Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
Szombat, 1969. október If. — ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kettős jubileum Százéves a magyar mezőgazdasági gépkísérletezés Négy napig tartó ünnepségsorozat, négy napig tartó jubileumi tudományos ülésszak kezdődik október 14-én Gödöllőn. Kettős jubileumot ünnepelnek. Kerek száz esztendeje alakult meg a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet őse és jogelődje, a hajdani Mosonmagyaróvári Gazdasági Eszköz- és Gépkísérteti Állomás, amelyet 1940 őszén, 20 esztendővel ezelőtt szerveztek újjá és alakítottak át kísérleti intézetté, immár a korszerű mezőgazdasági technika fejlesztése, az akkor bontakozó szocialista nagyüzemi mezőgazdaság segítése céljából. Az intézet igazgatója és vezető munkatársai a minap tájékoztatták a sajtó képviselőit az évszázadnyi gazdag múlt- *01. az intézet mai munkájáról és legfontosabb feladatairól. Nemcsak mezőgazdasági — történelmi érdekesség is, hogj a Mosonmagyaróvári Gazdag ®ági Eszköz- és Gépkísérlet: Állomás 100 évvel ezelőtt egészen újszerű és korszerű kezdeményezés volt Európában Hasonló intézmény akkor a; egész világon csak egy működött. a németországi Halléban, ám az is mindössze égj evvel korábban alakult. Jelentős érdemeket szeret a hajdani kísérleti álló- rriós a mezőgazdasági gépver. senyék fejlesztésében. A szantóversenyeket —• például * ez az állomás rendezte jneg először a világon. 1909- ben. Még az első világháború előtt foglalkozott az állomás akkori korszak egyik szenzációs magyar találmányának,^ a Kőszeghy-féle talaj- niaró vizsgálatával és továbbfejlesztésével. A harmincas evek közepén — a világon elsőként — foglakozott a moGonmapvnt'A«.-;-* és felhasználásának lehetőségeivel. És még sok más, tudományosan is értékes vizsgálatot és kísérletet végzett el, mindvégig híven szolgálva a mezőgazdasági technika forradalmi fejlesztését. A felszabadulás után, a szocialista mezőgazdaság kibontakozásának első éveiben a perifériás elhelyezésű (a nyugati országhatár mellett levő) állomás már nem tudta kielégíteni a rohamosan szaporodó és egyre korszerűbb Igényeket. A Földművelés- ügyi Minisztérium rendeletére a mosonmagyaróvári álló. mást megszüntették, és Budapesten megszervezték a ma is működő Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetet Ennek pontosan húsz esztendeje. Működésének célja a mező- gazdaság gépesítése, majd a mezőgazdasági géprendszerek kialakítása, új gépek kipróbálása, a gépesítési technológiák fejlesztése és véleményezése lett. Persze: ez a munka sokoldalú, sokirányú és meglehetősen bonyolult is. Jelenleg — például — legfontosabb feladata az intézetnek ., mezőgazdaság távlati, komplex gépesítésének fejlesztése és a fejlesztéssel kapcsolatos komplex ökonómiai vizsgálatok elvégzése. Az intézet szervezetében hét tudományos osztály, 14 gépvizsgáló állomás, és öt bázisgazdaság működik. Jellemző számok az intézet húszéves fejlődéséből. 1958- ben összesen 130 ember dolgozott az intézetben. Az évi költségvetésük mindössze 3 millió forint volt. Tíz évvel később, 1968-ban a létszám meghaladta a 400 főt. az évi költségvetés a 20 millió forintot. És ma már egy kutatónak átlagosan évi 180 000 forint működési összeg jut. Ez az ellátás a kutatómunka lehetőségeit kibővítette, minden irányban megnövelte. Ma az intézet munkájának középpontjában számos olyan gépkísérleti feladat áll, amelyek egyben a mezőgazdasági termelés komplex gépesítését szolgálják. Ma már az intézet — élve az új gazdaságirányítási rendszer lehetőségeivel — a témák egy részét megrendelésre kutatja. Ez a módszér hatmillió forinttal növelte az intézet évi pénzgazdálkodási keretét. A megrendelés felét a mezőgépipar, 25 százalékát a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt, 15 százalékát a kereskedelem, további 10 százalékát közvetlenül a mezőgazdasági üzemek biztosítják. A megrendelt témák nagyobb része gépvizsgálat, azzal kapcsolatos üzemgazdasági vizsgálat és termelési célú technológiai kísérletek. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek Az intézet a vizsgálatokért az elért hozamok alapján — azok függvényeként — részesül juttatásokban. Az intézet új székháza most épült fel Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem mellett. A 100 és a 20 éves jubileumi ünnepségekre, a jubileumi tudományos ülésszakra már az űj székházban kerül sói*. A tudományos ülésszakra több külföldi tudóst hívtak meg. Köztük Buzen- kov professzort a Szovjetunióból, dr. Segler profesz- szort Stuttgart-Hohenheim- ből, dr. T. Dragos tudományos intézeti igazgatót Bukarestből és Potovny Vojtech tudományos intézeti igazgatót Csehszlovákiából. A plenáris ülés díszelnöke Fehér Lajos elvtárs, a kormány elnökhelyettese lesz. Szendrci József sem vé____ letten, h ogy éppen magyar kezdeményezésre, s éppen hazánk fővárosában került sor a minap 19 európai ország gazdasági újságíróinak az európai gazdasági együttműködéssel foglalkozó tanácskozására. Budapest a Varsói Szerződés tagországai felhívásának fővárosa, itt született meg, s itt került nyilvánosságra hat hónappal ezelőtt az a történelmi jelentőségű felhívás, amely kapcsolataik bővítésére és az európai béke és biztonság megszilárdítására szólítja fel a kontinens különféle társadalmi rendszerű országait. Az enyhülés, a népek közeledése valamennyi ország egyetemes érdeke. S a közeledéshez vezető úton a legtöbb eredményt a fokozódó gazdasági együttműködés, a kapcsolatok szélesítése ígéri. A gazdasági kapcsolatok, a nemzetközi munkamegosztás előnyei ma mar mindenütt ismeretesek. Ezért születtek meg az európai országok különféle gazdasági társulásai, ezen az alapon jött létre az Európai Közös Piac, és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), valamint a szocialista országok együttműködését keretekbe foglaló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az országok közötti gazdasági kapcsolatokat azonban nem lehet ezekre a társulásokra korlátozni. A szocialista országok — köztük a nemzetközi ipunkamegosztásban rendkívül nagy mértékben érdekelt Magyarország — Európa valamennyi országával szeretnék bővíteni együttműködésüket a kölcsönös egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Ezeket a SEMMIKÉPPEN Holnap színes szüreti felvonulás Tokajban Október 12-én, vasárnap egész napos gazdag programmal zárul Tokajban a hegyaljai hetek rendezvénysorozata. Délelőtt 10 órakor kezdődik a nagyszabású szüreti felvonulás, amelyen egymás mellett jelennek meg a múlt derűs hagyományai, s a modern szüret kellékei. Felvonulnak a régi időket idéző szölökoszorús, vidám „csőszlányok”, s utánuk napjaink legkorszerűbb szőlőművelő gépei. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság dolgozói és a helybeli szőlősgazdák megelevenítik a szüreti munka teljes folyamatát. A megye legjobb néptáncegyüttesei közül a mezőkövesdi Matyó, a sátoraljaújhelyi Hegyalja, a.miskolci és a kesznyéteni ÁFÉSZ csoportjai, a rátkai német nemzetiségi együttes, s a tokaji művelődési klub táncosai színesítik menettáncaikkal a felvonulást, utána pedig a szabadtéri színpadon bemutatják legszebb műsorszámaikat. Az ünnepélyen Imri Gyula, az MSZMP járási bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő mond záróbeszédet Vasárnap még megtekinthetik a látogatók a szőlészeti-borászati kiállítást, amely bemutatja a legkorszerűbb szőlőművelő és feldolgozó technológiát. Délután rendezik meg a sportpályán a szüreti-kupa labdarúgó döntőt. F,ste, a Bodrog partján szabadtéri szüreti táncmulatság zárja a látványosnak, vidámnak ígérkező napot. —ez Versenyben az édesipar Ötödik országos tanácskozásukat tartották a közelmúltban a Magyar Édesipar gyulaiban dolgozó szocialista wigádvezetők. A mozgalom eddigi eredményeit és feladatait Szabadi György vezér- igazgató ismertette. Itt hangzott el, hogy az édesiparban az idén 341 szocialista brigád versenyez a szocialista cím megszerzéséért, illetve meg- 'tartásáért. A Szerencsi Csokoládégyár az idén már a Szocialista munka gyára cím megszerzéséért versenyez. Felszabadulási műszak a 3-as AKÖV-nél gudobái*0“ Álmaszüret Árnóton Holnap, vasárnap reggel 6 ora tájban 60 billenős és fixplatós kocsi zúg végig a vó- *-°s°n. s áll meg a Lenin Kohászati Művekben. Munkához látnak a rakodógépek, és a salakkal megtelő kocsik visszaindulnak, és a kistokaf úton állnak meg. A kistokaji utat most építik Ehhez több ezer tonna salakra van szükség. Hétköz- naP a 3. sz. AKÖV erre — az őszi szállítás miatt — ko- Csit nem tud biztosítani. A gépkocsi- és rakodóvezetők hSv határoztak, hogy feláldozzák pihenőnapjukat. Ha- Zank és Miskolc felszabadítsanak negyedszázados évfordulója tiszteletére — a Lenin Kohászati Művekkel 68 a Közúti Építő Vállalattal Együttműködve — felszabadulási műszakot tartanak, így segítik elő a kistokaji út mielőbbi elkészítését. Miskolcon kívül Tiszasze- derkényt, Kazincbarcikát. Sa- jószenlpétert, Ózdot és Bor- sodnádasdot is bekapcsolták már a hajdúsági földgáz iparvezetékébe. A magas kalóriáit) földgáz most Rudabányá- ra érkezett, s az ércelőkészi- tőművet még az idén bekapcsolják a hálózatba. Kiszámították, hogy Ruda- bányán a földgáz jelentősen — mintegy 30 százalékkal — gazdaságosabb energiabázis lesz, mint a nyers pátérc feldolgozásához eddig használt generátorgáz. Ennek előállítására évente 24 millió forint értékű szenet használtak el, i és a gázüzem jelentős munkaerőt is lekötött. A gazdasági számítások most azt igazolták, hogy az új földgázbontó megépítése, és a csőhálózat lefektetése után jelentősen gazdaságosabb lesz a termelés, mert a hétmillió forintos beruházás egy év alatt amortizálódik. Miskolc közelében, az arnóti határban található a megye egyik legszebben gondozott almáskertje. A 100 holdas, egészen fiatal gyümölcsös az idén már bőséges ..késtolét” adott. A Bd- zakalász Tsz-nck segítséget Is kellett kérnie az almaszürcthpz. A törpe fák termésének nagy részét exportálni tudják a Szovjetunióba, s több vagonnal Jut a haza! hűtőházakba is. Alsó képűnkön: Megérkezett a segítség, az arnóti iskolások. A felső képen: A törpe fákról könnyen megy az almaszedés. törekvéseket azonban ma még gyakran akadályozzák egyes országok és egyes közösségek — például az Európai Közös Piac — elzárkózást szolgáló, diszkrimináciintézkedései. az utóbbi években számos orHAZÄNK szaggal, köztük a közös piac vezető országaival is, nagy mértékben bővítette kapcsolatait. Üzletkötéseink, kooperációs megállapodásaink partnereink számára is előnyösek, s a tőkés országok üzleti köreiben mind nagyobb az érdeklődés a szocialista országok piaca iránt. A kapcsolatok ~\^ bővítésének szükségessége mindkét oldalról nézve nyilvánvaló, a gyakorlati megvalósításnak azonban határt szabnak a hátrányos megkülönböztetés különféle módozatai. Az európai gazdasági újságírók tanácskozásán, a különféle társadalmi rendszerű országok képviselőinek felszólalásaiból általában kitűnt, hogy a hátrányos gazdasági megkülönböztetés még a diszkriminációt alkalmazó országok gazdasági érdekeivel is gyakorta ellentétbe kerül. A közös piaci országok mezőgazdasági importkorlátozása például — amely igen hátrányosan érintené Magyarországot is — feltétlenül csökkentené a közösség tagországainak exportlehetőségeit is. A kelet- és nyugateurópai országok vállalatán gazdasági körei között ma számos olyan szerződés születik, amely tulajdonképpen ellentétes a közös piac tervezett intézkedéseivel. Ez mindennél világosabban mutatja, hogy a szélesedő kapcsolatok bármiféle elzárkózásnál, hátrányos megkülönböztetésnél több előnyt kínálnak. I A GAZDASÁGI I di?zlcri: ■ » mináció ma, sajnos, élő valóság. Hátrányait kivétel nélkül mindannyian érezzük. Az európai országok közvéleménye, hosz- szabb távra szóló gazdasági érdekei azonban egyre inkább ostromolják a diszkrimináció falait A gazdasági közösségeken belüli viták jól tükrözik, mennyire ellentétes az elzárkózás a realitásokkal. Figyelemre méltó például — mint egy olasz újságíró megjegyezte —, hogy a Római Szerződés — a közös piac alapja — elképzelései mindeddig csak részben váltak valóra, s a közösség jövőjéről igen éles viták folynak a tagországok gazdasági körei között dés új formái, a tudományosműszaki együttműködés, a kooperáció, a közös kutatásifejlesztési megállapodások és a közös vállalatok új feltételeket teremtenek a kapcsolatok bővítésére, s Kelet- és Nyu-gat-Európában egyaránt mind többen kívánnak élni ezekkel a lehetőségekkel. Az európai gazdasági újságírók tanácskozásának természetesen nem lehetett célja, hogy határozatokat hozzon a gazdasági együttműködés bővítéséről. De azáltal, hogy a jelenlevők őszintén feltárták nézeteiket, s megtalálták a közös hangot, az egyetértési, az európai országok fokozott gazdasági együttműködésének szükségességében, a tanácskozás hozzájárult a kapcsolatok útjában álló akadá- Ivok elhárításához. jobb megismerése. megértése és az egyes országok közvéleményének alaposabb, iga- zabb tájékoztatásának célja vezette a nemzetközi újságíró-tanácskozás kezdeményezőit és részvevőit. A teljesebb megismerés lehetővé teszi a közös európai érdekek felismerését. Az egymás mellett élő népek érdeke pedig az, hogy megszilárduljon a béke, hogy — mint a konferencia zárszavában is elhangzott — valóra váljon a budapesti felhívás gondolata, s Euróoa váljék az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinensévé. Flanck Tibor Europa közös érdekei
