Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
Szerda, 1969. október 3. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kilenc aganccsal tértek haza a vendég vadászok i'<jv trófeáért százezer forintot tizeitek A Keletbükki Állami Erdőgazdaságban járt külföldi vendégvadászok nagyon elégedettek lehetnek az ide: szarvasbőgéssel. Az öt nyugatnémet vadász kilenc gyönyörű szarvasbikát lőtt a bükki és a szelcepusztai rezervátumban. A kilenc agancs között egy arany-. 60 papírtányér percenként A Papíripari Vállalat diósgyőri gyáregységében a gazdaságosság növelésére az idén már közszükségleti cikkeket is készítenek. így például sajtdobozokból naponta 120 ezret, cukrásztálcákbói t Pedig hatvanezret adnak át ® kereskedelemnek. Ezeket a | tálcákat a rendelők kívánságának megfelelően arany- és I ezüstszínű fóliaborítással is forgalmazzák. Az üzem dől-1 Sozói most hazánkban még, u3 termék: a használat után e>dobható papírtányérok előállítására készülnek. A munkák elvégzéséhez szükséges szerszámokat a szomszédos Lenin Kohászati Művekben gyártják 1c és segítségükkel az eddigi tervek szerint percenként majd GO darab pa- Pírlányért préselnek. Az újszerű, higiénikus tányérokat műanyaggal preparálják, s tgy azok alkalmasak lesznek hideg és meleg ételek felszolgálására. A kísérleti gyártást az év végén kezdik meg és a mintapéldányokat kipróbálásra átadják a kereskedelemnek, a miskolci vendéglátóipari egységeknek. egy ezüst- és egy bronzérmes is akadt Az aranyérmes trófea súlya meghaladta a tíz kilót. Csupán ezért az egyetlen agancsért több mint százezer forintot fizetett a külföldi vendégvadász, mégpedig valutában. A téli hónapokban további külföldi vadászokat is vár rezervátumaiba a Keletbükki Állami Erdőgazdaság. Ezek néhány szép muflonkos és vaddisznó trófeáját szeretnék megszerezni. Tisza-parti részlet. Szegedi képeslapok Az „önmagától született44 csábításai Szép a szőlő. Tényleg, majd’ hogy meg nem szólal. Bár lehel, hogy meg is szólal, de csak a gazdák értik beszédét. És a gazdák elégedettek. Itt, Hegyalján mindent megtennének a szőlőért. Az egyik mádi asszony panaszolta — persze, ő sem komolyan —, hogy a férje előbb vezette a vizet a szőlőföldVan-e mm nines „fűtési idény“? E zt sohasem kérdezzük decemberben vagy februárban, hiszen ezekben a téli hónapokban természetes, hogy minden közintézményben és központil’űtéses lakóházion fütenelc. Feltesszük azonban a kérdést olyankor — mint a múlt hé- íen is —, amidőn ősszel, október 15-e előtt, vagy tavasszal, j'Prilis 15-e után hideg van, de fűtés nincs, vagy csak vonakodás után, sürgetésre van, és külön fűtési díjért. Természetesnek tartjuk, hogy a közintézmények és az In- Sűtlankezalő Vállalat, „normális” időjárásra számítva, úgy Szerzik be az évi tüzelőszükségletet, és úgy tervezik meg u mtési költségeket, hogy az október 15-től április 15-ig ál - ’piában mindig szükséges fűtésre mindkettő — az anyag is, „előkalkulált” költség is — elegendő legyen. S az is természetes, hogy ezt az időszakot — „fűtési idénynek” tekintik. Csakhogy: ritka év az olyan, amelyikben „normális” len- az időjárás! Vannak „a sok évi átlagnál” jóval melegebb, P§y hidegebb napok, melyek nem „az évszaknak megfeleöek V oltaképpen tehát fűtési idény — nincs. Akkor kell fűteni, naptári dátumtól függetlenül, amikor az időjárás ezt szükségessé teszi. Tehát: október 15. előtt és áp- .llis 15 után is, ha a napi átlagos hőmérséklet alatta marad ? 10—12 foknak; és csökkenteni lehet a fűtés mértékét me- késő őszi napokon, október 15. után is, illetve nyárias ta- 'Pszi időben április 15. előtt is. — Ha így tesznek, és így tennének mindig a közületek és m Ingatlankezelő Vállalat, akkor nemcsak ráfizetést kelle- , ? a lakóknak pótolniuk évről évre az „előre kalkulált” fű- Tsi díjhoz képest az október 15. előtti és április 15. utáni ütésekért, hanem olykor visszatérítésben is részesülhetnénk, az úgynevezett túlfizetések miatt. Ha ugyanis a hőmé- a hivatalosan megállapított napi középhőmérsékletet is ” eznék, s tekintetbe vennék azt is, hogy egészséges felnőttnek általában télen nincs szükségük 20 foknál magasabb zobahőmérsékletre, akkor még, az úgynevezett fűtési idény- c*1 is számottevő tüzelőanyagot és költséget takaríthatná- ak meg!.. j.Ezek után térjünk vissza kiinduló kérdésünkre: van-e fű- j.sí idény, vagy nincs?! — Válaszunk: nincs — csak olyan t -/n^koíc vannak, amikor fűteni kell. A hagyományos fű- jűsi idény határnapjaihoz való ragaszkodást csak az indokoltig, hogy tervezni, költségeket számítani valamilyen alap- „° lehet csupán. .. De ha a fűtés meteorológiai szükségessé- e határnapok előtt, illetve után is jelentkezik, és a fűtés ^történt: ez nem jótétemény, nem kegy, hanem a világ ^természetesebb dolga!.. j.p ndecaket megfontolva döntött úgy kormányunk, még n yf’.'ban, hogy felszámolja a háborús és a háború utáni igen ] ‘kéz évek kényszerű szokását, azt, hogy évről évre rendéiben'állapítja meg a fűtési idény határnapjait, s rábízza a tg üjzámíthatatlan” időjárásra a fűtés indokoltságát, csökkened ''agy akár mellőzését. E zt kellene tudomásul vennie azoknak a közületeknek is — képviselőiknek, a fűtőknek, a házfelügyelőknek, . a gondnokoknak slb.. akik gyakran megfeledkeznek jesv' hoS.V' nem kegyet gyakorolnak, ha kötelességüket tel_' .?1'c: s arról is, hogy nem a lakosság van érettük, hanem ° n a lakosságért! Gyárfás Imre re. mint a lakásba. Most újra itt a szüret. Hogyan zajlik le? Ho»v kerül :i csizma az asztalra? Illetve: a répacukor a mustba. Mert a szóló szőlő kedvéért a gazdák sok mindent megtesznek, közülük néhányan még többet is, mint szabad lenne. Szép a szőlő. Sőt, nagyon szép, és nagy a csábítása is. Különösen a szamorodni, az „önmagától szülelett” csábítása nagy. Jó lenne ugyan múlt időben beszélni a csábításról, de semmi biztosíték nincs rá, hogy esetleg az idei szüretkor is nem enged-e valaki a rossznak. Mert a Szerencsi Járásbíróságon, vagy a Miskolci Megyei Bn’óságon sorakozó akták bizonyítják; többen nem bírják kivárni az önmagától születést, így különböző fortélyos. vagy kevésbé fortélyos módon megpróbálják kierőszakolni ezt a születést. Néhány óra, vagy néhány nap alatt, pedig ahhoz, hogy a szamorodni szamorodni legyen, mindenképpen év, vagy éveli szükségeltetnek, nem is szólva az annyi, más szükségesről, a megfelelő pincehőmérsékletről, a borkezelés, vagy inkább gondozás, érlelés számos csínjáról-bínjáról. Az átvevő bizottságok, a laboratóriumok évek óta vívják már harcukat a kisebb fur- fangok, vagy már kifejezetten bűncselekmények ellen, melyek mind a borral kapcsolatosak, és melyek vége rendszerint a bíróság, majd pedig az, ami utána jön. A legegyszerűbbel kezdődik, a must cukrozásával. Ugyanis: egy bizonyos fok esetében egy bizonyos pénzösszeget kap az átadó gazda, míg, ha a must nem éri el a kívánt fokot, kevesebb pénzt kap. Néhányan ezért megcukrozzák a mustot. Csakhogy! Idézet a Szerencsi Járásbíróság egyik aktájából: „Köztudomású tény, hogy a szőlőben természeténél fogva csak szőlő-, illetve gyümölcscukor van, míg répacukor csak a cukorrépában mutatható In. A szőlőből készült mustban répacukor jelenléte csali akkor mutatható ki tehát, ha azt a musthoz hozzákeverték.” Világos, érthető. Ha tehát a répacukor mégis benne van — beletették. Így kerül a csizma az asztalra. Csakhogy, aki ezt a csizmát odatette, azt semmiképpen sem helyesen cselekedte, erre a bíróság elég erélyesen figyelmeztet. ,,/< két darab bordót pedití kiadni rendeli" De a must, a bor átvételével foglalkozó emberek is fel vannak vértezve kellő ravaszsággal. Némelyikük még laboratóriumi vizsgálat nélkül is meg tudja mondani, mennyi répacukor található a mustban, egyikük-másikult kajánul még azt is mondja, melyik tsz földjén termett a répa. Nemigen megy a cukrosás. Kezdődik hát a vizezés. „Eső volt a szüret idején, így kerülhetett bele a víz” — mondta az egyik gazda a bíróságon. Mert a vizezés sem megy, azt is észreveszik. Persze, nem nagy ügyek ezek. Tulajdonképpen a tettesek nem is okoznak kárt, csak megkísérlik. Az igaz viszont, hogyha sikerülne, okoznának. Megpróbálják: hátha megy! De nem megy. Szinte bármelyik aktát is nézzük, a bíróság előtt álló ember a tanúk szerint — még a szomszédok szerint is —, rendes, becsületes ember, semmi rosszat nem mondhat rá senki. És ez így hihető is. Csuk hát a csábításnak nem tudott ellentállni; vásárolt néhány kiló cukrot, vagy hozott néhány liter vizet. Hónapokat kapnak ezek az emberek. Néhány hónapot, általában háromévi felfüggesztéssel. És természetesen a hamisított mustot, vagy bort elkobozzák. Mert hamis bor innen nem mehet Id. A magyar borok világhírnevét a hegyaljai borkülönlegességek alapozták meg és a borkülönlegességek védelmének érdekében Tokaj-Hegyalját zárt területként kezelik. Áz itt termett borok kezelését, forgalomba hozatalát bortörvény szabja meg, erre pedig szigorúan őrködnek az illetékes szervek. „A két darab hordót pedig a bíróság kiadni rendeli” — olvasható számos akta végén. Mármint az üres hordókat, melyeket a következő szüret után meg lehet tölteni azokhoz illő borokkal. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a kisembereket csábítja az „önmagától született”, nemcsak néhány hónapos, felfüggesztett szabadságvesztésekről szóló ítéletét hoz a bíróság. Ezekről majd később. l’riska Tibor (Folytatjuk) Ila ma feltámadna Széchenyi István, meg ö is elcsodálkozna azon, mennyire bevált a jövendölése a nagy árvíz után: „Szeged szebb lesz, mint valaha”. A nagy alföldi város házait, utcáit látva, egy kicsit irigyeljük a helybelieket. hiszen Szeged valóban szebb lett. mint valaha volt. ízelítőül néhány képet mutatunk be. A múzeum bejárati része. üdülőhajó és étterem. Foto: Szabados György Turistaszálló lesz a boldogkői vár Barlangbemutató terem nyílik AiuitcUkcn Borsod történelmi emlékű tájait, a Bükk és a Zempléni-hegység vadregényes vidékeit évről évre többen „fedezik fel” a hazai és a külföldi turisták. Az idegenfor galmi lehetőségek jobb kihasználására most fejtesztési tervet dolgoztak ki. Eszerint Miskolc-Tapolcán. a már épü’ő új szállodán kívül 120 személyes motelt alakítanak ki, a nyéki' tavak partján horgásztanyát és vízicampin- get létesítenek. Hasonló tábor építését tervezik a láz- bérci mesterséges tónál. A boldogkői várban 50 személyes turistaszállót rendeznek be. Borsod egyik leglátogatottabb idegenforgalmi vidékén, Aggteleken a régi barlangszállót átalakítják. és 100 személy elhelyezésére alkalmas szállót, földszintjén pedig kiállítótermet nyitnak. A teremben bemutatják a barlangi ősember emlékeit, munkaeszközeit és használati _ tárgyait, valamint a környéken talált különböző cseppköveket. Jósvafőn. a gyógyító hatású Béke-barlang mellett 250 ágyas gyógv- szanatórium építését tervezik. A tervek valóra váltását máris megkezdték. A történelmi nevezetességű boldogkői várban tyizzáláttak a turistaszálló kialakitásáhoa.
