet biztosít törvénvtisztelő polgárai számára és következetesen felelősségre vonja bünteti a törvény megszegőit. A Központi Bizotlság elismerését fejezi ki a Belügyminisztérium dolgozóinak. egész személyi állományának. amelyet hivatástudat, áldozatkészség és helytállás jellemez; elismerését fejezi ki és köszönetét mond a munkásőrség tagjai nak az önkéntes rendőröknek és annak a sok tízezernyi állampolgárnak. akik különböző területeken önkéntes munkával rendszeresen segítik hatóságainkat a közrend, a közr biz.tonság fenntartásában. Q A Központi Bizottság- *-'* nak az. az álláspontja, hogy e fontos közszolgálati ágazat számára a munka megfelelő feltételeit biztosítani kell ugyanakkor elvárja a Belügyminisztérium dolgozóitól. hogv továbbra is következetesen védelmezzék a Magyar Népköztársaság államhatalmát minden kül'ő és belső ellenséggel szemben. Erősítsék a közrendet és köz- biztonságot. továbbra is határozottan lépjenek fel törvényeink megsértőivel szemben és biztosítsák a törvénytisztelő államnolgárok védelmét, személyi és nnvaei biztonságát, s ügyeiket gyorsan és lelkiismeretesen Intézzék. A, A Központi Bizottság * felhívja a párt-, állami és társadalmi szerveket, hazánk lakosságát, hogv továbbra is hatékonyan támogassák a Belügyminisztérium munkáiét. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a tanácskozásról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a pártszervezeteket. az érintett, területek dolgozóit részletesen tájékoztatni kelL
