Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

ES éAK-MAG YARQ8S£ AG 4 Vasárnap, 1969. nos. 2, L I L É íJ Bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban j HATVAN ESZTENDŐVEL j a születése után ismét meg­érkezett a miskolci színpadra Liliom, a pesti századfordu­lói liget hintáslegénye, Mol­nár Ferenc örökbecsű szín­művének hőse. Ismét, mert nem egészeh másfél évtized­del ezelőtt már láttuk Mis­kolcon, az akkor még létező Kamaraszínház színpadán. Most Orosz György rendezé­sében újra feltámadt a da­rab, s újra tanúi lehetünk a külvárosi legendának, amely, nek Molnár azt az alcímet adta, hogy Egy csirkefogó élete és halála. Molnárt az utókor, mint a XX. század első fele po'fiári színházának utolérhetetlen mesterét, a polgári közönség ízlését kiszolgáló, remekül szerkesztett színpadi művek alkotóját tartja számon. Va­lóban Molnár a későbbiekben a városi polgárság szórakoz­tatója lett, igaz, elsősorban azzal szórakoztatta, hogy ró. la festett torzképet, de koráb­bi korszakában Molnár Fe­renc a szegénység, a kisem­berek szószólója volt örökbe­csű prózai műveiben és korai színműveiben egyaránt. Ezek sorából való a Miskolcon most ismételten bemutatott -Liliom, amelynek alakjai nem a városi szalonokban él­tek, hanem kinn a periférián, a liget mutatványos bódéi körül. MOLNÁRNAK j ójában legendaszerű megközelítésben rajzolódik fel előttünk Lili­omnak tündöklése és másvi­lági élete. Ez a Liliom egyi­ke a korabeli társadalom pe­rifériáján, vagy éppen már a társadalmon kívül állóknak. Nyers, tüskés természetű, igazán talán senkit sem sze­retett korábban, s ha voltak is különféle emberi kapcso­latai, csak a szürke kis cse­léd, Juli tud benne igazi ér­zelmeket ébreszteni olyany- nyira, hogy érte és leendő gyermekükért, még tha sok­sok tétovázás után is, bűnö­zésre is képes lenne, s a becstelenségből kiutat nem találva a halálba menekül. Talán csak élete utolsó per­ceiben érti meg, mit jelent számára Juli, a család, s amikor a mennyei rendőrség 16 évi tisztítótűz után vissza­küldi a földre, hogy valami jót is elkövethessen, nem tud tenni semmi feljegyzésre ér­demeset. Annyi történik csak, hogy meglátta családját, meg­tudta, hogy halála után szü­letett gyermeke ő róla csak szépeket tud. A legenda megjelölés eleve felmenti a szerzőt a realitások­hoz való ragaszkodás kötele­zettsége alól, de a Liliomban, a ligeti romantika, a túlcsor­duló szentimentalizmus, a vagány hintáslegény, a bu­tácska kis cselédek, mutat­ványosok, szerelemvágyó éltesebb asszonyok világában, ez az álomvilág, Liliomnak a mennyei rendőrséggel való találkozása is természetes. Az irrealitás a Molnár te­remtette szituációban elfo­gadható, mert Liliom szerel­mének és halálának reális mozzanatai, nem különben korábbi álmodozásai és kör­nyezetének álmodozásai az elképzeltet is a realitás fé­nyével világítják meg. | A DARAB BEMUTATÁSA j előtt ■ többször szóba került, vajon nem nagyon poros-e a Liliom, vajon a darabból ára­dó szentimentalizmus, túl­csorduló érzelgősség, és az egész vurstli-romantika nem túlságosan távoli-e már nap. jaink emberének. És vajon Liliom, ez a dologkerülő, kár. tyás, yerekedős, igen sok em­beri rossz tulajdonsággal megáldott figura egyáltalán méltó-e a ma' emberének megbecsülésére vagy sajná­latára? Molnár darabja hat évtizeden át kiállta a próbát, s így érezzük napjaink más légkörű világában sem ide­gen Liliom története. Liliom valóban mégha önmaga is hi­bás lenne, de a társadalom kitaszítottja volt, kívül álU a polgári világon, s nem is na­gyon igyekezett abba beillesz­kedni. Rendelkezett néhány, mélyen szunnyadó jó embe­ri tulajdonsággal is. Talán ebben a vonatkozásban te­kinthető azon mai fiatalok elődjének, akik a tőkés or­szágokban a környezetükkel, társadalmi rendjükkel szem­befordulva igyekeznek magu­kat a környezet törvényein kívül helyezni, és valami ter­mészetesebb, emberibb, iga­zibb életet keresni. (Nem a hippit utánzó, ápolatlan fia­talokra gondolunk.) A miskolci előadás rende­zője, Orosz György ebben az értelmezésben kívánta szín­padra állítani Liliomot. Ügy érezzük, sikerült a molnári darab légkörét visszaadni, le­gendaszerűségét megőrizni, s elkerülni a hamis, könnycsor- dító vurstli-romantikát, jól­lehet a darab egyes szituációi erre feltétlenül csábítottak, és bizonyára sokszor keltenek a nézőtéren itt-ott szipogást. ötletes volt az egyes színek közötti rövid összekötő játék a kortina előtt. Herédy Éva kísérő zenéje stílusosan il­leszkedett a játékhoz, jó han­gulati aláfestést adott. V/e- genast Róbert díszletei jól tükrözték a századfordulói vi­lág nyomottságát, s nagyon jó kontraszt volt hozzá a meny- nyei rendőrség fényes, csillo­gó díszlete. Hasonlóan nyilat^ kozhatunk Hruby Mária jel­mezeiről. Lili­______________ om­a lakítás után nem volt köny- j nyű feladat. Palácz Ferencnek ; életre kelteni a halhatatlan j ligeti vagányt. Jól érzékeltet- ' te a figura darabosságát, tiis- késségét, mélyen szunnyadó, alapvetően érzelmes voltát, azonban mintha egy árnyalat­tal rusztikusabb lenne Liliom- ja, mint amilyen egy Városi vagány valójában lehetett. Juli kitűnő megszemélyesítő­re talált Dobos Ildikóban. A kiszolgáltatott kis cselédét, a tájékozatlan, könnyen tőrbe­csalható falusi lányt is nagy- j szerűen érzékeltette, de drá- j mai megjelenítő ereje legin­kább a későbbi jelenetekben mutatkozott meg, amikor Li­liomnak csendesen szenvedő társa, majd özvegye volt. Kü­lönösen emlékezetes a halott Liliomtól búcsúzó jelenete. A nagyszámú szereplőgár­dából feltétlenül ki kell emel­ni Pákozdy Jánost, Ficsúrnak, a gátlástalan bűnöző ligeti va­gánynak jó megszemélyesítő­jét, aki félmondataival, né­ma játékával félelmetes tu­dott lenni. Kopetty Lia. Mari cselédlánva tiszta szívű, a szebb életért és szerelemért rajongó lány igen jó megjele­nítése volt. Hasonlóan jól si­került ábrázolás Kulcsár Imre fél szépségből és szerénység­ből felépített Hugója, aki a darab végén „öntudatosan”, meggazdagodva tér vissza. Fel kell még jegyezni Nádassy Anna Muskátnéiát. a munka­társra és férfira effvaránt vá­gyó ligeti. mutatványos asz- szony nagyon n-zékletes meg­jelenítését. C üdv lla hal­kan zsörtölődő Hollunderné- jét. Szili János Linzmann pénztárosa alighanem félrij- értel.me7ett figura. Dariday Róbert. Győrvári János, Ken- deffy Gyula, Srahncips Amb­rus az égi és földi rendőrség alakjainak megjelenítésével. Bősze Péter, a Hollunder fiú alakításával, Sárközi Sándor a rendőrorvos, Pálffy György dr. Reich, Győry Ernő Kádár István, Csiszár Nándor az esz­tergályos, Gyarmathy Ferenc és Szilágyi Lajos egy-egy rendőr, végül Unger Pálma Liliom kislányának szerepé­ben gazdagította egy-egy vil­lanással az előadást. miskolci szín­padra állítása, ha nem is maradéktalan ered­ményt hozott, de egészében — különösképpen ■a darab má­sodik részében — igen sike­res, jó előadást hozott. Benedek Miklós Televízió-játékokat aján­lunk elsőként olvasóink fi­gyelmébe. Két új magyar tv- játék szerepel a hét prog­ramjában. Az egyiket Viktor Konyeckij írta és Makk Ká­roly rendezte. A címe: Az ajtó. Leningrád ostromának idején játszódik, amikor egy haldokló postás egy kisleány­ra bízza a levelek kézbesíté­sét, de az nem olyan köny- nyű, hiszen a házak helyén, az ajtók helyett, ahová kéz­besíteni kellene, nagyrészt már csak romok vannak E játékot november 6-án este sugározza a televízió. Merő­ben más hangvételű a no­vember 8-án este látható tv- játék, Melánia három eskü­vője. Írója Charlote Frances, rendezője Horváth Jenő. Egy sarkkutató felesége áll a tör­ténet központjában, akit fér­je már az esküvő után ma­gára hagy, mert tudományos munkája elszólítja. S meg­jelenik, mint ilyenkor szokás, a harmadik. A két tv-játék közötti estén, november 7-én pedig Pesti kabaré címmel színes, derűs összeállítást lá­tunk, ami folytatása lesz a több hónappal ezelőtt sugár­zott kabaréműsornak. A te­levízió-játékok sorában em­lítjük még meg A ló is em­ber című tv-játék szerda dél­előtti ismétlését. Pénteken délután a Viha­ros alkonyat című színmű nemzéti színházi előadásának közvetítésére hívjuk fel ol­X ♦ ♦ NYITRAY PÉTER: Kórházban Kiütköznek az árnyak arcodon mint foltok a napon tekinteted galambjai csukott szárnnyal gubbasztanak dúcaikban nem villog drága tollúkon a fény Hova mész? kérdezgetem kérlelem kedved tudom ki a halált feli csak élni szeret Ujjaid íve boltba hajlik kezemen révedő sz<*meűben öröm-szikrákat nem lelek Nyugalom tengere lélegzik valahol partjaid üres a föveny nélküled Gyógyulj! Erőm áramlik \z én erőm a, szerelem. ♦ i : ♦ : i V ¥ f ♦ l ¥ ♦ ♦ ♦ OLY SOK KIVÁLÓ A LILIOM Példa - követők nélkül? AZ EDELÉNYI járásban egyetlen középiskolás kap társadalmi ösztöndíjat. A bá­nyászszakszervezet izsófalvi bizottsága támogatja évi két­ezer forinttal a tehetséges kislányt. Rajta kívül három középiskolás élvez ösztöndí­jat. Őket azonban a járási tanács, patronálja. Kicsit elszomorító ez a számadat. Mert igaz ugyan, hogy az edelényi járásból több egyetemista tanul ösz­töndíjjal, sőt, technikumi hallgató is kap, de ők egy ki­csit mások. Az egyetemi, illet­ve technikumi ösztöndíjadás­nál közvetlenül érdekeltek a termelőszövetkezetek vagy a vállalatok: tulajdonképpen saját érdekükben történik minden. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tá­mogatása az általános isko­lákban vagy gimnáziumban már nem kötődik ilyen konk­rét vállalati vagy termelőszö­vetkezeti érdekhez. Nem biz­tos, hogy tanulmányaik be­fejeztével ezek a gyermekek az őket támogató üzembe ke­rülnek. Sőt, az a legvalószí­nűbb, hogy nem így történik. így azután, mivel nem ér­zik közvetlen hasznát az ösz- töndíjadásnak, sokan elzár­kóznak az ilyenfajta segítség- nyújtástól. Az edelényi járás­ban, sajnos, túlságosan is el­zárkóznak. CSAKIS szemléletbeli me­revséggel magyarázható, hi­szen a tsz-ek nagy része már itt sem küzd mindennapi gondokkal és az itteni üze­mek nyeresége is szép lesz az év végén. A példát mégis egyszem magában mutatja a bányász­szakszervezet izsófalvi bizott­sága. Egyelőre még nem akadt követője. Pedig a járás­ban magas a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya. S nagyon sok tehetséges van köztük, akik nemcsak meg­érdemelnék a társadalmi tá­mogatást, hanem szükségük is lenne rá. A járási tanács művelődés- ügyi osztálya mindeddig hiába fordult segítségért a különböző szervekhez. Sem az ő, sem az izsófalviak pél­dáját nem folytatták. Mintha meg nem értenék meg eléggé e társadalmi támogatás jelen­tőségét, egyetemes népgazda­sági hasznát. Az állami szervek az el­múlt években nagyon sok fo­rintot fordítottak az oktatás korszerűsítésére. Három év alatt 17 új tantermet, kollé­giumot építettek, és kétmillió forint értekkel gyarapították az iskolák szemléltetőeszköz­állományát. A pedagógusok megfeszített erővel fáradoz­nak azon, hogy a tanulók fel­vehessék a versenyt tudásban az előnyösebb helyzetben le­vőkkel. Érthetetlen hát a kö­zöny, a meg nem értés. Na­gyon nagy szükség van rá, hogy felengedjen a görcsös merevség, az értetlenség: ne legyen folytatás nélküli aa izsófalvi kezdeményezés. Egy- egy tehetséges gyermek tá­mogatása egyetlen egy terme­lőszövetkezetnek, egyetlen üzemnek sem okozna anyagi nehézséget. HISSZÜK, hogy megértik e társadalmi segítségnyújtás jelentőségét. Ez — végső so­ron — saját gyermekeik le­hetőségeinek kiszélesítését je­lenti. Csutorás Annamária Várótermek Az encsi járás községeinek tanácsi fejlesztési terveiben is rendszeresen szerepelt, A jövő két t vasóink figyelmét, és mind­járt itt említjük meg a Vi­lágirodalmi Magazin vasár­napi, november 8-i jelentke­zését. Ez alkalommal négy novella tv-változata szerepel a programban. Vercors, Ir­win Shaw, Hemingway és Georges Michel a novellák írói. A tv-változatokat Dö- m.ölky János rendezte. Szom­baton új sorozat jelentkezik Nyitott könyv címmel, s el­sőként Szabó Magda Katalin utca című műve szerepel a programban. A regény alak­jai életre kelnek előttünk, s kritikusok beszélgetnek az írónővel a Katalin utca sze­repeiről, fordulatairól. A komoly zene kedvelőinek elsősorban Beethoven IX. szimfóniájának csütörtök éj­szakai sugárzását ajánljuk, valamint a Magyar Rádió és Televízió énekkarának pén­teki hangversenyét. A köny- nyű zene kedvelőinek pedig Josephin Baker szombati show-műsorát és a csütörtö­ki Melódiakoktélt, amelyben több neves külföldi táncdal- énekes is fellép a magyarok mellett. A filmműsor viszonylag szegényes. Igaz, ily sok tv- játék mellett nem is kell több. Szerepel viszont ebben a filmműsorban az Egy pi­koló világos című magyar film délutáni bemutatása csü­törtökön, valamint A kocká­zat című sorozat ötödik foly­tatása ez alkalommai kedden és a Zorro sorozat folytatása, vasárnap helyett szombaton ' délután. A budapesti kerületek ve­télkedőjének sorában szerdán a XVI. és XV. kerület mér­kőzik egymással. kick-k-kickiririr-k-kirk-kirkirkirk-k'kirk-k-k'k'kin-kirkickick'kick-k-k-k í - * vagy szerepel autóbusz-váró­termek építése. A legtöbb kisközségben a néhány tíz­ezer forintos költségű beru­házás valóra váltása is gon­dot okoz, ezért általában a lakók segítségét is kérik ezeknek az építményeknek elkészítéséhez. A járás nyolcvannál több falujának felében még nincs megfelelő váróhelyiség, de most újra nyolc községben dolgoznak buszváró kialakí­tásán. SZÉKELY DEZSŐ: Ábel Szőke hullámú, folyamok közt, völgyek ölén, szirtek alatt, szelek, csillagok klsbojtárja, legeltettem a nyájamat. Hatalmas béke volt a földön, buja tenyészet, nyers öröm. Vadállatok s szelíd virágok alkották családi köröm. Jő volt élni. De tcjtcstvércm, megunva a semmittevést, véremmel beszennyezte botját, mert nem ismerte még a kést. S hol volt az Űr? Hiába hívtam lejárt a munkaideje. Kész a teremtés. Ezután már vesződjön az ember vele. Esni kezdett. És nőtt a gomba Mélázva kérődzőit a nyáj. A legelső gyilkos galóca ott nőtt, Kain lábainál. ¥Y¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥**¥¥¥¥$

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents