Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-07 / 232. szám
\ Kedd, 1969. október 7. ESZAK-MAGYÄRORSZAG 3 Villák a faluvégen |az ötletet, s vele a fel- dolgozás inspirációját ajándékba kaptam. Ismerősöm, szenvedélyes néprajzos, azt mondta: „A falvak ma fordítva szépek. Valamikor a falu közepe volt a gazdaházak, a legrangosabb épületek helye. Ma, mivel a régi centrumban többségükben még állnak a régi házak, az újak többnyire a faluvégen találhatók, ott állnak a villasorok. Am ne gondold, hogy ezzel megváltoztak az úgynevezett lakószokások. Mint a régi házakban, az újakban is megtalálod a nem lakott tiszta szobát, s azt tapasztalod, hogy a család idejének javarészét nem a két- három, vagy még több szobában, hanem a konyhában tölti. Az igények általában megelőzik a lehetőségeket. Itt, paradox módon, fordított a sorrend.” Nem elég hát építeni, hanem lakni is tudni kell? 1938-ban — a lakáskataszter adatai szerint — hazánkban a lakóházak 78 százaléka sálból, vagy vályogtéglából épült, s a lakosság ötven százaléka egyszobás lakásban lakott... Tudatunk gyorsan villantja fel a múlt képeit: nádtető, gümőkór, döngölt padló, apró ablakok, dohos levegő ... cselédházak, közös konyhák... Ha azt mondjuk: az 1960—1968. között épített lakások 76 százaléka két-, vagy több szobás, 93,9 százaléka villannyal ellátott, 62,8 százalékában fürdőszoba is található, egyben azt is mondjuk, hogy eltűnt a rég’ eltűnésre érett „hagyomány”. A korszerű — vagy legalábbis korszerűbb — építészeti külső azonban csak lehetőség a többre, a jobbra. Hol tartunk e lehetőségek növelésében? | AZ ÉPÍTETT \ nagyobb sugarú kör. Húzzuk meg rövidebben e sugarat, s így, fokozatosan jussunk el oda, hogy mi van — mi rejlik — a falak mögött, ha már építünk, élvezni is ludjuk-e az új otthont? 1949-ben a száz lakásra jutó lakók száma 365 volt. Ahogy több lakás épült, úgy csökkent ez a szám, s 1968- ban országosan 324, a községekben 318 volt. A megyék között azonban már jelentősek az eltérések. Pest megyében például száz lakásban 346, Borsodban 344, Veszprém megyében 340 ember élt 1968-ban. de Szolnok megyében csak 285, Somogybán, Békésben 296. Bogozzuk tovább a csomót. A múlt évben felépített lakások 85 százaléka volt két-, vagy több szobás országosan. Tolna és Heves megyében 91 százalékot ért el ez az arány, Zalában, Baranyában, Nógrádban 90 százalékot, de Pest megyében csak 77-et, Hajdú-Bi- harban 79-et. Országosan a községekben levő lakásoknak mindössze csak tíz százalékában van vízvezeték, ám Komárom megyében 32, Csöng-' rádban 31, Veszprém megyében 21 százalékot ér el ez az arány. A múlt évben Baranyában felépített 1193 lakásból 905-öt fürdőszobával együtt emeltek, de Borsodban 2990-ből csak 899-et, Haj- dú-Biharban 2333-ból 342-őt. A korszerűsítéssel tehát egyszerre két úton is járni kell. Az egyik, s kétségtelenül a költségesebb, a társadalom anyagi erőforrásaival szorosan összefüggő környezeti kultúra növelése. A villany már majdnem minden A Hegyközből jelentjük: Hat község - így körzeti tanács Immár három esztendeje, hogy hat kis hegyközi falu lakossága igent mondott a közigazgatás körzetesítésére. Füzérkomlós, Nyíri, Pusztafalu, Füzér, Nagybózsva és Kisbózsva azóta a füzérkomlós! körzeti tanácshoz tartozik. A közelmúltban Nagy Jánossal, a körzeti tanács vb- elnökével mérlegeltük: milyen eredmények születtek azóta, jól vizsgázott-e ez a közigazgatási forma? Ami a legfontosabb: a községek aránylag kis fejlesztési alapjainak összegezésével sikerült egy-egy nagyobb beruházást megvalósí- kini. Előre meghatározták a községfejlesztési feladatok fontossági sorrendjét. A há- rom esztendő alatt Füzéren Megvalósították a több száz éves vár kútja áltál táplált '’«vezeték egy részének rekonstrukcióját. Mintegy het- yen család jutott ezáltal jó ivóvízhez. ■ Tavaly kezdték meg Pusztafalun a művelődési otthon felújítását, s a 300 ezer ío- 'rint értékű munkákat ebben az évben fejezték be. Lehetőségeket teremtett a felújítás különböző klubok létrehozására. Saját anyagi fedezeteit erre a beruházásra Pusztafalu legalább tíz esztendeig gyűjthette volna ösz- sze... Idén Kisbózsva korszerű orvosi rendelőt kapott. Ebben az alig több mint száz lelket számláló, apró községben eddig nem volt egészségügyi létesítmény. A körzetesítés után adták át rendeltetésének a íüzérkomlósi új iskolát is. A tervek? Jövőre Füzéren újítják fel a művelődési otthont, Nyíriben cs Nagybózsván útjavításra kerül sor. Ezt követően tervezik Füzérkomlós vízellátásának javítását. Takács Imre Koncentrált állattenyésztés A Nagymiskolci Állami Gazdaság az utóbbi években Nemcsak a gazdálkodás profiját. változtatta meg és alakította át, hanem nagy ösz- S2egeket áldozott az állattenyésztés korszerűsítésére, koncentrálására is. A sssét- saórt tehenészeteket összevonták. A tiszalúci üzemegy- ^gben 300 férőhelyes, korszerű tehenészeti telepet építettek modern borjúnevclő- Vol együtt. Ma már a több, mint 400 tehenet két üzem- Ggységben tartják, kisebb részét Gyömrőpusztán. További terv, hogy a gyömrőpusztai tehenészetet is áttelepítik Tiszáidéra. így a tehéntartás és tejtermelés teljesen koncentráltam, egy helyen történik Jhajd. A gazdaság külön üzemegységben — Kistokajban — rendezkedett be szarvasmarha-hizlalásra. Az üszőket a Miskolc repülőtéri üzemegységben tartják, ahol 300 ka- tasztvális hold jó legelő is van. Lényegében tehát már minden állattenyésztési ágazat koncentrált. A korszerű állattenyésztést szolgálja a nemrég megépített, forrólevegős lucernaliszt-készítő üzem is. Gyömrőpusztán tovább korszerűsítik — átalakítják — a baromfitenyésztő farmot. Az átalakítás eredményeként itt az évi tojás- termelés több mint 20 millió darab lesz a jelenlegi kilencmillió darabbal szemben. újonnan épített lakásban, házban ott van. (A múlt évben építettek 96 százalékában.) A vízvezeték, a csatorna már lassúbb, mert nagyon költséges fejlesztés, akárcsak ,a vezetékes gáz megépítése. Az igények változását, gyors emelkedését jelzi, hogy a lakosság önkéntes társulásai — a vízhálózat és egyéb más kiépítésére — néhány év alatt megháromszorozódtak. Könnyebben, kényelmesebben, a civilizáció sokféle áldását élvezve akarnak élni mindenütt az emberek, s anyagi áldozatokat sem sajnálnak ennek érdekében. A másik út azonban, melyre föntebb utaltunk, mar nehezebben járható, mert — rejtettebb. nemegyA SÁTORTETŐS, szer tornyocskákkal is cifrái- kodó villák az anyagi lehetősség jegyeit viselik magukon, s e tehetősség — nem ésszerű felhasználását. Drágán, anyagot pocsékolva építkeznek sok helyen, s nem a célszerűség, hanem a külső mutatósság határozza meg, a ház milyen legyen. Az országban 12,5 ezer építőmester, s 250 építőipari szövetkezet tevékenykedik, s mint nagy nevű építészünk megjegyezte, ugyanennyi „stílust” képviselnek. S nemcsak a falak, do a mögöttük rejlő életforma is sűrűn újratermeli azt, aminek feladására már régen megvan a fedezet. Mert minek drága bútorokkal, szőnyegekkel, csillárokkal berendezni a szobákat, ha — nem használják? Ha a konyhaasztal mellett tanul a gyerek, ha egyetlen helyiségbe összezsúfolódva él a család? Ha a fürdőszobában mutatós ugyan a színes csempe, a modern mosdó, kád, de a lavórt használják? Sok türelemmel, tapintattal lehet, s szabad csak ezt a ma kétségkívül nem ritka magatartást az ésszerűbbel, az okosabbal felváltani. Ezerféle emberi szokassál, beidegződéssel kell megküzdeni. Kell — a szó betű szerinti értelmében. Mert nem elég több új lakást építeni. Az igények ilyen értelmű többletét is serkenteni, ápolni szükséges. A villák ma leggyakrabban a falvak végén állnak, mert ott volt hely, terjeszkedési lehetőség az új településeknek. A falvak vége azonban csak földrajzi, s nem időbeli jelző. Nem az, nem szabad, hogy az legyen, különösen a szó elmaradottságra utaló értelmében ... M. O. Szemlélet Eredmény Béríejlesztés — Azt a szemléletet valljuk: nem baj, ha a bérek jobban nőnek a tervezettől, ha emögött eredmény, termelékenység van. — És mi a gyakorlat? — Tavaly 3,1, az idén 6,7 százalékkal, a két évben 9,7 százalékkal fejlesztettük a béreket. — A termelékenység? —* Az is szépen alakul. A két évben 9,7 százalékkal nőtt a termelékenység. Bátran merem állítani — mondja Valykó István, a 3. sz. AKÖV igazgatója — .hogy valamennyi közlekedési vállalat közül mi mertünk legbátrabban előrelépni bérfejlesztésben. Mindenki megelégedésére Vannak vállalatok, amelyek nagyon óvatoskodnak. „Biztos, ami biztos, sosem lehet tudni” jelszóval még az 'fengedélyezett bérfejlesztéssel sem élnek. A nagy autó- közlekedési vállalatnál viszont bátran mernek nyúlni a nyereséghez is, hiszen a bérfejlesztés jelentős részét ebből fedezik. A bérek ily módon való fejlesztése a vállalat vezetőinek zsebét is érinti. Több nagy vállalatnál, így a 3. sz. AKÖV-nél mégis ezt választják. Valykó István ezt mondja: A jövőre is gondolni kell. Mint a vállalat igazgatója, csakis akkor lehetek elégedett, ha a dolgozók is elégedettek, megtalálják a maguk számítását. És csöppet sem mindegy, hogy megelégedett emberekkel, vagy elégedetlenekkel dolgozunk-e. Egy kis számítás A vállalatnál az elmúlt év végén kisebb nyereséget fizettek ki, mint tehették volna. Ezzel az idén is számolni kell, hiszen a nyereség jelentős részét „elviszi” a bér- fejlesztés. De nézzük az érem másik oldalát; mit hoz ez a dolgozóknak? — Az év 8 hónapjában a dolgozók átlagosan havonta 172 forint 50 fillérrel kaptak többet, mint az elmúlt évben. Ez szakáganként különbözik. A TEFU-kocsik vezetői átlagosan 175, a MÁVAUT-vezetők pedig átlagosan 451 forinttal keresnek többet. Utóbbiaknál eddig 3012 forinttal vettek fel több bért, mint az elmúlt év nyolc hónapjában. Több dolgozóval beszélgettünk. Volt olyan, hogy az alig 2 ezer forintot kereső ■ ■ a 3. sz. AKOV-né! TEFU-vezető elégedett volt. az egyik MÁVAUT-vezető pedig háborgott. A MÁVA- UT-os 4700 forintot keresett egy hónap alaft, mégis arra buzdította néhány társát, hagyják ott a telepet, s menjenek máshová dolgozni. Az eset csattanója, hogy az új munkahelyen korántsem ígértek annyit, és szégyenszemre visszament a telepre, hogy vegyék fel. 7 ervtúlteljesítés Az év eddig eltelt időszaka azt mutatja, hogy a vállalat jó bérpolitikája meghozta az eredményt. Termelési értéktervét eddig 11 százalékkal teljesítette túl, s a létszám mindössze 1,1 százalékkal növekedett És érdemes még két adatot megemlíteni. A TEFU-részlegnél az égi’ gépkocsivezetőre jutó árutonna-kilométer 14, a MÁ- VAUT-kocsiknál pedig az utaskilométer 13 százalékkal nőtt. Csorba Barnabás Sző teszek, borászok tanácskozása Tokajban Tokaj-Hegyalja egy-két szőlőskertjében megkezdődött a szüret. A jó időjárás hatására a cukorfok kedvezően emelkedik. Ezért a nagyobb bortermelő gazdaságok — bízva a további javulásban — csak körülbelül egy hét múlva látnak munkához. Tegnap a Szenercsi járási Tanács és a helyi agrártudományi egyesület több mint száz szőlész, borász szakembert hivott meg Tokajba, hogy tanácskozzanak a hegyaljai szőlők jelenéről és jövőjéről. Dr. Zilai János. a Kertészeti Egyetem docense tartott vitaindító előadást a világhírű borvidék rekonstrukciójáról. Az ezt követő vitában megállapították, hogy túlsúlyba kerültek a gépesített, korszerű ültetvények, és ez nagyon kedvező. Az új ültetvényeken termelt borok megyei, országos, sőt nemzetközi versenyeken máris bizonyították kiváló minőségüket. Szükséges azonban, hogy necsak a szőlészet, hanem a, borászat vonatkozásában is meggyorsítsák a fejlődést. A borpiacokon a kereslet ugyanis az egész világon egyre inkább a minőség irányába tolódik el. A tanácskozás alkalmából a Tisza-parton, a halászcsárda mögötti területen egy hétig nyitva tartó szőlészetiborászati kiállítás nyílt, melynek célja megismertetni a nagyközönséggel is a rekonstrukció során eddig elért eredményeket, a legújabb növényvédő szereket és szőlőművelő gépeket. Kukoricatermesztési gépi bemutató Aszalón A Hernád menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége, az AGROKER Vállalat, valamint a járási művelődési központ október 8- án, szerdán kukoricatermesztési és gépi bemutatót rendez az aszalói Szabadság Termelőszövetkezetben. 23 féle martonvásári hibridkukorica-fajtát és számos gépet, valamint gépsort mutatnak be a környék szakembereinek. A bemutató részvevői tanácskozáson vitatják meg tapasztalataikat Ezt megelőzően Szabó László és Csefnc- ki András, a Martonvásári Kutató Intézet munkatársai tartanak előadást, Az aszalói tsz-ben folytatott kukoricatermesztési kísérletek eredményeit Turnyánszki Ferenc. a tsz főagronómusa ismerteti Háromezer A Borsod megyei Építőipari Vállalat műszaki vezetői megkezdték a felkészüÚT ÉP 11 É S Gyöngyös és Mátraháza között, 18 km-es szakaszon szélesítik, korszerűsítik az autóutak Az éles kanyarok átvágásával szinte hegyeket mozgatnak meg. Az átépítés eélja, hogy megjavítsák Gyöngyösről a Mátrába, illetve a Mátrán keresztül Egerbe a közlekedést. lést a jövő évi feladatok sikeres elvégzésére. Az eddigi tárgyalások és szerződéskötések alapján 1970-ben 2400 lakást adnak át és 1700 építését kezdik meg. Ezeket nagyobbrészt már új technológiai eljárással, a borsodi házgyárban készült falnagyságú panelekből szerelik ösz- sze. A legérdekesebb munkákra Diósgyőrben, a Lillafüred felé vezető főútvonal mellett kerül sor. Nagy Lajos király egykori várának környékén 40 darab — egyesiként tízemeletes — sávházat és két harminc emeletes toronyépületet alakítanak ki. A sávházakat — a városkép szépítésére —■ hazánkban először úgynevezett hullámvonalban telepítik. A hárem- ezer lakáson kívül az új lakótelepen korszerű iskolát* bölcsődét, óvodát, orvos? rendelőt, szolgáltató házat és más szociális létesítményeket is építenek, amelyeket a lakásokhoz hasonlóan távvezetéken fűtőnek. A diósgyőri új városrész első házainak alapozását, valamint az új utak kialakítását az Észak- magyarországi Építőipari Vállalat brigádjai már megkezdték, jövőre pedig a borsodi építők hozzáfognak 400 panellakás összeállításához. Az új városrész 1975-re készül eL
