Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
Srerda, 1969. nov. 19. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Eíöbb a személyi feltételek A bányatűs után Hozzáérte szaEtemEierek ismét termel az ormosi VI-os akna Tilátfhírűtudós előadása a szarvasmarha-tenyésztésről A Molnár Miklós bányateehnikus által vezetett bányamentő-raj megerősíti a már korábban megépített tüzelzáró gátat. A MEZŐGAZDASÁGI szakemberek által is sokat vitatott, s megyénk mezőgazdasága szempontjából létfontosságú kérdésről, a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről, főleg jövőjéről tartottak tegnap, kedden délelőtt igen érdekes tanácskozást Miskolcon, a városi tanács dísztermében. A tanácskozás jelentéségét növeli, hogy azon megyénk mezőgazdaságának minden szektora a legjobb, a gyakorlatot jól ismerő szakemberekkel képviseltette magát. Az érdekes, fontos téma a szomszédos megyékből is sok érdeklődőt vonzott. Faragó Károly, a megyei A tejipar, megkönnyítve saját és a termelők munkáját, jelentős számú tejbegyűjtő állomást adott át a szövetkezeteknek. Az ipar a megye 287 községéből vásárol tejet a saját kezelésű, valamint a különböző gazdasági megállapodások alapján átadott 74 tej begyűjtő állomáson keresztül. A jó szervezés, együttműködés eredményeként ma már zavartalan a tej- és tejtermékellátás: az igények szerint szállítanak, s így naponta több mint 90 ezer liter tej kerül a megye üzleteibe. A legnagyobb fogyasztó természetesen Miskolc, lakossága átlagban napi 60 ezer liter tejet fogyaszt. A közös együttműködés tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitójában ismertette a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetét megyénkben. Ezt követően dr. Horn Artúr akadémikus, egyetemi tanár „Tenyésztési feladatok az ipari jellegű tehenészetek állományának kialakításában” címmel tartott érdekes, magas színvonalú előadást. A világhírű tudós távlatokban is választ adott a tenyésztéssel kapcsolatos feladatok minden részkérdésére Rámutatott többek között, hogy a szarvasmarha-tenyészetekben a kétirányú termelést (tej- és hústermelés) nem lehet egyetlen fajeredinényeként a falu tejel-’ látása is megoldódott: kivéve a saját ellátásra berendezkedett mintegy 80 községet, mindenhová eljut a kezelt, friss tej is. A tejtermékellátás is kitűnő, egyáltalán nincs már fehér folt Borsod területén. A legkisebb lakott területen is állandóan kapható tejfel túró. vaj és különböző sajtféleségek. Vajból pedig 55 mázsa a tejipar napi szállítása, és hasonló mennyiségű sajt fogy el naponta az üz- j letekben. A már nagyobb ] választékban gyártott, túró- fajtákból is mintegy 50 mázsa a megye lakosságának ; napi fogyasztása. A tejipar j tájékoztatása szerint vala-1 mennyi áruból minden igényt képesek kielégíteni. CSC 1— tával megoldani. Ismertette azokat az érdekes tenyésztési illetve keresztezési kísérleteket, amelyek már megyénk néhány állami gazdaságában is nagyszerű eredményeket hoztak A jersey és a magyar-tarka szarvasmarha keresztezésének nagy jövője van állattenyésztésünkben SZÓÉT EGY SZOMORÚ jelenségről, a nagyon alacsony tehénlétszámról is. amin sürgősen változtatni kelt. Elmondotta, hogy míg 100 hektárnyi területre Dániában 135, az NDK-ban 70. Csehszlovákiában 68 tehén jut. addig nálunk csak 28 A magas színvonalú előadás nagy segítséget nyújtott megyénk szakembereinek ahhoz, hogy a tudományos kutatásokkal tisztázott leghe lyesebb úton, a legjobban bevált módszerekkel formálják fejlesszék a jövőben az egyes gazdaságok szarvasmarha-tenyészetét. EZUTÄN DU. SZABÓ PÁL, a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok főosztályának főállattenyésztője ismertette rövid előadásban a tenyésztésben. a keresztezésben elért helyi eredményeket ovid több érdekes hozzászólás is bizonyította, hogy gazdaságaink előbbre kívánnak lépni az állattartás e fontos ágában. A Sárospataki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagjainak száma meghaladja az ötezret, ezért részközgyűléseken vitatták meg a szövetkezet új alapszabály-tervezetét. A Borostyán étteremben tartott gyűlésen az igazgatóság képvise. létében Dánkó Ferenc és Haraszti Gyula tájékoztatta a szép számban megjelent tájukra egy ideig még szükség van. A helyszínen ismerkedhettünk meg Molnár Miklós bányatechnikus által vezetett bányamentő raj munkájával, akik a csütörtökön keletkezett tűz óta tegnap már a hetedik műszakjukat teljesítették a veszélyeztetett szakaszon és a harmadik gátat építették a tűz megfékezésére. A kegokat az új alapszabály-tervezetről. Az első háromnegyed év gazdálkodásának ismertetéséből megtudták a tagok hogy a szövetkezetnek 50 millió forintos vagyona van, a tavalyi hasonló időszakhoz képest 15 millió forinttal növelte forgalmát, az eddigi S milliós tiszta nyereség pedig új szállító gumiszalag szerelése folyik. Torkot maró füst terjeng még mindig a levegőben, kormosak és megperzseltek a bélésdeszkák. Eljutottunk oda is, ahol a tűz keletkezett, s ahol tegnap már szerelők dolgoztak, kicserélték a meghajtóművet. A szalagvágat egész hosszában szinte egy „had20 százalékos emelkedésnek felel meg, ami országosan is igen kiváló eredmény. A szövetkezet programjában első helyen egy modern ARC-áruház építése áll. A 15 millió forintos költséggel ké- szülő, kétemeletes áruház munkáit megkezdték, s a tér- vek szerint két éven belül már árusítanak is benne. (h. j.) lesz ismét üzemképes, temie- lőképes. Ez a két front naponta 40 vagon szén termelésére hivatott, az úgynevezett minifront pedig — amely nem szenvedett károkat a tűztől —. 20 vagon szén termelésére képes. A napi 90 vagon széntermelésre fogott VI-os akna így a tűzeset miatt 30 vagonnal termel kevesebbet, mint a tervezett a szállítószalag Ez mindaddig fennáll majd, amíg a tüzet megfékező gátak a IV-es telepi front munkáját is akadályozzák. A tűzeset miatt átcsoportosított bányászokat a lehetőségeknek megfelelően lépcsőzetesen visszatelepítik a VI-os aknába. S bár a termeléskiesés számottevő, mégis remény van arra, hogy az üzem teljesítse negyedik negyedéves tervét, mivel a II. sz.. illetve a III. sz. és az Ella-akna vállalta, hogy pótolja a tűz miatti termelés- kiesés egv részét. Szöveg: Oravce János Fotó: Laczó József Bőséges a Borsodban Miskolc tejfogyasztása napi 60 ezer liuv Nincs fehér folt a falvak ellátásában sem sereg” dolgozott; a több száz Itt keletkezett a tűz. Ez a III/a. sz. szállítóvágat, ahol most kicserélik meghajtóművet. Öfvenntffliós vagyona van NEM VITATHATÓ, hogy a mezőgazdasági termelésben végbemenő, nagyarányú változások, az új technika, a vegyszerek és a tudományos kutatási eredmények alkalma- ' zása csak szakmailag jól felkészült szakemberek közreműködésével valósulhat meg és válhat a termelőszövetkezeti tagság javára. Megyénkben sok termelőszövetkezet építkezik, hajt végre jelentős korszerűsítéseket, beruházásokat. Sokfelé vásárolnak új, nagy teljesítményű gépeket. Ami gond: niy.es elegendő, de főleg az új technikához és a korszerű technológiához értő szakember. Nem egy termelőszövetkezet alkalmaz mar technikust, sőt, mérnököt. Gondoljunk csak a közös javítóműhelyekre, a nagy gépparkra. Vagy a korszerű feldolgozó üzemekre. Az. amit a termelő- szövetkezet traktorosai, barkácsoló „ügyes emberei" annak idején a néhány hónapos traktoros iskolán, vagy egy-egy tanfolyamon elsajátítottak, ma már kevés. Magas színvonalú szakképzettséggel kell rendelkeznie annak, aki egy-egy termelőszövetkezet vagyont érő gépparkját és összes gépi felszerelését felelősséggel kezelni tudja. De hivatkozhatunk más példákra is. Nem is egy tsz hoz létre korszerű tehenésze« Még dolgoznak a bányamentők o Nagyszabású szerelési munkák « Naponta 30 vagon szénnel kevesebb A bányafűz megfékezése után, illetve ezzel egyidő- ben hozzákezdtek a termelést előkészítő munkálatokhoz a Borsodi Szénbányák ormosi üzemének VI-os aknáján. Mint ismeretes, a szénmezőben keletkezett tüzet betonidomkő-gátalc építésével sikerült lezárni. Ezzel azonban a bányamentők munkája nem ért veget. A tökéletes légelzárás biztosítása érdekében a gátakat most megerősítik, megduplázzák. A bányamentők munkája most már valamivel könnyebb, mint a közvetlen tűzveszély idején. Munkámény márgában — a közel 20 kilogrammos bányamentő készülékkel felszerelve — 80 —100 centiméter mély gát- székeket kellett készíteniük, s ezenkívül a betonidomokból gátakat kellett építeni. Mint univerzális szakemberek, ez alkalommal is kiválóan vizsgáztak. A tűztől fertőzött és a be- tonidomkö-gátakkal elzárt területeken kívül egyébként a VI-os aknában megfeszített helyreállítási és szerelési munkálatok folynak. Végigmentünk a III/a. számú szállítóvágaton, ahol a tűz keletkezett, s ahol éppen az méter hosszú gumiszalag felszerelésén fáradoztak. Nem messze tőlük hegesztők 'forrasztották egymáshoz a ’’á- belvezetékeket, laKatosok szerelték fel a görgőket, s bányászok takarították el mindazt, ami a közeli termelés útjában állna. A tűz megfékezése után példás gyorsasággal állítják helyre a termelőegységeket. Mint Viszcózky György, az Ormosi Bányaüzem igazgatója elmondotta, a III/a. front a mai nap folyamán, a III-as front pedig holnap estére keltelek ti, vagy sertéstelepet. Milliókat költenek az építkezésre, a gépek és a kiváló törzsállomány beszerzésére, ám a telep üzemeltetése, rendeltetésszerű használata régi, kezdetleges módon történik, ami nem is lehet másképp, ha nem képeznek ki hozzá szakembereket. Az ilyen beruházás nehezen térül meg, sokára hozza a kívánt hasznot. a teendő? Az Eszak-Ma- gyarország kerekasztal-kon- ferenciáján szóba kerültek ezek is. A jelenlévő mező- gazdasági vezetők egyértelműen fogalmaztak, s foglaltak állást abban, hogy minden ilyen korszerűsítést, beruházást a személyi feltételek megteremtésének kell megelőznie Hadd kölcsönözzünk egy példát az iparból. A Tiszai Vegyikombinát polietiléngyárának még csak az alapjait rakták le, amikor tucatjával küldték a kiválogatott munkásokat a Szovjetunió üzemeibe tanulni, hogy mire itthon az új gyár elkészül, ismerjék berendezéseit, technológiáját azok a szakemberek is. akikre majd rábízzák az értékes gépeket. A mezőgazdaságban ma még úgy néz ki a helyzet, hogy a gépkezelők a drága gépen tanulják meg a kezelés fortélyait, ami nagy rizikóval jár, nem egyszer származnak belőle hatalmas károk, veszteségek is. Drága tandíj, s ezt nem engedheti meg magának egyetlen közös gazdaságunk sem. Mivel ez a problémakör meglehetősen bonyolult, napirendre tűzték az országos vezető fórumok is. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei a TOT illetékeseivel konzultáltak, s állapodtak meg, hogy tsz-einknél a termelést segítő. szervező és irányitó beosztást, továbbá az egyes munkakörök betöltését képesítéshez kell kötni. A tsz-ve- zetőség és a tagság érdeke is ez, hiszen az eredményeket és ezáltal jövedelmük fokozását csak megfelelően képzett szakemberek segítségével érhetik el. melyek a szakemberellátás fejlesztését célozzák, arra is kitérnek, hogy az állami támogatással épült nagyobb beruházások üzemeltetésénél kötelező a szakemberlétszám betartása, míg a termelés más területén és a különböző vezető munkakörök betöltésére csak javaslatot tesznek. A tsz-vezetőségnek azonban az az alapvető érdeke, hogy szakvezetői munkakörben képzett szakembert foglalkoztasson, mert a jövedelmező gazdálkodást csak így valósíthatják meg. Onodvári Miklós MI TEHAT | AZ IRÁNYELVEK,
