Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Csütörtök, 1969. október 2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG » Élénk kereskedelmi verseny az újhelyi járásban A kereskedelem a gazdasá­gi szervezet legmozgéko­nyabb része. A változásokra szükségszerűen a leggyorsab­ban kell reagálnia — s ezért pozitív, vagy negatív irányú jelzéseiből viszonylag hamar lehet általánosítható követ­keztetéseket levonni. Az új gazdaságirányítási rendszer másfél évének ta­pasztalatai mijyen tanulsá­gokkal szolgálnak egy nagy kiterjedésű, földrajzi fekvése miatt hátrányos helyzetű já­rás szövetkezeti kereskedő'- meben? Ezt a most különö­seit figyelemre méltó témát tárgyalták a Sátoraljaújhelyi jaiasi Tanács legutóbbi ülé­sen. ó áruforgalom Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kis­kereskedelmi áruforgalma a gazdasági reformot megelőző, 1967- es évhez viszonyítva 1968- ban 7,6 százalékkal, 1969 első fél évében pedig 13,3 százalékkal növekedett. A kísérleti, tájékozódó idő­szaknak tekinthető első esz­tendőben tapasztalt óvatos előrelépés után az idén már bátrabb iramú a fejlődés. A differenciált igények helyben való kielégítésére is jobban törekszik a nagyobb hatáskö­rű. több lehetőséghez jutott szövetkezeti kereskedelem. Ezt bizonyítja, hogy az átlag­ból magasan kiugrik azoknak az árucikkeknek a forgalma, amelyeket a legutóbbi évekig vagy egyáltalán nem, vagy csak körülményes utánajárás­sal lehetett megkapni a falusi szövetkezeti boltokban. A ru­házati cikkekből például a múlt évben 9,1 százalékkal, az idei első félévben pe­dig 19,1 százalékkal na­gyobb értékűt vásároltak, mint az összehasonlításul szolgáló 1907-es időszakban. Még inkább növelné a forgal­mat, ha az áruellátásnál job­ban tekintetbe vennék a fa­lun is jelentkező divatigénye­ket, s a feltűnő keresletet a legújabb, szintetikus alap­anyagú szövetek, korszerű konfekciós ruházati cikkek, extra minőségű férfiingek, férfi- és gyermekcipők, sző­nyegek, bútorszövetek iránt. Változó életforma — változó igények A hagyományos falusi élet­forma gyökeres és gyors ira­mú változását bizonyítja, hogy a tartós fogyasztási cik­kek forgalma másfél év alatt 32 százalékkal növekedett. S hogy mennyire ösztönző hatá­sú volt a hitellevélre történő vásárlás nagymérvű kiterjesz­tése a falusi boltokra is, azt az ilven jellegű forgalom 58,1 százalékos növekedése igazol­ja, Különösen nagy volt a kereslet a mosógépekből, por­szívókból. hűtőgépekből. Ja­vult az ellátás némely vas­áruból. szerszámokból, gáz­tűzhelyekből is. Még mindig nem kielégítő azonban a készlet, a választék kerék­párból. motorkerékpárból, hengerelt és húzott vasáruk­ból, villamosipari alkatré­szekből. zsebrádióból és tv- készülékekből Alapvető élelmiszerekből nem voltak ellátási nehézsé­gek, de hús- és hentesáruk, étolaj, tésztafélék, levesporok nem kaphatók mindig a bol­tokban. A zöldség- és gyü­mölcsellátás is akadozik, kü­lönösen az aszályos idősza­kokban. A szövetkezeti, vendéglők­ben a vendégek több „házi” készítésű ételféleségből vá­laszthattak — s ez meglát­szott a tavalyi 12.3 százalé­kos, s az idei első félévi 20 százalékos forgalomnöveke­désen. A járásban 3 új kis­vendéglő nyílt meg: Cigán- don, Pálházán, Tiszakarádon. Még az idén megnyílik a ri­cset kisvendéglő is. Telt a szövetkezeteknek olyan rep­rezentatív éttermek megnyi­tására is, mint a sárospataki Borostyán, s a sátoraljaújhe­lyi Borbarlang. Az új beruházások jól ér­zékeltetik, hogy a régifajta, átalakító „toldozások” ideje lejárt. Mindenütt a modern igényeknek megfelelő, kor­szerű üzleteket igénylik. Ilye­nek az új kisboltok Felsőreg- mecen és Sárazsadányban. az olaszliszkai önkiszolgáló rendszerű ABC-áruház, a sá­toraljaújhelyi szövetkezeti ci­pőbolt, s a napokban meg­nyílt hollóházi vegyesüzlet és italbolt. Még az idén befeje­zik a tiszakaródi presszó épí­tését, a kenézlői cukrászda bővítését. Többcsatornás beszerzés Az áruellátás javításában, a választék bővítésében növek­szik a többcsatornás beszer­zés szerepe. Ezzel a lehető­séggel élnek is már a szö­vetkezetek, de mindjárt azt is meg kell jegyezni, hogy még nem a kívánatos mértékben. Részaránya az összforgalom­nak mindössze 5 százaléka. Elsősorban az élelmiszerfélék beszerzésében tapasztalható az ilyen jellegű tevékenység megélénkülése: növekszik az üzletkötés az állami gazdasá­gokkal, a termelőszövetkeze­tekkel, több a felvásárlás a háztáji gazdaságokból. Nagyon különböző azonban az érdekelt szövetkezetek vállalkozási kedve. Legmoz­gékonyabb a sárospataki ÁFÉSZ, a nagykereskedel­men kívüli árubeszerzés 60 százalékát ő bonyolítja le. A maradék 40 százalékon osz­tozik a többi 7 körzeti ÁFÉSZ — a tolcsvai, tiszakarádi, ri­csei. cigándi, kenézlői. pálhá- zi és a sátoraljaújhelyi. Az új piaci viszonyokat, lehető­ségeket vagy nem. vagy csak lassan ismerik fel. Némely szövetkezeti vezetőből hiány­zik még a jó kereskedelmi érzék, nem mernek „kockáza­tot” vállalni, s nem építenek ki sokoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. Ä nagyobb kereskedelmi vállalkozásokkal az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek — főleg kisválla­lati jellegük miatt, de piaci tájékozottságban sem ver­senyképesele önmagukban. Szükség volna, hivatalos szó­val, „árubeszerzési kooperá­ciók” létrehozására. Eddig ezek nem valósultak meg szemléleti hibák, a szűklá­tókörűén értelmezett „önálló­ság” féltése miatt. Pedig a kívánatos nagyobb ütemű fej­lődésnek ez az útja. Mihama­rabb felismerik, annál na­gyobb lesz a gazdasági, tár­sadalmi haszna. Berccz József Így készül az Aszalói Krónika 160 „társszerző“— hi volt heesltcs lámán? Vita Irma versei A reggel mindig ott találja. Hat órakor, amikor más em­ber ébredez, ő már vígan veri az írógépet. Ilyenkor elfeled­kezik arról, hogy nyirkos és hideg a kis szoba, az írógé­pen, a halom kéziratpapíron és a feljegyzéseken kívül semmi, de semmi nem ér­dekli. Délben végre kimegy a napra, elnézelődik kicsit, ebé­del, majd ismét visszahúzó­dik a kis szobába, ahol tör­ténelem szagú még a levegő is. És az este mindig ott ta­lálja. Orosz László, a 66 éves nyugalmazott iskolaigazgató egy hat éve elkezdett mun­ka befejezésén dolgozik. — November 30-ára, Aszaló felszabadulásának évforduló­jára szeretnék megjelentetni Megnyílt a ,, II ulti-ft us sí a * ‘ csárda Tegnap, október 1-én, szer­dán délután a Debrecenbe vezető főútvonal mentén ün­nepélyesen megnyitottak az Üj Muhi Termelőszövetkezet csárdáját. Csonka Elemér, a tsz elnöke vette át a „Muhi- puszta” csárdát a kivitele­zőktől. A mezőcsáti TÖVÁLL alig néhány hónap alatt épí­tette fel a nagyon szép, fa­burkolatú, nádtetős csárda­épületet. A nagy idegenfor­galmat lebonyolító főútvonal mentén, Muhi és Nagycsécs községek határában számos ótel különlegességgel és a bükkaljai borvidék legjobb italaival várja a csárda ven­dégeit. A termelőszövetkezet saját nevelésű szárnyasaiból, sertéseiből és juhaiból szál­lítja a nyersanyagot a csárda konyhájára. Ételkülönlegessé­geik között szerepel a tatá­ros rablóhús és a pusztai birkapaprikás. Négyféle bo­rukat a tibolddaróci Rákóczi Termelőszövetkezettől vásá­rolták. A csárda szomszédságában a jövőben campingtelepet is kíván létesíteni a termelőszö­vetkezet. Ma reggel öt órától a csárda már nyitva várja az ónodi vásárra igyekvő vá­sározókat. 600 példányban. Azért e lá­zas munkatempó, hogy bőven jusson idő a lektorálásra, a kiadásra. A község egész la­kossága várja már, nem sze­retném, ha rajtam múlna a késés. Az Aszalói Krónika ugyan­is nem egy ember — Orosz László — kizárólagos munká­ja lesz. Százbatvan „társszer­zője” van, akiknek névsorát teljességgel megtaláljuk majd a könyv slsö oldalain. — Igen élénken érdeklőd-' nek Aszaló múltjáról a hely­beliek. Évekkel ezelőtt hon­ismereti szakkört alakítot­tunk. A legkülönbözőbb ge­nerációkból 65 állandó és lel­kes szakköri tag gyűjtötte az anyagot. A honismereti szak­kör magvából pedig 14 tagú helytörténeti szakkör alakult. De a szakkörök tagjain kí­vül még 81 tősgyökeres asza­lói segített. Orosz László öt évvel ezelőtt, az első nyug­díjas évében kapta a meg­bízást a községi tanácstól, mi­után több díjat nyert már a hasonló tárgyú országos pá­lyázatokon. Ekkor kapcsoló­dott be az anyaggyűjtésbe a falu is. Ezt a korszakot örö­kítették meg a községi mű­velődési ház névadásával: 1965. március elsején a Villámgyors mentőszolgálat- fi mmmmmm» . . . ■ . . ■ ... „Vendégül lát Borsod44 a szöfeíiie/eíeklieii Matyó lakodalmas — Vetélkedők, kiállítások Műsoros estek gépe és személyzete auanpo Készenlétben várja több mint ezer beteget szállították légi úton. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is bekapcsolódtak a „Vendégül lát Borsod” rendezvényeibe. A szövetkezeti vendéglátó- ipar rendezvénysorozata ün­nepélyesen nyílt meg az en- csi Hernád étteremben. Ott voltak a megnyitón a megye és a járás illetékes párt- és tanácsi vezetői. Várkoly Fe­renc, az encsi általános szö­vetkezet elnöke mondott meg­nyitót, majd Csege Géza, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke beszélt a szövetkezeti vendéglátóipar fejlődéséről, eredményeiről. Megyénk fal­vaiban az utóbbi években óriásit fejlődött a vendéglá­tás színvonala. Sok új, kor­szerű egységet, kisvendéglő­ket, éttermeket, cukrászdá­kat, presszókat nyitottak meg. A szövetkezeti vendég­látó egységek forgalma ez év első felében 248,5 millió' fo­rint volt. 31.8 millióval több, mint az előző év hasonló idő­szakában. A szövetkezeti vendéglátó- ipar az elkövetkező hetek rendezvényeivel számos kul­turált szórakozási lehetőséget kíván biztosítani a vidéki kö­zönségnek. Sok vendégel is várnak az érdekesebb műso­rokra. Mezőkövesden október 4-én például megrendezik a mat) ó lakodalmast. Október 6—7-én a sárospataki Boros­tyánban szakmai napokat, 7- én Mezőkövesden műsoros divatbemutatót, 8-án Tokaj­ban népi zenekari vetélkedőt és magyarnóta-estet, ugyan­csak 8-án, Sárospatakon az ,;ösz üzenete’' címmel műsó- ros divatbemutatót, október 9-től 11-ig Mezőkövesden me­gyei cukrászipari termék-, valamint importélelmiszer-ki­állítást rendeznek. Ezeken kívül is számos műsoros es­tet, vetélkedőket, mesedélutá­nokat., disznótoros és libatoros vacsorákat rendeznek a szö­vetkezeti éttermekben, presz- szókban. Az ünnepélyes megnyitó után az encsi Hernád étte­remben lezajlott az első ren­dezvény is, a megye szövet­kezeti tánczenekarainak és táncdalénekeseinek vetélke­dője. öt zenekar és hat tánc- dalénekes adta elő műsorát. Az encsi, a tiszalúci, a sá­toraljaújhelyi, a csernelyi és a mezőkövesdi zenekarok és énekesek egyaránt sikert arattak. A zsűri két első di­ját a csernelyi és a mezőkö­vesdi zenekar kapta. Máso­dik helyen végzett a tiszalúci szövetkezeti tánczenekar. Kii- löndíjat kapott a sátoraljaúj­helyi szövetkezeti ifjúsági klub zenekara. Kecskés Tamás nevet kapta. — Községünk egyik legne­vezetesebb embere volt Asza­lói Kecskés Tamás, a Dózsa- féle parasztháború egyik ve­zére — mondja Orosz László, és ezzel fel is lapoztuk a ké­szülő krónikát, mégpedig a közepe táján, mert a dátu­mok kronologikus sorrendje 1275-tel kezdődik. Kecskés Tamás neve a gyűjtés előtt sem volt isme­retlen a községben. Utcát is neveztek el róla. De bővebb anyaghoz a kassai levéltárban, Féja Géza Dőzsa-tanulményá- ból, Gergely Sándor regény­trilógiájából jutott a szerző. Kecskés Tamás katolikus pap volt Aszalón. Mészáros L6- riuccel, a híres ceglédi pappal kapcsolódtak be a paraszthá­borúba, amely 1514-ben Szik­szó környékén kezdődött. „A sanyarú társadalmi sorsba vetett papok feltörtek. Nél­külük nem alakult volna öntudatossá és bátorrá a nép. nem lett volna a zavargásból felkelés” — írja Féja Géza és idézi az Aszalói Krónika. De nemcsak az ilyen „nagy történelemről”, hanem Aszaló hétköznapjairól is megemlé­kezik. — Egy régi-régi osztályzó­naplót találtam az iskola pad­lásán. Akkoriban így osztá­lyozták a diákokat: „csekély az egész ember”, „jeles talen­tum”, vagy éppen „ökörebb az ökörnél”. A 87 éves L. Szabó József meg emígyen szól a múlt század pedagógiájáról: „Akkor volt fegyelem, nem úgy, mint most”. *-- "F* VXgl/C k ét látnak az aszalóiak ked­venc versei is, amik kizáró­lag a községről, illetve ahogy itt mondják, a városról szól­nak. A szerzőjük itt él ma is. Kincses Bertalanné Vita Ir­mának hívják. Az Aszalói Krónika hét fe­jezetre bomlik. Ezekből jó néhány a felszabadulás utá­ni évekre, a földosztásra, a termelőszövetkezet megala­kulására, az iskola új szelle­mének a kialakulására, a közigazgatás reformjára em­lékezik. — Ügy mondják sokan, hogy monográfia készül Asza­lóról. Én ez ellen tiltakozom. Nem éri el a monográfia szintjét. Ezt a könyvet az aszalóiak hasznos olvasmá­nyául szánom. Lcvay Györgyi Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, üzemeltetők FIGYELEM! Vállalatunk mezőcsáti bontótelepe a mezőgazdasági üzemektől kiselejtezett erőgépekből, kombájnokból kisze­relt, használható, felújítható alkatrészeket és fődarabo­kat ajánl fe! megvételre az érvényben levő bontótelepi árakon. Eladásra kínálunk továbbá, valamennyi traktor-, kom­bájn- és munkagép-típushoz nem használt új, felújítón alkatrészeket, megegyezéses áron. Érdeklődni a helyszínen (2. sz. Gépjavító Állomás, Me- zőcsát). Ügyintéző: Virág. Telefon: Mezőcsát. 36. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Felsőzsolca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents