Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Péntek, 1969. nov. 21 ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Csökkent a feiscs@EekBséi?ek száaa Beszélgetés dr. Márton Ferenccel, az Ózdi városi-járási ügyészség vezetőjével Az utóbbi években a tör­vényesség helyzete egyre jobban foglalkoztatja a köz­véleményt. Ez nem magya­rázható csupán a kíváncsi­sággal, mert egyre több tár­sadalmi aktíva kér részt a megelőzés fáradságos munká­jából. Lapunk munkatársa a törvényességről beszélgetett dr. Márton Ferenccel, az Ózdi városi-járási Ügyészség vezetőjével. — Az a szóbeszéd járja, hogy a járásban, s különö­sen a városban, jó talaja van a bűnözésnek. Van-e a törvényesség szempontjá­ból valamilyen sajátossága az ózdi járásnak? — A járásra nem annyira a mezőgazdaság, mint inkább az iparosodás a jellemző. Szinte egymást érik az ipari üzemek, s ez a bűncselek­mények jellegét is nagybgn befolyásolja. A társadalmi tulajdon elleni vétség szem­pontjából a megyében Mis­kolc után Özd a második. Az utóbbi években szaporo­dott a városban az erőszakos cselekmények száma. Ez nem nevezhető ózdi sajátos­ságnak, mert országosan az urbanizációt kísérő jelenség. Általánosságban azt mond­hatjuk, minél nagyobb egy város, vagy település, annál nagyobb a lehetőség, a csá­bítás a bűnözésre. A város és a környező községek év­ről évre nőttek, ezért külö­nösen örvendetes, hogy a törvények tisztelete az ál­lampolgárok körében tovább erősödött. Ez a bűncselek­mények számának csökkené­sében jut kifejezésre. A já­rásban három év alatt IV százalékkal csökkent a bűn- cselekmények száma, jóval, a megyei átlag alatt van. Óz- don kétszer annyi a bűncse­lekmény, mint a járásban, azonban némi javulás itt is mutatkozik. — Melyek a leggyakoribb bűncselekmények? — A városban magas a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény ele, valamint. a garázdaság és az erőszakos cselekmények száma. Az utóbbi időben nagyon emel­kedik az ittas vezetés. Meg kell azonban jegyezni, hogy mióta az Özdi városi-járási Rendőrkapitányságnak URI-1- kocsija van, lényeges csök­kenés tapasztalható, elsősor­ban a garázda cselekmények­nél. A járásban a bűncselek­mények mintegy Rá százalé­kát a vagyon, és a személyek elleni bűncselekmények je­lentik. — Hogyan alakult a fiatal­korú bűnözők statisztiká­ja? — A csökkenő tendencia sajnos, nem vonatkozik a fiatalkorúakra. Kényes kér­dés ez, mert az emberek haj­lamosak egyértelműen elma­rasztalóan beszélni a fiata­lokról. Ez nem helyes. A fi­atalok a bűncselekményeket legtöbb esetben felnőttekkel együtt követik el. A fiatal bűnözők tanulmányi eredmé­nyét vizsgálva, megállapít­ható, hogy jeles tanuló évek óta nem követett el bűncse­lekményt a járásban. Az el­követők kétharmad része elégséges, vagy elégtelen osztályzatú. Egy részük is­kolába sem jár rendszeresen, s munkaviszonya sincs. — Megfelelőnek tartja-e az ügyész elvtárs, a bűnözés­re hajlamos fiatalkorúak­kal való foglalkozást? — Nem megfelelő. Általá­ban azokkal a fiatalokkal van baj, ahol a szülők csa­ládi élete rendezetlen, eset­leg maguk is hajlamosak a bűncselekmények elkövetésé­re. Az ilyen családok általá­ban ismertek, mégis kevés eredménnyel jár a fiatalok­kal való foglalkozás. Ennek több oka is van. Az ifjúsági albizottságok, a rendőrség és az iskolák között például hi­ányos az együttműködés. A pártfogói hálózat munkája sem hozta a várt eredményt. Ahhoz, hogy ezen javítani tudjunk, az eddigieknél sok­kal nagyobb, intenzívebb társadalmi összefogásra van szükség. — A hivatalokban, taná­csoknál ismerik-e kellő­képpen a rcnűclctckct, bc- tartják-e a törvényességet? — Lényeges előrelépés tör­tént. Nagyon hasznos, s kö­vetésre méltó az Özdi járási Tanács gyakorlata. A Haza­fias Népfront rendezésében jogászok bevonásával, konk­rét eseteken alapuló isme­retterjesztő előadásokat, ta­pasztalatcseréket rendeznek. Talán ennek egyik eredmé­nye az is, hogy a lázbérei víztároló építésével kapcsola­tos kisajátítás miatt egy család sem ment a bíróság­ra. Országos gyakorlat pedig, hogy a kisajátítás a bírósá­gon fejeződik be. De negatív példát is lehet említeni. Sok a túlkapás például a hatósági bizonyítványok kérésében. A bürokrácia csökkentése érde­kében, ezek szükségességét jogszabályokkal korlátozzák. Több hivatalban ennek elle­nére nem elégednek meg az építési engedélyek felmuta­tásával, csatolni akarják az iratokhoz. Időt, utánajárást jelent a dolgozóknak. Elter­jedt az is, hogy jogorvoslás miatt az emberek nem a meghatározott fellebbezési lehetőségükkel élnek, hanem magasabb fórumokhoz (kor­mány, televízió, rádió) for­dulnak igazuk megkeresése ügyében. A tizenöt nap fel­lebbezési idő letelik, így hátrányos helyzetbe kerül­nek. — A bűncselekmények nagy részét büntetett elő­életű ek követik cl. Fog­lalkoznak-e valamilyen formában a börtönből sza­badult emberekkel? — Szervezett utókezelésről nem beszélhetünk. Most született csupán egy helyes kezdeményezés. Az Ózdi Ko­hászati Üzemek alkoholizmus elleni bizottságának elnöke felajánlotta, hogy a kohá­szathoz került büntetett elő­életű emberek utókezelését szervezett formában oldják meg. A módszer kidolgozása most történik. Az ÖKÜ után a járás más üzemeiben is szeretnénk bevezetni. Tóth István Divatjamúlt szakmák — idős mesterek A kerékgyártó- Szerettem Vesztett, leháncsolt fát. Azt mondják, nincs már abban élet... Hogyne volna! Nem lehet oly kemény, szívós és Söcsörtös az anyag, hogy ne engedelmeskedjen hűségesen az én ujjaimnak ... Csak azt mondhatom, érzés kell hoz­zá, s akkor szinte simul az ember kezéhez az a szil, meg az akác. Hideg van a ven, égrenyíló kis műhelyben. Ki tudja, hány esztendős szerszámok, szomorúan porosodnak a fa­lon, szunnyadnak a ládában, Pihennek az esztergapadon. Valamikor hogy futott, Pörgött az a kerék ... — Semki se művelte a Bősz famíliában a kerékgyár­tó mesterséget. Sokáig én sem találkoztam vele. Suttyó koromban molnárlegénynek tanultam, de azt nem bírta a tüdőm. Egy barátomnál láttam először, a küllő ho­gyan simul, illeszkedik a talphoz. . Becsületes, jól menő szak­ba volt az még akkoriban, * húszas évek végén. Aki ügyesen, szorgosan dolgo­zott, az bizony megélt belő­le bőségesen. És Bősz Sándor felvette a zöld kötényt. Az a sure har­minckilenc esztendeje elma- i-adhatatlan tőle... — A mesterség fogásait Tóth Károlynál tanultam, nála voltam inas. Aztán 1930- ban megkaptam a mesterle­velet. Ki tudja, sosem szá­moltam, hány kerék futott ki a kezem alól. Egyetlen kerék hever ma árván a műhely padkáján. Hónapokkal ezelőtt hozta ja­vítani gazdája, aztán itt fe­lejtette. nincs már rá szük­sége. Akkoriban is véletle­nül lelt rá a 69 nyarat meg­élt Bősz Sándor mester el­dugott, Palóczy utcai mű­helyére. Sándor bácsin kívül még egy idős mester műveli Mis­kolc városában ezt a nem is oly rég még fénykorát élő, aztán lassan divatjamúlttá lett szakmát. — Jaj. hogy futott, szaladt ám kezdetben a kerék! Mi­kor mint frissen munkába álló iparos működtem, favá­zas, faküllős kerekű volt az a sok automobil, amit az amerikások szerencsésebbjo hozott haza. Az a kerék bi­zony nem sokáig szolgált, hamar eltörött, megrepedt Volt mit dolgozni, segédek­kel is alig győztem néha! Szer számolt aí °™elJ.® gekről, vigyázatosan kezeli őket, imitáija, „megjátssza” azt a munkát, amiből hajdan kenyeret adott a családnak, becsülettel nevelte fel két fiát, megadott nekik min­dent, amit csak lehetett. — Látja, ez a talpa, ebbe pászolnak a gyors küllők, és ez itt a kerék agya ... Mutatja a fúrást, faragást, a gyalulást, majd az össze­rakást — egyszóval a kerék „mívelését” Sándor bácsi. — Erőm nem hagyott el, tudnék ma is dolgozni, ha lenne mit Tudja, mennyit kerestem e héten? Negyven­négy forintot. Hát abból bi­zony felkopna az állunk az asszonnyal. Ha nem raktam volna még pár évvel ezelőtt is a perselybe, nem tudom, hogy élnénk... Űj szálloda Egerben Az Unicornis elnevezést kapta az Eger belvárosában, a várhoz vezető út mentén épült új szálloda. A Heves megyei Vendéglátó Vállalat kezelésében levő idegenforgalmi létesítmény földszintjén étterem található, első és második emelete C kategóriás szálló­rész, harmadik emelete pedig turistaszálló. A IV. ötéves tervben Fiatalítják a cukoripart I szerencsi rekonstrukció két szakaszban történik Cukorfogyasztási statiszti­kánk előkelő helyre sorolja Magyarországot az európai államok sorában. Az élelmi- szeripari termékek közül az egy főre jutó cukorfelhasz­nálás összehasonlíthatatlanul magasabb a háború előtti át­lagnál, következésképp a fel- szabadulás óta eltelt idő alatt a termelést is több mint két­szeresére növeltülc. fi termelők és a gvár közös gondja A nagyarányú kapacitás- növelés azonban nem járt együtt a cukoripar megfele­lő rekonstrukciójával, teljes felújítást úgyszólván egyet­len üzemben sem végeztek, a legtöbb gép öreg. elavult. Ez­zel szemben a cukorrépa- termés mennyisége is folyton emelkedik: különösen a nagy­üzemi gazdaságok megszilár­dulása óta, a korszerű terme­lési eljárások meghonosítása után a nagy tömegű" répa­szállítmányok szinte minden­nap bonyolult szervezési, ter­melési feladatok elé állítják a feldolgozó üzemeket. A Szerencsi Cukorgyárban a közelmúltban lezajlott meg­beszélésen is szóba kerültek ezek a problémák: a terme­lőszövetkezetek és a tsz-szö- vetségek képviselői, valamint Rohamosan tért hódított az elmúlt évtizedekben életünk­ben a technika. Eltűntek a ló vontatta postakocsik, az ügyes taligák, s a tsz-ben is már inkább vontatóval vi­szik a terményt a raktárba. Alig találni szenes kocsit — teherautó váltotta fel. Jobb az, gyorsabb. Akinek van még egy pár lova. meg sze­kere, az is gumiabroncsos kereket tetet rá. __ A liánom még ma is ' * I»«pwma műhelyben kezdődik. Azért van mit csi­nálnom. reperálnom, s ha nincs, hát találok, keresek munkát magamnak ... Eljöt­tek egyszer a múzeumból. Ktkérdeztek, megfigyeltek, lerajzoltak mindent, ahogy dolgoztam. Aztán megkérdez­ték, eladnám-e a szerszámo­kat, a munkaeszközeimet Azt mondtam: amíg élek, nem lehet... ... Hideg a műhely. Haj­dan gyakran forgatott vén szerszámok őrzik mindörök­ké az ember simító, alakító ujjainak fogását. Csak néha, lassan fordul a kerék ... Végigsimítja azt az egyet, amit ottfelejtett gazdája/ s tűnődve, szinte magának mondja Sándor bácsi: — Sohasem számoltam, merre, hová futott az a sok kerék. Gyárfás Katalin a vállalat szakemberei közö­sen foglaltak állást abban, hogy növelni kell a vasúton és a közúton érkező répa gé­pi fogadását, rakodását, s veszteségmentes feldolgozá­sát. Általában a termelésnö­velés mindkét oldalon, tehát a termelőszövetkezetekben és a gyárakban is korszerűsítést kíván. Amíg azonban az ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek a nagy táblákon való gazdálkodás mellett gyorsabban képesek erre, a cukoripar saját anyagi erejé­ből nem tudja megoldani ezt a gondot. Készül a fiatalítás programja Ezért döntött úgy a közel­múltban a Gazdasági Bizott­ság. hogy rövid idő alatt ki kell dolgozni a cukoripar ál­talános rekonstrukciós tervét és meg kell teremteni a be­ruházás pénzügyi alapjait. Gyáraink, köztük a szerencsi, rászorultak erre a fiatalítás­ra. S meg is szolgálták már. Nekünk, vásárlóknak nem le­het panaszunk sem a meny- nyiségre, sem a választékra. Pedig a cukoripar legfiata­labb üzeme már hatvanéves, a legöregebb pedig két év múlva ünnepli alapításának századik évfordulóját. Ezt azonban jóformán észre sem vesszük, ami az ott dolgozók áldozatos, jó munkáját di­cséri. A mennyiségi igények kielégítése mellett állandóan bővítették a választékot is. Az üzletekben megjelent a finom kristálycukor (igaz, ebből máris többre lenne szükség). Olykor a kockacu­kor, különösen a „hópehely” sem mindig elég. Szerencsen és másutt is képesek volná­nak többet gyártani, hiszen a mennyiségi adatokat figye­lembe véve a tervtől eltérően mindig több cukrot állítanak elő. de azok a gépek, amelyek a kockacukrot, a „hópelyhet” gyártják, már elavultak, tel­jesítményük tovább nem nö­velhető. fi termelés zavartalan lesz Az említett megbeszélésen szóba került a répa cukor- tartalom szerinti átvétele. Ehhez persze automatikus la­boratóriumokra. épületekre, műszerekre stb. van szükség, ami újabb nagy kiadásokat jelent. Mindezekkel együtt a rekonstrukciót úgy kell vég­rehajtani. hogy közben a ter­melés és a belföldi ellátás is zavartalanul folyjon. A dön­tés alapján a Szerencsi Cu­korgyár teljesítményét 1975- ig várhatóan 500 vagonra fo­kozzák. A rekonstrukció ter­vezett második szakaszát pe­dig akkor kezdik majd meg, amikor a gyár testvérüzemé­ben, Szolnokon befejeződnek a munkálatok. O. M. Személygépkocsija alvázának — a nedves őszi és téli időjárás rozsda- és egyéb korrózióképző behatása ellen — legjobb védelmet nyújt a LOBAKON alvázvédő bevonat Garantált 1 éves élettartam. Szakszerű alvázvédő bevonat készítése az XVI. sz. Autójavító Vállalat Gyöngyösi Üzemegységében Gyöngyös, Gorkij u. S—5. Telefon: 13-73.

Next

/
Thumbnails
Contents