Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
Szombat, 1969. november I — eSZAK-MAGYARORSZAG 3 Átadás előtt a kazincbarcikai nagy áruház Egrtior nagy -livat volt lílfn fßit’H'Hcn tárolni a kitkorl- tót. Néhány helyen újra divatba jött a fürtös tárolás. Egyes házal tdvarán mázsás súlyú fürtök lógnak a gc- •endákon. Szükségesnek tartják Az ózdi járás termelőszövetkezeteinek elnökei Putno- kon tartottak értekezletet, amelyen járási szintű vízgazdálkodási és talajvédelmi társulás megalakulásának szükségességét beszélték meg. Az elnökök, tekintettel a járás területi adottságaira, a hosszú ideje nagy gondot okozó belvízvédelemre, az erózió okozta károkra rendkívül szükségesnek tartják a társulat megalakulását. Mint megállapították: a nagy területen hatékonyan, ten'- és szakszerűen csak közös erővel oldhatják meg a vízgazdálkodást és talajvédelmet, s ezért valamennyi közös gazdaságban rövidesen vezetőségi ülésen, illetve közgyűlésen döntenek a társulás gyors megalakításból. Nagy árvizek idején az úgynevezett AKSZ nehéz osztag, az árvízvédelmi készenléti szolgálat gépesített részlege az árvédekezés egyik leghathatósabb segítője. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak ez az ütőké- oes árvédekező részlege néhány óra alatt bármikor mozgósítható. Az elmúlt napokban — annak ellenére, hogy nagyon alacsony a folyók vízállása —, sor került az ÁKSZ mozgósítására. Nem gyakorlatról, hanem egy „békés” munka megsegítéséről volt sz^. A nagy vízi építkezésekhez ugyanis egyre több követ igényelnek a tokaji kőbányából. A régi bánya közelében ezért _egv újat is meg kellett nyitni. Az úgynevezett csurgókét! kőbánya alatt most rakodót építenek a Bodrogon. A víz fölé nyúló rakodót a folyó medrébe vert acélsínekre építik. Ennél a munkánál veszik nagy hasznát a gépesített, cölöpverőkkel, más gépekkel és vízi járművekkel is jól felszerelt Z - ősz ta g na k. P «,.. t r.,n elhangzik az bVíl.trdil ironikus, de olykor keserű, panaszos hangot váltó megjegyzés, hogy ma, amikor ember járt a Hoídon, s ezt a modern híres képközlő technika segítségével a földkerekség minden pontján milliók és milliók kísérhették figyelemmel, nálunk nem lehet kapni a kávéfőzőgépbe egy filléres gumitömítést ... A házfelügyelő figyelmeztet, hogy büntetés lesz a vége, ha sokáig csöpög a csap, de nem találni hetekig egy vízvezeték-szerelőt, aki megjavítaná... A családban nagy az öröm: apu végre megvette az áhított zsebrádiót, mellyel ki lehet ülni a parkba, lehet sétálni az utcán és eközben is hallhatjuk a kedvenc együttest, az Illéséket, vagy a Metrót.. Ám egy napon megbokrosodik a hangszóró, s a javító- szervizben azt mondják, hogy aranyért sem lehet hozzá alkatrészt szerezni. Lám, menynyi bosszúságot tud okozni egy ilyen kis semmi-rádió: apu jár szervizből szervizbe; panaszkodik, veszekedik, mérgelődik, míg dühében egy napon földhöz vágja az egészet... Felesleges hosszan sorolnunk a példákat háztartásunk, munkahelyünk és mindennapi gondjaink köréből. A hiábavaló keresés, kutatás, a hiánycikkek miatti bosszankodás csak ideg- sejt.ieink pusztulását eredményezi. Még ha nagy értékekről volna szó! — mond- fjuk sokan. De éppen az a bosszantó, hogy filléres alkatrész akadályozza a munkát.? S újfent mondjuk: hát nem lehet ebben az országban úgy rendezni a dolgokat, hogyha az ipar kitalál és? legyárt valamit, akkor cm készüljön fel a szolgáltatás, főként pedig gyártsanak elegendő pótalkatrészt is. Nincs az a [Árum, amelyen ez a kérdés valamilyen formában szóba ne kerülne; közgazdászok és gazdasági vezetők vitatkoznak felette. Hivatkoznak a köz- gazdasági szabályozókra, objektív és szubjektív nehézségekre. Az iparnak nem kifizető az apró cikkekkel való foglalkozás: az új gazdasági mechanizmusban bevezetett gazdasági önállóság nagyobb szabadságot adott arra is, hogy egyes iparágak csak azt gyártsák és olyan mennyiségben, ami elsősorban nekik hoz hasznot. Találkoztam már olyan gazdasági vezetővel is, akinek, mikor feltették a kérdést, hogy miért nem törődnek többet a szolgáltatással, azt felelte: kérem, nekünk biztosítanunk kell dolgozóink nyereségrészesedését., Ezt pedig pusztán csak szolgáltatással nem érjük el. Annyira közös gond, any- nyira országos probléma lett a szolgáltatások helyzete, hogy a megoldás útjának keresésére most már kormány- határozat is kötelezi az illetékeseket. Ez a határozat is leszögezi: hazánkban a javítások és szolgáltatások iránti igény túlnő a helyiipar keretein. Ezért minden gazdasági szektornak részt kell vennie ebben a munkában. Ügy határoztak tehát, hogy az ipari, kereskedelmi és áruszállítási vállalatok és szövetkezetek alapító leveleit, illetve iparjogosítványait — ahol ezt kérik —, a javítási szolgáltatási tevékenységgel is tó kell egészíteni. Nem lehet tehát a jövőben a szolgáltatás akadálya a papírforma szerinti megkötöttség. Vannak már példáink is arra nézve, hogy több vállalat kérte tevékenységi köre tóbővítésének engedélyezését. Ezek közül a vállalatok közül a legtöbb a kohó- és gépiparhoz tartozik. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek például azt kérte, hogy az árutermelésen kívül vállalhassa a fémszerkezetek helyszíni szerelését is. A Csepel Autógyár a fémmegmunkáló szerkezetek és gépek karbantartását vállalja. A Hajdúsági Iparművek és Alumíniumárugyár mintaboltot szeretne nyitni, ahol az általa gyártott gépek alkatrészeit is forgalomba hozza. Kpfl VP7í) előremutató 1VCUUÍÚ, példáit. Ami a szomorú mégis, hogy egyik sem a mi megyénkben van. Pedig — ipari jellegünknél fogva —. éppen elég vállalattal rendelkezünk ahhoz, hogy a szolgáltatások színvonala itt is emelkedjék. Hisz- szük azonban: az élenjárók követőkre találnak, s Borsod megyében is mind több üzem és szövetkezet akar élni a kormányrendeletben biztosított lehetőséggel, ami nemcsak anyagi hasznot jelent, de mentesít bennünket sok felesleges bosszankodástól is. Onotlvári Miklós Fotó: Laczó .1. Felszabadulási munkaverseny a sátoraljaújhelyi járásban A Sátoraljaújhelyi Faipari Ktsz dolgozói felhívással fordultak a járás üzemeihez, vállalataihoz, hogy csatlakozzanak az MSZMP KB és a Hazafias Népfront Országos Hasznos kezdeményezés (Tudósítónktól.) Az elmúlt év őszén újszerű kezdeményezést valósítottak meg a Tiszai Vegyikombinátban: létrehozták a szocialista brigadvezetők fórumát. A megyei Rónai Sándor Művelődési Központtal együttműködve, a TVK szakszervezeti bizottsága és a tisza- szederkényi művelődési központ hat előadásból álló vitasorozatot indított. A fórum munkájához a SZOT termelési osztálya hathatós támogatást, nyújtott. A brigádmozgalmat legjobban ismerő előadók vettek részt a vitában. így lehetővé vált, hogy a brigádvezetők mind jobban megismerjék a mozgalom hármas jelszavából adódó feladatokat, amelyeknek megismerése nélkülözhetetlen irányító munkájukhoz. Ez év tavaszán az előadás- sorozat sikeresen befejeződött. Az értékelés szerint elérte célját, ezért a rendezők úgy határoztak, hogy ismét életre hívják ezt a fórumot. Az első előadásra november 13-án kerül sor. A vitaindítóban a szocialista brigádmozgalom időszerű kérdéseiről hallhatnak majd a részvevők. Így például szó lesz a vállalati demokráciáról, a vezetők és a beosztottak viszonyáról, a fizikai és a szellemi munka kapcsolatáról. A további előadások tematikájában olyan kérdések szerepelnek, mint az erkölcsi és anyagi elismerés új rendszere, a dolgozók részvétele a vállalat irányításában, a nyereségfelosztás új módjai stb. A fórum vitaindítóit ezután is a mozgalomban jártas, elismert szaktekintélyek, jól felkészült előadók tartják. (L. L.) K u kori ca fü í í ö k Földművelés a ievegiel Néhány esztendővel ezelőtt még megcsodálták a mezőgazdaságban dolgozó, sárgára festett, növényvédő repülőgépeket. A „sárgák” ma már megszokottak falva- inkban. Nap mint nap ott repkednek a nagyobb állami gazdaságok és termelőszövetkezetek táblái felett és szórjál? a különböző növényvédő szereket és a műtrágyát. A mezőgazdasági repülőgépflotta idei fő szezonja már befejeződött, de a mozgékony, ügyes kis gépek még most is végeznek felszállásokat. A Mezőnagymihályj Állami Gazdaságban, valamint a Hejő menti Állami Gazdaságban is két-két „sárgával” fejtrágyázzák az őszi kalászosokat. A két gazdaságban az. idén mintegy 50 ezer hold földművelést végeztek a levegőből. Miután a gazdaságokban vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, szabad idejükben segítséget nyújtottak számos borsodi termelőszövetkezetnek is. így például repülőgépről szórták a különböző vegyszereket a taktaharkányi, a ti- szalúci, a mezőkövesdi és a tardi határban is. A Borsodban dolgozó mezőgazdasági repülőgép-flotta a közelmúltban erősítést is kapott. A Ids PLZ—101-es, öt mázsa hasznos terhet szállító gépek mellett egy sokkal nagyobb, AN—2 M típusú, tizenöt mázsa terhet szállító gép is dolgozik a Kelementina körüli határrészekben. A mezőgazdasági légügyi szolgálat számára különben már eddig is rekordot hozott az idei esztendő. A tervek szerint egymillió 50 ezer holdon kellett volna elvégezni különféle munkákat. A pilóták azonban máris 1,2 millió holdnál tartanak és az év végéig elérik az 1,4 millió holdas teljesítményt. Elnöksége által hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulójára meghirdetett munka- verseny-mozgalomhoz. A kezdeményezők vállalták, hogy a ktsz exporttervét 103 százalékra teljesítik, a gazdaságosabb 'Anyagfelhasználással 100 ezer forintnál nagyobb összeget takarítanak meg, s a 230 dolgozó együttesen 2300 óra társadalmi munkát is végez. A felhíváshoz sorra csatlakoznak a két város — Sátoraljaújhely és Sárospatak —, valamint a járás üzemei és vállalatai. A Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár sárospataki gyáregysége a vasalógép, varrógép és kerékpár alkatrészek gyártásának meggyorsítását vállalta, ezenfelül társadalmi munkával segítik az üzem dolgozói a város területrendezését. Az Elzett Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi részlegének dolgozói új technológiai eljárások bevezetésével az export értékesítési terv egymillió forinttal való túlteljesítését vállalták. A dohánygyár gazdaságosabb anyagfelhasználással félmillió forintos megtakarítást tervez. A Hollóházi Porcelángyár dolgozói a rekonstrukcióval járó átmeneti állapot figyelembevételével vállalják, hogy a nehezebb munkakörülmények között nagyobb gondot fordítanak a munka- védelmi intézkedésekre, hogy a balesetek száma ne haladja meg az előző évek átlagát, s emiatt ne legyen kiesés a termelésben. Még az idén átadják a gyárban az új pro- pán-butángáz tüzelésű alag- útkemencét, ennek teljes kihasználását a próbaüzemelést követő 5 hónapon belül biztosítják. Az újhelyi Sütőipari Vállalat a szállítási költségek és a fogyóeszközök felhasználásának csökkentésével 186 ezer forint értékű megtakarításra törekszik a versenyben. A Pálházi Fűrésztelep nemcsak a hazai építő- és bútoripar számára készíti elő a nyersanyagot, hanem termékeit Ausztriába, Svédországba. Olaszországba, Franciaországba, Görögországba, s még számos távoli államba is exportálja. Az üzem a versenyben is elsősorban exportterve túlteljesítését helyezi előtérbe. A pálházi per- litbánya vállalja, hogy a termelés növelése érdekében az év közben jelentkező új vevők igényeit is teljesíti. Eddig több mint 20 üzem együttvéve 10 millió forintnál nagyobb összegű vállalással járul hozzá a felszabadulási munkaverseny sikeréhez. b. 3. Értesítés! Értesítjük a Miskolc, Martintelepen lakó fogyasztóinkat, hogy munkálatok végzése miatt az áramszolgáltatást minden munkanapon reggel 7 órától du. 5 óráig szakaszosan szüneteltetni fogjuk 1Ő69. november 3-tól 1970. január 31-ig. ÉMÁSZ I. sz. kirend. Tokajnál „bevételiét“ az árvízvédelem nehéz részlegét r Á lehetőség adva vasi...
